GCKPDD-1V. Berekalja N46° 15.100' E18° 32.290' Gravírlap
GCKPDD-2H. Videcz-fa N46° 14.515' E18° 29.798' Szemmagasságban.
GCKPDD-3H. Mecseknádasdi panoráma N46° 13.200' E18° 28.875' Láda logbookkal.
GCKPDD-4V. Ófalusi mészégető kemence N46° 12.563' E18° 31.883' Gravírlap.
GCKPDD-5V. Cikó feletti útmenti kereszt N46° 14.427' E18° 32.969' Gravírlap.

Jelszó
Ebben a sorrenben rakd őssze a részleteket: 2-1-3-4-5 összesen 21 karakter.

Bevezető
A GCKPK és a GCKPF sok lelkes logján felbuzdulva, egy újabb bringás multira hívlak benneteket. A közel 30 km-es kör Tolna és Baranya dimbes-dombos határán fut, zömében földúton, tehát lehetőleg száraz időben és MTB bringával gyere! Átgurulsz majd két eldugott festői sváb falun, megemlékezhetsz egy teljesen kihalt településről, látsz szép réteket, mészégetőt, hatalmas tölgyfát és útmenti keresztet. Utad során nagyobb eséllyel találkozol őzzel, nyúllal, rókával, mint emberrel. Részed lesz gyönyörű panorámában, a Tolnai-dombság talán itt mutatja a legszebb arcát, élvezd! Nem érdemes "okosban" levadászni a pontokat, itt igazából maga az út az élmény, kár lenne kihagyni.

Kiindulópontnak a széplaki templomromhoz közeli parkolót ajánlom, itt közvetlenül a "track"-en vagy:
 N 46° 15,710' E 18° 32,997' 128 m [GCKPDD+1parkoló].

Alternatíva lehet a Bagoly csárda parkolója Mecseknádasdon:
 N 46° 13,647' E 18° 28,520' 183 m [GCKPDD+2parkoló]

Mindenképp az óramutató járásával ellentétes irányban, az innen letölthető útvonalon javaslom teljesíteni a kört, így könnyebb az emelkedők leküzdése (kb. 400m szint), élvezetesebbek a lejtők és nem futsz bele sorompóval lezárt útba a mészkemencei vadászháznál.

A túra állomásai
1. Berekalja  N 46° 15,100' E 18° 32,290' 61 m [GCKPDD-1] Gravírlap
A túra első állomása a hajdani Berekalja település. Története hasonlít sok dél-dunántúli faluéhoz. A török időkben elnéptelenedett, majd a 18. század elején megjelentek a német telepesek, akik felvirágoztatták. 1946 nyarán, egy éjjel, pár óra leforgása alatt a teljes német ajkú lakosságot (13 családot) kitelepítették. Ekkor még a faluban 12 lakóház, 6 istálló és pince, 1 emeletes borház, valamint 5 kút, 1 közkút, állatállomány és harangláb is volt. Állami tulajdonba került a falu szélső, legnagyobb háza, a volt püspöki erdészház, amely a pécsváradi állami erdőgazdaság szolgálati lakásaként és irodájaként működött 1971-ig. 2018-ig ebben a házban élt, ma már csak rendszeresen kijár ide Pap Éva, az utolsó berekaljai lakos, aki könyvet is írt Berekaljáról, illetve a környék gyógynövényeiről. Évtizedek óta mindent lejegyzetel, fotóz, rendben tartja környezetet, szemetet szed vagy szállíttat el, és ha kell, útbaigazítja az arra tévedő turistákat.
A Mecsekerdő Zrt. jóvoltából a volt falu bejáratánál egy, a régi haranglábat jelképező oszlop, valamint egy információs tábla áll, melyen Berekalja története olvasható.

2. Videcz-fa  N 46° 14,515' E 18° 29,798' 260 m [GCKPDD-2] Szemmagasságban.
A gyönyörű, hatalmas tölgy Videcz Ferenc vadászírónak állít emléket, róla nevezték el.
Videcz Ferenc (1944-2011) tanár, író, költő a közeli Vasason született. Erdőmérnöknek készült, ám végül tanár lett, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-énektanári diplomát. Gyermekkora óta írt verseket, élményeit feldolgozó történeteket felnőtteknek és gyerekeknek is. Első kötete mégis csak 1997-ben jelent meg "Holtomiglan" címmel; 2008-ig további öt vadászati témájú könyve és két verseskötete látott napvilágot. Meggyőződéssel vallotta, hogy "vadásznak lenni életformát jelent".
Az öreg tölgy meséi című könyve így kezdődik: "Az öreg tölggyel még ifjúkoromban ismerkedtem meg. Akkortájt - ha csak tehettem - jártam erdőt-mezőt, vállamon a puskámmal, amit többnyire csak az illúzió kedvéért vittem magammal.... Egyik utamon olyan helyre tévedtem, ahol korábban sosem fordultam meg. S egyszer csak valami egészen tüneményeset vettem észre. Fa volt, de miféle fa? Ki nem találjátok! Egy vénséges vén, óriási tölgy. Törzsét harmadmagammal sem tudtam volna körbeölelni, ágai olyan vastagok, erőteljesek voltak, mint a vágásra érett erdők rönkjei. Koronájával egy hajdani, tekintélyes udvarház egész udvarát beárnyékolta volna. Valósággal elszédültem, amikor a csúcsára felpillantottam.
Miután kellőképpen kiálmélkodtam magam, levett kalappal, illendően köszöntöttem. Ezerráncú, göcsörtös kérge mögött mintha elmosolyodott volna, s egyik hozzám közel hajló ágával barátságosan suttogta:
- Üdvözöllek barátom! A madaraktól, az erdő állataitól már hallottam rólad egyet és mást. Épp ideje, hogy eljöttél hozzám. Tikkasztóan perzsel a nap, gondolom, elfáradtál. Pihenj meg enyhet adó árnyékomban!"

3. Mecseknádasdi panoráma  N 46° 13,200' E 18° 28,875' 264 m [GCKPDD-3] Petling természetes rejtekben.
Panorámás hely, nézelődj és logolj!

4. Ófalusi mészégető kemence  N 46° 12,563' E 18° 31,883' 200 m [GCKPDD-4] Gravírlap.
A környék elnevezése: "Kalktal" (Mész-völgy németül) arra enged következtetni, hogy a mészégetés régi időkig nyúlik vissza ezen a vidéken. A mész ősidők óta fontos kötő-, vakoló- és festőanyag az építkezések során. A 19. században számos az itt láthatóhoz hasonló mészégető kemence adott munkát a helyieknek. Ebben a mészkemencében egészen az 1950-es évekig égettek meszet a térség ellátására. A mészégetéshez szükséges anyagot (mészkő és fa) helyben nyerték a közeli kőbányából és az erdőből.

5. Cikó feletti útmenti kereszt  N 46° 14,427' E 18° 32,969' 238 m [GCKPDD-5] Gravírlap.
A túra végéhez közeledve, egy a helyi mesterek által egyedi módon felújított keresztnél pihenhetsz meg. A kereszt talpazatát meghagyták, a leomlott feszület helyén egy kis szentélyt alakítottak ki.
Innen egy jól megérdemelt gurulással hamarosan eléred a kiinduló pontot.