Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2020.10.10 08:52
Utolsó lényeges változás: 2020.10.10 08:52
Utolsó változás: 2020.10.10 09:26
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Csg12
Felhasználó: Csg12 Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 50 m
Megtalálások száma: 96 + 1 sikertelen + 1 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 62.3 megtalálás hetente
Röviden
Nem szokványos rejtést keress, a doboz legnagyobb kiterjedése 20x12 cm. A skanzen vezetője Béres Ferenc engedélyével. Segítség: Egy a tizennyolchoz. Ha nem vagy benne biztos, keresd rajta a GC jelet.
--
Pótjelszó a skanzenen kívül 4x10cm-es jelszóhordozó, közvetlen a bejárat mellett, mely mindig kereshető. N 47° 34,084' E 19° 5,785'
Megközelíthetőség
Tömegközeledéssel a 20E, 30A, 96, 220 buszokkal.
Autóval egészen a skanzenig lehet haladni, majd a környező utcákban díjmentesen lehet parkolni.
A Tűzoltóskanzenről
Az újpesti Szent László téri laktanya udvarán 2020. szeptemberében nyílt meg a tűzoltó skanzen Béres Ferencnek köszönhetően. A kiállításon megtekinthetőek többek között az alábbi tűzoltóautók:
- Csepel D-350 (1952)
- Csepel D-344 - Ikarusz 526 (1972)
- Csepel D-420 (1957)
- Csepel D-710 (1959)
- Mávag-1000 (1949)
A kiállított tűzoltóautókba be lehet szállni.
Európában csak nálunk kerülnek bemutatásra régi, magyar tűzoltógépjárművek!
A tárlat látogatása ingyenes, de előzetes időpont egyeztetés szükséges!
Egyének részére:
Béres Ferenc +36 70 334 8135
Csoportosan:
tuzoltoskanzen@gmail.com
A tűzoltóság története
A nomád életmódot folytató magyar nemzetségeket a tűz csak ritkán fenyegette. A Kárpát-medencében való letelepedést követően viszont megváltozott a helyzet: a zárt települések, a korabeli építőanyagok és a zsúfolt építkezések megnövelték a tűzesetek számát. A tűz elleni védekezés közösségi feladattá vált.
Európa más államaihoz hasonlóan a középkori magyar tűzvédelem is lassan fejlődött, melyben a feudális társadalom általánosan érvényesülő hibái - mint például a zsúfolt, és ez által tűzveszélyes területektől távol lakó, anyagi javakkal rendelkező földesurak áldozatkészségének hiánya - is szerepet játszottak.
I. (Szent) István király, a magyar államiság megalapítója már rendelkezést hozott arról, hogy "Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik." Ez a rendelkezés az első magyar tűzvédelmi előírásnak tekinthető.
A tüzek őrzése mellett I. István a gyújtogatásokról is szigorú intézkedést hozott, mely szerint "Végeztük: hogy ha valaki más ember épületeit ellenségeskedésből felgyujtja, állassa helyre az épületeket, és valami házi eszköz odaégett, fizesse meg, és annakfelette adjon tizenhat tinót, ki összevéve hatvan ezüst pénzt ér." A gyújtogatások valóban gyakori problémát jelenthettek, hiszen nemcsak, hogy törvényi szabályozást hoztak ellene, de a gyújtogató büntetése az épület helyreállítása, és a kárba veszett berendezések megfizetése mellett további, jelentős mértékű kárpótlást is magában foglalt.
A későbbi századok során a törvények már nem csak a gyújtogatókra, hanem az azzal fenyegetőzőkre is súlyos - esetenként halál - büntetést mértek.
Az első komolyabb tűzvédelmi intézkedések a városi polgárság kialakulásával egyidejűleg jelentek meg. A tűzoltás a céhek, a kézműves szervezetek és a lakosság közös feladata volt, a tüzek oltása a külföldi tapasztalatokkal rendelkező céhtagok irányítása mellett zajlott. Ugyanakkor az alkalmazott technikai eszközök - egyszerű vödrök, létrák, kéziszerszámok - fejletlensége miatt a lakosság egy nagyobb kiterjedésű tűzzel szemben csak kevés sikerrel vehette fel a harcot.
A szervezettség megindulása
A XVII. században a diák-tűzoltóságok megalakulásával jelentek meg az első, önkéntes alapon szervezett tűzvédelmi erők, melyek közül a debreceni és a sárospataki kollégium diák-tűzoltói emelkedtek ki. A diákok eleinte csak a kollégiumok területén, belső udvarán tevékenykedtek, illetve tartottak váltásos éjjeli őrjáratokat, míg az 1600-as évek vége körül már a városban támadt tüzek oltásában is komoly szerepet töltöttek be.
A diáktűzoltók két csoportra oszlottak: oltókra és bontókra. Amíg az oltók a tűz mihamarabbi eloltását, addig a bontók a tűz továbbterjedésének rombolással történő megakadályozását segítették, melyhez az ún. gerundium állt rendelkezésükre.
A középkor évszázadai során megjelent, különböző tiltó és szabályozó rendelkezések ellenére is egyik tűzeset követte a másikat, így a XVIII. század elejére már az országgyűlés is kötelességének érezte, hogy komolyabban foglalkozzon a tűzvédelem kérdésével.
Az 1723-ban megjelent II. dekrétum a közigazgatás megoldandó feladati közé sorolta a tűzvédelmet. A törvény kihirdetése után évtizedekig nem történt változás, sem a tűzvédelem szervezete, sem felkészültsége nem vált megfelelővé. Ezért 1788-ban II. József olyan országos tűzoltalmi intézkedést - Tűzrendészeti Pátenst - adott ki, amely négy csoportba osztotta a feladatokat: megelőzés, tűzjelzés, tűzoltás teendői, az építkezésben alkalmazandó tűzvédelmi követelmények. II. József pátense a tűzvédelem szakmai felosztásának alapja napjainkban is.
Gróf Széchenyi Ödön
Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást a céhek tagjai végezték és irányították. Európában az első önkéntes tűzoltó szervezetet az akkor még a Magyar Királysághoz tartozó Aradon hozták létre 1835-ben. A szabadságharc következményeként a Habsburg-önkényuralom sokáig nem engedélyezte az önkéntes tűzoltó-egységek működését, így a Soproni Tűzoltó- és Tornaegylet csak 1866-ban, míg a Pesti Tűzoltó-egylet, illetve a főfoglalkozású (hivatásos) tűzoltóság 1870-ben - mindkettő Gróf Széchenyi Ödönvezetésével - kezdhette meg működését. Ezt követően már sorra alakultak más városokban, falvakban és községekben is a különböző tűzoltó egyletek és egyesületek, valamint tűzoltóságok.
A XIX. század végén a technikai fejlődésnek és a hatékonyabb eszközöknek köszönhetően a tűzoltó szervezetek már nagyobb hatékonysággal működhettek, mint a céhek, iparosok tűzoltásra kötelezett tagjai, ezért jelentős anyagi támogatásban is részesültek a településektől. Az anyagi támogatás ebben az időszakban jelenik meg először a magyarországi tűzoltóságok történetében.
XX. századi változások
A XIX. század utolsó évtizedei és a XX. század első évtizede a hivatásos és önkéntes tűzoltó-egységek létszámának növeléséről, technikai eszközeik bővítéséről ismertek. Az I. világháború szerte Európában, így hazánkban is megakasztotta a fejlődést, mivel a hivatásos és önkéntes tűzoltó-legénység nagy részét elszólította hivatásától, komoly veszteségeket okozva ezzel az akkori magyar tűzvédelemnek is.
A világháborút követően közel két évtizedet kellett várni a tűzrendészet fejlesztéséről szóló 1936. X. törvénycikk, és annak végrehajtásáról rendelkező 180.000/1936. számú BM rendelet megjelenéséig, melyek az addig szétszórtan és nehezen megtalálható jogszabályokat hatályon kívül helyezték, s a tűzrendészetet országosan egységessé tették. A tűzoltóságokat négy kategóriába sorolta: hivatásos, önkéntes, köteles, és magán tűzoltóságokba (mely felosztás a jelenleg működő szervezeti kereteknek is az alapja). A rendelet többek között szabályozta az óvintézkedéseket, a tűzveszélyes anyagok kezelését, az építkezések, az épületek és az üzemek tűzrendészetét, a mentő és a felderítő tűzrendészeti feladatokat is.
A háborús veszély miatt felgyorsult a hivatásos tűzoltóságok felállítása, de ezen testületeknek már a légoltalmi hálózat irányítása is fontos feladatuk volt. Az 1930-as évek végén elindult fejlődésnek a kirobbanó II. világháború szörnyű pusztítása vetett véget, mely ismét sok önkéntes és hivatásos tűzoltó hadrendbe állítását vonta maga után. A laktanyák, a szertárak, a gépjárműfecskendők, a speciális szakfelszerelések nagy része megsemmisült, a megmaradt használható felszereléseket a háború utolsó éveiben Nyugatra - leginkább Németországba - szállították.
A háború befejeződése után megindult a küzdelem a tűzrendészet újjáépítéséért, újjászervezéséért. Az 1945-ben, illetve 1946-ban hozott jogszabályok teljesen új alapokra fektették a tűzoltóságok szervezetét. Megszüntették a különböző elnevezésű és jellegű tűzoltóságokat, és megszervezték az egységes magyar tűzoltóságot. Létrejött az Országos Tűzoltó Főparancsnokság, melynek irányításával működtek a megyei tűzoltó-parancsnokságok, azok irányításával pedig a városi hivatásos állami tűzoltó-parancsnokságok. Az állami tűzoltóság a Belügyminisztérium részeként, annak alárendeltségében működött. A központi irányítás a minisztérium feladata volt, míg a területi szervek a később megalakuló tanácsok intézményeként működtek.
A két világháború jelentősen visszavetette az önkéntes tűzoltó szervezetek működését, hadrafoghatóságát is. A háborúknak rengeteg önkéntes tűzoltó is áldozatává vált, melynek következményeként nem minden településen szervezték újjá a tűzoltó egyesületeket. Az állami tűzoltósági rendszer kiépítésével, a központi irányítással új irányvonalat vett a tűzvédelem és a tűzoltóság fejlesztése, melyben a megmaradt önkéntes tűzoltó szervezetek szerepe háttérbe szorult.
Az önkéntes tűzoltó mozgalom az 1970-80-as évekre sok helyen megtorpant, több helyen megszűntek az egyesületek, és csak az igazán elkötelezett személyeknek volt betudható, hogy számos helyen sikerült megőrizni a hagyományokat és fenntartani a működőképességet.
A rendszerváltozást követő időszak
A rendszerváltás jelentős változásokat és nagy átszervezéseket vont maga után. A tűzvédelemről való gondoskodást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok feladatkörébe sorolta. A korábbi állami hivatásos tűzoltóság két részre oszlott: az országos és megyei tűzoltó-parancsnokságok állami szervként, a városi tűzoltóságok önkormányzati intézményként működtek tovább. 2000. január 1-jén a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság összevonásával megalakult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei tűzoltó-parancsnokságokból létrejöttek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, mint az hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakmai felügyeleti szervei.
2012. január 1-jével létrejött az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet. Ez a rövid mondat a tűzoltóság és a polgári védelem korábbi szervezeti felépítésének, feladatainak, működési rendjének nagy horderejű átalakítását és ennek megfelelően a szervezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását, új jogszabályok és belső szabályozók megalkotását jelentette. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatályba lépése mélyreható változásokkal járt a katasztrófavédelmi szervek feladatai, működése tekintetében. A törvény kimondja, hogy a tűzoltás, műszaki mentés állami feladat. A hivatásos tűzoltóságok működési területe Magyarország teljes területét lefedi.
Napjainkban Magyarország mentő tűzvédelmi feladatait az alábbi tűzoltóságok látják el:
Hivatásos tűzoltóságok (106 db), továbbá a hivatásos tűzoltóságok részét képező katasztrófavédelmi őrsök (46 db)Önkormányzati tűzoltóságok (60 db)Önkéntes tűzoltó egyesületek (641 db), melyek közül jelenleg 56 db önállóan beavatkozó státuszban működikLétesítményi tűzoltóságok (66 db)
Forrás: Pintér Sándor tű. százados Mentő tűzvédelem kialakulása Magyarországon című szakdolgozata
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
-
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
+
település belterületén van a láda?
+
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
+
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Az előadásom után az egyetemről: BME - Petőfi-híd - Nagykörút - Keleti pu. - Zugló - Rákosszentmihály/Sashalom - Árpádföld - Újpalota - Rákospalota - Újpest - Margitsziget - Budagyöngye biciklizés napos-szeles időben Észak-Kelet-Budapest számomra egzotikus tájain.
Az nálam esélytelen, hogy egy ilyen látogatást előre telefonon megbeszélek, így maradt a pótjelszó. Tíz perc után feladtam, és felhívtam a rejtőt, aki elmagyarázta, mit és hol keressek. Köszönöm!
Nekem az ilyen cseles rejtések túl bonyolultak (jobb szeretem, ha a rejtek adja magát, és a látnivalóra koncentrálhatok). A skanzen szerencsére kívülről is elég jól látszik.
74km-es vasárnap délelőtti tekerés Biatorbágyról/ra, kipróbálandó a tegnapi alkatrész cseréket.
Két perce már simogattam a bejárat környékét amikor megjött Fazék, és ketten simogattuk tovább néhány percig, de semmi.
A tűzoltók éppen fákat ültettek az udvaron, így be tudtunk menni, de továbbra is eredménytelenül telt az idő, már erősen kezdtem fázni amikor az illetékes tűzoltó megkegyelmezett nekünk, és felfedte a rejteket.
Aki keresgélni szeret az itt kedvét lelheti, én inkább megtalálni szeretek, ha egy városi rejtés nincs meg 2 perc alatt az már rontja az élményt, ez most alaposan elrontotta.
A GCUSA után érkeztem ide. Becko már kereste a pótjelszót, de közösen sem találtuk. Az ajtó még zárva volt, de a kulcs benne volt, így aztán bemerészkedtünk, a tulaj kedvesen fogadott, és később még a láda megtalálásában is segített. A rejtés nagyon igényes és jó, de valóban nem adta könnyen magát, ... nagyon egyedi.
A skanzen hibátlan, gondozott, látványos, érdemes megnézni.
Kifelé még próbálkoztam a pótjelszóval, de újra nem találtam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Kitűnő élmény, remek rejtés! Több mint másfél órát voltunk bennt, mindenhova felmásztunk-bemásztunk. :-)) [Geoládák v3.7.5]
Az év rejtése. Az előző megtalálók logjai félrevezettek, mert átázott logbookról volt bennük szó, majd a pótjelszó rejtése "esőbiztosra" lett cserélve. Az új pótjelszó rejtés viszont csak virtuális, logbook már nincs, csak gravírozott felirat.
A rejtekhelyet felfedeztem, de nem néztem meg tüzetesen a felületet mivel a logbookot kerestem. Végül felhívtam a rejtőt, aki készségesen kisegített.
Ide vissza kell jönni nyitvatartási időben is, most csak egy kis délutáni kerékpározás úticélja volt a kiállítás.
Eső után esti kerékpározásnak álcázott ládakeresés. A zuglói multi nem volt nagy táv, úgyhogy jöttem tovább. Kb. annyi idő kellett az idetekeréshez, mint amennyi idő alatt majdnem megtaláltam a pótjelszót, ami nem tud szétázni. Köszi hitamás segítségét, hogy nem az, amit megtaláltam, hanem a másik. :)
+Van! Köszi :)
Munka után erre volt dolgom és megkerestem. A pótjelszó nagyon ötletes, ilyen megoldást nem láttam. De valahogy 1 perc után mégis ráállt a szemem és meg is lett.
A kiállítást is érdemes lenne megnézni, de azt majd nyitva tartási időben, mert most csak kívülről csodálhattam :)
[Geoládák v3.7.1]
Kellett a rejtő segítsége a pótjelszóhoz. Nagyon jó! Majd hozom az unokákat, mert Tűzoltó Sam az egyik kedvenc mese, a keresztmami meg innen száz méterre lakik. :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.1]
A pótjelszót találtam meg a Rejtő segítségével. Nagyon segítőkész volt. Kemény dió volt a relytés :)
Köszi!
Persze mikor járok erre? Amikor jól esik! 15 perce kerestem a jelszót,amikor Szárnyaló sas megérkezett a vízhatlan jelszó hordozóval, amit a helyére is rakott.Nem volt egyszerű megtalálni,de azért sikerült kis segítséggel.
Zuhogó esőben 20 percen keresztül tapogattam össze a kerítést a pótjelszóig, hogy karban tudjuk tartani, mert elázott (mondjuk ebben az esőben nem is csoda)...
De aztány csak meglett :) :)
Pótjelszóval. A logbook nagyon szétázott. A jelszó alig olvasható, és a rejtek sem túl stabil. Szerintem elég lenne egy laminált cetli vagy mágneses lapocska. De nagyon tetszett, ötletes. A tűzoltó fiúkat...akarom mondani autókat meg majd megnézem legközelebb.
Sajnos a szombati bemutatóról lemaradtam, így hétfő délután csak kívülröl tudtam megnézni a kiállított járműveket és csak a pótjelszót tudtam megkeresni. Az eső nem kímélte meg, a zacskó ellenére a pótfüzet csurom víz.
Felújítási munkálatok miatt nem tudtunk szombaton eljönni. Sajnos csak pótjelszóval logoltam, de nagy élmény volt. Ez nagyon furfangos és remek rejtés, nagyon tetszett. Így is emlékezetes marad a skanzen, még visszajövünk Ribizli9-el.
Most csak én voltam itt, mert:
erre jártam - megtaláltam.
A logfüzet elázott...
Köszönöm.
Megtaláltam, köszi a rejtést! Loco001-el együtt gurultunk ide, sajnos a bemutatóról és a geovödörről lemaradtunk! Csemege kessertársunkkal is összefutottunk! Pótjelszó meglett, nagyon ötletes!
Ritkán adok ötöst, de ez csillagos :) Szupr a hely, a láda és a kezdeményezés is. kicsit késve érkeztünk,de a rejtővel sikerült beszélgetni kicsit. Köszönöm a lehetőséget, a lelkesedést, a rejtést!
65 km városi kerékpározás szép őszi időben az új ládához. Miután reggel GCARP ládát teljesítettem, hazaértem, és láttam az új ládát. Újra indultam, pedig a kerékpárt tisztítva, olajozva a helyére akasztottam.
A Tűzoltó Skanzenben CSg12 fogadott GCJARO-val :-). A hátra lévő 25 m-t VaVi-vel tettük meg, együtt kerestük a rejteket, majd logoltunk.
A ládát be fogom illeszteni az újpesti GCKUPA menetekbe - remélem, tisztázódni fog a skanzen nyitvatartása.
Nagyon örülök, hogy a parancsnok úr (Béres Ferenc tű. alez.) létrehozta ezt a csodálatos komplexumot és külön öröm, hogy részt vállalhattam az elkészítésében.
Csillagos ötös, nagyszerű délelőtt. Szuper előadó, tartalmas tájékoztató. Gratulálok munkádhoz, lenyűgöztél a rejtésekkel.
Nagyon örülök, hogy személyesen találkoztunk. Vissza jött a hitem, jó volt itt lenni. GCJARO plusz ajándék, melyet ezúton is köszönök Gizikének.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Nevelt lányommal és két kisfiammal érkeztünk a szervezett eseményre. Sajnos késtünk, úgyhogy a tárlatvezetésről lemaradtunk. Azért így is élveztük. A rejtés nagyon jó.
Szuper kis hely és érdekes bemutató. Köszi Gábor, hogy elhoztál minket ide. Az utánam következőknek nem lesz már ilyen könnyű dolga, hogy megmutatják nekik a dobozt és a pótjelszót :-D
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.7.1]
Szervezett keresés közben, a tűzoltóparancsnok-skanzen megálmodó tárlatvezetése közben találtuk meg. Érdemes bemenni szombatonként, a rendes láda rejtése nagyon ötletes, csakúgy, mint a pótjelszó! Nam pontvadászoknak való hely... A fiam és a kishaverja elvoltak itt egy órát is, bemászhattak az autókba és nagyon élvezték,
Az Újpesti Tűzoltóskanzen látogatására szerveződött geoeseményre jöttünk, ahol a GCJARO is feltűnt. Meglepetésemre a skanzen is új ládát kapott, így sikerült két legyet egy csapásra leütni! :)
Igazán nagyszerű, a magyar gyártmányú tűzoltóautókról ritkán hallható érdekességeket felsorakoztató előadást hallhattunk a kiállítás szellemi atyjától, Béres Ferenc tűzoltó-parancsnoktól. Jó sok ismerőssel futottunk össze (persze ez egy geoeseményen természetes is) és egymás kezébe adogattuk a szellemesen kialakított rejtekből előkerülő ládát.
Szuper volt, köszönet a szervezésért és a rejtésért!
[g:hu+ 2.3.4]
Ez egy meglepetés láda volt, mert mikor odaértünk reggel, Betti mondta, hogy van itt egy különálló láda... Mondtam én nem tudok róla... Persze, mert én előtte nap töltöttem le az eseményjárót... :) Szóval plusz egy ládikó... Mondjuk a Skanzen meg is érdemli, de igazán akkor jó, ha az ember be is megy... Én örülök, hogy az esemény keretében vettünk részt, mert így tényleg körül bírtunk nézni... A rejtés szerintem egy kicsit túl trükkös, bár nem tudom mennyi időbe telt volna, ha egyedül kell keresni. Most természetesen nem kellett, mert majdnem folyamatos volt a logolás... :)
Köszi a rejtést! [g:hu 1.6.7]
Jókora geocaching összejövetel alakult ki a láda megjelenéséhez kapcsolt tűzoltó autó bemutatóra. Az érdekes kiállítás mellett kellemes találkozás is volt az ismerősökkel.
A megjelenés napjára szervezett bejáráson találtam meg. Sokan voltunk, a ragyogó napsütésben. Ferenc remekbeszabott bemutatót tartott a kiállított teherautókról.
Köszönöm a szervezést és a ládát, ami kifejezetten ötletes.
Örülök, hogy a rejtésen túl egy nagyszerű hangulatú tárlatvezetés keretében kereshettük meg a ládát és tudhattunk meg egy csomó érdekes információt a kiállított járgányokról.
Köszönet a rejtőnek az ötletes rejtésért és az egész rendezvény megszervezéséért. Az egész hangulata a 10-15 évvel ezelőtti hasonló 'helyszínbejárós' eseményekre emlékeztetett.
Minden, ami a tűzoltóságról szól, nekem egy nagy szívdobbanás, hiszen a fiam is tűzoltó. Ezért is örültem a skanzent bemutató ládának, érdekes volt a tárlatvezetés és a kiállított régi tűzoltóautók. A gyerekek is élvezték, beülhettek az autókba, pumpálták a vizet és kedvükre locsolhattak a tömlőből. Nagyszerű időzítés volt a ládamegjelenése és a tárlatvezetés, mert sok régi és új kesserrel találkozhattam. A ládarejtés és a pótjelszó kivitelezése zseniális, sok munka van benne. Köszönet Gábornak a szervezésért és a rejtésért.
GCJARO keresésére jöttünk és kellemes meglepetésként ezt a ládát is nem könnyen, de megtaláltuk. Tetszett a rejtés, a nagy élményt nyújtó szabadtéri kiállítás és a matuzsálem masinákat ismertető bemutató. Köszönjük a rejtést!
TFTC!
Korán érkeztünk, hogy még nyugodtan lehessen fényképezgetni.
Minden múzeumos ládát így lenne érdemes megjelentetni, így én is szívesen elmegyek és meghallgatom az egyébként informatív bemutatót.
Nekem még az jött át, hogy a tárlatvezető úr rendkívül elhivatott és nagyon szeretheti a szakmáját, példaértékű.
Mint ahogy a rejtés is és a köré rakott esemény is. Gratulálok!
[Geoládák v3.7.1]
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtést!
Rég vártunk már egy új újpesti rejtésre.
Megláttuk és indulás.
Sajnos tovább kellett rohanni, de mindenképp visszaterünk. [Geoládák v3.7.1]
