A ládát, ami egy 10x5cm-es hengeres doboz, 0,5m magasan keressétek a határkövekhez közel, az erdő szélén, egy műtárgyba rejtve.
Kérlek benneteket, hogy a visszarejtésnél fokozott figyelemmel járjatok el!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés:
Gépkocsinkat a köveket bemutató emlékpark mellett, a Tünde utcában kialakított parkolóban állíthatjuk le.
A bringát, motort is a rejtek közelében parkolhatjátok le.
Tömegközlekedéssel a KÖKI terminálból a 98, vagy a 98E autóbuszokkal a Frangepán utcai megállónál leszállva, majd onnan a Frangepán utcán besétálva pár perc alatt elérhető.

Az emlékpark kövei:
Pest határában a XVII. század végén a török hódoltság után tisztázatlanok voltak a birtokviszonyok. A régi birtokosok visszaigényelhették földjeiket, ha tudták bizonyítani az egykori tulajdonjogot. Sok volt azonban az olyan terület, amelynek nem volt bizonyítható a tulajdonviszonya. Az egykor volt határjelek (jellegzetes fák, sziklák) elpusztultak a hódoltság alatt, vagy elmozgatták őket. Pest város határának meghatározása érdekében ezért a XVIII. század elején megkezdték a felmérést és faragott köveket helyeztek ki a határ jelölésére.

Az 1730-as években Grassalkovich Antal, a Pesttől délre fekvő területek birtokosa Pest városa ellen határkiigazítási pert indított, ami a határvonal hivatalos kijelölését eredményezte. A korabeli Pest határát végig henger alakú határkövekkel jelölték. Az első köveket 1738-ban telepítették, majd több ízben új köveket, pótlásokat is kihelyeztek.

A környék története:
Az 1849-es tavaszi hadjárat részeként zajlott a mai Bélatelep határában egy elterelő hadművelet. 1849. április 10-én, a kőhídi csata néven ismert eseményben a Pest-Szolnok vasútvonal mentén több honvéd is elesett, akiket a közeli Ferihegy-pusztához tartozó erdőben temettek el.

A XX. században is szerepet kapott a terület. az I. világháború elején a mai Csévéző utca-Rádai utca vonalában volt a Budapest védelmére kialakított árokrendszer, a II. világháborúban pedig a Bélateleppel szembeni erdőben húzódott a Budapest védelmére kialakított Attila III. vonal, ahol a harcok 1944 utolsó napjaiban zajlottak.

1956-ban a Kőhídnál tűzharc alakult ki, illetve egy szovjet tankot is fölgyújtottak. A mai Csévéző utca végén volt a ferihegyi Repülőtér védelmére rendelt erők egyik támaszpontja.

----------------------------------------------------------------------------

Nagy köszönet LionDaddy kessertársnak az alábbi szuper kiegészítésért:

A rejtektől mintegy 1400 m-re ÉÉK-i irányban található a 33. sz. határkő, melynek saját elnevezése is ismert, ez a "A meglőtt határkő". Erről bővebb információ olvasható a Keresztúri-erdő Tanösvény 8. pontjának tábláján.
Akit kicsit jobban érdekelnek a még fellelhető határkövek, az az alábbi oldalon olvashat még ezekről:
Dr. Szentpétery Tibor: Budapesti határkövek