Megye/ország: Budapest
Elhelyezés időpontja: 2020.10.09 05:00
Megjelenés időpontja: 2020.10.09 05:19
Utolsó lényeges változás: 2024.06.28 12:22
Utolsó változás: 2024.06.28 21:23
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: porhanda
Ládagazda: porhanda Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 533 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.4 megtalálás hetente
1.pont - N47° 31,966' E19° 12,610' Légyszives úgy helyezd vissza h takarva legyen!
2.pont - N47° 31,932' E19° 12,146'
3.pont - N47° 31,964' E19° 12,230'
4.pont - N47° 32,221' E19° 11,770' Légy nagyon óvatos a patak átkelésnél és az oda vezető lejtős úton !!! Ajánlott megközelítés a Katymár köz felől! A láda mérete D9x14 cm.
A jelszavakat sorrendben egybeírva kell megadni!
Sajnos a csokoládé múzeum bezárt, Tóth Ilonka emlékház nyitvatartásáról a leirásban lévő linken lehet tájékozódni.
Jelszó 1. részlet: mágneses henger, nem a kerítésen. Légyszives úgy helyezd vissza h takarva legyen!
Jelszó 2. részlet: fémlap, oszlopon.
Jelszó 3. részlet: fémlap, oszlopon.
Jelszó 4. részlet: egy fa tövében találod, de ebben van egy kis furfang is :-)
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel az Örs vezér térről induló H9-es Hév-vel Árápdföld megállóig, vagy a 31-es busszal. Autóval parkolni bárhol tudsz ingyenesen a környező utcákban.
Részletes leírás
Árpádföld története
A 19. század végén alakult ki az akkor még csömöri Puszta-Szent-Mihályon két családi házas lakóterület: előbb 1896-ban Anna-telep, majd egy évre rá közvetlen tőszomszédságában a millennium emlékére, 1897-ben Árpád-telep.
1902-ben a megalakult Rákosszentmihály nagyközséghez tartozik a terület. 1926. január 1-jével Árpád- és Anna-telepet saját kérésükre Cinkotához csatolták.
Az Árpádföld név az 1920-as évek végén jelent meg először és 1934 decembere óta viseli hivatalosan is az ekkor egybeolvadt két településrész. 1947-ben az addig csömöri Szabadságtelepet is hozzácsatolták. 1950. január 1-jén - Cinkota-Árpádföldként - Budapest része lett.
Csokoládé Múzeum N 47° 31,966' E 19° 12,610' 160 m [GCARP-1]
Tényleg csokoládéból van a kastély? Tényleg minden csokoládéból készült? Ilyen kérdéssel és várakozással vannak tele Willy Wonka (Charlie és a csokigyár) rajongói, akik örömmel törnének egy darabot a "Csokoládé Palota" kerítéséből. Az Árpádföld-ön, a Bekecs utca 22. sz. alatt található Csokoládé Múzeum épülete ugyan hagyományos anyagokból épült és a kerítés is kovácsoltvas, senkit nem ér csalódás, hiszen sok-sok csokoládét kóstolhat, aki részt vesz a Csokoládé Múzeum fenséges ízutazásain, programjain.
A sokak által csokoládé palotának nevezett épület nemesi vadászkúriának épült 1902-ben, egybefüggő vadász bírtok közepén gróf Wágner család tulajdonában. A II. Világháború után közintézmények kaptak helyet az épületben, iskola, rendőrség, mozi, művelődési ház.
A Csokoládé Múzeum alapítója, Farkas Elemér több mint húsz éve foglalkozik csokoládéval, új telephelyet keresett a cégének. Amikor meglátta ezt az épületet, a kopott falakat, egy elvadult parkban, igazi csokoládékedvelőhöz illően azonnal meglátta a ház lelkét, és máris pompás, látványosan restaurált Csokoládé Múzeumot látott. 2008 óta várja nagy szeretettel a Csokoládé Múzeumi Kiállítás a látogatókat.
A múzeum előzetes egyeztetéssel látogatható, a belépődíj tárlatvezetést, és csokoládé kóstolást is tartalmaz! Időnként hétvégente ingyenes családi- és gyermekprogramok vannak kertben, az aktuális nyitvatartásról részletek itt találhatók.
Tóth Ilonka emlékház N 47° 31,932' E 19° 12,146' 158 m [GCARP-2]
Tóth Ilona (Cinkota, 1932. október 23. - Budapest, 1957. június 28.) szigorló orvos, akit az 1956-os forradalom után kivégeztek. Személye az 1956 utáni megtorlások egyik szimbolikus alakja.
A 2013-ban létrejött Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány azt a célt tűzte ki magának,hogy megmenti és emlékhellyé alakítja Tóth Ilona elhagyott állapotú szülőházát. A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat vezetésének segítségével sikerült megvásárolni, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, 2016.október 23.napjára sikerült teljes körűen felújítani az épületet. A házban a család hagyatékának-köztük számos eredeti, Tóth Ilonkához fűződő dokumentum segítségével mutatja be az 1950-es évek világát, illetve a mártír orvostanhallgató életét. Az udvaron egy oktatóközpont létesült a felújítás során, mely az előadótermen kívül magába foglalja a Fővárosi Bíróság Esküdtszéki termének mását is, amelyben Tóth Ilonka és vádlott-társainak pere zajlott.
Az oktatóközpontként is funkcionáló intézmény létrehozását a XVI. kerületi önkormányzat és az 1956-os Emlékbizottság támogatta.
A díjmentesen látogatható emlékház nyitvatartási rendjéről itt lehet tájékozódni
Szent Anna templom N 47° 31,964' E 19° 12,230' 155 m [GCARP-3]
A Szent Anna-kép a Menyhért és Délceg (korábban sokáig Anna) utca sarkán már felállításakor is egy vitrinben üveg mögé elhelyezett kegykép volt. Az eredetileg díszes keretes olajfestményt 1891-ben Pálinkás Ignác és neje ajándékozta a helyi katolikus közösség javára. A kegyhely fenntartására Pálinkásné a váci püspökségnél alapítványt is tett. Hamarosan sátras ünnepi és búcsújáró, zarándok hely lett, illetve a helyi hitélet központja, egészen míg 1925-1927-ben megépült a Szent Anna templom. Ezt követően a 2000-es évekig méltóképpen emlékeztetett Szűz Mária édesanyjára. Lantos Antal helytörténész kutatásai alapján a képet többször cserélték. 2002-ben egy miskolci festő Szent Annát ábrázoló olajfestménye került a vitrinbe, amit nem sokkal ez után értékes keretével együtt elloptak. A 2010-es évek elején Veress Árpád rendbe hozatta a vitrint, majd 2016-ban a Korik és a Weyde család készíttetett a Szent Anna templomban lévő oltárkép fényképe alapján, UV-biztos vászonkép technológiával készíttetett másolatot, amely megtévesztésig hasonlít egy valódi, vászonra készült olajfestményre, és olyan üveg mögé helyezték, ami már nem engedi át a roncsoló ultraibolya sugarakat. Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy.
A templom látogathatóságáról, miserendjéről itt lehet tájékozódni.
Szitakötő park N 47° 32,221' E 19° 11,770' 155 m [GCARP-4]
A Szitakötő park kis zöld sziget Árpádföld és Budapest határán, vizes élőhely. Az utolsó, még megmaradt olyan terület, amely jellemző volt évszázadokon át a környékre. Egy kis forrás táplál egy nádasos, vizenyős területet egy lokális mélyedésben. Abszolút érintetlen a terület, a növényzet karbantartása csak az ösvény mentén szokott megtörténni. 6 szitakötő faj talál magának életteret ebben a vizes, nádas, fás környezetben. A környékbeli civilek és a Kerületgazda gondozzák. Időnként természeti értékéhez kapcsolódó rendezvények, bemutatók szoktak lenni a parkban. Bővebb információk, fényképek és aktuálisok a Szitakötő park Facebook oldalán láthatók.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Vigyázat, a patak megáradt. Az átkelés most rizikós. Kezdőknek a 4. pontot most nem ajáljuk!
Ernő és Tina, Szegedről. [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam. :). Tegnap az első 3-at.., majd miutan sehogy nem fogadta el a jelszot frissitettem az alkalmazast, es akkor lattam, hogy 4 pontosra lett moderalva, igy ma a 4.-et is megkerestem. Eppen feladni keszultem es telefonos segitseget kerni, mert az iranytu ide oda porgott.. de vegul meglett anelkul.. hihetetlen micsoda helyek vannak itt a kozelben, ahol felnottem, es meg csak nem is tudtam rola!
Köszönöm a lehetőséget!!!
[g:hu+ 2.10.16]
N 47° 31,966' E 19° 12,610' 160 m [GCARP-1]
