Elhelyezés időpontja: 2020.12.26 14:30
Megjelenés időpontja: 2021.01.01 05:00
Utolsó lényeges változás: 2023.01.20 13:54
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Hörcsög
Ládagazda: Hörcsög Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1450 m
Megtalálások száma: 163 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Rejtés
A 16x11x6 cm-es, 680 ml-es átlátszó konyhai műanyag doboz a Lovaskatona impozáns sziklaformációjával szemben azzal ellentétes oldalon a patak jobb oldalán, a patak szintjénél 3-5 méterrel magasabb térszínen lévő fatönkben bújik meg egy jellegzetes kéttörzsű fa előtt! Kérlek, gondosan takard vissza a ládát!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Köszönöm Gyombinak hogy felhívta a figyelmem - a rejtési ötletek oldalon/térképen - a látnivalóra!
Megközelítés és parkolás
Keszthely irányából a Betyársíroknál GCBEVI letérve az országútról, azonnal érdemes is leparkolni. N 46° 49,728' E 17° 11,870' 125 m [GCARCH+1-es számú parkoló]
Tovább is lehet menni a keskeny aszfaltos úton a 2-es számú parkolóig az OKT mentén N 46° 49,864' E 17° 12,023' 153 m [GCARCH+2-es számú parkoló] de érdemes megjegyezni hogy a 2-es számú parkoló valójában az út szélén lévő füves sávot jelenti. Megkérek mindenkit hogy a pár méterrel lejjebb található murvás területet NE használja, mert az MAGÁNTERÜLET és mezőgazdasági gépek állnak, illetve forgolódnak ott!
Figyelem! A szurdokhoz nem vezet ösvény és a szurdokban sincs kiépített út, hol a mederben, hol pedig a patak valamely partján kell haladnunk. Sok a bedőlt fa is. Hosszú nadrág, túrabakancs és túrabot erősen ajánlott! Csak nappal vágjatok neki a túrának! A terep nehézsége (3,5) csak a Kocor-patak-szurdokára vonatkozik! Ha a Sziklahidat is meg szeretnéd tekinteni, akkor készülj fel, mert a Mohosi-árok nehézségi fokozata helyenként 4-es, időjárástól függően néha járhatatlan!
Ajánlott útvonal
Autónkat hátrahagyva indulunk tovább az aszfaltos úton a kék sáv jelzésen. Körülbelül 70 méter megtétele után az OKT jelzése elválik N 46° 49,874' E 17° 12,030' 151 m [GCARCH+1 leágazás] az úttól, ezt tábla is jelzi. Egyenesen tovább haladva magánterületre tévednénk! Jobbra vesszük az irányt és még könnyű terepen haladunk kacskaringózva felfelé az ösvényen. Nagyjából a megadott ponton N 46° 49,908' E 17° 12,141' 169 m [GCARCH+2 leágazás] letérünk bal kéz felé az erdei útról és a szintvonalat követve, vagy kissé lefelé tartva közelítünk a patakhoz. A Kocor-patakot elérve kezdetben maradjunk a bal partján és folytassuk az utunkat a folyásiránnyal szemben felfelé. Innentől szabadon választott a járás, csak végig felfelé haladjunk a patakmederben, a szurdok oldalába kikapaszkodni felesleges!
Mindenképpen ajánlatos a láda megkeresését követően folytatnunk a túrát és felfedezni a Kocor-patak szurdokának felső szakaszát és ha kellő elszántságot érzünk magunkban, akkor a Mohosi-árkot is, annál is inkább mert itt található az ország egyetlen dolomit sziklahídja!
Rezi szurdok
A Cartographia térképén Kocor-gödörnek nevezik, de szerintem a Kocor-patak-völgye, vagy Kocor-patak-szurdoka, esetleg Rezi-szurdok sokkal romantikusabban hangzik. Egy kis gyöngyszeme a Keszthelyi-hegységnek. Sehol sem láttam még ekkora mennyiségben előforduló gímpáfrányt az országban, főleg ilyen kis területen. A szurdokot kialakító és még napjainkban is formáló patak Rezi község belterületéhez tartozó un. Suttonban ered. A patak által kialakított mederben DNy - i irányban a Rezi fennsík egyik nagy csapadékvíz elvezető rendszere alakult ki. A patakmederben szurdokszerű képződmények kerültek felszínre (dolomitszikla kibúvások - helyenként kisebb vízeséseket is képezve, Lovaskatona, Kőhíd). A Kocor-patak és mellékágai az erősen repedezett triász korú dolomitra települő, agyagos - homokos, részben szenes pannon - korú rétegeket tár fel, melyekben nagy mennyiségben vasszulfidos gumók fordulnak elő, valamint a patakban még ma is fellelhető a víz által kimosott kalkopirit "szegények aranya". A patakmederben Rezi Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet idejében lapos homokkő bányászat folyt az 1980 -as évekig. A patak vize a szurdokvölgy végén elnyelődik, amely valószínűsíthető, hogy a Hévízi medence karsztvíz rendszeréhez csatlakozik. A "civilizáció" itt is kifejti káros hatását, mivel három oldalról is lakott területekkel határolt sajnos helyenként találkozhatsz hulladékkal is, amit maga a Kocor-patak és oldalfolyása is magával sodorhatott.
Gímpáfrány
A hazai páfrányok között mindössze egyetlen faj van, melynek levéllemeze osztatlan. Levelének alakja állítólag a gímszarvas nyelvére emlékeztet, innen kapta magyar elnevezéseit: gímnyelv, gímpáfrány, és tudományos nevét: Phyllitis scolopendrium. Az egész világon elterjedt növény. Hazánkban elsősorban a középhegységek mészkő szurdokerdeinek jellemző faja, de a sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében is előfordul. Az Alföldön és alacsonyabb dombvidékeinken igazi kuriózumnak számít, itt néha kövezett falú öreg kutakban telepszik meg. A gímpáfrány jellegzetes levelei fotóról is azonosíthatóak. Középhegységi termőhelyein talán egyszerűbben és veszélytelenebbül is fényképezhetjük. A Kárpátokban 1700 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő. Dekoratív, fényes és örökzöld leveleit régen koszorúkötéshez használták, ma már védett növény. A nemzetségnek 8 faja ismert, melyek Európában, Kelet-Ázsiában és Amerika trópusi területein élnek.
14 méter hosszú hévizes eredetű barlang. Első tágasabb terméből egy szűkebb járat indul. Ottjártamkor egy denevér telelt benn, éppen ezért télen semmiképpen ne másszunk be, ne zavarjuk, hiszen neki ez az életébe kerülhet! Barlangkataszteri száma: 4440-28.
Lovaskatona 1.sz. barlangja
5 méter hosszú, szintén hévizes eredetű barlang. Barlangkataszteri száma: 4440-25. A szurdokban további három kisebb barlang található még elszórtan a völgytalpon és magasan a völgyoldalban.
Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.
Impozáns 10-15 méter magas szikla, a szurdok legmarkánsabb látnivalója, szinte minden irányból függőleges az oldalfala, nagyon hasonlít a formája a cukorsüvegre.
A Mohosi-árokban található nehezen megközelíthető helyen. Távolabbról szemlélve először fel sem tűnik a sziklahíd, beleolvad a befoglaló sziklafalba. Csak megközelítve fedi fel magát. Magyarországon ez az egyetlen dolomit kőzetben kialakult természetes sziklahíd. Méretében természetesen nem veszi fel a versenyt sem az amerikai társaival, sem pedig a cseh kőhíddal, mely Európa legnagyobb ilyen látnivalója.
Rezi
Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt. A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül. A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában. Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is. Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára, végül a település komoly borkultúrája. Mellyel a GCROSZ geoláda foglalkozik.
Keszthelyi-hegység
A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. A fennsíkot egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-fennsík területe kb. 350 négyzetkilométer. Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Ez utóbbiban található a fennsík legmagasabb csúcsa, a Köves-tető (444 m). A másik vonulatban a Rezi-tető (431 m) a legmagasabb, de a Rezi vár magaslatához kapcsolódó Meleg-hegy is 425 m-es. A Keszthelyi-fennsík hegyei főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből állnak. A triász időszakban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a Pannon-tenger is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a miocén kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A pliocén kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében a fennsík területe is kiemelkedett: ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-fennsík. A kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye például a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte Zalaszántó közelében. A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-fennsík mai, rögökre töredezett tönkfelszíne, és akkor keletkezett a területen is több helyen előforduló lösz. A Keszthelyi-fennsíkra a dolomit a jellemző. Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-fennsík bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számontartott bazaltdolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. Legnagyobb barlangja a Csodabogyós-barlang, mely jelenleg (2020) 6150 méter hosszú és 144 méter mély.
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)
Gratulálok a P1 találathoz targonczas-nak!
Állapot: kereshető
3 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Rezi és környéke volt a mai úticél (kilátás reményében, de sajnos a ködös idő miatt nem volt túl jó a kilátás).
Az ajánlott parkolótól indultunk, majd a láthatatlan ösvényt követve jutottunk le a patak szurdokába. Mindenfelé hóvirág, sokfelé ibolya és persze a gímpáfrányok. A ládához végig a patakmeder mellett vagy a kissé csordogáló vízben lévő kiálló köveken jutottunk el. Ennek ellenére abszolút nem lettünk sárosak, mert a talaj elég kemény volt.
A láda könnyen meglett. Tovább nem mentünk, mert még pár helyet meg szerettünk volna látogatni a mai napon.
Köszönjük a rejtést!
Tényleg igaz volt, még sehol nem láttam ennyi gímpáfrányt!
A patak több helyen befagyott, rá lehetett lépni, bár alatta csordogált.
A "sziklahíd" felett másztunk ki a szurdokból.
A mai napba szerencsére még ez is belefért! Nagyon tetszett a szurdokvölgy. A ládát megmutatta a lovas, így könnyen meglett. Én szerettem volna még a sziklahidat is megnézni, így továbbmentem, míg Péter60 inább visszafordult. Sajnos nem jártam sikerrel a ládaoldal fotóján látható "A sziklahíd alatti nehezen járható szakasz" c. résznél a második vizes akadályt nem sikerült kikerülnöm, a meredek, avaros, nyirkos sziklafalról lecsúsztam és térdig elmerültem a vízben. Ez 8 fokban nem volt olyan nagy élvezet, így elment a maradék 20 m megtételétől a kedvem. Inkább felmásztam a hegyoldalon és a kék sávon tértem vissza a kocsihoz, ahol már Péter60 várt.
Szívesen olvastam volna a ládaoldalon arról is, hogy a rejtőnek milyen kötődése van ehhez, a gondolom, kevesek által ismert helyhez.
Klassz, vadregényes, minőségi hely, megszoktuk ezt a rejtőtől!
Jól járható volt most a meder, több vízre számítottam az esőzések után.
Látványos a szikla, vele szemben a láda rendben a helyén.
Ma a gyerekeket otthon hagyva ezt a nehezebb terepet választottuk célpontnak. A tegnapi eső ellenére is meglepően jól járható volt a szurdok. Szerencsére a patakmederben lerakódott üledék, inkább homokos és nem ragadós sár volt. A sziklás, köves szakaszokon meg kifejezetten jó volt közlekedni. A sziklahídhoz vezető mellékágban nagyon viz sem volt, csak a nagyobb sziklagödrökben. De így sem tudtunk rajta végigmenni, mert az egyik, legnagyobb ilyen vizzel teli gödör utunkat állta. Kicsit visszább inkább felkapaszkodtunk a szurdok oldalán és felülről néztünk meg a sziklákat, majd egy rég nem járt, benőtt földúton és a kéktúra útvonalán visszasétáltunk a parkolóhoz. Nagyon szép volt, kösz a rejtést.
(Hiába a jaratlan terep, itt is látszik az emberek közelsége, sok szemetet, műanyag palackot és autógumikat gyűjtott össze a meder)
A mai napunk fő célpontja volt ez a láda, és méltó is volt ehhez: nagyon tetszett. Ajtonnyal szoktunk ilyesmi terepeken járogatni, így nagyon nagy kihívás nem volt benne, de azért biztos nem mindenkinek könnyű terep! Szerintem a 3,5 az pont jó osztályozás neki. Az ajánlott útvonalon mentünk, a patak medrében. Az utolsó (egyébként bőséges) eső óta egy hét telt el, ezalatt kiszáradt annyira a meder, hogy csak néhol voltak benne pocsolyák vagy nagyobb sáros részek - legalábbis a barlang alatti szakaszon. A barlang fölött víz is folyt a mederben, aztán az a barlang térségében beszivárgott a talajba és eltűnt. A láda megtalálása után elmentünk még a sziklahídhoz is. Eleinte itt is a mederben haladtunk, de a mellékágba már nem mentünk be, hanem ott fölkapaszkodtunk a szurdok oldalába, és fönt haladtunk. Itt sem volt könnyebb, mert nagyon fiatal, vékony fák sűrű bozótja nőtte be a terület jó részét, de mi azért áthatoltunk rajta. Végül föntről láthattuk a látványos sziklaképződményt.
Egyébként ezen a héten ma volt rajtam az ötödik különböző cipőm. A városi cipőm kedden szétesett, így szerdán pótcipőben mentem dolgozni, csütörtökön már egy újban, szombaton egy régi túracipőben járkáltam a Zselicben, ma meg egy újabban itt. Hát nem tudom, volt-e már ilyen cipőgazdag hetem valaha :) A mederben való haladás során egyszer meg is botlottam és el is estem, és kihullott a toll a zsebemből. Szerencsére a ládában volt toll, így a füzetbe be tudtam írni, majd visszafelé megtaláltam az elveszettet is.
N 46° 49,728' E 17° 11,870' 125 m [GCARCH+1-es számú parkoló]
jelzésen. Körülbelül 70 méter megtétele után az OKT 
N 46° 49,874' E 17° 12,030' 151 m [GCARCH+1 leágazás]
N 46° 50,148' E 17° 12,388' 175 m [GCARCH+1barlang]
