+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Rejtés
A láda 6x12x18 cm-es konyhai doboz, a vár egyik legmagasabb pontján, talajszinten található. A dobozt ne alá hanem bele!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
1. Sokorópátkáról turistaúton (3,7 km) - Autóval Sokorópátkáig, az Újtelep utca végén parkolhatsz
N 47° 28,406' E 17° 42,247' 200 m [GCBarv+1Parkoló], innen a sárga sáv

jelzésen, kb. 3 km után balra (DNY) betérünk az erdőbe
N 47° 28,722' E 17° 40,623' 161 m [GCBarv+1Kereszteződés] a sárga rom

jelzésre, innen már csak 700 méter.
2. Traktorral (2,1 km) - a Sokorópátkát és Tényőt összekötő útról letérünk
N 47° 29,248' E 17° 40,901' 161 m [GCBarv+Letérés] a
Sokoró Fogadó melletti földútra és megyünk amíg tudunk. Eső után elég kalandos tud lenni és egy
gázlót is le kell küzdeni. A sárga rom

jelzést elérve le kell rakni a traktort, innentől már tájvédelmi terület.
3. Kajárpécről (3,7 km) - Az Öreghegy utcán végig, a települést elhagyva a kis aszfaltút mellett parkolhatsz
N 47° 27,881' E 17° 39,574' 152 m [GCBarv+2Parkoló], innen a GPS-t követve a Csuki-érig és a mellette futó földúton haladunk, míg kb. 2 km után elérjük a sárga sáv

jelzést
N 47° 28,751' E 17° 40,136' 168 m [GCBarv+2Kereszteződés]. Innen jobbra (ÉK) a sárga sáv

jelzést követve, a
gázlón keresztül a sárga rom

jelzésbe csatlakozunk.
A várhoz vezető sárga rom

jelzés elég meredek és nedves időben nagyon csúszós, érdemes egy kicsit túlmenni a jelzésen és a
N 47° 28,678' E 17° 40,349' 174 m [GCBarv+Felfelé] pontról támadni a várat.
Kerékpárral is kereshető, de a végén tolni kell.
Leírás a várról
Sokorópátkától kb. 2 kilométerre nyugatra a Bőtorok-völgy fölé magasodó Harangozó-hegy északi részén az észak-déli irányú gerincen található a földvár. Az elkeskenyedő gerinc oldalai igen meredekek. A déli várrészt a kiszélesedő hegyháttól egy széles és mély mesterséges árok választja el. Az északi és déli várrészt bevágás választja el. A gerinc északra lejt, ezért az északi várrész alacsonyabban fekszik.
A vár északi végétől kb. 80 méterre a hegygerinc egy alsóbb szintjén egykori építmény nyomai láthatók, amit a néphagyomány pálos kolostor és templom helyének tart. Az északi várrészben kora vaskori cserepeket, kora középkori bográcstöredéket, cserepeket, csontokat, és XVI. századi cserepeket is találtak.
Érdemes még elolvasni Molnár Attila
Régészeti kutatások Sokorópátka, Harangozó-hegyen leírását.
Monda a Harangozó-hegyről
Sokorópátkán él egy monda, amelyet szinte minden helybeli ismer. A hagyomány szerint Harangozó-hegyen állt hajdan a vörös barátok kolostora. Az elmondások alapján az egyházi személyek nem voltak éppen szent életűek, sőt rabló lovagoknak tűnnek fel a történetekben, akik asszonyokat, lányokat hurcoltak el, áldozataikat megkínozták, és időnként meg is ölték.
Az elbeszélésekben szó van az általuk Pátka és Pannonhalma között kiásott alagútról és elrejtett kincsekről is.
A Sokorópátkaiak úgy érzik, hogy ez a monda az egyik leglényegesebb eleme a falu történetének.
A monda igazságtartalmát dr. Edelényi Adél néprajzkutató sokéves munkával megkísérelte kideríteni, és megállapította, hogy a valóság és a szájhagyomány ezúttal sem fedi egymást: "a vörös barát kifejezést régen a templomos lovagrend tagjaira használták, de a források szerint a Harangozó-hegyen nem ők, hanem a pálosok alapítottak kolostort valamikor a XV-XVI. század fordulóján". Ekkor azonban a templomos rend hivatalosan már nem létezett, miután az 1300-as évek elején koholt vádak alapján megszüntették a szervezetet, tagjai egy részét pedig kivégezték.
A szakember szerint a sokorói történet elemei nagyon hasonlítanak a templomosokról Európa több mint ötszáz, a Kárpát-medence mintegy háromszázötven településén hallhatókkal. A kutató szerint a magyarázat éppen az ellenük folytatott koncepciós perben keresendő. A hétszáz éve kreált vádpontokból eredhettek azok a történetek, amelyek a lovag-szerzetesek eretnekségéről, romlott erkölcseiről szólnak. A fantáziálásnak ugyancsak alapot adhatott a rend nyilvánosságot kizáró titokzatossága.
A kutató úgy véli, hogy a monda hazai elterjedésében a Magyarországra érkező német telepesek játszhattak szerepet.
Nem bizonyított, hogy a pálosokat megelőzően nem templomos birtok volt a Harangozó-hegyen, és hogy nem a vörös barátok építették várat.
Források és még több infó a várról és a környezetéről:
varbarat.hu
varak.hu
sokoropatka.hu
Az első megtalálót a rejtek alatt egy kis ajándék várja!