A forrás közelében, de az út túlsó oldalán álló fa lábánál rejti egy kődarab azt a dolgot, mely kinyitás után elárulja a 10x10x5 cm-es dobozt rejtő kidőlt fa helyét. Jelszóképzés: az első ponton olvasható "N" és "E" koordináták utolsó számjegyei (ezredpercek) és a dobozban található jelszórészlet. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
Diósjenő centrumából a Kemence táblát követve N 47° 56,460' E 19° 2,647' 250 m [GCOFVK+elágazás] érhetjük el az ajánlott parkolót. N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCOFVK+parkoló] Mivel a két települést összekötő út hivatalosan csak engedéllyel járható, ezért jobban jártok ha az ajánlott parkolót használjátok!
Tömegközlekedéssel a Vácról induló buszok, vagy a Vác - Balassagyarmat vonalon, óránként közlekedő vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre. (Hétvégén persze ritkább a menetrend.)
Az egyik legjobb megoldás talán, ha GCDEET pontjai között keresitek fel - akár GCBarB ládáját is beiktatva.
ABörzsöny "dombjai" között több mint négyszáz forrás fedezhető fel. Ezek között találkozhatunk kőből vagy fából épített forrásházakkal éppúgy, mint "meztelen" vagy foglalatlan vízfeltöréssel, szivárgással. A források remek célpontjai a különböző fejlesztéseknek. Ékes példák erre az 1930-as évben foglalt régi forrásházak, vagy a 2010-ben újrafoglalt, kőből rakott forrásházak mintái. Persze az is lehetséges, hogy a modern fa és kő forrásházak közötti különbséget a hovatartozás határozza meg. A fát inkább Nógrád megyében, a követ pedig Pest megyében használják szívesebben.
Az Őzbereki-forrás a Gyíkos-kúthoz hasonlóan deszkákból épült. Vize kövek közül bukkan elő, és egy kis medencében gyűlik össze, majd a gátat "átlépve" a Lóégésről érkező patakhoz csatlakozik. Az egyesült víztömeg átfolyik az úton, ami komolyabb olvadás idején kihívást jelenthet.
A TuHu szerint már 2008-ban ez volt a forrás foglalása. Mivel merítős forrásról van szó, így vizét nem gondolom ihatónak.
A Verebes-kaszáló, amint neve is mutatja, egy kaszálórét a Börzsöny keleti magaslatainak egyik nyeregpontjában. Egészen pontosan a Bárány-bérc és a Hosszú-bérc közt terül el; lényegében a Magas-Börzsöny keleti határa. A fenyőfák árnyékában kis pihenőhelyet találunk. A PX (azaz síút) jelzés első pihenőjét élvezhetjük itt a diósjenői indulás után, ha fölfelé tartunk. Érdemes is megállni, mert innentől még hosszú menetelés vár ránk a Magas-Börzsöny bükköseiben.
Megtaláljuk még itt a Soproni Egyetemen 1955-ben végzett erdőmérnök, Sándor Géza emlékére emelt kopjafát. Idézet az Erdészeti Lapok cikkéből: 1968-ig a Gerecsében, a Süttői Erdészet vasútüzem vezetője, műszaki vezetője, majd erdészetvezetője volt. A házassága hozta őt a Börzsöny és a környező nógrádi táj erdei közé. A Váci és a Diósjenői Erdészet, a helyi állami gazdaságok, mezőgazdasági üzemek erdeinek szakmai felügyeletét látta el, példás elhivatottsággal és elkészültséggel. Egyesületi tagtársunk volt, a Balassagyarmati Helyi Csoport tagja. Aktívan dolgozott, s nem volt még hatvan éves sem, amikor elszólították az él?k sorából. Emlékét hosszú évek óta a kopjafa őrzi csendes magányában, az erdő szélén, sudár törzsű, koros bükkfák szomszédságában. Amikor elhaladok mellette börzsönyi barangolásaim során, a "mindennapok hőse" kifejezés jut mindig az eszembe.
Az eredetileg tervezettnél rövidebbre adódott kirándulás keretében Lilivel.
A forrásnál segítség jól jött a gyors megtaláláshoz. Egy pár loggal ezelőtti kessertárshoz hasonlóan a "dolgon" én is meglepődtem, de tetszett az ötlet. :)
A végláda helye nem volt nagyon kérdéses, mégis időbe telt, míg előkerült a doboz. A rejtek valóban lassan teljesen el fog tűnni (szétporlad vagy elviszik), érdemes lenne talán másik közeli, biztosabb helyet keresni neki.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A második ponton sokszor körbe jártuk a rejteknek tűnő fát, a ládát nem találtuk. Egyre nagyobb körben mindent feltúrtunk, de sehol semmi. Végül azután csak előkerült a doboz, ott volt ahol először kerestük. Sajnos a rejtek atomjaira hullik szét.
Az első ponton sok időt töltöttem, nehezen jöttem rá, hogy át kell kelni a fentről érkező csermely túloldalára. Egyébként jó rejtés, nekem egész könnyen sikerült körömmel kinyitni. A második ponttal nem volt gond. A forrás és a rét is tetszett, köszönöm!
Rajt a vadasparktól, a kocsik számából ítélve népszerű hely. Jól felmásztam, majd le és újra fel, mire a forráshoz értem. A csermely azon oldalán, ahova a GPS mutatott minden komolyabb fát végignéztem, végül a túloldalon az első fánál ráleltem a "ládára". Volt nálam bicska, így gyorsan feltárta titkát. A réten a fa nyilvánvaló volt, de a dobozt csak második körbejáráskor leletem meg. A rét bal sarkából induló, kicsit benőtt úton ereszkedtem vissza a parkolóhoz.
Ha már forráshoz hozott a GC, merítettem belőle. Olyan finom volt, hogy repetáztam is belőle, miután meglett a keresnivaló. A "dolog" már sokszor volt a kezeim között, de soha nem jutott még eszembe, hogy ebből geoláda is lehet. :)
Mióta ez a nyavalyás járvány megjelent, nem kerestem geoládákat. Most viszont úgy döntöttem, hogy a továbbiakban nem fog már visszatartani a ládakereséstől. Mai öt találatom első ládája ez.
A GCBF09 felől érkeztem, azon a csapáson, ami a tuhu-térképen nehezen járható útként szerepel. Mit ne mondjak, tényleg nehezen járható. Örültem is a réten a pihenőpadoknak, ahol megettem egy almát. Már ott ebédelt egy idősebb pár is, ők a Csóványosra mentek tovább, én pedig a Bárány-bérc felé. Tetszett az első pont rejtése, bár elszenvedtem egy percig a kinyitásával.
Csóványos felé tartva gyorsan megkerestük ezt a 2 pontos remek multit. A forrás után a Verebes kaszáló jött, majd szaladtunk is tovább a közeli FTF ládákért.
Az utolsó Diósjenő körüli pontok begyűjtése végre megtörtént! Jó kis túra volt ez, Diósjenő-Nógrád, 17 km, 4 találat. Végre jött velem a barátom is, kutyát is hoztunk. Kaját nem, a vár alatti kürtöskalács életmentő volt!
N 47° 56,460' E 19° 2,647' 250 m [GCOFVK+elágazás]
N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCOFVK+parkoló]
