A forrás közelében álló fa lábánál rejti egy kődarab azt a dolgot, mely kinyitás után elárulja a 10x10x5 cm-es dobozt rejtő kidőlt fa helyét. Jelszóképzés: az első ponton olvasható "N" és "E" koordináták utolsó számjegyei (ezredpercek) és a dobozban található jelszórészlet. A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítés
Diósjenő centrumából a Kemence táblát követve N 47° 56,460' E 19° 2,647' 250 m [GCOFVK+elágazás] érhetjük el az ajánlott parkolót. N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCOFVK+parkoló] Mivel a két települést összekötő út hivatalosan csak engedéllyel járható, ezért jobban jártok ha az ajánlott parkolót használjátok!
Tömegközlekedéssel a Vácról induló buszok, vagy a Vác - Balassagyarmat vonalon, óránként közlekedő vonatok valamelyikével lehet eljutni Diósjenőre. (Hétvégén persze ritkább a menetrend.)
Az egyik legjobb megoldás talán, ha GCDEET pontjai között keresitek fel - akár GCBarB ládáját is beiktatva.
ABörzsöny "dombjai" között több mint négyszáz forrás fedezhető fel. Ezek között találkozhatunk kőből vagy fából épített forrásházakkal éppúgy, mint "meztelen" vagy foglalatlan vízfeltöréssel, szivárgással. A források remek célpontjai a különböző fejlesztéseknek. Ékes példák erre az 1930-as évben foglalt régi forrásházak, vagy a 2010-ben újrafoglalt, kőből rakott forrásházak mintái. Persze az is lehetséges, hogy a modern fa és kő forrásházak közötti különbséget a hovatartozás határozza meg. A fát inkább Nógrád megyében, a követ pedig Pest megyében használják szívesebben.
Az Őzbereki-forrás a Gyíkos-kúthoz hasonlóan deszkákból épült. Vize kövek közül bukkan elő, és egy kis medencében gyűlik össze, majd a gátat "átlépve" a Lóégésről érkező patakhoz csatlakozik. Az egyesült víztömeg átfolyik az úton, ami komolyabb olvadás idején kihívást jelenthet.
A TuHu szerint már 2008-ban ez volt a forrás foglalása. Mivel merítős forrásról van szó, így vizét nem gondolom ihatónak.
A Verebes-kaszáló, amint neve is mutatja, egy kaszálórét a Börzsöny keleti magaslatainak egyik nyeregpontjában. Egészen pontosan a Bárány-bérc és a Hosszú-bérc közt terül el; lényegében a Magas-Börzsöny keleti határa. A fenyőfák árnyékában kis pihenőhelyet találunk. A PX (azaz síút) jelzés első pihenőjét élvezhetjük itt a diósjenői indulás után, ha fölfelé tartunk. Érdemes is megállni, mert innentől még hosszú menetelés vár ránk a Magas-Börzsöny bükköseiben.
Megtaláljuk még itt a Soproni Egyetemen 1955-ben végzett erdőmérnök, Sándor Géza emlékére emelt kopjafát. Idézet az Erdészeti Lapok cikkéből: 1968-ig a Gerecsében, a Süttői Erdészet vasútüzem vezetője, műszaki vezetője, majd erdészetvezetője volt. A házassága hozta őt a Börzsöny és a környező nógrádi táj erdei közé. A Váci és a Diósjenői Erdészet, a helyi állami gazdaságok, mezőgazdasági üzemek erdeinek szakmai felügyeletét látta el, példás elhivatottsággal és elkészültséggel. Egyesületi tagtársunk volt, a Balassagyarmati Helyi Csoport tagja. Aktívan dolgozott, s nem volt még hatvan éves sem, amikor elszólították az él?k sorából. Emlékét hosszú évek óta a kopjafa őrzi csendes magányában, az erdő szélén, sudár törzsű, koros bükkfák szomszédságában. Amikor elhaladok mellette börzsönyi barangolásaim során, a "mindennapok hőse" kifejezés jut mindig az eszembe.
Január végén már nekiindultunk, de a Börzsöny felett ült egy felhő és olyan jeges esőt kaptunk a nyakunkba, hogy a Závoz-nyeregből hazamenekültünk. Most minden körülmény kedvezett, a hó elolvadt, a láda megkerült :)
17 km-es klasszikus Csóványos túra fantasztikus havas tájjal, szikrázó napsütésben. Az 1.ponton nem volt egyszerű a megfelelő fát megtalálni a hóban (a nyomok alapján a tegnapi keresőknek sem :)), a következő nagy feladat pedig a kis entitás körömmel való kinyitása volt. Miután mindkettőt abszolváltam (és a körmöm is a helyén maradt), a végponti láda már könnyű préda volt. Kreatív megoldás, de a tartósságát illetően azért vannak kétségeim. A kaszálón megcsodáltuk az alkalmi kis iglut, majd indultunk tovább a Foltán-kereszt irányába. Köszi a rejtést!
Csodálatos időben egy nagyszerű túrán. Diósjenőn parkoltunk, majd egy körtúra keretében kerestük fel a ládákat. Az első pontot többen kerestük, azonban nem adta meg magát. A második pont közelében hóangyalok készültek. Köszönöm lelcache-nek a szervezést, a rejtőnek pedig a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben később. Tamás [Geoládák v3.9.0]
Hagyományos téli Csóványos túránk során ezt a rejtést is felkerestem. A köd miatt a vétel elég gyenge volt, ezért kicsit bolyonganom kellett a második pont környékén. Már majdnem feladtam, mire az utolsó tippem a láda helyére vonatkozóan végül sikeres lett. A rejtés egyáltalán nem volt álcázva, azonban hevert előtte egy megfelelő méretű fadarab. Azt a ládát tartalmazó üreg elé tettem.
Rosszul indult a nap. A Szabadidő park közelébe érve jegessé vált az út, alig tudtam kikerülni az út szélén álló két elakadt teherautót. Szerencsére az erdőben az avaron nem volt zavaró a lefagyott eső. Magasabbra érve a fák csúcsait már sütötte a Nap és az ágakra fagyott jég záporozott az útra. Ezsembe jutott a jégeső, ami vagy 15 évvel ezelőtt kapott el a Csóványos alatt...
Az első pontot nagyon sokat kerestem. A térkép szerint - ahogy már írták - az út és a forrás között van a láda a forrástól 60 méterre. Ezzel szemben a forrástól mintegy 20 méterre a forrással átellenes oldalon találtam meg a mikroládát. Ez szerintem nem fér bele "forrás közelében" meghatározásba. A forrás 20 méter sugarú környezetében legalább 50 fa van, meredek hegyoldalakon. Jó "szórakozás" volt négykézláb ellenőrizni őket. A "láda" kinyitásához bicskára van szükség. Lesz munka a karbantartással, szerintem néhány hetente be fog telni a mikroméretű logbook.
A második pont már valamivel könnyebb volt, kidölt fa csak egy van a környéken, azért ravasz helyen van a doboz...
Mivel alaposan elment az idő a keresgéléssel, csak a Kámorig jutottam el a Bugyihó betervezett felkeresése így ma elmaradt.
Sokszor jártam már erre a Foltán-keresztfelé tartva, de nem emlékeztem erre a forrásra, köszönöm a bemutatást.
Érdekes, utólag nézve a weboldalba ágyazott térkép jó helyre mutatja a kezdő pontot, amíg a letöltött offline openmaps térkép az út és a forrás közé teszi... Lényeg, hogy meglett.És tényleg legyen nálatok valamilyen szerszám...
Az első pontot nem könnyű megtalálni. Amikor megvolt, simán azt hittem, hogy szemét. Szerencse, hogy nem egyedül voltam!
A második pontot VP éppen előttünk találta meg, csak átnyújtotta.
Az első ponton, a forrásnál, a koordinátát rejtő tárgyat nem tudtam volna kinyitni bicska nélkül. Még szerencse, hogy Anti túlélő zsákjában volt egy. Úgy látszik eddig mindenkinél volt....
A mai remek téli időben Diósjenő felől érkeztünk az új GCOFVK Őzbereki-forrás és a Verebes-kaszáló pontokhoz, majd a Bárány-bércet (GCBarB) kerestük fel újra, 15 év után. Le voltam nyűgözve. Megtaláltuk a legszebb logbookot, egy GC bibliát. 2005 óta remek állapotban az eredeti helyén várja a kirándulókat. A Foltán-kereszt, majd a Csóványos után a zöldön siettünk lefelé, mikor VP-t tetten értük a GCKAS mozgóval az egykori Nyír-réti vadászkastélynál. Jó kör volt, tartalmas nap kerekedett.
Január utolsó vasárnapja immáron tizenharmadik éve jelenti azt, hogy Fel a Csóványosra!-túra. Igaz, idén másképp, de azért mi, az egyesület tagjai páran összegyűltünk odafent. Ez a láda meg jó apropót szolgáltatott arra, hogy ezúttal ne Királyrétről, hanem Diósjenő felől menjünk fel. Reggel a 2 kocsiból álló BZmot-tal zötyögtünk el Diósjenőre. A túra jelentős része a falun átvezető út volt a PX jelzéseket követve. Ez a része a napnak nem volt nagy élmény. Már a falu utolsó házainál jártunk a hosszú és egyenes utcában, amikor a nagy fenyők alatt egy aranyos kis vörös mókusra lettem figyelmes, aki minket figyelt egy kerítés élén állva. A meredek emelkedőn az új erdészeti tanösvény táblái adtak lehetőséget egy szusszanásnyi pihenőre. Felérve a Csehvár nyergéhez szelidebbre váltott a terep és már a hó is megjelent. Mind a forrást, mind a rétet ismerem már régóta. A forráshoz lefelé a jeges út nem volt könnyű, de megoldottam. Mivel eleinte nem találtam a ládát, így kénytelen voltam bekapcsolni a gps-emet, s úgy már azonnal meglett. Miután visszaevickéltem a jeges úton a Verebes-kaszálóra, kicsit körülnéztünk a réten is. A kopjafa még áll és a nagy füves területen lévő pihenő bútorzata is jó állapotnak örvend. A láda meg adta magát a pontos koordinátán. Így logolás után indulhattunk is tovább Kópéval a csúcsra, ahol bár kissé hűvös, szeles, de alapvetően napos idő fogadott minket.
A rejtéskor együtt sétáltam a rejtővel. :)
Múlt héten a GCDEET karbantartó sétája alatt a kszálónál ebédeltünk, de akkor már tudtuk, hogy itt bizony doboz készül. :) Amikor besétáltunk a rétre, akkor ugrott be, hogy tavaly erre jöttünk "Fel a Csóványosra!". Akkor némileg több hó volt.
Ebéd után az igen kellemes forrásnál is megálltunk egy pillanatra... Meg rejtsére... Meg pár fotóra...
Köszi