Egy virtuális utazásra hívlak benneteket térben és időben Pesten, Budán és a Dunán.
1. állomás: a koordinátákkal jelzett pont a Dunán
2. állomás: az 1. állomásról a batthyány téri Szent Anna templom két tornya között látszó épület
3. állomás: a 2. állomás 1. állomásra vonatkozó tükörképe
4. állomás: egy kút Budapesten, amelynek névadója a 2. és 3. állomás névadóinak "időbeli súlypontja".
A jelszó a 4. állomáson található: a jól olvasható műemléki márványtábla azon szavaiból alkotott betűsor, melyek elválasztásra kerültek, amihez tedd hozzá, hány négyzet alakú betonlap választja el a kút előtti területet az úttesttől.

.........................................................................................
2003. november 18-tól kezdve ez egy nem klasszikus városi, virtuális, multi láda, amelynél a koordinátákkal megjelölt pontra a korábbi tapasztalatok alapján nem kell elmenni, sőt a jelszó megfejtéséhez szükséges többi állomás is virtuálisan kereshető, kivéve a végső objektumot, ahova viszont GPS nélkül kell eljutni (koordinátákat ugyanis nem adok meg, bár én tudom őket), ennek megtalálásához azonban végig kell gondolni az állomások kapcsán egy's mást.

Nekem a geocaching sok mindent jelent, többek között kitüntetett földrajzi pontok felkeresését. 2003. márciusában adódott egy lehetőség, hogy az ember oda is eljusson, ahova máskor sokkal nehezebb lenne: száraz lábbal a Duna közepére. Épült egy 476 méter hosszú és 4 méter széles pontonhíd Budapesten, a Duna két partja között. Száraz lábbal lehetett átkelni vagy akár sétálni, lényegében a Dunán. Úgy gondoltam, kihasználom ezt a lehetőséget. És persze mi jut egy kessernek mindenről az eszébe? Ki tudja, mikor visszatérő alkalom egy láda definiálására.

Az eredeti jelszó annak az épületnek a neve volt, amely a fent megadott koordinátákról a batthyány téri Szent Anna templom két tornya között látszik. A dolgok ilyetén felállása sokakat netcachingre bíztatott, ami végülis megérlelte bennem a változtatás gondolatát. Visszavonni nem szerettem volna a ládát, inkább továbbgondoltam.

A kindulási gondolatkör:
Duna, annak felszínén való zavartalan előfordulás lehetősége, a két part, illetve pont közötti összekötés és elválasztás.

Az eredeti jelszót egy épület adta, ez most a második állomása virtuális utazásunknak. Mivel eddig is mindenki rájött, miről van szó, most sem írom le konkrétan mi is ez az objektum, de két szempontból is fontos. Szükség van a továbbmenetelhez egyrészt a névadóra (aki bizony nagyon is szorosan kötődik a Duna közepén állók tömegéhez). Másrészt a konkrét helyére is. Ezt ugyanis egy ügyes mozdulattal tükrözhetjük a Duna közepén található kiindulási pontra (hogy ezt ki miképp teszi, GPS-szel, térképpel , intuícióval, helyismerettel, szextánssal etc., rábízom). Ezzel Budapest egy talán kevésbé nevezetes, de névadójában legalább ilyen fontos személyt magáénak mondható (egyáltalán nem pontszerű; emiatt a tükrözés eredménye nemigen vihet rossz vágányra) pontjára jutunk.

A kiindulási pontunk térben félúton van a 2. és a 3. állomás között. Forgassuk át most a térbeli viszonyokat időbeliekké: tekintsük a két szélső állomás névadóját és próbáljuk megtippelni, ki felel meg időben a Duna közepén található pontnak. Kis segítségek:
(i) az ő ideje alatt is történelmi fontosságú volt a Dunán való zavartalan átkelés;
(ii) az 1. állomás közvetlen környezetében található elnevezések sem függetlenek sem tőle, sem ezen átkeléstől
(iii) erősen kötődik a 2. állomás tágabb környezetéhez.

Végül az utolsó állomás, ahova a jelszóért el kell battyogni. Van Budapesten egy kút, amelynek a -remélhetőleg- kitalált személy a névadója. Hogy hol? Tessék netkeresni. Érdekessége:
(i) a 2. állomás névadója többre vágyott a már akkoriban is szennyezett Duna víznél, ezért ő vezettette -többek között innen- a tiszta vizet a 2. állomás tágabb környezetébe;
(ii) a közvetlen szomszédság (de erről sem írok többet).

És végül a jelszó: legyen mondjuk azon szavakból alkotott betűsor, melyek valamilyen oknál fogva elválasztásra kerültek a (lenti, jól olvasható) műemléki márványtáblán, (nekem ennyi is elegendő lenne, de fentről szóltak, irgum-burgum, ez így nem lesz jó, ezért ki kellett egészítenem valamivel, amit remélhetőleg nem lesz olyan egyszerű netkesselni, ezért) számold meg és tedd hozzá, hány négyzet alakú betonlap választja el (vagy inkább köti össze) a kút előtti területet az úttesttől.

Jó keresést!

.........................................................................................
A (kevésbé távoli) történelmi hűség kedvéért meghagyom az ős láda leírás eddigiekben fel nem használt elemeit is:
Ami a budapesti pontonhíd történelmet illeti: 1945-ben a felrobbantott Duna-hidak helyett ideiglenes pontonhíd épült a Dunán, amelyen aztán másfél évig lehetett átkelni a folyón. Pontonhíd épült Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulóján, illetve a 70-es évek elején nagyjából ugyanezen a helyen.
A felső-vizivárosi, Szent Anna tiszteletére szentelt kéttornyos barokk római katolikus templom Hamon Kristóf, Nepauer Máté és Hamon Mihály munkája. 1740-1765 között épült. Az egyik legszebb fővárosi barokk templom ez, ami eredetileg a jezsuitáké volt. Hamon Kristóf kezdte meg építését, az ő halála után Nepauer Mátyás építette tovább. Ám előbb földrengés, majd a rend feloszlatása is késleltette a végleges befejezést, így csak 1805-ben szentelték fel.
Az eseményláda 1,1-es nehézséggel volt felkereshető 2003. március 15-én 8-12, illetve 16-22 óra között, továbbá 2003. március 16-án 8-12, illetve 16-20 óra között. Utána az kezdő állomás felkeresését illetően extrém ládává vált.''