+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Idén ünnepli alapításának 140. évfordulóját a
Magyar Vöröskereszt. Ehhez kapcsolódóan - a szervezettel együttműködve - jelentek meg esemény geoládák a geocaching.hu oldalon, melyek
2021. november 30-ig lesznek kereshetők.
A Magyar Vöröskereszt
tevékenységei közé tartozik többek között a szociális segítségnyújtás, a véradásszervezés, a katasztrófa készenlét és válaszadás, elsősegélynyújtás és az egészségnevelés.
Hogyan segíthetsz?
Amennyiben a szabályok megengedik és lehetőség lesz rá, úgy kisebb rendezvény(ek) is kapcsolódni fog(nak) az évfordulóhoz, melyről a geocaching.hu fórumán értesülhetsz.
Röviden:
A mikro a bemutatandó épülettel szemben lévő szürke BKV-s vezérlőszekrény mellett lévő egyik lefolyócsőre szerelt hengeres tartóban van. Alulról lehet kivenni! A láda tetejét visszahelyezés előtt rendesen nyomjátok vissza a helyére! Íróeszköz kérlek legyen nálad! Eltűnés vagy a láda előtti tömegrendezvény esetére a pótjelszót a vezérlőszekrényen találod!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A megközelítésről
Tömegközlekedéssel: a 9-es busszal, a 72M és 83-as trolibusszal a Szentkirályi u. megállóig.
Gépkocsival: A rejtéshez közeli parkolás elméletileg lehetséges, de meglehetősen esetleges.
A Baross utca 15. - az egykori Magyar Vöröskereszt országos központjának története
Az épület 1875 körül épült, eklektikus stílusban. 1880 körül emeletráépítéssel bővítették. Az épület Hubert József és Móry Károly budapesti építészek tervei alapján épült, akik a neobarokk legtermékenyebb alkotói közé tartoztak mindenekelőtt Budapesten és Pozsonyban. Az építtető Argauer József volt.
1926-ban kormánysegéllyel sikerült a Baross utca 15. sz. alatti épületet megvenni. Az épület 1944-ben súlyosan megsérült. Újjáépítése után 1957-ig ebben az épületben volt a Magyar Vöröskereszt országos és budapesti központja (pincében és 2. emeleten). 1956-os forradalom idején segélytcsomagokat osztottak a rendkívül sok rászoruló ember számára.
Az épület jelenleg társasházként működik.
A Magyar Vöröskereszt története
Az 1881. májusában megtartott közgyűlésen mondták ki a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. Első elnöke gróf Károlyi Gyula lett. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882-ben elismerte az Egyletet önálló szervezetként.
A Dísz tér 1-2. szám alatt a Vöröskereszt Egylet székháza épült meg 1902-ben, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján. A palotáról az alábbi linken olvahatsz többet:
Vöröskereszt Egylet palotája a budai Várban
A századfordulón már kb. 50.000 tagja volt, és sorra alakultak vidéki fiókegyletei. 1900. január 2-án jelent meg hivatalos lapja a Magyar Vörös-Kereszt. A tagdíjakból és nyeremény kölcsönökből származó jövedelméből az Egylet megalapította az Erzsébet Kórházat, és képes volt több tábori kórház felszerelésére. Segélyezte az 1883-as árvíz és az 1892-es kolerajárvány áldozatait, ínségenyhítő akciókat, ápolónőképző tanfolyamokat szervezett. Az első nemzetközi akció, amelyben az Egylet is részt vett, az 1885-ös szerb-bolgár háborúhoz kötődik.
Az I. világháború kitörése után az Egylet azonnali utasítást kapott a hadvezetőségtől tábori kórházainak frontra küldésére. A hazaérkező sebesültek ellátásában is fontos szerepe volt. Ekkor állította fel először Tudósító Irodáját, majd a Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalt. 1918-ban változás állt be az Egylet vezetésében. A kormány gróf Károlyi Mihálynét kormánybiztossá nevezte ki, a név pedig Magyar Vörös-Kereszt Egyletre változott.
Az 1920-as években hanyatlás következett be, mert az Egylet vagyonának egy része az elcsatolt területeken maradt. 1926-ban kormánysegéllyel sikerült a Baross utca 15. sz. alatti épületet megvennie. Az épület 1944-ben súlyosan megsérült. A II. világháború kitörése után az 1940-ben elfogadott új alapszabály - amelyben az egylet neve Magyar Vöröskereszt lett - már kimondta, hogy a Magyar Vöröskereszt háború esetén a Honvédelmi Minisztérium illetékes osztályának irányítása alatt áll. A Vöröskereszt felkészült a menekültek fogadására, megkezdte a lakosság légoltalmi felkészítését, és a hivatásos és önkéntes ápolónők számára tanfolyamokat szervezett, segélyhelyeket állított fel. 1939 szeptemberétől a lengyel menekültek gondozása vált egyik fő feladatává.
1949-ben a Vöröskereszt intézményei beépültek az állami intézményrendszerbe, és társadalmi szerepe is megváltozott. Fő feladata lett, hogy segítse az állami és tanácsi egészségügyi és szociális ellátást.
Forrás:
MAGYAR VÖRÖSKERESZT TÖRTÉNETE
A Magyar Vöröskereszt jelenlegi tevékenységei közé tartozik a véradásszervezés, szociális segítségnyújtás, katasztrófa készenlét-válaszadás, keresőszolgálat, elsősegélynyújtás, menekültügy, egészségnevelés és az ifjúsági munka.
További olvasnivaló
A Vöröskereszt története
A Vöröskereszt emblémája
Jean Henri Dunant a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
Emberiességgel a békéért
Külön köszönet a Magyar Vöröskereszt munkatársainak az átadott szövegért és fotókért!
