Röviden

A 14x9x5 cm méretű dobozt a jelzésű Hóvirág tanösvény 3-as állomása után találod. Ahogy a tanösvény elején a tábla is figyelmeztet: az erdőben szeles időben tartózkodni tilos és életveszélyes.
Mivel védett területen jársz, ne feledd: mindent a szemnek, semmit a kéznek! Esetünkben ez alól csak a geoláda jelent kivételt, azonban megközelítés közben a védett növényekre ügyelj, ne taposd le őket!

Amennyiben az erdő alja tele védett növénnyel és nem lehet eljutni a ládához, tegyél fel fotót a virágokról (mások örömére), valamint egy közös egyedit a 3as ponton lévő információs tábláról. Ez alapján el tudom fogadni a logolást.

Figyelem! Az erdőben fakitermelés kezdődött, továbbá a téli csapadék miatt az erdő útjainak egy része nehezen járható! A fényképek között további információ.

Ládakarbantartás történt 2022.09.18-án. A rejtek javítva, új logfüzet és tele doboz várja az újonnan érkezőket.



Megközelítés, parkolás

Lébény város elsődlegesen közúton érhető el, autóval és helyközi buszjáratokkal Győr vagy Mosonmagyaróvár irányából. A vasúti megközelítés csak kerékpáros kombinációval ajánlott, mivel a vasútállomás valójában két település (Lébény és Mosonszentmiklós) között található.
Autóval a lébényi sportpálya mellett kialakított parkolóban állhatsz meg a térképen jelölt koordináta szerint.  N 47° 44,482' E 17° 23,168' 120 m [GCTOLL+1parkoló] Innen nyílik a tanösvény bejárata. Terepen is jól guruló babakocsival járható az út.

Ha erre jársz, érdemes felkeresned a GCLEBE virtuális ládát az Árpád-kori Szent Jakab Templom tövében.

Az erdő és élővilága

Lébény város szélén húzódik a tavaszi virágbőségéről Kisalföld-szerte ismert és kellemes sétákra csalogató hóvirágos Tölgyerdő - a hanyi mondák és regék csodás történeteinek helyszíne, gyakori főszereplője - amely mindmáig megőrizte egykori gazdag növényvilágát. A tél végének közeledtét jelzik errefelé a barna avar és mélyzöld borostyánlevelek alól kivillanó virágszirmok: először a hóvirág, majd nem sokkal később a gyöngyvirág fehér szőnyegével borítja be az erdő alját. Őket követi az odvas keltike, a csillagvirág, a gólyahír, a salátaboglárka és a bársonyos tüdőfű. Az erdőben a fekete harkály, a nyaktekercs, a zöld küllő, a kis a közép és a nagy fakopáncs, a csúszka, a fakúsz, a füzikék, a meggyvágó, az erdei pinty és a cinegék a leggyakrabban előforduló madárfajok a bagolyfélék és a ragadozó madarak mellett. Az elszaporodott vaddisznóállomány az élőhelyek feltúrásával hatalmas károkat okoz. Az erdőben emellett gyakori az őz és a szarvas, illetve az üregi nyúl is.

Monda

A tölgyerdő kincse. Faragott kváderkövekből épült ősi templomáról híres falu, Lébény mellett terül el a mély árokkal körülvett százhektárnyi Tölgyerdő. Az itteni szájhagyomány azt tartja róla, hogy a törökök ültették. Táborhelyük volt, innen indultak a környék falvait kirabolni, gyermekeiket, asszonyaikat és a férfiakat rabszíjra fűzve fogságba hurcolni. A falu lakói közül sokan az ingoványos Hanság nádas, rekettyés vadonában kerestek a török elől menedéket. Nagy volt a félelem, a szenvedés és nélkülözés. Mindennap kérték az egek urát, hogy szabadítsa meg őket a töröktől.
A falu közelében pihent meg a Bécs ellen vonuló török sereg is. A vezír sátorát a Barát-tó dombos partján állították fel, aki onnan szemlélte a templom és a kolostor körül kialakult ellenállás kimenetelét. Hiába volt a bátor és elszánt védők ellenállása, az óriási túlerő legyőzte őket. A pasa örömében igen megkedvelte ezt a tájat, kíséretével többször is belovagolta a falu környékét. Ott, ahol most a Tölgyerdő közepe van, megállt, és azt mondta egyik kedvelt íjászának:
- Röpítsd el nyiladat az ég négy tája felé, és ahol a nyílvesszők földet érnek, ott legyen a tábor széle. Ültessétek be tölgycsemetékkel, és ássatok köré mély sáncot, mert ez a táj igen kedves nekem!
Hiába volt azonban e lelkének kedves táj, gondolatait a gazdag Bécs város kifosztásának terve kötötte le. Nem is várakozott sokáig, megindította roppant seregét. Óváron két napot pihent és ez lett a veszte. Mire a nagy város alá ért, ott már várta Európa egyesült serege. A csatát vesztett törökök visszavonuló maradványai elözönlötték az egész Mosoni-síkságot, bosszút állva gyilkoltak, gyújtogattak, amíg csak üldözőbe nem vette őket a magyar lovassereg.
A Hanság keleti nyúlványánál nagy csatározásokra került sor. Hogy a rabolt kincsek terhétől megszabaduljon, a menekülő pasa a tölgyesbe érve éjjel elásatta a bivalybőrökben tartott mesés gazdagságot, és sietve menekültek vissza Buda felé.
Az elásott kincs megtalálása utáni vágy aztán évtizedekig foglalkoztatta a környék szerencsére vágyó embereit. Amikor már többször is sikertelen maradt a keresés, még az ördögöt is segítségül hívták.
Egy öreg ember, aki még emlékezett a törökök elásott kincsére, három társával éjjel elindult az erdő közepén lévő keresztúthoz. Ott kört húztak a magukkal hozott szenteltvízzel, és a kör közepén a földre ülve elkezdték visszafelé mondani a miatyánkot. Abban reménykedtek, hogy a szellem képében megjelenő ördög majd megmutatja nekik az elásott kincset. Úgy éjféltájban az erdő zúgni kezdett, nagy szélvihar kerekedett, a fácánkakasok ijedt kiáltásokkal rebbentek fel. Villámlás és nagy égzengés közepette, tüzes láncot zörgetve megjelent az ördög szelleme, amitől a kincsvadászok úgy megijedtek, hogy elakadó lélegzettel, félelemtől remegve hazafutottak. Többé még az erdő közelébe sem mertek menni.

Forrás
"Száz Magyar Falu" sorozat
Írta: THULLNER ISTVÁN
Szerkesztette: JÁSZBERÉNYI FERENCNÉ és NÉMA SÁNDOR

Kapcsolódó linkek
Lébény város weblapja
Lébény története
Lébény nevezetességei