Röviden

A 18 x 10 x 6 cm láda talajszint alatti mesterséges rejtekben.
Kérlek, csak egy születésnapi ajándékot vegyél ki a dobozból, hogy más játékosoknak is jusson! Köszönöm!

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Autóval érkezőknek: A Jókai u. nyugati oldalán levő ingyenes parkolót ajánlom  N 47° 13,688' E 16° 36,302' 93 m [GCXX18+Parkoló]
Busszal érkezőknek: 2A,2C,26-os helyi busszal a Szent István Park megállójában kell leszállni
Vonattal érkezőknek: Menetrendek.hu

Bevezető

Egy kellemes sétára és időutazásra hívlak benneteket a város legszebb zöld területére, a Szent István parkba, diákéveim és fiatalságom helyszínére, ahová mindig szívesen térek vissza. Mindig is érdekelt a park múltja és a környékének a története, ezt szeretném most megosztani veletek.

A Szent István park

Szombathely város az 1890-es években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A vasútállomás és a város felé vezetett utcák a budapesti Andrássy út mintájára készültek, sorra épültek az impozáns bérházak, a korábbi pár ezer fős létszám egyes források szerint európai szinten is létszámarányosan gyorsan növekedtek, a belváros zsúfolttá vált. Elkészült Budapest és Pozsony után a városi villamos, aminek villamossági ellátását az ikervári új erőmű biztosította. Egyre nagyobb igény merült fel, hogy az emberek kijussanak a szőlőhegy tövében kialakított új parkba, erre jó lehetőség volt a villamos.

"Miután a Szent István parkot szép fekvésének és közelségének fogva a meleg nyári napok estéin a város közönsége üdülés czéljából nagyszámban szívesen keresi fel, Éhen Gyula 1897-ben a Középhegy alatt elnyúló földdarabok kisajátításával oly terület birtokába juttatta a várost, amelyet a szépítő egyesület szorgalmas munkája és szinte erejét meghaladó áldozatkészsége rövid idő alatt kies közkertté, a mostani Szent István parkká alakította át."

Az egyesület és Szombathely ekkor még jó kapcsolatát egymásra utaltságát példázza, hogy a polgármester a két nagy városi park - a Szent István park és az Ezredévi - kialakítását Farkas Ferenc elnökkel karöltve végezték. A parkba telepített fákat, cserjéket ajándékba kapta a város. Az egyesület jegyzője Kaffehr Béla azt tanácsolta, hogy a Szent István parkot fekvésének és a talaj minőségének megfelelően telepítsék be, "az egyes fajták a kertészet és botanika iránt való tudományos hajlam fejlesztésére és istápolására, jelző czövekkel és feliratokkal láttassanak el."

A város nagymúltú angolparkja eredetileg füvészkertnek készült. Területén korábban szántók és szőlők voltak. Tervezője Hein János budapesti kertész volt. A díszfák és díszcserjék a bogáti, a körmendi, horpácsi (ma Sopronhorpács) kastélyparkokból, továbbá Horváth Miklós bögötei földbirtokos kertészetéből kerültek a parkba. A felhasznált növényanyag egy részét díjtalanul adták át a városnak. Az eredeti elképzelések szerint a növények a díszítés mellett az ismeretterjesztést is szolgálták.

A háború pusztításait 1946-ban igyekeztek eltüntetni, 1958-ban részlegesen felújították, 1963-ban a Turista szálló építésével területe megnagyobbodott. 1997-ben készült el az utolsó felújítás.

Látnivalók a parkban

A 83-as gyalogezred emlékműve az elesett hőseinek állít emléket, ez Merkly Ferenc 1931-ben készült alkotása.
Szombathely Kálvária utcájában álló Szent István szobrot 1996-ban állították a millecentenárium évében. A szobor a vasi születésű Tornai Endre András Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
A Kálvária kápolna  N 47° 13,512' E 16° 36,267' 226 m [GCXX18+kálvária]mellett a Nagyasszonyunk fogadalmi szobor áll, a kápolna körül 1951-ben szabadtéri színpadot létesítettek.
Érdekes játszótér volt a parkban rózsalugassal. Ma is érdemes felkeresni a családoknak, szépen kialakított játszótér várja az apróságokat.
Ebben a parkban római emlékek is találhatók, ilyen Szombathely (Savaria) római kori amfiteátruma, melyre már csupán egy félkör alakú bemélyedés emlékeztet a domboldalban. Itt ítélték halálra 303 körül Szent Quirinus sisciai püspököt, mert nem volt hajlandó áldozatot bemutatni a pogány isteneknek. Quirinust malomkővel a nyakában a Sibaris (ma Perint) patakba dobták.
Koller két meghalított vaslemeze a római színházra emlékeztet. A 'kivágott ábrák' egyike Quirinus kivégzésének előkészületét mutatja be, másik ábrázolás Szent Mártonhoz kapcsolódik, mely Márton kivesszőzését ábrázolja.

A Kioszk a Szent István (más elnevezés szerint: Jókai) parknak a mai Liget Szálló és a Május 1. Söröző és Étterem közé eső kis füves területén, a régi víztorony dombja előtt állt.

A Szent István park 1899. évi kialakítása után igény jelentkezett a városlakók részéről egy vendéglátóhely felállítására, ugyanis a szombathelyiek kedvelt kirándulóhelyükön a pihenés mellett szórakozni és fogyasztani is szeretettek volna. Az első Kioszkot, amely 1900 júniusában kezdte meg működését, Pollák Ármin városi kávézótulajdonos építtette. A könnyű, faszerkezetű építmény azonban egy elektromos hiba miatt keletkezett tűzben 1902 novemberében megsemmisült.
A második Kioszk építését hosszabb vita előzte meg, elsősorban a megfelelő helyszín kiválasztása miatt. A felújítás elhúzódott, amit a helyiek panaszáradata is jelzett.
A példa követőre talált, mert "Bella" nevű ifjú hölgy is a helyi lap szerkesztőjének sírta el keservét, a szigorú mamája elől titkolva a szíve nagy kérdését:
"Tudja az én mamám kegyetlen,
Egyet, kettőt hamar kioszt.
Pedig én csak kérdezni jöttem,
Hogy mikor épül a kioszk?
A krém ruhám féléve kész már,
S én addig fel nem vehetem,
Míg egy vasárnap délutánon
Kioszkba ki nem jő velem,
Hiába kérem jó anyámat,
Ő egyre a kioszkra vár,
Szerkesztő úr a krém ruhámat
Hát soh 'se veszem én fel már?''

Végül maradt az eredeti terület. A Rauscher Miksa (1850-1934) által tervezett új épület 1906-ban nyílt meg.
A második Kioszk, elődjéhez hasonlóan faszerkezetű építmény volt. Az étel- és italkínálatáról híres vendéglőben büfé és melegkonyha állt az éhes vendégek rendelkezésére, szomjukat pedig Nagy Sándor híres boraival, ill. 17 féle gyógyvízzel olthatták.
Bár népszerű találkahelyszínként és kirándulási célpontként működött, üzemeltetése leginkább a szabadtéri, időszakos jelleg miatt soha nem volt igazán gazdaságos. 1946-ban egyszer még kinyitott, majd 1947-ben lebontották.

Régi víztorony

Szombathely lélekszáma a XIX. század utolsó évtizedeiben rohamosan gyarapodott. A kezdetleges szennyvízcsatornázás és az ivóvíz-vezetékek teljes hiánya bénítóan hatott a város további fejlődésre. 1895-ben, Éhen Gyula polgármesterré választásával kezdődött meg Szombathely modern várossá alakítása.
A vízvezeték kiépítését célzó polgármesteri indítványt, hosszas vita után 1898. március 29-én határozatban hagyták jóvá a képviselők. A megvalósításra kiírt pályázatot a budapesti székhelyű Szivattyú- és Gépgyár nyerte el a vele közösen induló Szombathely Város Általános Csatornázási Vállalat társaságában.
A nagy lendülettel elkezdett építési munkáknak köszönhetően jött létre a vízgyűjtő galéria, a szivattyútelep, a csőhálózat és az 500 köbméteres víztorony. Eredetileg terveztek az épülethez egy kilátót is. Általában évente egyszer, előre bejelentett időpontban volt meghirdetve a látogathatóság, de most, a vírus helyzet miatt nem valószínű, hogy meghirdetik.

Erzsébet királyné fája

Mintegy 120 éve áll már a régi víztorony alatti domboldalban az a nagylevelű hárs, amelyről ma már kevesen tudják, hogy Erzsébet királyné tiszteletére ültették. A fa néhány éve kezdett el rohamosan pusztulni. A gombafertőzés egyre több nagy ágát pusztítja el.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján Erzsébet királynét (Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia 1837-1898), Ferenc József hitvesét egy Luigi Luccheni nevű olasz anarchista meggyilkolta, gyászba borult az ország. Igazán akkor lehetett érzékelni, hogy a magyarság körében milyen népszerű volt a királyné. Az egyszerű nép az ország védangyalaként tekintett rá. Beszélte a magyar nyelvet, szívesen olvasta Petőfi és Jókai műveit. Jó barátságot ápolt a magyar főurakkal. Sokat tett azért, hogy Ferenc József megbocsásson az országnak, és 1867-ben sor kerülhessen a kiegyezésre. Erzsébet halálát valóságos sorscsapásként élte meg az ország. Az akkori megyegyűlések szinte versengtek abban, hogy méltó módon gyászolják meg a királynét. Egymás után nevezték el róla a köztereket szerte az országban. Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter a merénylet után egy hónappal felhívást intézett az ország lakosságához Erzsébet királyné emlékfák ültetésére. Ezt novemberben miniszteri rendeletben is megerősítette. 1899 júliusáig országszerte több millió facsemetét ültettek el.
A kezdeményezéshez minden településnek illett csatlakozni, de nemcsak települések, hanem iskolák, uradalmak és más szervezetek is ültettek emlékfákat. Nem túl gyakran előfordult az is, hogy nem fát ültettek, hanem már meglévő fát neveztek el emlékfának. Ez történt Szombathelyen is. 1899-ben a szőlőhegyre vezető út mellett álló, 200 évesre becsült öreg gesztenyefára tették fel az Erzsébet királyné emlékfa feliratú táblát. A fa 1907-re elszáradt, helyére nagylevelű hárs került. A fa környezetét építészeti szempontból is igényesen alakították ki. A város egykori szőlőhegyét ekkoriban kezdték el polgári villákkal beépíteni. A hegyre vezető mélyútból kiágazó lépcsősor balusztrádos pihenőjében áll a fa. A régi villák közül több ma is áll még.

A közelben lévő ládákat is érdemes felkeresni:
GCBOBI
GCSZTM

Forrás:
nyugat.hu

Kapcsolódó anyagok:
A város legszebb zöldterülete: a Szent István park
H+ videó: BDK Helytörténeti Klub: a Szent István-parki KIOSZK - Spiegler Tibor előadása (csak a videó)
Szombathely Szent István park, Kioszk (képeslap)
Szombathely, Kilátó az oladi dombon (képeslap)
A víztorony a viztorony.hu oldalon

2021.06.16-án matemester jelezte, hogy a ládát megtalálta, de ajándék nem volt benne. A helyszínen megtaláltam a ládát és a logbookot, valóban üresen állt a láda. Feltöltöttem új ajándékokkal, a láda továbbra is kereshető.
A ládát ismét ellopták, ideiglenesen pótoltam.

Kedves Láda keresők! Az eredeti kiírás szerint a láda 2021.12.22-ével megszűnt. Köszönöm a felkeresést és a vissza jelzéseket!