WAP
Tereprendezesi munkák miatt át kellett helyezni a ládát!
A 15*15*6 cm-es ládát, a malomtól 50 méterre, kb. 1,5 méter magasan, nem természetes rejtekben keresd!
Nagy forgalom esetén, inkább a pótjelszót javasoljuk!
A Forrás tanösvényen a kecskebéka és a békaszittyó vigyáznak a pótjelszóra! ( Nézz alá!)
2025.07.24. Ládaellenőrzés: a pótjelszót átíruk, újra olvasható.

Megközelítés
A 71-es útról, a Malom utcán fordulj be, a Szent János-forrásnál. (ne hagyd itt ki a GCDSZJ-t) Az utca végén parkolhatsz a malom közelében.
 N 46° 45,924' E 17° 17,997' 140 m [GCXX20+parkoló] Bringával a Diási pihenőnél érdemes letérni a balatoni kerékpárútról.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ládatörténet
A láda 2021-ben, a 20 éves évforduló tiszteletére, családi eseményládaként került kihelyezésre.
2022.01.01-től hagyományos ládaként kereshető tovább.

A malomról

"Item a keszthelyi határban Diáson egy Puszta Malom hely vagyon
forrásos halas Tójával együtt."
(Pethő László jószágairól szóló 1678. évi összeírás)

Az első írásos emlékek a malomról a 16. század közepéről származnak, 1551-ben említik meg először egy "diási pör" kapcsán.
A malmot hajtó Szent János forrás vizét kétszeresen hasznosították a keszthelyi földesurak. A forrás medrét halastóvá szélesítették, a felesleges vizet pedig elvezették. Ez hajtotta a malom ötméteres kerekét.

Későbbiekben a Talabér-család tulajdona lett. 1828-ban Talabér János főmolnár állíttatta védőszentjének tiszteletére a Nepomuki Szent János szobrot, amely a malomtól néhány méternyire a forrásnál áll. A forrás vizének egy XX. század eleji leírás szerint gyógyhatása van.

Később a malmot az Osvald-család vette meg, akik gépesítették és dieselmotor meghajtásúra alakították. 1949-ben, az államosításkor az épületet elvették tőlük, csak a molnárházat tarthatták meg.
A malom épülete pusztulni kezdett, berendezéseit összetörték, az 1960-as évekig üresen állt.
Egy ideig Hernád Tibor evangélikus lelkész hozott létre egy gyűjteményt a malomban, hogy ami megmenthető Gyenesdiás múltjából, az legyen együtt egy kiállítótérben. A kiállítás rövid életű volt, el is szállították a tárgyakat. Jóval később, már a rendszerváltás után sikerült csak a gyűjtemény egy részét visszavinni Gyenesdiásra. Ezek ma a Pásztorházban, a helytörténeti kiállításon láthatóak.
A kiürült malomépületet átalakították és munkáscsaládokat költöztettek be.

A gyenesdiási önkormányzat 2014-ben jutott az épülethez Nagy Erzsébetnek, Nagy Ilona Zsuzsának és Nagy Péternek köszönhetően, akik az ingatlant az önkormányzatnak ajándékozták.
2021-re az egykori Talabér-Bujtor-Osvald - féle vízimalom teljes mértékben megújult, környezete megszépült. Az épületben Pékmúzeumot rendeztek be, kialakították a Festetics Fűszerkertet és a Herbáriumot.

Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium

A belső rekonstrukció során az emeleten egy közel 10 tonnás pék kemence, egy kiállítás és a malomszerkezet makettje eleveníti meg az egykori vízimalmok világát. Az épület alsó szintjén kap helyet a herbárium, melyet egy helyben telepített, hat ágyásból álló fűszerkert fog kiszolgálni és helyi és környékbeli termelők egészséget szolgáló készítményeit és kézművesek termékeit árusítják. Az udvaron fekszik a Gyógyító óriás, melynek minden részében olyan gyógynövények vannak, melyek a formázott testrészre hatnak jótékonyan.
A külső rekonstrukció az épület 18. századi megjelenését idézi alulcsapott vízikerékkel és zsilipekkel. A malomtól indulva a János-forrás mentén tanösvényt alakítottak ki.

2022-ben egy újabb érdekességgel gazdagodott a terület.
A "Living Gardens: Élőhelyek kialakítása a kertekben a veszélyeztetett fajok védelmére Ausztriában és Magyarországon " elnevezésű projekt a biodiverzitás fontosságára hívja fel a látogatók figyelmet.
A bemutatott élőhelyekkel ötleteket adnak arra, hogy a kertjeinkben és a közösségi parkokban milyen egyszerű intézkedésekkel segíthetjük elő a veszélyeztetett fajok megóvását

További információ a malomról és a nyitvatartás Gyenesdiás honlapján.

Eredményes keresést kívánunk!