2021-ben ünnepelte 20. születésnapját a geocaching.hu. 20 évvel korábban, 2001. június 24-én jelent meg GCeger, az első magyar geoláda. A jeles évforduló alkalmából 2 x 20 eseményláda jelent meg: családi és túrázós kategóriákban. Ez a rejtés a túrázós kategória egyik tagja volt, ahol a teljesítéséhez alkalmanként körülbelül 20 km-t kellett gyalogolni. Ez a láda 2022. június 24-ig volt kereshető az eredeti koncepció szerint.
Néhány túra továbbra is teljesíthető, a lenti leírásból kiderül, hogy ez a láda is közéjük tartozik-e.
Röviden
A
láda 7 állomásos, pontról pontra multi. Az 1.-2. és az 5.-6. ponton táblát keress, a 3.-4. és 7. ponton dobozt! A végláda egy hagyományos, átlátszó (18x12x8 cm-es) konyhai tároló. Minden táblán találsz egy jelszó-részletet, a következő pont koordinátáját, és egy QR kódot is. Ha applikációval keresed a ládát, akkor a Geoládák és a g:hu+ be tudják olvasni ezt a kódot. Információ a geocaching.hu-n alkalmazott
QR kódról.
A jelszó egybeírva, írásjelek nélkül, 29 karakter!
Megközelítés
Száraz időben kerékpárral is végigjárható.
Ajánlott parkolók
Parkolás az 1. pont közelében
N 46° 43,478' E 21° 13,184' 90 m [GC20Bm+1 parkoló]
Parkolás az erdő mellett
N 46° 43,426' E 21° 13,027' 90 m [GC20Bm+2 parkoló]
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Túra a Marói és a Hajlási erdőben
Ünnepi esemény a geocaching.hu életében a 20 éves évforduló. Nekem nagyon tetszett az ötlet, hogy kellene egy közel 20 kilométeres körtúrát létrehozni, ezért szívesen vállaltam el a feladatot. Igyekeztem olyan útvonalat kiválasztani, ami nem szokványos helyeket mutat be, de azért mégis érdekes lehet. A gyakorlati kivitelezésben természetesen életem párja, Laja is keményen kivette a részét! Kicsit hazabeszélve, lakóhelyünkhöz közel van az indulási pont. Hajrá!
Az útvonal látnivalóiról
Kiindulási pontunkon egy
emlékkő látható. Felirata szerint a "GYULA-BÉKÉSI NAGYCSATORNA MEGÉPÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA ÁLLÍTOTTA A KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG" 2008-ban.
Táblát keress a fenti koordinátán!
Innen
Békéscsaba felé megyünk le a hídról, követjük a
piros sáv turistajelzést a
Doboz-Marói erdőbe. Elmegyünk a
Vadász panzió mellett, amelyről azt mesélik a régiek, hogy Kádár János is nagyon szeretett itt megszállni, mert nagy vadász volt "az Öreg".
Útközben elmegyünk az erdő - valószínűleg - legidősebb
tölgyfája mellett
N 46° 41,740' E 21° 12,113' 76 m [GC20Bm+1útpont]. Szelekovszky László természetvédelmi szakfőtanácsos információja szerint ezt a fát - vagy az azóta elpusztult testvérét - már a grófok is vadlesnek használták.
Táblát keress talajszinten!
A
pósteleki uradalom a XVIII. században a Harruckern család birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. Gyors ütemű fejlődése gróf Wenckheim Frigyes idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. Wenckheim Frigyes az uradalmat nászajándékba adta leányának Krisztinának, aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. Póstelek a fénykorát a kastély építésével érte el, melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.
A
Pósteleki csatorna mellett a kastélypark hátsó kapuján bemenve kicsit pihenhetünk a kis tó partján. Visszatérve a kapuhoz a csatorna mentén tovább megyünk, amíg elérünk a
N 46° 41,110' E 21° 12,512' 96 m [GC20Bm+1kereszteződés] pontig. Innen már a
Hajlási erdőben járunk. Kb. 1 kilométer után -
N 46° 40,645' E 21° 12,103' 76 m [GC20Bm+2útpont] - meglátjuk a régi
konzervgyár épületét.
Dobozkát keress talajszinten!
A
pósteleki kastélyhoz egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló hatalmas gyümölcsös is tartozott. A gyümölcsös közepére építették a
lekvárgyárat. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép "Hitler szalonnának". A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.
Itt egy oldal a Pósteleki kastélyról és a konzervgyárról, valamint egy fotó a grófi családról.
Ez pedig egy érdekes kisfilm a "mi hazatelepült Grófnőnk"-ről és a konzervgyár jelenlegi gazdáiról.
Egyenesen tovább folytatjuk utunkat a
N 46° 40,232' E 21° 11,780' 88 m [GC20Bm+2kereszteződés] pontig. Innen a Széles utcán tovább menve, a Veszei kertek mellett elérjük a
N 46° 40,430' E 21° 11,442' 75 m [GC20Bm+3kereszteződés] pontot, ahol a Hosszú utcából kiválik a kanyargós Töltés utca. Ezen indulva jobb oldalon a nyaralók, baloldalon a vízpart kíséri utunkat. Az utca végén meglátjuk a helyet, ahol két vízfolyás elválik egymástól. Bár már látjuk a túloldalon az emlékművet: NEM ússzuk át a csatornát, hanem követjük az ösztöneinket és a kerítésre rögzített Veszely csárda táblát a kis romantikus-rejtett ösvényen. És tádáámm: máris jó helyen járunk:
Veszely csárda,
N 46° 40,339' E 21° 10,703' 89 m [GC20Bm+étterem], ahol optimális esetben meg lehet ebédelni.
Gyula és Békéscsaba között, a két város területének határán egy kettős útkanyarban van
Vesze, vizek és utak találkozásának, elágazásának helye. Nevét egy ősi halászati mód, a rekesztőhalászat "vejsze" nevű eszközétől vette.
Veszének hívták azt a középkori falut, amely itt állt, s a törökdúlás pusztította el. A csárdán levő "Veszely" kiírás tehát hibás.
A csárda után hatalmas, 12 méter magas krómacél oszlop látható: a
Tanácsköztársaság-emlékmű. 1919-ben a megszálló román katonák itt végezték ki a gyulai direktórium négy tagját.
Dobozkát keress talajszinten!
Vesze vízrajzi szempontból is érdekes hely. Az oszlop mögött van az ún.
Veszei szifon. Ez a műtárgy a kígyósi szikes legelőkről érkező rossz minőségű vizet átbújtatja az Élővíz-csatorna alatt, és a Gerlai-holtágba viszi. Ily módon a szennyezett víz elkerüli Békéscsabát.
Nem mellékesen egy nagyon kellemes piknikező hely, csodás fák árnyékában!
A Fehér-Körös holtmedréből, itt a csárda mögött ágazik ki az
Élővíz-csatorna, amelyet a XVIII. század utolsó negyedében ástak, hogy Csabát összekössék az "élő" Körössel. A Fehér-Körös eredeti medre az innen északi irányba folyó Gerlai-holtág, amely Békésnél ömlik a Kettős-Körösbe. A veszei kanyarból déli irányba futó út a Fényesi-szőlők nevű tanyavilágot köti be a forgalomba. A híd előtt északnak kanyarodó útról közvetlenül elérhető Póstelek, Békés, Gerla és Doboz.
Visszatérve - esetleg egy finom ebéd - után nem sokáig megyünk a betonozott úton, a
piros sáv jelzés balra bekanyarodik az erdőbe, ahol egy darabig a tanyából kirakott - igazán érdekes - "retro" mezőgazdasági gépek és alkatrészek között vezet az utunk. Majd hamarosan elérjük Póstelek alig 57 éves korában elhunyt urának,
gróf Széchenyi Antalnak a sírját.
N 46° 41,061' E 21° 11,199' 15 m [GC20Bm+sírhely] Táblát keress talajszinten!
Az egykor - vélhetően 1924-ben - a Pósteleki kastély mögötti erdőben eltemetett (és feledésbe merült) gróf síremlékét megrongálták, kirabolták, a fekete gránit síremlék eltűnt, a kriptát feltörték és feldúlták. A segítőkész, határozott jellemű Gróf Széchenyi Antal nem kapott megbecsülést az utókortól. Ezért vált szükségessé a gyulai jóakaratú emberek önzetlen segítsége. A síremlék anyagát Kovács József gyulai plébános biztosította, a rekonstrukciót és a felállítást Csőke Péter és csapata végezte 2003-ban.
Utunkat tovább folytatjuk a
piros sáv jelzésen, amely a sír után nem soká jobbra visz el (halvány a jel). A következő kereszteződésben balra indulunk (ott már csak a fehér négyzetek vezetnek), majd a kis tó mellett elérjük a kastélyromot
N 46° 41,277' E 21° 11,792' 58 m [GC20Bm+látványos terület].
DFRi: köszönjük a klassz drónvideót!
A
kastélypark nagyon sok érdekességet kínál a látogatóknak. A
Mókus csárdában, vagy
hétvégén a Mókus büfében is étkezni, kávézni, mosdót használni van lehetőség. A park-bejárat közelében a kék nyomós
kútból feltölthetik a kulacsokat. A kicsiknek
játszótér,
állatsimogató van, és láthatnak "igazi Bambi"-kat is a
dámszarvas kifutóban. Megpihenhetnek a kis tó partján, de megkereshetik a közelben található
geoládákat is:
Erdészek emlékére - Békéscsaba (GCEE1)
Húsvéti Nyuszi (GChusv)
SZÉCHENYI-WENCKHEIM kastély-rom (GCSZWK)
A pihenő után a
sárga sáv jelzésen Gerla felé indulunk tovább.
A kastélynak már van geoládája:
Wenckheim Károly kastélya - Gerla (GCGEWK), ezért most a
haranglábról szólok pár mondatot. Előzetesben itt:
Szólhat a harang Gerlán. Táblát keress - meglesz az!
Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A kastély építése után, 1869-ben alakították ki a kastély középső szárnyának közepén a
Szeplőtelen Fogantatás-kápolnát. A kápolna most romos és balesetveszélyes, a kisharangot nem tudják megszólaltatni. (A 40 cm átmérőjű harang oldalfalán egy kerek lyuk látható. A lakosok elbeszélése szerint egy részeg orosz katona lövöldözésének nyoma.) 2016-ban pályázati összegből sikerült egy 55 kilogrammos bronzharangot öntetni az ország legkiválóbb szakemberével, az őrbottyáni Gombos Miklóssal. A harangláb Szelekovszky László természetvédő és fafaragó munkája.
A kastély előtti buszfordulónál
N 46° 42,012' E 21° 11,151' 83 m [GC20Bm+4kereszteződés] elbúcsúzunk mindenféle turistajeltől. Az iskola előtt a Jázmin utcán megyünk a temető felé, és tovább az erdőbe.
(
Figyelem: Ha nagy sár van, a buszfordulótól egyenesen is kimehetsz a kerékpárútra.)
A továbbiakhoz egy kis segítség:
Ha kerékpárral vagy, itt balra hamarabb kiérsz a bicikliútra:
N 46° 42,639' E 21° 12,037' 91 m [GC20Bm+5kereszteződés]
Ha inkább az erdőben szeretnél továbbmenni, kövesd ezeket a koordinátákat:
N 46° 43,099' E 21° 12,485' 95 m [GC20Bm+6kereszteződés]
N 46° 43,245' E 21° 12,588' 73 m [GC20Bm+7kereszteződés]
Hamarosan meglátjuk az út túloldalán a dobozi értéktárban - szerény javaslatomra 2016 óta - szereplő
Vadkörtefát. A vadkörte (népies nevén vackor) erdőkben, cserjésekben gyakori cserje vagy fa. Éretten sárgára, majd feketére színeződő. Vitamintartalma igen magas, íze jellegzetesen fanyar. A termésfalak körül kősejtek találhatók, sokszor teljesen kőkeménnyé téve még a megérett termést is. Télen a lányok a fonáshoz nyálazónak rágcsálták. Káposztasavanyításhoz a vadkörte nélkülözhetetlen volt. A vackorból kitűnő, orvosságnak számító pálinka is készült.
Hagyományos dobozt keress, ~2 m magasan!!
A dobozi úti példány -
Szelekovszky László 2000-ben kiadott "Békés megye famatuzsálemei" című könyve szerint - a megye egyik legnagyobb, azóta már 200 éves vackorfája. A helyi jelentőségű természeti érték védettség alatt áll. Laci bácsi elmesélt egy
történetet ezzel kapcsolatban: már utolsó fázisban volt a természetvédelem alá vételi eljárás, kiment lefotózni a fát. A mellette lévő kocsma tulajdonosának nem tetszett, hogy ott járkálnak, felháborodva mondta: "múltkor is itt fényképezett valaki, és kigyulladt a raktár! Ki fogom vágni, ne járkáljanak ide!" Laci bácsi csak annyit mondott: ez magának nagyon sokba fog kerülni... Nos, a kocsma már sok-sok éve nem üzemel, a mi vackorfánk pedig ismét menyasszonyi fátyolt öltött...
Innen már nincs messze a kiindulási pont!
Mindenkinek jó túrázást kívánunk!
Szilágyiék: Marcsi és Laja
Köszönjük
sirgalahad, hogy minket is megtiszteltél egy kis versikével!
"Költői a kérdésem:
Kinek jutna eszébe,
Elsétáljon békésen
Doboz felől Veszére?" :-)
2021.06.20 - a láda megjelent
2022.09.06 - ládaellenőrzés: minden rendben van
