Elhelyezés időpontja: 2021.06.20 10:47
Megjelenés időpontja: 2021.06.24 00:00
Utolsó lényeges változás: 2022.06.24 07:09
Utolsó változás: 2023.04.22 13:23
Rejtés típusa: Multi geoláda (7H)
Elrejtők: Scele, GYEZegzug, Szilágyiék
Ládagazda: Szilágyiék Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 19200 m
Megtalálások száma: 121 + 1 sikertelen, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
2021-ben ünnepelte 20. születésnapját a geocaching.hu. 20 évvel korábban, 2001. június 24-én jelent meg GCeger, az első magyar geoláda. A jeles évforduló alkalmából 2 x 20 eseményláda jelent meg: családi és túrázós kategóriákban. Ez a rejtés a túrázós kategória egyik tagja volt, ahol ateljesítéséhez alkalmanként körülbelül 20 km-t kellett gyalogolni. Ez a láda 2022. június 24-ig volt kereshető az eredeti koncepció szerint.
Néhány túra továbbra is teljesíthető, a lenti leírásból kiderül, hogy ez a láda is közéjük tartozik-e.
Röviden
A láda 7 állomásos, pontról pontra multi. Az 1.-2. és az 5.-6. ponton táblát keress, a 3.-4. és 7. ponton dobozt! A végláda egy hagyományos, átlátszó (18x12x8 cm-es) konyhai tároló. Minden táblán találsz egy jelszó-részletet, a következő pont koordinátáját, és egy QR kódot is. Ha applikációval keresed a ládát, akkor a Geoládák és a g:hu+ be tudják olvasni ezt a kódot. Információ a geocaching.hu-n alkalmazott QR kódról.
A jelszó egybeírva, írásjelek nélkül, 29 karakter!
Ünnepi esemény a geocaching.hu életében a 20 éves évforduló. Nekem nagyon tetszett az ötlet, hogy kellene egy közel 20 kilométeres körtúrát létrehozni, ezért szívesen vállaltam el a feladatot. Igyekeztem olyan útvonalat kiválasztani, ami nem szokványos helyeket mutat be, de azért mégis érdekes lehet. A gyakorlati kivitelezésben természetesen életem párja, Laja is keményen kivette a részét! Kicsit hazabeszélve, lakóhelyünkhöz közel van az indulási pont. Hajrá!
Az útvonal látnivalóiról
Kiindulási pontunkon egy emlékkő látható. Felirata szerint a "GYULA-BÉKÉSI NAGYCSATORNA MEGÉPÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA ÁLLÍTOTTA A KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG" 2008-ban. Táblát keress a fenti koordinátán!
Innen Békéscsaba felé megyünk le a hídról, követjük a piros sáv turistajelzést a Doboz-Marói erdőbe. Elmegyünk a Vadász panzió mellett, amelyről azt mesélik a régiek, hogy Kádár János is nagyon szeretett itt megszállni, mert nagy vadász volt "az Öreg".
Útközben elmegyünk az erdő - valószínűleg - legidősebb tölgyfája mellett N 46° 41,740' E 21° 12,113' 76 m [GC20Bm+1útpont]. Szelekovszky László természetvédelmi szakfőtanácsos információja szerint ezt a fát - vagy az azóta elpusztult testvérét - már a grófok is vadlesnek használták. Táblát keress talajszinten!
A pósteleki uradalom a XVIII. században a Harruckern család birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. Gyors ütemű fejlődése gróf Wenckheim Frigyes idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. Wenckheim Frigyes az uradalmat nászajándékba adta leányának Krisztinának, aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. Póstelek a fénykorát a kastély építésével érte el, melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.
Egyenesen tovább folytatjuk utunkat a N 46° 40,232' E 21° 11,780' 88 m [GC20Bm+2kereszteződés] pontig. Innen a Széles utcán tovább menve, a Veszei kertek mellett elérjük a N 46° 40,430' E 21° 11,442' 75 m [GC20Bm+3kereszteződés] pontot, ahol a Hosszú utcából kiválik a kanyargós Töltés utca. Ezen indulva jobb oldalon a nyaralók, baloldalon a vízpart kíséri utunkat. Az utca végén meglátjuk a helyet, ahol két vízfolyás elválik egymástól. Bár már látjuk a túloldalon az emlékművet: NEM ússzuk át a csatornát, hanem követjük az ösztöneinket és a kerítésre rögzített Veszely csárda táblát a kis romantikus-rejtett ösvényen. És tádáámm: máris jó helyen járunk: Veszely csárda, N 46° 40,339' E 21° 10,703' 89 m [GC20Bm+étterem], ahol optimális esetben meg lehet ebédelni.
Gyula és Békéscsaba között, a két város területének határán egy kettős útkanyarban van Vesze, vizek és utak találkozásának, elágazásának helye. Nevét egy ősi halászati mód, a rekesztőhalászat "vejsze" nevű eszközétől vette. Veszének hívták azt a középkori falut, amely itt állt, s a törökdúlás pusztította el. A csárdán levő "Veszely" kiírás tehát hibás.
A csárda után hatalmas, 12 méter magas krómacél oszlop látható: a Tanácsköztársaság-emlékmű. 1919-ben a megszálló román katonák itt végezték ki a gyulai direktórium négy tagját. Dobozkát keress talajszinten!
Vesze vízrajzi szempontból is érdekes hely. Az oszlop mögött van az ún. Veszei szifon. Ez a műtárgy a kígyósi szikes legelőkről érkező rossz minőségű vizet átbújtatja az Élővíz-csatorna alatt, és a Gerlai-holtágba viszi. Ily módon a szennyezett víz elkerüli Békéscsabát. Nem mellékesen egy nagyon kellemes piknikező hely, csodás fák árnyékában!
A Fehér-Körös holtmedréből, itt a csárda mögött ágazik ki az Élővíz-csatorna, amelyet a XVIII. század utolsó negyedében ástak, hogy Csabát összekössék az "élő" Körössel. A Fehér-Körös eredeti medre az innen északi irányba folyó Gerlai-holtág, amely Békésnél ömlik a Kettős-Körösbe. A veszei kanyarból déli irányba futó út a Fényesi-szőlők nevű tanyavilágot köti be a forgalomba. A híd előtt északnak kanyarodó útról közvetlenül elérhető Póstelek, Békés, Gerla és Doboz.
Visszatérve - esetleg egy finom ebéd - után nem sokáig megyünk a betonozott úton, a piros sáv jelzés balra bekanyarodik az erdőbe, ahol egy darabig a tanyából kirakott - igazán érdekes - "retro" mezőgazdasági gépek és alkatrészek között vezet az utunk. Majd hamarosan elérjük Póstelek alig 57 éves korában elhunyt urának, gróf Széchenyi Antalnak a sírját. N 46° 41,061' E 21° 11,199' 15 m [GC20Bm+sírhely]Táblát keress talajszinten!
Az egykor - vélhetően 1924-ben - a Pósteleki kastély mögötti erdőben eltemetett (és feledésbe merült) gróf síremlékét megrongálták, kirabolták, a fekete gránit síremlék eltűnt, a kriptát feltörték és feldúlták. A segítőkész, határozott jellemű Gróf Széchenyi Antal nem kapott megbecsülést az utókortól. Ezért vált szükségessé a gyulai jóakaratú emberek önzetlen segítsége. A síremlék anyagát Kovács József gyulai plébános biztosította, a rekonstrukciót és a felállítást Csőke Péter és csapata végezte 2003-ban.
A kastélypark nagyon sok érdekességet kínál a látogatóknak. A Mókus csárdában, vagy hétvégén a Mókus büfében is étkezni, kávézni, mosdót használni van lehetőség. A park-bejárat közelében a kék nyomós kútból feltölthetik a kulacsokat. A kicsiknek játszótér, állatsimogató van, és láthatnak "igazi Bambi"-kat is a dámszarvas kifutóban. Megpihenhetnek a kis tó partján, de megkereshetik a közelben található geoládákat is: Erdészek emlékére - Békéscsaba (GCEE1) Húsvéti Nyuszi (GChusv) SZÉCHENYI-WENCKHEIM kastély-rom (GCSZWK)
Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A kastély építése után, 1869-ben alakították ki a kastély középső szárnyának közepén a Szeplőtelen Fogantatás-kápolnát. A kápolna most romos és balesetveszélyes, a kisharangot nem tudják megszólaltatni. (A 40 cm átmérőjű harang oldalfalán egy kerek lyuk látható. A lakosok elbeszélése szerint egy részeg orosz katona lövöldözésének nyoma.) 2016-ban pályázati összegből sikerült egy 55 kilogrammos bronzharangot öntetni az ország legkiválóbb szakemberével, az őrbottyáni Gombos Miklóssal. A harangláb Szelekovszky László természetvédő és fafaragó munkája.
Hamarosan meglátjuk az út túloldalán a dobozi értéktárban - szerény javaslatomra 2016 óta - szereplő Vadkörtefát. A vadkörte (népies nevén vackor) erdőkben, cserjésekben gyakori cserje vagy fa. Éretten sárgára, majd feketére színeződő. Vitamintartalma igen magas, íze jellegzetesen fanyar. A termésfalak körül kősejtek találhatók, sokszor teljesen kőkeménnyé téve még a megérett termést is. Télen a lányok a fonáshoz nyálazónak rágcsálták. Káposztasavanyításhoz a vadkörte nélkülözhetetlen volt. A vackorból kitűnő, orvosságnak számító pálinka is készült. Hagyományos dobozt keress, ~2 m magasan!!
A dobozi úti példány - Szelekovszky László 2000-ben kiadott "Békés megye famatuzsálemei" című könyve szerint - a megye egyik legnagyobb, azóta már 200 éves vackorfája. A helyi jelentőségű természeti érték védettség alatt áll. Laci bácsi elmesélt egy történetet ezzel kapcsolatban: már utolsó fázisban volt a természetvédelem alá vételi eljárás, kiment lefotózni a fát. A mellette lévő kocsma tulajdonosának nem tetszett, hogy ott járkálnak, felháborodva mondta: "múltkor is itt fényképezett valaki, és kigyulladt a raktár! Ki fogom vágni, ne járkáljanak ide!" Laci bácsi csak annyit mondott: ez magának nagyon sokba fog kerülni... Nos, a kocsma már sok-sok éve nem üzemel, a mi vackorfánk pedig ismét menyasszonyi fátyolt öltött...
Ez volt a tizenharmadik 20 év - 20 km ládám, második amit kerékpárral teljesítettem.
3 napos Békés-megyei ládázgatás második napján két békési barátommal a kicsit sáros erdei utakon tekertük végig a túrát. Minden kódot gyorsan megtaláltunk, csak a gerlai haranglábnál időztünk egy kicsit többet. Különlegessé tette ezt a találatot, hogy délután a kopáncs-pusztai adventi eseményen megismerkedtünk a rejtővel és személyesen köszönhettük meg a munkáját.
Békés-megyei ládázós bringatúrán megtaláltam.
Az előző napi éjszakai kereséseket bevállalva erre is jutott idő a 2. napon.
Végül ez koronázta meg a kétnapos kalandokat.
Külön köszönöm GYEZegzug segítségét az indulásnál és amikor az egyik ponton elakadtam. A változatos és színvonalas rejtéseket többségében azért sikerült megtalálni, közben pedig kellemes levezető bringatúra lett a multiból.
A körtefánál elbúcsúztam Békés-megyétől, a kalandjaitól, ládáitól.
Köszönöm, a rejtőknek hogy idevezettek és megmutatták!
Köszönöm a Békés-megyei játékostársak rejtéseit, túravezetéseit!
Már Karácsonykor leszedtem az első pontot. Tetszett a rejtés, ötletes. Húsvétkor még 3 pontra volt időm. Most pedig az utolsó hármat kerestem meg. Jó kis multi ez, kiváló útvonallal. Köszi a rejtést!
mmccxxxiii
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Ezt a ládát hagytam a jubileumi ládák sorának végére, amit a véghatáridő utolsó napján sikerült becserkészni. Nem vártam sokat ettől a ládától és sajnos nem is csalódtam a kissé unalmas, nyílegyenes utakkal mátrix szerűen felszabdalt erdőben, illetve a számomra kicsit sok aszfaltos részben, egyedül a pósteleki rész vitt bele egy kis színt.
A rejtések rendben voltak, egyedül a 4. pontot kerestem pár percet. A végláda rejtése egyedi, ilyennel még nem találkoztam. E-bike-kal 1 óra 20 perc alatt végeztem.
KLBD-vel közösen, Csipike kutyám társaságában a lehető legnagyobb hőségben vágtunk neki. Szinte sehol egy árnyék, az erdős szakasz hamar véget ért, cserébe hónaljig érő dzsindzsában kutyagoltunk.
Többször bejártuk már ezt a területet, nagyon szeretjük az Alföldet, mert amilyen unalmasnak tűnik, akkora pozitív csalódást okoz, hogy mennyi sok rejtett kincs van itt. Persze nem dimbesdombos lankás romantikus vidék, de ennek is megvan a szépsége, végeláthatatlan aranyló búzamezők és rónaság, színkavalkádban pompázó puszták, tömérdek kastély, kúria és sajnos romok, kurgánok százai, vadregényes, gazdag erdők és rengeteg békés órákat nyújtó tó, folyó, és még sorolhatnám.
Ezért tudom, hogy milyen ez a rész máskor, de most kiábrándító volt, hogy mennyire elhanyagolt és gondozatlan a jelölt túraútvonal... De megcsináltuk. Megszenvedtük, de meglett :)
Köszönjük a kulcstartót! Büszkén viseljük! [Geoládák v3.12.10]
Bringával terveztük, de az előző logok miatt, végül gyalogoltunk. Így sem volt rossz :), de jobb lett volna tekerni. Óriás dzsindzsával nem nagyon találkoztunk, de az első és a második pont közötti erdős szakaszt mi kikerültük. Az 5. pontnál volt magasabb a fű, de ez sem volt vészes. A többi szakasz pedig jól járható vagy bringaúton kikerülhető volt. Tetszettek a látnivalók és a rejtések is, legjobban a 7. ponton a segédeszköz, de az 1. és a 6. pont is nagyon jó. Kellemes séta volt, köszönjük.
(nagyon sok a kullancs, a mai nap hatot vittem haza)
Utolsó előtti 20-asunk, amit bringázva szándékoztunk megtenni, de előző nap nagy vihar és sok kidőlt fa eredményeként a gyaloglás mellett döntöttünk. Visszanézve nagyon optimális körülményeknek kell lennie ahhoz, hogy jó bringa túra legyen.
Az első pontot hamar megtaláltuk még előző este aztán aludtunk egy jót az autóban.
Reggel korán elindultunk a Panziótól, rengeteg bogár , vihartól letört ágak és vizes susnya fogadott minket.
A 2. ponton megcsodáltuk a hatalmas fát és lekvárüzemet, majd tovább futottunk a szépen felújított csárdához és emlékműhöz. Utána tovább az erdei mg-i kiállítást is megnéztük, közben finom meggy és cseresznye is frissített az út mentén.
ezek a szakaszok egész jól futhatóak voltak.
A Széchenyi emlék jó állapotú keresztje kellemes meglepetés az erdő közepén, itt ismét nagy volt a gaz sok kullanccsal, ez bringával biztos nem lett volna élvezetes.
Innentől jött néhány magyar és .com-os láda az igényesen rendben tartott kastély parkban.
Sokan piknikeztek családostul itt, és olcsón hideg sörhöz jutottunk a sétány büféjéből, ami nagyon jólesett.
Cuki az állatsimogató, egész napos program lehet a gyerekeknek.
A kastélyrom, a tavacska a tavirózsákkal tökéletes fotó helyszín!
Gerlán a 6. ponthoz sajnos nem fértünk hozzá, mert a vihar miatt épp a rejteknél javították a leszakadt kábeleket, így a ládaoldal képei hatalmas segítség volt a koordináta hiányában. Tovább mentünk a segédpontok érintésével a vackorfa-óriás irányába, közben képrejtvényeztünk, merre lehet az utolsó pont.
Sikerült a forgalmas főút mentén a bringa úton sétálva a vadászház közelében végre megpillantani a csodás fát. Így már könnyen ráleltünk az egyértelmű nagyon okos rejtésű záróládára és a jelszó is adta magát.
Ez lett a 18. a túrázós húszasokból.
Összességében szépen kivitelezett csupa olyan érdekességeket bemutató kör, amit láda hiányában nem ismerhettünk volna meg. Jobban preferáljuk a hegyi terepeket, de ezek az alföldi jubileumi ládák megtanították, mennyire élvezhető és szerethető ez a lapos hungarikum vidék is.
Köszönjük szépen az idegenvezetést!
Évi ♡ Toti
Végre megvan!!! Hosszú, de mozgalmas túra volt. BéresSanyi és Kincsestms társaságában kerestük fel a pontokat. Ötletes megoldások, kiváló rejtések. Pósteleken sokszor jártam már, de nem az északi bejárat felől. :) Köszi, hogy bemutattad ezt a jó kis útvonalat.