A multiláda 2022 július 31-ig kereshető marad, majd 3 napig betegre lesz állítva, hogy mindenki tudja logolni, azt követően megszűnik!

Bevezető

Köszöntelek a jubileumi eseményláda-sorozat bakonyi túráján. Mi is jut először eszünkbe, ha a Bakonyt szemeljük ki úti célként? A Gaja-szurdok, a Római-fürdő, netán a Kerteskői-szurdok, vagy az Ördög-árok, vagy éppen a Cuha-szurdok...? Nos ezeket a felkapott és látványos helyeket most mind elkerüljük! De akkor vajon mi vár ránk az utunk során? Hódok által szabályozott patakmeder hatalmas rőzsegátakkal, 4000 éves földvár maradványai, egy ementálihoz hasonlatos "likas" szikla, egy remek kilátópont, az Ősfenyves és egy alig ismert barlang. Mindez ritkán járt erdei utakon az Öreg-Bakony erdeinek mélyén.

Tudnivalók

A túra teljesítése gyalogosan ajánlott! A túrára megfelelő mennyiségű folyadékot vigyél, vagy még a faluban töltsd fel a készleteid, mert az út során bizony nem lesz lehetőséged vízvételre! A kijelölt turistautakról ne térj le, ne toronyiránt közlekedj! Kérlek a rejtéseket gondosan álcázd vissza! Minden ponton a jelszó egy darabját találod, valamint a következő pont koordinátáját. Jegyezd fel mindkettőt és gyűjtsd össze az összes részletet. A jelszót a pontok sorrendjében egymás után írt részletek adják. Minden táblán található egy QR-kód is, ha applikációval keresed a ládát, akkor a Geoládák és a g:hu+ alkalmazások egyaránt be tudják olvasni ezt a kódot.



Megközelítés és parkolás

Túránk kiinduló- és végállomása egyaránt Porva falu, mely egy apró zsáktelepülés a bakonyi rengetegben a Kőris-hegy árnyékában. Autóval és menetrend szerinti autóbusszal Zirc felől tudod megközelíteni. A falu szélén a sportpálya mellett található kiépített parkolóban  N 47° 18,631' E 17° 48,584' 365 m [GC20BY+parkoló] érdemes megállni. Található itt egy kis tó, játszótér és erdei pihenőhely. A túra körtúra, ide fogsz visszaérni, a faluban ideálisabb parkolóhely nincs.

Röviden

A ránk váró táv: 20 kilométer, a teljes szintemelkedés: 420 méter, a teljes szintcsökkenés pedig 418 méter.
1. pont 8x10 centiméteres táblát kell keresni a patak partján földön fekvő fa rejtekében
2. pont 8x10 centiméteres táblát kell keresni egy egykoron hatalmas fa csonka tönkjének oldalában kövekkel álcázva
3. pont 8x10 centiméteres táblát kell keresni a turistaúttól jobbra kissé fent egy facsonk oltalmában avarral takarva (a kis sziklákra nem kell felmászni)
4. pont 8x10 centiméteres táblát kell keresni egy sziklaodú közvetlen közelében, annak falában
5. pont a 16x11x6 centiméteres, 680 ml-es átlátszó konyhai műanyag dobozt egy kis szikla alatt találjátok (nem kell felmászni)
6. pont 8x10 centiméteres táblát kell keresni egy jellegzetes kiszáradt fatörzs ásítozó odvában, illetve mellette egy kidőlt fán, mert az odút lódarazsak lakják (tavaszig nem kell tartani tőlük)

Ismertető, látnivalók

A falun keresztülsétálva a zöld sáv , majd sárga sáv jelzését kövesd a "Dornyay Béla emlékúton", ami a Bakony egyik legkiválóbb ismerőjéről és kutatójáról kapta a nevét. A Hódos-ér mentén halad a túra első része, ahol úton-útfélen hódok tevékenységére utaló nyomokat találhatsz, úgy, mint rőzsegátak és zúgók, megrágott, vagy éppen már kidöntött fák sokasága.

Az első pontot a hódos-éri átkelő előtt találod  N 47° 19,991' E 17° 49,117' 349 m [GC20BY+1. tábla] mielőtt becsatlakozna utunkba balról a piros kereszt jelzés. Vegetációs időszakban némi dzsindzsharc elkerülhetetlen. A gázlónál manapság már csak kimondottan magas vízállás esetén jelenthet nehézséget az átkelés. A völgy egyre inkább összeszűkül és helyenként szurdokos jelleget ölt. A hajdani kisvasút mára már teljesen eltűnt nyomvonalán követjük tovább a Hódos-eret, ami ezen a szakaszán már hamisítatlan hegyi patakként tör előre az egyre nagyobb magaslatok között.
Az 1917-ben kiépített 760 mm nyomtávolságú kisvasúti pálya a vinyesándori fatelepről 9 km hosszan kanyargott a Hódos-ér völgyébe, és egészen a Kék-hegy alatti egykori Imremajorig - ma Ménesjáráspuszta - vezetett.
Hétvégeken, amikor a párhuzamosan futó Cuha-szurdok megtelik kirándulókkal, érdemesebb ezt a jóval járatlanabb völgyet felfedezni.

A második pont előtt egy kiadós, meredek emelkedőt kell leküzdenünk a sárga rom jelzésen, hogy a végén megpillanthassuk egy négyezer éves földvár eltünedező nyomait.
Itt, a Kesellő-hegy földnyelvén a bronzkorban vár állott. A belső terület hossza 355 méter, szélessége kb. 230 méter volt, földsáncai helyenként ma is jól kivehetők. Alsó, északi végében egy 40 és 65 méter hosszú sáncszakasz átvágott "kapunyílásán" vezet be a hajdani lakott területre a turistaút. Felső, délkeleti végét magas, kettős sánc zárja le 90 méter hosszúságban, köztük mély árokkal, majd egy 47 méter hosszú előtér után még egy alacsonyabb, 65 méter hosszú sánc következik. Mindhárom sáncnak kapunyílása van. A földből készült sáncok csupán a "Vaskapu" környékén tartalmaznak némi kőanyagot. A telepet a kora bronzkorban az úgynevezett "Kisapostag kultúra" népe kezdte építeni. A "Vaskapuval" és az északi sáncárokkal már az utánuk jövő ún. "Dunántúli Mészbetétes Kerámia" népe erősítette meg a települést.
Ha megfogadtok egy jó tanácsot, a felfelé vezető úton ereszkedtek vissza a völgybe. Így nem marad ki egy kis szakasz sem az utunk során érintett legszebb patakvölgyből, ráadásul a másik levezető útszakasz rettentően sáros és meredek, erdészeti járművekkel agyonszabdalt. A Hódos-éren átkelni egy lealacsonyodó sziklaformáció mellett érdemes. A közelben látható az egykori kisvasút hídjának megmaradt terméskő alapja is. Pár méter jelzetlen szakaszt követően a turistaházak mellett megkezdjük az emelkedőt a következő pont felé.

A harmadik pont előtt mindenképpen térjetek ki a Hódos-éri Likas-kőhöz, található itt egy geoláda is (GCHLK)! Magát a táblát a látványos és közkedvelt sziklatömbtől feljebb a zöld sáv mentén találjátok. Utunk látványos völgyszakasz felett emelkedik.

A negyedik pontot egy nagyszerű kilátást nyújtó hely és szintén egy geoláda (GCPALA) közelében, sziklák ölelésében találjátok. Ha kigyönyörködtétek magatokat, azután óvatosan ereszkedjetek le az alant húzódó Bodzás-árokba. Hamarosan egy természetes fenyves ligetes erdőbe érkezünk, érdemes megfigyelni, hogy változik a talaj, homokos területen járunk.

Az ötödik pontot a ládával a Hálóvető-völgyből jobbra kiágazó piros barlang jelzésen haladva rövid, de annál meredekebben emelkedő völgy tetején találod. Szánjatok időt a Sándorkút-völgyi-kőfülke (másnéven Bejáró-barlang) megtekintésére is. A barlang mindössze 5 méter hosszú. Visszaereszkedve a völgybe jobbra fordulva továbbra is a KDP jelzését követve emelkedünk a Hálóvető-völgyben egészen a Csárda-tetőig. Útközben jobbról a Dancs-árok látványa tárul elénk.

A hatodik pontot a tetőszint közelében fogod megtalálni egy kicsi, de markáns töbör jellegű felszíni forma mellett. Az odú környékén óvatosan mozogjatok, többen jelezték hogy lódarazsak lakják! (Tavaszig nem kell tartani tőlük). Innen a zöld kerékpáros jelet követve juthatsz vissza - elhaladva az egykori Zabola csárda mellett - a legrövidebb úton a kiindulási ponthoz. Figyelem az út több szakaszon bevágásban vezet! A vele párhuzamosan haladó út esős időben nagyon sáros, ellenkező esetben pedig igen poros.

Aktuális időjárási- és terepviszonyok

2021.06.24. Sajnos a nagy kánikula megtette a hatását, a Hódos-érben alig-alig van víz helyenként, így a patakátkelésekkel nem lehet gond. :( A második bejárás alatt azt tapasztaltam hogy nagy a por az útvonal több részén. Ivóvízzel készüljetek!

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok Tibi1983-nak a P1-es találathoz!