Megközelítés
Autóval parkolni Csákváron a Haraszt-hegyi tanösvény parkolójában lehet.  N 47° 23,240' E 18° 26,348' 200 m [GC20VR+parkoló]
Akinek sok lenne a 20 km egyben, az akár két részletben is bejárhatja az útvonalat, a tanösvény bejárása után a második ponthoz a parkolón keresztül lehet eljutni.

Látványosság, tudnivalók
Alapvetően gyalogos túra, de bringával is teljesíthető, a bejárás is azzal történt. Vannak szuszogtatós, tolós emelkedők, de fülig érő szájas, lobogó hajas lejtők is. A Haraszt-hegyi tanösvény védett terület, nem ajánlott, tilos is a bringázás. Aki mégis megpróbálkozik a kettes és a hármas állomás között lépcsők vannak, meredek, a másik irányból megközelítve a barlangtól felfelé szintén lépcsős, meredek. A második ponton a géppuskafészek szintén, tolós. A kitelepítési emlékműtől lefele felkerült egy lánc az úton keresztben, csak óvatosan. A gánti szovjet hősi emlékműtől felfelé a zöld háromszög tolós egy darabon. A Báracháza-barlangot bringával inkább délről érdemes megközelíteni, a bringával balra útpontnál,  N 47° 22,743' E 18° 26,328' 185 m [GC20VR+bringával balra] fentről a sziklákon problémás a bringa lehozatala, de nem lehetetlen.

Az első pont a Haraszt-hegyi tanösvény északi végén található, elszáradt fán laminált lap, következő pont koordinátájával, jelszó részlettel. Fa tövében mészkőlapon ugyanaz.

A tanösvény a Vértesi Natúrpark igen látványos, 3,5 km hosszú körútvonala a Dunántúli-középhegység egyik szubmediterrán szigetének bemutatására vállalkozik. Hét állomásán a Déli-Vértes dolomithegyének, a Haraszt-hegynek erősen szabdalt felszínén, változó klímaviszonyain és különböző talajtípusain kialakult, a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott, ritka fajokban bővelkedő növényzettel és állatvilággal, valamint a földtani érdekességekkel ismerkedhetünk meg.
Több helyen is jó kilátás nyílik Csákvárra, a Csíkvarsai-rétre, vagy éppen a Zámolyi tározóra.  N 47° 23,840' E 18° 26,485' 314 m [GC20VR+1panoráma]
A túra ezen része érinti a GCHRST és a GCCSAK ládát.

A második pont felé irány a sárga sáv. Csak az úttartás miatt fontos és hogy ne legyen unalmas az út a hármas pontig. Ismertető táblán laminált lap a következő pont koordinátájával, jelszó részlettel. Tábla tövében, mészkőlapon ugyanaz.

Hármas pont tovább a sárga sávon egy kilátó pont.  N 47° 22,127' E 18° 23,389' 198 m [GC20VR+2panoráma] Facsoportban fa elszáradt ágán, laminált lap a következő pont koordinátájával, jelszó részlettel. Fa tövében mészkőlapon ugyanaz a tábla. A csúcson egy második világháborús géppuskafészek maradványa van. Innen pazar a kilátás a Földtani tanösvényre és a felhagyott bauxitbányára. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbeli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre, a külszíni bányát 1926-ban nyitották meg, de a későbbi terjedés eredményeként nemsokára öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. A bánya az 1930-as években már a világ egyik legismertebb és legnagyobb bauxitlelőhelye volt, de az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés.
Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek.
Ezen keresztül a kék háromszög jelzésen lehet elérni a következő pontot, közben bárhol gyönyörű képeket lehet fotózni a táj egyedülálló szépségű.
Továbbhaladás előtt érdemes felkeresni a közelben található GCGANT ládát.
A négyes pont körül található a GCTV2 egy 5 km-es kör beiktatásával.

Négyes pont a kék háromszögön egy emlékműnél, a gánti német ajkú svábok kitelepítésének emlékére. Épület tetejének sarkán, laminált lap következő pont koordinátájával, jelszó részlettel. Bejárat előtt betonlap jobb oldala alatt mészkőlapon is megtalálható.

Az ötödik pont a zöld háromszögön található, a Gém-hegyen, ládában, 10x16-os hengeres ételdoboz, a következő pont koordinátájával, jelszó részlettel. Körpanorámát lehet fotózni.  N 47° 23,304' E 18° 24,276' 310 m [GC20VR+3panoráma]

A hatodik ponthoz tovább a zöld háromszögön, majd a kettes pontnál váltás a zöld sávra. Tájékoztató táblán laminált lap jelszó részlettel. Tábla tövében mészkőlapon ugyanaz a tábla.
A célpont a Báracháza-barlang, a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. A több, egymást harántoló, tektonikus hasadék mentén, triász fődolomitban kialakult korróziós járatok összhossza megközelíti a 90 m-t. A barlangot székesfehérvári turisták 1925-ben találták meg. A feltárást követően megindult ásatások eredményeként kitöltéséből páratlan értékű csontmaradványok kerültek elő, melyek a jura-kortól egészen az alsó pliocén korig terjedő időszakot képviselik. Közülük európai jelentőségűek az őselefánt, ősló és őszsiráf leletek, de a munkálatok során megtalálták a würm eljegesedés idején élt ember eszközeit és ékszereit is. Az 1941 óta védett, 1982 óta pedig fokozottan védett barlang jelzett úton közelíthető meg és szabadon látogatható.
Sajnos rossz a QR kód, két szó, az első végéről hiányzik az Ő betű!!!! Alatta betűkkel írva a jó.
A barlanghoz lejutáshoz, sziklás részen kell lemászni egy darabon. Jeges, vizes időben veszélyes lehet, fokozott óvatossággal kell lemenni, vagy esetleg a bringás kerülő pontnál délről érdemes megközelíteni.
Itt a GCCSVB ládát lehet még megtalálni.
Már csak a parkolóhoz visszajutás maradt a zöld barlangon vagy a zöld sáv jelzésen és a jelöletlen úton haladva az autóig, és lehet pihegni.

Jó túrázást mindenkinek!