Elhelyezés időpontja: 2021.06.22 14:30
Megjelenés időpontja: 2021.06.24 00:01
Utolsó lényeges változás: 2022.09.16 07:59
Rejtés típusa: Esemény geoláda (1H+4V)
Elrejtők: nbokan
Ládagazda: nbokan Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 20000 m
Megtalálások száma: 120, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
2021-ben ünnepelte 20. születésnapját a geocaching.hu. 20 évvel korábban, 2001. június 24-én jelent meg GCeger, az első magyar geoláda. A jeles évforduló alkalmából 2 x 20 eseményláda jelent meg: családi és túrázós kategóriákban. Ez a rejtés a túrázós kategória egyik tagja volt, ahol ateljesítéséhez alkalmanként körülbelül 20 km-t kellett gyalogolni. Ez a láda 2022. június 24-ig volt kereshető az eredeti koncepció szerint.
Néhány túra továbbra is teljesíthető, a lenti leírásból kiderül, hogy ez a láda is közéjük tartozik-e.
Rejtések
Az első négy ponton táblákat találsz a következő pont koordinátáival és a jelszórészlettekkel. Az ötödik ponton lesz a láda, egy 6x16x22 cm-es konyhai doboz. A jelszó, a pontok sorrendjében egybeírva.
1. pont - Sarokpont (deszkaszendvics és Dunakavics)
2. pont - Lyukas fa (moha és tuskó)
3. pont - Nem kell felmászni! (fenyő és tűzifa)
4. pont - Fém és a fa találkozása (ragaszkodó fa és csiga)
5. pont - Nyúlj a lába közé!
(Minden ponton kettő rejtés található. Ha szeretnéd, keresd meg mindegyiket!)
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Előszőr a Győr melletti Nyúl települést kell célba vennünk, a település főutcáján (Kossuth Lajos utca), a templom melletti kereszteződésnél N 47° 35,430' E 17° 41,346' 125 m [GC20SD+Kereszteződés] forduljunk dél-nyugatra (Jókai Mór utca), ami a zöld sáv jelzés is egyben. Ez elkísér minket a hazánk legnagyobb vízmosásán, a híres Sárkánylikában egészen a túránk kiindulópontjáig, a Bereklapos pihenő melletti parkolóig N 47° 34,441' E 17° 40,056' 224 m [GC20SD+Parkoló].
Ha tömegközlekedéssel érkezel, akkor a Táncsics M. úti buszmegállónál kell leszállnod.
Sokorói-dombság
Győrtől délkeletre, a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság. Ezt a három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere) álló, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között elterülő kistájat sokáig csak Pannonhalmi-dombság néven említették a legtöbb helyen. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.
Ezen a túrán Ravazd-Csanaki vonulatát járjuk be.
A túra
20 kilométeres túránk (amin 430 méter szintemelkedést kell megtenni) a Bereklapos pihenőtől indul a zöld sáv jelzésen. Innen a Lila-hegyi kilátó tábláit követve indulunk el, majd a piros sáv jelzést elérve, egyenesen folytatjuk az utunkat. Először lefelé a löszös úton, majd felfelé a zöld kereszt jelzésig, ami felvezet a Nyúli-hegyen lévő bázisállomáshoz és megkeressük az első rejtést. A következő pont koordinátájával visszaereszkedünk zöld kereszten, a zöld sáv jelzésig, ami levisz a Tényő feletti, aszfaltozott panoráma útra.
Mivel a személygépkocsik forgalmát az erdőgazdaság nem engedélyezi, ezért a kerékpáros turisták számára ez a panoráma út remek kirándulást tesz lehetővé. Hétvégén sok bringásra és futóra lehet számítani.
Az út a Sokoró főgerincén végighaladva 270-300 méteres magasságban kanyarog és hullámzik az erdőben, több helyen szép kilátással a Pannonhalmi apátságra. Ha egy kis terepbringázásra vágynál, számtalan alternatív útvonal kínál izgalmakat párhuzamosan az aszfalttal.
Kb. 6 km után balra figyeljük a táblát, mert leereszkedünk a Jánosházi Vadászházhoz és emlékkereszthez.
A kereszt az 1990-ben, az egykori főerdészi lak helyén létesített vadászház mellett található.
Felirata: "Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem" Máté 16,24
Állíttatta méltóságos Kreusz Krizosztom Sz. Mártoni Főapát Úr 1877-ben.
A keresztet a Főapátsággal közösen az erdészet 1994-ben restauráltatta, a közelben pedig pihenőhelyet alakítottak ki.
Itt megpihenhetünk, vannak asztalok és kiépített tűzrakó is. Ha feltöltöttük magunkat, a vadászház előtt elhaladunk és egy köves utat követve jutunk el a Rábaring déli végéhez, ami egy remek kilátópont a Bakony irányába. Innen leereszkedünk a piros sáv jelzésre, amit végig követhetünk (vagy akár a túratérképen jelölt, könnyebben követhető, alternatív útvonalon) az egykori sípályáig, ahol nagyszerű panoráma nyílik Győr felé. A sípályán csak le kell csúsznunk és már vissza is értünk a parkolóhoz.
Ha maradt még energiád, érdemes elmenni a közelben lévő Lila-hegyi kilátóba. Innen visszatekinthetsz és megnézheted, hogy merre jártál.
Az utolsó pillanatban indultam neki ennek a ládának, a környéket teljesítménytúrákról már ismertem, igaz, ennyire délre még nem jöttem le.
Őszinte leszek, nekem az a több mint 7 kilométer aszfalton séta nagyon nem hiányzott, és lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy azt érzem, kicsit többet ígért annál a láda, mint amit végül kaptam. Viszont vannak tényleg gyönyörű pontok is az útvonalon, a vadászház, a kilátás a dombhátra a Rábaring mellől, vagy épp a láda rejtekhelye. Nekem maga a Rábaring is élmény volt, mindig szerettem volna megkeresni, merre van.
Tetszettek a rejtések, sokszor az egyszerűségükben rejlett a zsenialitásuk, és minden tényleg ott volt, ahová a koordináta mutatott.
Szóval leszámítva az aszfaltot, meg a légyrajt, ami 3-4 órán át döngött körülöttem, tetszett, köszönöm a lehetőséget és a rejtést. Ez sem lesz a kedvenc 20-asom, de jó volt.
(Igazából lehet, hogy ha nem a Gerecse, és a Sukoró inkább bringás ládái után gyaloglom le ezt is, nem zavart volna annyira ez a 7 km aszfalt. :D )
Mindig élvezetes, ha a rejtővel járunk végig egy ládát. A rejtések gyorsan meglesznek, nincs eltévedés, és még sok érdekességet is megtudhatunk a környékről.
Velem viszont nem jó ötlet egy 20-as ládát letekerni, hiszen ismét sikerült elázni közben. :) Nbokan megmutatta a legjobb kilátó helyeket, de az esőben Pannonhalma is maximum egy halvány sziluetként derengett fel előttünk. :)
Szerecsére csak 10-15 perces eső volt csak, és nagyon jót bringáztunk, 1-2 beletolás volt a de az is inkább a talaj miatt.
A kilátót és a kutas ládát vettem bele pluszban a körbe, majd még a győrújbaráti multi és ménfőcsanaki ládán kerszetűl bringáztam vissza Győrbe. (A pincesor a parkoló és győrújbarát között nagyon szép!)
Nagyon szépen köszönöm a ládát és a társaságot is.
----
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Ha már erre jártunk, útbaejtettük és letekertük, amíg még lehet. Biciklis körnek kellemes, de gyalog nagyon nem szerettem volna. A kicsit megbolondított, ötletes rejtéseknek és pontos koordinátáknak nagyon örültünk. A hármas ponton két jelszóhordozót is találtunk. Itt tetszett az öreg fán a magasles. Amikor megláttam, azt reméltem, oda kell felmászni. :-) Kicsit rozogának tűnik a létra, így inkább ellenálltam a kisértésnek, pech lenne nyaralásunk első napján összetörnöm magam. A vadászház melletti virágos réten a kereszt tetszett. Az elhanyagolt víztározó meglepett. Mi célból épült, mikor, miért hagyják, hogy minden benője? A panoráma úton egy kutyasétáltató párral találkoztunk, rajtuk kívül senkivel. Az ösvények állapota is mutatja, hogy a Sokoró nem fő turistacélpont. Mondjuk nincs is ok rá, hogy az legyen. De azért jó, hogy ez a láda nekünk bemutatta.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Az ajánlott parkolótól indultunk és bicajjal jártuk körbe a láda pontjait. Volt benne jó út és volt rossz, benőtt is bőven. A Jánosházi vadászház környéke tetszett a legjobban. A rejtések jók, könnyen megtalálhatók.
Az útba eső .hu-s és .com-os ládákat megkerestük.
25 kilométer lett a vége 4,5 óra alatt.
Mai fő programunk a GC20SD végigjárása volt, közben felkerestük pappcsaláddal a közeli ládákat is. Tetszett az útvonal és a látnivalók. 2018.április végén jártam Nyúlon, akkor még a pincéknél volt a rejtés. Nagyon szép kilátó lett a geodéziai toronyból, fentről csodaszép a panoráma. A Rábaringen éppen verseny volt, zengett a környék a verseny zajától, egészen közelről láthattuk az autókat a korlát mellől. A láda környezetében is nagyon szép panoráma tárult elénk. Élvezetes körtúra volt, köszönet a rejtésért.
Újabb jubileumi láda 27 km-es lejárása, ezúttal ismét gyalog. Egy korábbi logba beillesztett track alapján megvoltak előre a pontok, így próbáltam egy kicsit optimalizálni.
Écsről indultunk, hogy az ottani multi ládáját is bele tudjam venni a körbe, majd következett egyből az 5. pont a ládával. Innen aztán már sorrendben jártuk végig a pontokat, az aszfaltos szakaszt próbáltam minimalizálni, a végén a 2. és 3. pont közti részt már inkább lefutottuk edzésképp, meg hogy hamar túlessünk rajta.
Jánosháza után a négy jelszórészletből kisakkoztam a hiányzó elemet, így a nekünk utolsó 4. pontot kihagyva a Rábaring alsó oldalán haladva értünk vissza a startmezőre.
A Nyúl környéki részek érdekesek, az erdő inkább szomorú látványt nyújt a tarvágásokkal, főleg Jánosháza környékén, a hosszú monoton szakaszok feledhetők. Ennek ellenére jó túra volt, másképp ezen a környéken biztosan nem jártam volna. Köszi.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.8.13]
Hát úgy néz ki számomra ez volt az utolsó gc20-as láda, sorrendben a kilencedik. Boldog születésnapot geocaching.hu, boldog születésnapot kesserek! Ma minden késett, ami MÁV. Emiatt elég kései indulással nekiveselkedtem a Munkácsyról szépen felfelé. A járda egész érdekes megoldással, gyalogátkelő nélkül furcsa érzést keltett bennem. Szűk utca, pincék, löszfalak (ha nem az, attól még én így fogom hívni). Néhol a járdán a homokos föld. Terveim szerint belefért volna két hagyományos, és ha minden jól alakul talán egy multi. Dél volt, nem mentem fel a kilátóba. Az első pont vadregényes útjain hol vizet kívánt a talaj, hol szöges cipőt, mivel csúszott. Sokáig jó ütemben haladtam. A környezet burjánzó aljnövényzet fákkal. Mire az első ponthoz értem hamar egy óra telt el indulástól számítva. Tetőzve itt sem volt ritka a magas gaz, konkrétan a kódhoz is két méteres dzsungelben értem. A köd rendben volt, rohanás tovább. Korábbi logokat olvasva és térképet böngészve hamarosan hosszú szilárd burkolatú út következik, fejben már készültem rá. Rendben, ez bringás húszas, de én gyalogos kesser vagyok. Sikerült egy darabig kerülni az aszfaltot, cserébe elhanyagolt szekérúton küzdöttem a természettel. Talán innen kezdődött a motorzaj is. Egy ponton látszott az apátság, tetszett. A második pont törlés után adta magát, de itt csellel éltem. Picit visszamentem és bevetettem magam az erdőbe. Két kilométer aszfalt után meguntam a dolgot. Sejtettem, hogy nem lesz így szép kör, de Garmin is így tervezett, szóval jó lesz ez így. Aztán nem lett jó így. Egy darabig csak nagyobb fű volt, aztán megint szembesülnöm kellett, hogy nálamnál magasabb gaz közti csapáson haladok. Utáltam. Ennél még a beton is jobb gondolatom támadt. Harmadik pontnál egyre erősebb volt a hanghatás, jól olvasható a QR. A trükköm miatt ugyanott vissza, így ipszilont kell formáznia a tracknek. Itt az út jól járható, néhol akadályoztak dagonyák, pocsolya aknák. Ez a rész árnyék nélküli szakaszt is tartalmazott. Negyedik pontnál QR ok. Felváltva vannak pokol tüze és árnyékos részek, amíg az erdőbe érek. A négyes pont után szívesen kiszálltam volna, de nyilván nem hagyom itt az utolsót. Az útvonal térképen egyszerűnek tűnt, kellemes emelkedő, időben vállalható táv. Aztán jött a feketeleves. Egy szakaszon annyira csúszik, hogy magam ellen fogadtam volna sárba esést illetően. Végül sikerült megúszni cipőkosszal. A végjáték adott egy pozitív lökést, tetszett. Összességében vegyes érzelmekkel zártam a napot, hiszen a környezet számomra nem adott annyit, amennyit vártam, a pontok azonban rendben voltak, jók a koordináták és nem vészes a szint sem. Egyes részeket kifejezetten kedveltem, a folyamatos zajt nem annyira. Láttam pettyes hátút, előttem három méterre ugrott meg, rengeteg a csiga, temérdek vadösvény szeli át az egészet, ugyanakkor számomra a választott utak miatt küzdelmes, és csúszós volt. Távban 24,7 km lett, de Nyúl centrumába kellett kapkodnom magam. Lefelé jövet a szűk utcán nem fért el rendesen két autó, örülök hogy engem is kikerült, nem csak a neki szembejövőt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
19/20
Mai napra ez a könnyebb 20 km-es túra jutott. Feleségemmel és az egyik kutyánkkal vágtunk neki, ha már egyik gyerekünket sem sikerült elcsábítani. A nehézséget a felhőszakadások utáni sár és pocsolyák adták. Az egyik pocsolya olyan nagy és mély volt, hogy nemcsak pár száz ebihalat láttunk benne, hanem egy süldő siklót is. Az 1. pont fel és a 4.-5. pont között feltehetőleg rossz utat választottunk, itt kisebb bozótharcba is belefutottunk, szedegettük magunkból a kullancsokat. Láttunk még egy fiatal szarvast is a túra során.
Ami nem tetszett, az a zaj volt a Rába ring környékén, motorok gyakoroltak/versenyeztek és zaj szennyezték a környéket.
Kitérők nélkül teljesítettük a kört, és így önmagában azt kell mondjam, hogy nem sikerült teljesen magamévá tennem a táj szépségét.
Az előző éjszakai esőzésnek köszönhetően hatalmas úszómedencék alakultak ki az út közepén, ami okozott egy picike izgalmat. Tomi kutyus élvezte a sárban pacsálást. :)
Kerékpározásra jelenleg nem alkalmas az út, vagy számíts küzdős szakaszokra.
A rejtések rendben vannak.
Köszi
Ma Győrben akadt dolgom, így ha már szabad lettem gondoltam becélzom ezt a különleges eseményládát. Egyéb okokból a sokorópátkai temetőnél raktam le az autót, hiszen az útvonal ismert, nagyjából a pontok helyszíne is belőhető, a körutat ígyis-úgyis meg kell tenni, ha szeretnék visszaérni az indulási helyszínre. Hiba volt, így kétszer másztam meg a dombot, ráadásul olyan izmokat kezdtem újra érezni, amihez a jogosítvány és egyben a bringám letétele óta nem volt szerencsém. Hallgass a rejtőre, indulj Nyúlról! :)
A panoráma út és az érintett turistautak is MTB-vel jól járhatóak, gyalog nem biztos, hogy élveztem volna ezt a 20 km-es távot.
A rejtések minőségiek, a koordináták pontosak, a leírás és a megjelenés is egyben van, profi munka! Köszönöm a lehetőséget!
A mai nap fő attrakciója volt ez a túra. Kerékpárral vágtam neki, néhány egyéb ládát is útba ejtve. Ezen kívül már csak egyetlen, 20km-es jubileumi túra hiányzik a sorból.
Először azt hittem, hogy a parkoló a Nyúlon túl van, de aztán rájöttem, hogy a Nyúl az, ahol a parkolási lehetőség adódik! :-D
Szépen nyugisan előszedtem a bringát, összekészítettem a dolgokat, és 11:30-kor elindultam! Az első pontig nem volt egyszerű a bringás eljutás. Vagy mély sáros részen vergődtem, vagy olyan magas dzsindzsában próbáltam tekerni, hogy bringával együtt sem látszottam ki belőle. Szerintem nem ott mentem, ahol a túra eredetileg tervezve lett. Szerintem ezeken az utakon már rég nem közlekedett senki sem. Szóval nagy küzdés volt az első pontig. Innen már egyszerűbb volt e helyzet, mert lekanyarodtam az Árpád-kút felé (GCArpk), ahonnan szép aszfaltos, kerékpárúton tudtam közlekedni. Innen egyszerű volt már a történet. A második pont urán elgurultam a ravazdi multihoz (GCRVZD), majd vissza a harmadik ponthoz. Innen megszűnt az aszfalt, szóval kicsit belassultam, de azért jól tekerhető volt az út. A kerékpár útnak jelzett úton, kelet felől értem el a Rába-ringet, majd átmásztam a másik oldalára a kis tavacskához. Út közben pont a döntött kanyar mellett mentem el. Sajnos éppen semmiféle program nem volt a pályán, pedig szívesen megnéztem volna, hogy hogy mennek itt a versenygépek.
A negyedik pont után a Mogyorós mentén (GCEcs) multit vettem célba. A löszfalak között gurultam le egészen a Écsig. Nagyon nem akaródzott visszakerekezni a löszös, brutális emelkedőn, így inkább a főút melletti bicikliutat választottam. Itt szépen elértem az utolsó pontot. Azért erről piszok meredek volt feltolni a masinát. Aztán már csak az maradt hátra, hogy szépen a piros, majd zöld jelzésen visszaguruljak a kocsihoz.
Kellemesen elfáradtam a végére. Összesen 46km-t tekertem 830m szintemelkedés mellett. Picit több, mint 4 óra alatt sikerült abszolválnom a távot!
Hosszabb kihagyás után ismét kirándultam egy kicsit. Könnyebb túrát szerettem volna, amelynek ez a húszas tulajdonképpen meg is felelt, bár több mint 7 kilométernyi aszfaltot a talpam nagyon utálta.
A túra során túl sok érdekességgel nem találkoztunk, de az Árpád-
kút, Jánosháza és a végén a kilátás azért tetszett. Persze a sok virág és állat is javított a helyzeten.
Egy csodás, igazi tavaszi időt választottunk ehhez a túrához. Ritkán járok ebbe a tájegységbe túrázni és ennek okára ez az útvonal remek választ adott. Gyalogolva nagyon unalmas volt. Nem nagyon tudom ezt ragozni, meg nem is hiszem, hogy kellene. A túra eleje még mérsékelten izgalmas, de az Árpád-forrástól a hosszú aszfaltutas részen nagyon szenvedtünk. Sem az erdő nem volt változatos és még kilátópont(ok) sem volt(ak). A forduló környéke megint tetszetős helyszín volt, itt le is heveredtünk egy ebéd idejére. Sajnos a visszaútra sem tudom azt mondani, hogy érdemben gyarapította volna az emlékeinket. Minden pont rendben volt és a záróládánál még kilátást is kaptunk jutalomként. Még az is örömteli volt, hogy innen nem kellett hosszan visszagyalogolni a kocsihoz.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!Ötödik szülinapi ládám és ebből a második amit biciklivel "tekertem" le.Bizony nem mindenhol volt erre mód és lehetőség de ez a túra a hosszú aszfalt út miatt így volt jó.Sajnos a nagy gépek egyre jobban tönkreteszik az utakat.Nagyon tetszettek a rejtések,szinte gps-sem kellett olyan pontos volt a leírás.Ravazdi kitérővel 32-km lett a vége,gyönyörű idő volt,kellemesen elfáradtam,köszönöm az élményt. [Geoládák v3.12.7]
6. évfordulós, 20 km-s multim, de az első, amit biciklivel teljesítettem, ráadásul LikiLaszlo társaságában.
Maradjunk annyiban, hogy kalandos egy út volt... Konkrétan megtettük a világ leglassabb 25 kilométerét, 5 óra alatt jártuk végig, ami kb. a gyalogtempónál is lassabb, bár ebben segített az is, hogy Tényőről indultunk, az Árpád-kúttól, így rögtön az első ponthoz egy kegyetlen szar, cserébe jó meredek úton kellett feltekerni, úgyhogy konkrétan a 2. kilométernél elfeküdtünk a földön. Az első pont rendben meglett, elszomorodtunk, hogy mehetünk vissza oda, ahonnan feljöttünk (mármint az aszfaltos útra), de lejutottunk és minden szép és jó volt (az emelkedőn kívül) a 6. kilométerig.
LACI DEFEKTET KAPOTT. De ráadásul duplán, mert két rózsatövist is kihúztunk a gumiból. Na sebaj, LikiLaszlo úgyis egy ezermester, volt nála minden, hogy kicserélje a belsőt, csak éppen ezzel legalább 0.5-3/4 órát veszítettünk, cserébe legalább a 2. ponthoz közel, az első (és nagyjából egyetlen) kilátópontnál kezdett kereket cserélni. Teltek, múltak a percek, de Laci megcsinálta és mehettünk tovább. A 3. pontig gyakorlatilag végig aszfaltos csapatás volt, nagyon élveztük, meg aztán Jánosháza is nagyon tetszett nekem, kifejezetten Pusztamarót feeling-je volt. A pont könnyen meglett és innen kezdődött az utazás rosszabbik fele. Gyakorlatilag innentől a maradék 10? 15? kilométeren rosszabbnál rosszabb utakon haladtunk (vagyis inkább nem haladtunk), néhol bombatölcsér méretű árkokat kerülgettünk, néhol homokon tekertünk, néhol egy fél erdőnyi fát keresztbevágtak az úton, de valahogy csak eljutottunk a 4. ponthoz meg az utolsóhoz is, ami kifejezetten jó helyen volt. Örvendeztünk, hogy vége van a multinak, milyen jók vagyunk, aztán még feltekertünk a kilátóba(...) meg a tetejéről rájöttünk, hogy gyanús, hogy nem látszik Tényő... Hát persze, hiszen három hegységgel arrébb van még és nekünk mindegyiken át is kellett mennünk...
Zseniális menet volt, rengeteget sírtunk, nevettünk, jókat fotóztunk, tényleg nagyon jó volt az egész (bár a helyszínen néha másképp gondoltuk...)
Köszönjük a multit!!!
Jó kis túra volt. Sokat megmutat a Sokoró érdekességeiből, földtanából, tájképi és emberalkotta szépségeiből. Nagyon lenyűgöző a próbapálya, amit olyan szerencsés véletlen folytán láttunk meg, hogy ez erdőirtásnál nem találtuk az utat, és kénytelenek voltunk a pálya peremén kerülni. Nagyon tetszettek a hatalmas gyümölcs- és szőlőtáblák is, meg különösen a bodzültetvény, amit messziről függönyművelésű szőlőnek képzeltem, no de egyrészt miért állnak felfelé a hajtások, miért van olyan sok hajtás meghagyva, és hol vannak az oszlopok és a kordonhuzaL? Aztán a hajtások kérge és a rügyek megszemlélése mindent tisztázott.
Egy-két megjegyzés: a Jánosháza utáni útszakasz az én fogalmaim szerint nem kövesút, mert én kövesútnak a beton- vagy aszfaltutat nevezem, ez inkább kőszórással javított földút. Más: volt Kereső, aki sokallta a szilárd burkolatú útszakasz(ok) hosszát. Gondolom, neki helyrebillentették a jókedvét a piros sávval jelzett, 5. láda előtti kilométerek, ehhez foghatóan gyalázatos állapotban lévő erdei úton még jártam. LOL.
Amikor megjelentek a 20 km-es eseményládák, csak legyintettem, hogy á, ezekből úgysem fogok megtalálni egyet sem. (Nem mintha nem bírnék 20 km-t menni, csak azt hittem, a lehetőség meg az idő meg ilyenek fognak hiányozni.) És tessék, már a harmadiknál járok. Hónapok óta terveztük már, Écsen foglaltunk le szállást, és már jóval előtte izgatottan figyeltem, milyen lesz az időjárás, aztán... pont a túra előtti éjjel teljesen beteg lettem, hánytam meg minden, de még a betegségnél is jobban bosszantott, hogy most emiatt le kell mondanom a túráról. És láss csodát: reggelre elmúlt szinte minden bajom, és úgy éreztem, bőven meg bírom csinálni a 20 km-t. És így is lett, bár az igaz, hogy az energiámat ,,kiszívta'' ez a rövid betegség, ezért sokkal jobban elfáradtam a végére, mint rendes körülmények között elfáradtam volna.
Nagyon tetszett az egész. A Sokoró lábánál a győri főúton már sokszor elhaladtam, de magában ebben a dombságban még sosem túráztam, csak most először. Sokban hasonlít a kedvencemre, a Zselicre, de azért mégis más, itt nagyobbak a szintkülönbségek és több a kő. A láda során különösen Jánosháza tetszett és az utolsó kilátás, de érdekes volt a ,,Rábarinig'' is. Egy észrevétel: a leírásban az szerepel, hogy a keresztet Kreusz Krizosztom állíttatta. Először én is így olvastam, de aztán észrevettem, hogy valójában Kruesz. Ezt jó lenne javítani.
Próbáltunk az ajánlott útvonalon menni, de ez nem mindenhol sikerült. Egy alkalommal azt rontottam el, hogy rosszul írtam be a leolvasott koordinátákat a gépéessembe (igen, én még ilyen régimódian csinálom, hogy kézzel írom be), és ezért több mint 300 méterrel odébb kerestük az egyik pontot egy jellegtelen erdőrészletben... Máskor meg a ,,Rábarinig''-nél tévedtünk el valami miatt (az egyik előző megtaláló bejegyzését olvasva: valószínűleg azért, mert a favágók ,,eltorlaszolták'' a jó utat és nem vettük észre). Így a ,,Rinig'' keleti oldalához értünk oda, miközben a műszer azt mutatta, hogy a láda valami 500 méterrel odébb van, a pálya másik oldalán. Szerencsére ott találkoztunk néhány tapasztalt túrázóval, akik elmondták, hogy meg tudjuk kerülni a pályát északról, így végülis nem sok volt a kerülő, amit megtettünk. Emlékezetes jelenet volt, hogy még mielőtt elindultunk volna a pályakerülőre, az ottani parkolóban a szétdobált gumikon ülve ettük meg a magunkkal hozott ebédet. Aztán megkerültük a pályát, de ott meg nem találtuk meg a piros jelzést, így elindultunk egy jelzetlen úton északra, és néhány kilométer után a piros keresztet elérve balra fordultunk, és úgy jutottunk vissza a piros csíkra.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
Ez volt a 9. jubileumi 20km-es láda. 5-kor indultam Budapestről, 6:35-kor indultam biciklivel. Igyekeztem olyan időpontot keresni, amikor még fagyott a talaj, hogy ne kelljen a sárral harcolni. Szerencsére ez bejött, végig jó talajon tudtam tekerni. Köszönhetően az ebaik-nak 8:15-kor már újra a kocsinál voltam. Minden pont rendben volt.
Voltak szép részei is a túrának ... A rejtések ötletesek, csak az első ponton nem találtam a követ (mondjuk nem is kerestem komolyabban ...). A csigát láttam, de nem esett kézre. A legjobban a vadászház és az apáti kereszt tetszett ... no meg Pannonhalma a hegygerincről, távolról. :)
Kerékpárral készültem. Az ajánlott parkolóból kereken 3 óra volt a túra. Általában jól tekerhető utak, szerencsére a fagyos éjszaka után inkább kemény volt a talaj, mint sáros. Párszor toltam is, de nem volt veszélyes.
A Rába-ring előtt a fakitermelők otthagyták a nyesedéket az egyenes úton, így megkerültem a keleti oldalról a pályát. Sosem jártam még a Rába-ringen, de most így közelről látva nem is tűnik World Class-nak, ... sőt inkább az Urbex ligában játszik :(
Köszönöm a túrát.
GC20 túráink tizenhatodik találata.
Hát ez az első (és az egyetlen) olyan 20-as, ami teljesen ismeretlen vidékre vitt el. Többet mutatott, mint amennyire számítottam, de sokat rontott az élményen a rengeteg aszfaltút.
A szurdik szép, a kilátó jó, de az egy másik láda.
Ha nem feltétlenül akarod az összes születésnapi, 20 éves ládát felkeresni, hát ezt bátran kihagyhatod.
A mai napra nem ezt a 20 éves a geocaching.hu túrázós ládát terveztem, de amiatt, hogy napközben megszűntek a fagyok, féltem a Zselicben nagy sár fog fogadni. Sokat gondolkodtam, hogy Nyúlról vagy Tényőről érdemes indulnom, illetve hogy gyalog vagy kerékpárral teljesítsem az útvonalat{közösségi közlekedéssel utazva}. Végül Tényő alsó megállóban szálltam le a buszról innen kezdtem a túrát. Először a GCArpk ládával kezdtem, ez a busz megállótól 1,4 kilométer séta volt. Már itt láttam, hogy jó döntés volt, hogy otthon hagytam a kerékpárom, a hó még nem olvadt el az utakon.
GCArpk ládát könnyen megtaláltam, és a jubileumi láda első pontja felé vettem az irányt. Minden pontot könnyen megtaláltam, továbbra is nagyon tetszik a QR kódos multi láda, hogy nem kell pötyögni a koordinátákat. Az útvonal valahogy kicsit egyhangúnak éreztem, de ezt be tudtam a szürke időnek, és a 2:50-es kelésnek. A negyedik pont után útbaejtettem GCECS multi 3. és 2. pontját is. (Az 1. pontot hazafelé kerestem meg.) Az ötödik pont után még GCnyul láda megkeresése várt rám. Végül Győrújbaráton fejeztem be a túrát a Fehérkeresztnél, így 22 kilométer lett az össztáv. Köszönöm a rejtést!
Frissen hullt hóban, gyönyörű napsütésben jártam végig a túrát, nagyon szép volt. Szerencsére nem csúszott, hanem ropogott a talpam alatt. A kitérőkkel együtt 32 km-re hízott a kör, kellemesen elfáradtam. Minden pont szépen a helyén volt, nagyon élvezem ezekben a jubileumi túrákban, hogy szinte mindegyik tökéletes állapotban van, a megbízható, szabványos lapocskákkal. Klassz téli kirándulás volt, köszönöm!
Több kirándulóval és bringással is találkoztunk, de a rejtéseket könnyen megtaláltuk. Ragyogó napsütéses időben tehettük meg a túrát, végre nem csak ködben baktattunk. A kirándulás végére sikerült sárban is dagonyázni.
Egy újabb jubileumi ládával gazdagítottuk a találatainkat.Általában kevésbé szereti az ember a betonon való turistáskodást,de legalább tudtunk rajta haladni,mert a későbbiekben jó saras utakkal találkoztunk.A pontokat könnyen meg lehet találni,amit én szeretek,hogy nem az ide-oda szaladgálással telik az idő.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Számunkra ez a túra a tájegység felfedezéséről is szólt, mert lakóhelyünktől annyira távol esik, hogy egy napos programot reménytelen szervezni, abból csak fél nap lesz mire megérkezünk. Otthonról hajnali indulással, 3 pannonhalmi láda levadászása után még álmos szemekkel szálltunk nyeregbe a Nyúlon túl. A kellemesen hideg levegő pár perc alatt friss fürge emberekké varázsolt bennünket, tekertünk, toltunk, sárral küzdöttünk de nagyon élveztük. Tetszett a kör, többször megcsodáltuk a pannonhalmi apátságot és a rejtéseket is azonnal megtaláltuk. Élményekben gazdag kört zártunk!
[Geoládák v3.12.4]
Megvan, köszönöm!
Bár elég hideg és szeles volt az idő, az elő-előbújó nap széppé tette túrát.
A pontok rendben vannak, egyedül a kettessel gyűlt meg a bajunk. A hó és fagy jól elrejtette a hordozót.
A tegnapi remek idő a születésnapi ládasorozat folytatásra ösztönzött bennünket. Sajnos ma az égiek nem voltak kegyesek hozzánk! Már az autópályán végig köd nehezítette a haladásunkat ami egész nap elkísért. Petyergő esőben indultunk el, az első pontnál már esett, az Árpád-kútnál már szakadt. Csak a Jánosházi Vadászháznál szelídült vissza csepergősre. Ez a hely nagyon megnyerte a tetszésünket, a többiből nem sokat láttunk! Sajnos a sár is nagy kihívás volt a számunkra. Ebből a szempontból a panoráma út betonja megváltást jelentett. Én többször is kontaktusba kerültem a sáros anyafölddel, Évi nem tudom hogyan tudott végig talpon maradni! Ennek ellenére jól éreztük itt magunkat, a túra teljesítése mindezek ellenére pozitív élményt jelentett! A kódok könnyen megtalálhatóak, nem kell sokat keresgélni. Többször is ötletes rejtésekkel találkoztunk! Köszönjük a rejtő munkáját!
Sajnos a Track sem lett tökéletes, az utolsó szakaszt már csak akku kímélő álapotban húzta végig! Valószínűleg átázott és az merítette le a telefont.
Happy Birthday to Geocaching!
Nyúl központjából a kilátó és a forrás hozzáadásával 30 km alatt letudva. A harmadik pont előtti pihenő tetszett. Nagy ovális kör volt, kissé lájtos útvonalon.
Győri hétvége első napjára nagyon jó választás volt ez a multi. Kellemes időben jártuk végig az útvonalat. Egyes részei ismerősek voltak, azonban a teljes utat még nem láttuk mostanáig. A leírásosk alapján elég könnyen megtaláltuk a pontokat. Az őszies erdőben sikerült egy őzet is látnunk.
4. találatunk az évfordulós túrázós ládákból, ez most kissé felemás érzésekkel.
Mivel már óraállítás után vagyunk így korán keltünk és negyed 9-kor már a javasolt parkolóban is voltunk. Ez már a 3. túrázós eseményládánk, ahol azt írom, hogy meglepően kellemes őszi időben túrázhattunk, de úgy látszik a nagy hidegek csak nem akarnak beköszönteni. Ezúttal is hamar lekerült 1-2 réteg rólunk a jó időben.
A túra első felééig az egyetlen a érdekes hely a Lila hegyi kilátó volt, de ez nem része ennek a multinak, csak mi fűztük bele. Nyilván a rettentő hosszú aszfalt szakasz se ad hozzá az élményhez, bár mi ezt több helyen is próbáltuk elkerülni, azáltal hogy erdei csapásokat kerestünk inkább ahol lehetett (azért egy jó 4-5km aszfalt így is összejött). A 3. pont előtti erdőbe betérés alatt még rengeteg rókalyukkal is találkoztunk, de a tulajdonosok nem mutatkoztak.
A túra második fele már sokkal tetszetősebb volt, erdők és mezők váltogatták egymást. A végláda mellől pedig remek kilátás várja a kessereket.
Végül délután 3 körül értünk vissza az autóhoz, ahol meglepően feltelt autókkal a hely. Reggel még mi voltunk az elsők, és nem is tűnt igazán olyannak a hely ami nagy forgalmat szokott fogadni...illetve az erdőben is szinte senkivel sem találkoztunk egész nap.
Köszönjük a rejtést, mert bár az első fele elég feledhető volt, a második felével egyáltalán nem lehet panasz...meg persze túrázni bármikor jó a szabadban, nem kell csak a látványért menni :)
[Geoládák v3.12.2]
Ismerős helyeken, bár a beton nem kedvencem. Szeretem a nyúli havasokat, a dombtetőt anno toronyiránt másztuk meg, szakadó esőben. Pannonhalma mindenhonnan szép !Az idő gyönyörű volt, köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Gyalogosan teljesítettem ezt is mint a többit. A Rába-ring-et erről az oldaláról még nem láttam! Tetszettek a rejtések, nem kellett őket sokáig keresgélni! [Geoládák v3.12.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
A ládát két szombaton több részletben kerestük meg alternatív megközelítésekkel.
Így is élmény volt, és sok kilométert megtettünk gyalogolva.
Köszönjük a rejtő munkáját.
Szombaton jártuk végig a túra nagy részét. A legnagyobb élmény az volt, hogy az unatkozó biztonsági őr elvitt minket egy körre a Rábaringen. Kellett kapaszkodni rendesen, amikor nagy sebességgel vettük a megdöntött kanyart. Viszont emiatt a be nem tervezett program miatt kifutottunk az időből, így az utolsó pont és a láda már vasárnap reggelre maradt. Végig a QR kódokat használtuk a tovább lépéshez és a jelszóképzéshez is, remekül működik. Ez volt a harmadik 20 év - 20 km túrám.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.1]
Pannonhalmáról indultam bringával. A nyúli kilátó volt az első célpont, onnan mentem az első ponthoz. Nyilván a rossz úton, ami egy idő után egy vadetetőben ért véget, gondoltam toronyiránt már nincs messze az út nem megyek vissza. Hiba volt, a sűrű növényzetben nindenhol elakadtam. A pont könnyen meglett, jött a következő az is egyértelmű volt. Kis kitérő a Barátok várához, majd a hármas négyes és az ötös pont. Minden pont könnyen megtalálható, jó rejtés, olvassa az aplikáció, nem kell a földön feküdni, hogy leolvasd, mikor a nap pont szembe süt és nam látja a táblát a telefon. Az útvonalon van minden is, földút, mélyen kijárt nyomvájús is, aszfalt, köves út is, mi szem szájnak ingere. Összességében jó volt köszönöm a munkát.
Ez volt a hetedik gyalogos találatunk a GC20xx sorozatból.
Már útközben gyanússá vált, hogy talán a GPS kissé alternatív szakaszokat tervezett, így időnként nem az ajánlott útvonalon haladtunk.
Gyalogosknak: A 2. ponttól az uncsi aszfalt elkerüléséhez kb. 120 m vissza, jobbra be az erdőbe, amikor a piros sáv előtt 200 m-re elfogy a járható út és jön a dzsindzsa, akkor a jelöletlen erdei úton balra a magaslesig, ott jobbra - ez szuperül járható és levisz a piros sávra. Hátrány: a 3. ponttól ugyanezen kell visszajönni 2,5 km-t. De hát visszafelé ugye minden más...
Későn, 10:36 -kor indultunk, 15:40 -kor értünk az ajánlott parkolóba az autóhoz.
A távot 21,1 km-re mondta a Garmin, 5 óra 4 perc alatt.
A 3. és 4. pont között egy kapitális szarvasbika jött velünk szemben az úton. Megálltunk, bámultuk egymást pár másodpercig, majd amikor a telefonomhoz nyúltam, hogy lefényképezzem, sarkon fordult és eliramodott.
Fejedelmi példány volt hatalmas agancsokkal.
Különösebb látnivalóról nem tudunk beszámolni, maga a túra remek volt.
Győrig mentem vonattal, onnan bicajjal cserkésztem be ezt, és a pannonhalmi GCRC02 rejtést, 69km tekerés után már ismét a győri pályaudvaron voltam.
Már az ajánlott parkolóig is elég meredek volt, aztán a gerincig még húzósabb (pontosabban tolósabb) lett.
Az elején még felmentem a kilátóig, mert azt gondoltam hogy a kör végén már nem lesz hozzá kedvem. Aztán egy jókora gurulás le a völgybe, persze ennek is meg kellet fizetni az árát egy újabb tolással.
Viszont az 1. pont után már végig tekerhető az út, bár a vége felé necces lenne eső után jönni.
Visszaérve a parkolónál megkerestem a felfelé elrejtett sörömet, megebédeltem, és irány Pannonhalma.
Első 20-as ládám, de nem szokványos, két nap alatt lett meg. Mivel stmester szülinapi kirándulást tartottuk, ezért azt gondolom, hogy ez így volt jó. Soha nem jártam még ezen a környéken, így minden méter újdonság volt, köszönöm. Azt gondolom, hogy ezt a 20-ast bringával lehet izgalmas letolni, gyalog azért elég monoton. [Geoládák v3.11.3]
A parkolóból a felvezető út elég törmelékes, így meg is ijedtem, hogy az aszfaltig ilyen lesz, de szerencsére csak egy rövidke szakasz volt. Ezután egy elég jó mélyúton haladhattam, majd a jobb kanyar után megint elég rosszra váltott, de csak felértem az első ponthoz. Öröm volt az applikáció qr-jét használni. Én minden multinál kötelezővé tenném ezt a megoldást. Gyorsan beírtam a következő pontot és már gurultam is tovább. Az aszfalton nagyon élvezetes volt haladni, majd elindultam lefelé a vadászházhoz a nagy lejtőn. Jó nagy lendülettel haladtam a jobbos kanyar után viszont átrepültem egy sárlerázó rácson, de szerencsére túléltem. A hármas pontnál egy rókába botlottam, nem elfutott, hanem lefeküdt a fűbe, ízt hitte nem látom.:-) Így elővettem a fényképezőt és lefényképeztem, persze utána beszaladt az erdőbe. Innen visszagurultam a pirosra és azon folytattam utam. Itt végig láttam nagy vad élet van, a vadszagot is éreztem. Aztán ahogy tekertem egyszer csak átszaladt előttem egy kis vadmalac, egyből tudtam baj lesz, meg is kergetett a szülő. Szerencsére a kismalac leszaladt az útról így gyorsan abbahagyta a nagy a segédedző szerepét.:-) Nem mondom, hogy jól esett azon a földúton közel 40-el tekerni. Mikor láttam megszabadultam a bajtól gondolkoztam visszafordulok és lefényképezem őket, de aztán úgy voltam jobb nem rángatni az oroszlán bajszát, vagy jelen esetben a vaddisznó agyarát csavargatni.:-) A 4. ponthoz a feljutás kicsit nehézkes volt bringás cipőbe, de megoldottam a dolgot. Az itteni rejtés tetszett a legjobban, persze a többi is remek volt. Innen a gázvezeték útján mentem a P+-ig, majd mivel láttam a piros kerül egyet, így egy egész jó szekérúton átvágtam, ahogy kiértem a pirosra találkoztam pár dagonyával, így csak sikerült összesaraznom a bringám a végére. Ezt követően könnyen eljutottam a ládához ahonnan kicsit gyönyörködtem a remek panorámába, majd a törmelékes úton gurultam vissza, amit épp felújítottak egy markolóval meg egy ifá-val, így meg kellett állnom mert nem fértem el mellettük a szűk úton. Szerencsére már eléggé az alján jártak, mondták pár perc múlva végeznek és ők is mennek le, így kivártam sorom.
Remek kis kör volt nagyon tetszett, végig élveztem. Méltó kör a 20. szülinapra.
Boldog Szülinapot GC!
A bakonyi 20-as gyaloglós mizériám felejtendő bringás teljesítéssel tekertem le a multit. A táj nem kínál sok látnivalót (kivéve Lila hegyi kilátó, erdészház környéke), de a bringával pont jó kis kihívás volt. Az első kreatív rejtés után hasonló jókat reméltem, de kicsit csalódtam a többiben... Az erdei utak nagyrészt szét vannak dúlva a munkagépektől. Kösszi a rejtést!
Kerékpáros találat, 77 km, 750 méter szint.
Ménfőcsanakról vágtam neki a mai túrának, ahol régi barátokat látogattunk meg. Az Árpád-forrás után kezdődött az igazi emelkedő, majd egy hajtűkanyarnál meglehetősen "technikás" terepre kellett válatani. Az én szempontomból jobb lett volna, ha a pontok számozása az óramutató járásával ellentétes irányba el lett volna csúsztatva, akkor nem kellett volna kétszer is végigjárnom ezt a nehéz szakaszt az első pontig. A 2., 3. 4. pontok megközelítése nem jelentett problémát, a nehezebb terep az 5. pont felé menet kezdődött. Itt egy darabig keresnem kellett a jól járható utat, az OMP térkép kicsit hiányos ezen a környéken.
A láda logolása után visszaküzdöttem magamat ahhoz a hajtűkanyarhoz, ahol már kétszer is jártam ma, innen már gondtalan gurulás következett Tényőig, ahol a Barátok vára ládája felé kanyarodtam.
Hol Nyúlról átjutok a ravazdi dombra
Ott nyúlról álmodik a ravaszdi róka
Túrakör Nyúlról jön, majd Nyúlra visszanyúl
Fülpörkölt attól függ, nyúl hogyan viszonyul
Bringás találat. Minden köszönetem anettxnek, aki végig navigált a túránkon és még az oda-vissza autóutat is levezette.
Ebben a túrában volt minden. Rekkenő hőség, árnyas, hűvösebb erdők,horhosok.
Gyakran vízmosásokban kellett egyensúlyoznunk és néha gondtalan suhanásban is volt részünk. Na ebből volt a kevesebb. Sajnos az erdészeti munkagépek sok helyen járhatatlanná teszik az amúgy széles, jól bringázható földutakat.
Túrázókkal nem találkoztunk, kivéve az Árpád-kúthoz tett kitérőnknél.
A jelszó rejtések nagyon profik és ötletesek. Legtöbbször mindkét helyen könnyen megtalálhatóak.
Meglepően sok helyen láttam kisebb dió erdőket. Érdemes erre járni ősszel is.
TFTC!
Nagyon klassz bringás kör, 23 km lett mert az Árpád-kút felé tettünk egy kitérőt. Az útvonal eleje és vége kicsit küzdősebb bringával, de ettől függetlenül nagyon megérte végigtekerni ezt a terep szempontjából is változatos útvonalat. Az is nagyon tetszett, hogy teljesen új helyeket mutat be, amit egy láda sem érint.
A rejtések nagyon jók, a jelszó is az ünnephez passzoló.
[Geoládák v3.11.3]
20 km bringázás miatt nem autózik a kesser ugye, így 48 km és 800 szint jött össze, természetesen Csabáékkal és a túra végén a Rejtő Rotary-s ládájáért is felküzdve, majd persze levezetésnek, a GCJAK1 is befigyelt :)
Természetesen Pannonhalma felől támadva a GCNYUL irányában mentünk fel a hegyre. Volt bent minimál tolás is, viszont a kilátótól nagyon baba ösvény van, de addig is szép volt az út. Egyébként nem túl izgalmas és főleg kitett útvonaltól tartottam a 30 fokban, de alaptalanul. Sok szép, sűrű erdős szakasz, kedvenc lőszút fogadott és végre a Rába ring, amit régóta szerettem volna látni. Technikás, benőtt, vízmosásos, terepjárók által szabdalt utak vannak bőven, változatos és így szeretem.
A rejtésekbe is vitt színt a Rejtő, KÖSZÖNJÜK !!
Nálam felfért a dobogóra az eddig teljesített GC20 ládák közt, ami nagy szó !
Megtaláltam, köszönöm!
Alapjában véve jó a vonalvezetés. A szakaszok fele-kétharmada ismerős volt a Ravazdi róka és a Sokorói kilátók TT-ről.
Gyalogosan teljesítettem, így számomra a panoráma út nem volt olyan nagyon kellemes élmény de kibírható. Másik nagy "problémám" és erről a rejtő nem tehet, hogy a Rábaringtől a P- eleje (majdnem) gyakorlatilag megtalálhatatlan, járhatatlan. Én emlékszem még arra az időre amikor egy egyszemélyes kis ösvény volt kitaposva és tényleg járható volt. Bár akkor is bujkálni kellett a kidőlt fa ágai között amelyre most fel van tűzve a jelzés.
Szinte mindegyik rejtés meg volt max 2 percen belül. Atompontos koordináták, találó rejtekjellemzések.
Biciklivel teljesítettem a távot, amit azért többször tolni kellett, néhol jókora vízmosásokat kerülgetve. A panorámaút nagyon tetszett. A rejtések is ötletesek, összességében nagyon jó volt. [Geoládák v3.11.3]
Kerékpáros teljesítés. :) A túrát a Speckó fitness bringámmal tekertem le. Az kezdeti hosszabb, meredek emelkedőt kivéve kellemes tekerés volt, rejtések adták magukat. Bár korábban voltam már ezen a környéken bringázni, de ez a kör teljesen kimaradt eddig. Köszi a lehetőséget!
Nos, bennem azért vegyes érzéseket hagyott ez a túra, abban azért egyetérthetünk, hogy nem igazán gyalogos túrázóra van ez a kör optomalizálva. Értem én, hogy MTB, de azért na. Mondjuk jó sok bringással találkoztam, gyalogossal eggyel sem, talán nem véletlenül. Az 1. pont jó iránypontnak, látnivaló semmi. A 2.-ig egy dögunalmas aszfalton kutyagolsz km-eket. A térkép jelez egy rövidítő ösvényt a vadászház felé (gyalog ugye azért nem mindegy, hogy kerülsz-e másfél kilót aszfalton), na ott rövidgatyában belefutottam derékig érő csalánba néhány száz m-en, de nem volt kedvem visszafordulni. A vadászház környéke nagyon kellemes, onnan ismét a térképen látható rövidítésen mentem a 4. pont felé, először az erdőben, majd a gázvezeték nyomvonalán, na az egy kellemes szakasz volt. A 4. ponttól a gáz nyomvonalán mentem tovább, a P jel néhol beleveszett a mellig érő csalánba, ösvény sehol, nem is értem. Az utolsó ponttól remek volt a kilátás és a sípálya is tetszett, elképzeltem micsoda élet lehetett itt 30-40 éve, mikor leesett a hó.
Az ajánlott parkolóból indultunk 11 óra előtt. Az éjszakai eső erős nyomot hagyott az első szakaszon, bár lehet, szárazon is tolni kellett volna. Az első ponton remek ösvény fogadott, kellett is. Innen még volt egy kis kínlódás a panoráma útig, de aztán a vadászházig kellemesen lehetett haladni. A kettes és hármas pont is gyorsan meglett. A hársfák alatt pihentünk és kajáltunk egy kicsit. A kütyü valamiért innen 28 km-es utat tervezett a negyedik pontig, de inkább magam tervezte úton mentünk a tóhoz. Az ötödik pontig azért voltak technikás szakaszok, néha igencsak észnél kellett lenni. Az utolsó pont után hamar leértünk az autóhoz. Végül kényelmesen, 3,5 óra alatt jártuk meg a kört.
Remek kör volt, pontosan kimért pontok, jó leírás.
Köszönet!
Boldog szülinapot geocaching.hu!
GC20: 7/20
Minden pontot QR-kóddal olvastam be.
17 h után már a nyugati oldalt sem süti meg a nap, így csak pár helytől eltekintve árnyékban tekerhetsz.
Nagyon jó XC pálya! 1 kullancsot találtam magamon.
Az első párszáz méter erősen emelkedik és elég rossz az út is (vízmosás, törmelékkel feltöltve), itt azért készülhetsz egy kis bringa tologatásra.
Utána mérsékelt övi esőerdő hangulat egészen az első pontig, amit a rejtő igazán jól megközelíthetővé tett! Köszi! :)
A második pont könnyedén előkerült. Itt találkoztam egy két másik bringással, akik a másik irányba tekertek.
A harmadik pont is rögtön előkerült. Innen visszafordultam a vadászház felé és a piros sávon, illetve a gázvezeték nyomvonalán (a kettő néha azonos) értem el a harmadik pontig.
A kis mászás SPD-s cipőben érdekes volt, de nem csúsztam meg a kemény, száraz talajon. A 4. rejtés rendben.
Innen a GPS-re hagyatkozva jutottam el a ládáig, onnan pedig egy hatalmas gurulással már a kiindulóponton is voltam.
Járhatatlan szakasszal, illetve akadállyal nem találkoztam. Volt egy nagy dagonya, de ott is volt kijárt kerülő út.
N 47° 35,430' E 17° 41,346' 125 m [GC20SD+Kereszteződés]
zöld sáv jelzés is egyben. Ez elkísér minket a hazánk legnagyobb vízmosásán, a híres Sárkánylikában egészen a túránk kiindulópontjáig, a Bereklapos pihenő melletti parkolóig 
N 47° 34,441' E 17° 40,056' 224 m [GC20SD+Parkoló]
piros sáv jelzést elérve, egyenesen folytatjuk az utunkat. Először lefelé a löszös úton, majd felfelé a 
zöld kereszt jelzésig, ami felvezet a Nyúli-hegyen lévő bázisállomáshoz és megkeressük az első rejtést. A következő pont koordinátájával visszaereszkedünk 
