A forrás fölött egy nagy bükkfa aljában találod a 200x150x55 mm-es ládát.

Megközelítés
A legrövidebb út Fallóskút településről vezet a forrásig.
Itt: N 47° 54,356' E 19° 50,605' 675 m [GCHOLA+parkoló].
Ez egy elég nagy parkoló. Innen a zöld jelzést követve a Fiúsom-völgyben kb. 1,8 km múlva érjük el a forrást.

Sztori
Régóta közlekedek eme zöld jelzésen, de leginkább bringával. Ez egy elég köves, gyökeres meredek lefelé (mármint bringával), így leginkább az utat szoktam figyelni és nem a környezetet. 2021-ben viszont gyalog haladtam erre, mikor bejártam a fiammal a 20 éves jubíleumi túra útvonalát, a GC20MA-t. A forrásról tudtam, de soha nem álltam meg még megkóstolni/megnézni. De most végre ráértünk megnézni a forrást és nem kellett sokat gondolkodnom, ide láda kell, ez nem is kérdés. Viszont itthon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon miért is Holtner-forrás a neve?!

Sajnos a google nem segített semmit sem. A tábláról annyi kiderült, hogy 1986-ban került ide a tábla a Pásztói Mátra TE jóvoltából, de többet nem tudtam meg.

Elég hosszas kutatómunka után szinte minden fontos infót megtudtam arról, hogy miért is ez a neve a forrásnak. Holtner Laci bácsiról lett elnevezve, ezzel emléket állítva egy Mátra imádó túrázónak és sportembernek.

És, hogy miért van itt Szabó Imre pihenő is? Neki köszönhetjük a mátrai források rendbetételét és felújításait. A róla szóló cikket felraktam a képek közé.

Holtner Laci bácsi (a pipás)
Álljon róla itt egy 1977-es Nógrád Megyei Hírlap cikke

Hittel, lelkesedéssel
Olykor van a munkának számunkra kifejezhető értéke, de soha senki sem tudná felmérni, hogy erkölcseiben mit jelent a tenni akaró ember alkotóereje, lelkesedése, hite.
A sportban is az ilyen munkások jelentik az állandóságot, s ha egyikről beszélünk valamennyiüknek a munkáját tiszteljük benne. Pásztón Holtner László, a járási természetbarát-szövetség elnöke közel harminc esztendeje, hogy fáradságot nem ismerve munkálkodik a sportmozgalomban. Ahogy egyes emberek hobbija a bélyeggyűjtés, vagy a horgászás, úgy övé a sport.
Mátrakeresztesen, a hegyekkel koszorúzott kisközségben született, ahol szinte akaratlanul is csodálója lesz az ember a természetnek. Innen hozta magával a hegyek, az erdők, a halkszavú völgyek, a rejtekükben megbúvó vadak iránti végtelen rajongását, s ez a rajongás kitölti egész életét.
Holtner László 1949-ben ismerkedett meg a szervezett turisztikával. A következő két évben sportvezetői tanfolyamon gyarapította tudását, s a felszabadulást követő sportélet megindításában az elsők között munkálkodott a pásztói járásban. Kilenc évig, 1960-ig mint a járási testnevelési és sportbizottság elnöke, idejének zömét a szervezésnek szentelte. Gyalog, vagy kerékpárral járta a járást, s minden igyekezetével a sportkörök megalakításán, a minőségi sport megteremtésén fáradozott. A tömegsportmozgalom kezdetére így emlékezik vissza:
- A járás rövid időn belül többször a legjobbnak bizonyult a megyében, s az országos spartakiádokon is számos első helyet szereztek fiataljaink. Nem egy versenyzőnk országosan ismertté tette a nevét. Az idősebbek talán még emlékeznek néhány atlétakiválóságunkra. A pásztói Uhlár Ilona, Sidi Klára, a palotási Szűcs Mária, Matiszlovics János, hogy csak néhányat említsek. A rendkívül nehéz körülmények ellenére is hihetetlen lelkesedéssel kezdtek versenyezni akkoriban az emberek. Sportszeretetük példa lehet a mai fiatalok előtt.
Holtner László 1960-tól a természetbarát-szövétségben tevékenykedik, amelynek alapításában rajta kívül Kovács Ferenc, Szombathy Zoltán, Adorján András, Krizsán Endre és Bányai Ferenc vállalt nagy szerepet.
- Mindenben segítek - mondja Holtner László, amire csak felkérnek, de számomra a legkedvesebb sport a turisztika marad. Számos emlékezetes túrát vezettem már országszerte, s közülük nem egy családias hangulatát, igazi közösségi szellemét nem felejtem el soha. Hét végén leggyakrabban Mátrakeresztesen, a békástói kulcsosházban töltöm szabadidőmet a barátaimmal. Kovács Ferenc, Fekete József, Tóth József, Mikes Zoltán és Gémesi Gyula tartozik a legaktívabb túrázók közé.
Laci bácsinak, (mert így szólítja mindenki) nem kenyere a tétlenség. A megyei természetjáró-szövetség és a PSE elnökségi tagjaként is van jó néhány feladata. A megyei TESZ vezetői tisztét is betölti. Túravezetői arany fokozattal rendelkezik, atlétika- és tájfutó-versenybírói minősítése is van. Valamikor másodosztályú tájékozódási futó volt. Ma a sportolók elméleti képzésekor, a térképismeret tanításánál és a versenyek rendezésénél hasznosítja szakértelmét. Azon fáradozik, hogy minél több fiatalt nyerjen meg a turisztika, a tájfutás számára. Szabad idejének egy részében a természet szépségeit örökíti meg égetett képein, s gyökerek gyűjtésével is foglalkozik. A családban fia, Attila ugyancsak eljegyezte magát a sporttal. Harmadosztályú minősítésű tájfutó. Legnagyobb sikere a két évvel ezelőtti nemzetközi Hungária Kupa-verseny, amikor százötven induló közül 17. lett. Megelőzve a magyar élgárda jó néhány tagját!
Holtner László sok éves kiemelkedő sportmunkájáért, a természetbarát-mozgalom fellendítéséért országos elismerésben is részesült. Megkapta az Erdők védelmezője jelvényt. Huszonnyolc éves sporttevékenysége jutalmául a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a Magyar Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült.
Úgy érzi a kitüntetés nemcsak munkájának szól, hanem egyúttal a sportág elismerésének megtisztelő kifejezése.

A cikk és a képek forrása: hungaricana.hu