Röviden
A szokványos láda álruhába bújt, így nem könnyű megtalálni. Lehet, hogy minden követ meg kell mozgass, de a kijelölt útról nem kell letérni. A 10x8x4,5cm-es konyhai doboz talajszinten, természetes rejtekben van.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Figyelem! A területen nincs térerő, ezért a ládaadatokat indulás előtt érdemes letölteni!
Bevezetés
Két okból szeretnélek eme csodálatos helyre kalauzolni. Az első, és rögtön szembetűnő nevezetesség a lombkorona sétány, a második okom pedig, hogy
itt kértem meg párom kezét.
Az első néhány megtaláló a lánykéréshez illő ajándékot kap. Minden játékos csak egy ajándékot vigyen, hogy mindenkinek jusson!
Megközelítés tömegközlekedve
Tardos és Süttő településekről helyközi busszal lehet eljutni
N 47° 41,790' E 18° 26,700' 270 m [GCTLKS+buszmegálló] Tardos, Vöröshíd megállóhelyig, ahonnan nagyjából 150 métert kell az út mentén sétálni, majd az első becsatlakozó úton Keletre fordulni. A közúton gyenge a forgalom, sokan túráznak gyalog vagy kerékpárral a környéken, de ettől függetlenül mindenki legyen óvatos!
Az útról a piros T
túraútra térünk rá, innen még 450 métert kell sétálni a piros T mentén.
Megközelítés autóval
Tardos és Süttő között félúton, a 1127-es út 8. kilométerénél kell keleti irányba letérni, majd egy arra alkalmas helyen leparkolni.
N 47° 41,792' E 18° 26,848' 270 m [GCTLKS+parkoló] Természetvédelmi területre autóval behajtani tilos! ...és felesleges is, hiszen innen már csak 300 métert kell sétálni a piros T túraúton.
A tanösvényen fedett pihenőhely, illetve kijelölt tűzrakó is van.
N 47° 41,612' E 18° 26,947' 270 m [GCTLKS+pihenő] Tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos a tűzgyújtás! Az alábbi térképen tájékozódj, hogy hol van érvényben tilalom:
Tűzgyújtási tilalom térkép
Lombkorona tanösvény
A Gerecse Tájvédelmi körzetben, Tardos és Süttő közt félúton, egy felhagyott kőfejtő területén építették a lombkorona-ösvényt. A 44 méter átmérőjű, kör alakú fém építmény a völgypart két oldalát egy rövidebb és egy hosszabb ívszakasszal köti össze. A rövid ív érdekessége, hogy a hajdani erdei kisvasút nyomvonalára került, lenézve látható a vasúti híd maradványa.
A megszűnt kisvasútról itt olvashatsz.
A 105 méter hosszú tanösvény egy időszakos vízfolyás felett halad, csapadékos időben különösen hangulatos látvány, száraz időben pedig a szerelmes párok egymás nevét rakják ki a mederben lévő kövekből.
A sétány a legmagasabb pontján 11 méter magasságú a talajszinttől, így a fák koronájában sétálva tekinthetünk be a talajszintről nem látható élővilágba. Maga a szerkezet roppant stabil, a váz és a korlát horganyzott acélból készült, a járófelület pedig tölgyfa deszkákból van. A vörös színű festése a már említett, korábban itt lévő vörös színű vasúti hídra utal, így kapta a nevét a buszmegálló, illetve a közeli kirándulóhely is. Az eredeti híd vörös színét az itt bányászott vörös mészkő, azaz a "gerecsei vörös márvány" adta, mert hogy abból volt.
A lombkorona sétányt a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. építette, a nagyközönségnek 2019.október 25-én adták át, és azóta is gondosan üzemeltetik. A tanösvény mellett erdőgazdálkodás zajlik, fakitermelés és szállítás idején ez nagyobb óvatosságot követel meg.
Az erdőgazdaság időszakosan erdőlátogatási tilalmat rendelhet el, erről a
Budapesti Erdőgazdaság Zrt. oldalán tájékoztatja a látogatókat. Erdőlátogatási tilalom alatt az erdőt látogatni tilos!
Infó a lombkorona tanösvényről
Szuper kedvcsináló videó
Felhagyott kőbánya
Kis kitérővel a felhagyott kőfejtő is megtekinthető.
N 47° 41,886' E 18° 26,888' 270 m [GCTLKS+kőbánya] Az erdészeti farakodónál kell ÉNY-i irányba, az erdőbe vezető úra befordulni, aztán az utat követni. Külszíni bánya, nem kell a föld alá bújni, sőt! A terasz, ahova az út vezet, nagyjából félúton van a csúcs felé, azaz szép kilátás nyílik a Teke-hegyre.
Az első írásos feljegyzések a tardosi kőfejtőről 1204-ben, Imre király idejéből valók, ami bizonyítja, hogy az Árpád kori építkezéseknél már használták a követ.
A középkorban legintenzívebb a kőfelhasználás, a kőfejtés, a kőfaragás. Csúcspontja Mátyás király idejében volt. Írásos emlékek bizonyítják, hogy 1487 -1489-ig 42 hajórakomány követ szállítottak Tardosról a király budai építkezésekhez.
A középkori építkezések során, sok helyen használtak még fel tardosi követ. 1506-1507-ben az esztergomi Bakócz kápolnát is ebből a kőből építették. Még Zsigmond, lengyel király is díszítette vele a Jagelló-kápolnát a 16. sz-ban. Lengyel levéltári adatok bizonyítják, hogy Lengyelországba folyamatosan sok kő került ki Tardosról.
A tardosi kőbányászat rövid történetét itt olvashatod el. 
