Bevezető

A multival a Soproni-hegységhez tartozó, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a világörökség részét képező Szárhalmi-erdőnek kevésbé ismert mészkő barlangjait kívánom megmutatni egy túrázós útvonalra felfűzve.
A kőfejtő és a barlangok látogatása nem veszélytelen, óvatosan járjatok!

Megközelítés

Ajánlott parkoló a Soproni Pihenő-kereszt  N 47° 40,658' E 16° 37,446' 228 m [GCBTUR+kiindulópont,parkoló], amely egyben a kiindulópont is.
A tömegközlekedéssel érkezőknek is a fenti parkoló a túra kiindulópontja, amelyet a Sopronból induló 14 vagy a 14B buszokkal érhetünk el. Leszállás a Töpler Kálmán utcai megállónál.
Soproni Menetrendek
A túra útvonala kerékpárral is végig járható!

1.pont: Fehér-barlang

Az ajánlott kezdőponttól induljunk el és haladjunk át az M85 csomópontján. A túloldalon jobbra letérünk a kék sávú túraútvonalra és a  N 47° 40,474' E 16° 37,935' 229 m [GCBTUR+1útkereszteződés] útkereszteződésnél balra letérve folytatjuk utunkat, majd a  N 47° 40,654' E 16° 37,997' 239 m [GCBTUR+2útkereszteződés] útelágazásnál jobbra fodulunk a sorompóval lezárt erdei túraútra. A Káposzta-hegy /258 m/ déli oldalában haladunk a Szárhalmi-kőfejtő felé, ahova a  N 47° 40,899' E 16° 38,199' 251 m [GCBTUR+3útkereszteződés] útelágazásnál balra letérünk a a kék barlang túraösvényre. Továbbiakban kövessük a barlang túrajelzést a  N 47° 41,030' E 16° 38,157' 248 m [GCBTUR-1] koordinátán lévő ládáig, amely a már nem működő, félkörív alakú kőbánya ÉNY-i oldalában, a Fehér-barlang mellett található.
Az első jelszórészletet palackban, laminált lapon találhatod, egy ferde törzsű, négyágú fa tövében, kővel álcázva.
A barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. (Tvt. 23.§ (3) a) pontja alapján).
A környéken négy barlang található. A barlangi üregek közül a Fehér-barlang a legnagyobb látogatható barlang, 16 méter hosszú és 4 méter magas képződmény. A barlang a hivatalos barlangregiszterben jegyzett. A legújabb történeti és geológiai kutatások során bebizonyosodott, hogy a lajtamészkő karsztformáit emberi kéz alkotta a ma is látható formákká. A középkor óta bányászták itt a mészkövet az égetett mész készítéséhez, amit messze földre szállítottak. A kőfejtő és barlangjai látogathatóak, de természetvédelmi óvás alá esnek.

2.pont: Barlangüregek

A második láda is a kőfejtőben található, annak DK-i részén a  N 47° 40,993' E 16° 38,170' 247 m [GCBTUR-2] koordinátán a barlangüregtől pár méterre. A második jelszórészletet is palackba rejtett laminált lapon olvashatod. A palackot a barlangtól jobbra a függőleges sziklafal tövébe rejtve találod, kővel álcázva.
A barlangüreg láthatóan jóval kisebb a Fehér-barlangnál. Az omladékos kőzet eltávolítása, kitakarítása még várat magára. A többi barlangüreg a kék barlang túraösvény másik oldalán találhatóak. Mindenhol a kőfejtések nyomait és a meddőhányók halmait láthatjátok.

3.pont: Zsivány-barlang

A kőfejtő és a barlangok bejárása, fotózása után térjünk vissza a kék sáv túraútvonalra és haladjunk tovább a célunk felé! A  N 47° 41,174' E 16° 38,266' 255 m [GCBTUR+4útkreszteződés] koordinátán lévő útkereszteződésnél forduljunk jobbra, kb. 50 m után balra déli irányba. Továbbra is a kék sávon haladva emelkedjünk fel a Fertőmelléki-dombság legmagasabb pontjára a kék háromszöggel jelzett  N 47° 41,512' E 16° 38,023' 261 m [GCBTUR+szép kilátó] Pinty-tetőre /261 m/. Itt egy 1979-ben épített geodéziai beton mérőtorony található. Már nem szolgálja a földmérést, elhagyottan csak pusztul. Pedig lehetne egy szép kilátó!? A stabil vaslétrán felmászva /csak saját felelősségre!/ csodálatos körpanorámás kilátásban lehet részetek.
Folytassuk túránkat tovább a kék sáv túraútvonalon a  N 47° 41,721' E 16° 37,922' 205 m [GCBTUR+5útkereszteződés] koordinátán lévő útkereszteződésig. A sóderes erdészeti útról jobbra letérve a kék sávon haladjunk a Tómalmi-dombon /214 m/ található  N 47° 42,565' E 16° 38,105' 213 m [GCBTUR+barlang] Zsivány-barlangig.
A barlang körzetében-történelmi adatok szerint a XV. század első felében egy rablóvár, a Macskakővár állott. A vár romjainak épített nyomai a balangtól északra a  N 47° 42,705' E 16° 38,080' 213 m [GCBTUR+romok] koordinátán látható. A vár romjait és a barlangot az utolsó bakonyi zsivány is búvóhelynek használta. Innen ered a barlang elnevezése. A barlang a Soproni-hegység legkiterjedtebb alagútrendszerével rendelkezik, összesen 110 méter hosszú, mélysége 12 méter. Bár a környék legnagyobb kiterjedésű barlangrendszere, azonban a szűk járatok és a fokozott omlásveszély miatt ennek a barlangnak a látogatása életveszélyes és ezért a barlang bejáratot lezárták. A barlang megkülönböztetetten védett, csak a Fertő-Hanság NP Igazgatóság engedélyével látogatható.
A Zsivány-barlang keletkezése és története egyaránt régóta izgatja a soproniakat. Kialakulásának körülményeiről egészen eltérően vélekednek a szakemberek. Első ízben Kotsis Tivadar mérte fel a barlangot, amit 1940-ben közölt a Soproni Szemlében. Eszerint a barlang természetes úton, lajtamészkőben alakult ki. Egy fiatal kutató, Prodán Tímea Hajnal 2010-es vizsgálatai alapján azonban bányászati, illetve mészégető tevékenységgel magyarázza a barlang kialakulását.
A barlang azonban nem csak a földtudománnyal foglalkozó szakembereket izgatja, érdekes történelmi vonatkozásokat is találhatunk. A monda szerint Oroszlán Palinak, a híres betyárnak is szolgáltak búvóhelyéül a tómalmi barlangok (erre utal az elnevezés is). Dr. Takáts Kálmán "Oroszlán Pali, az utolsó bakonyi haramia" című könyve. Az idevonatkozó rész szó szerint így hangzik: "A dákai rablótámadás után Pali a haramiákkal Sopron megyébe vonult, Kapuvár, Eszterháza, Fertőszentmiklós környékén garázdálkodik, de legkedvesebb búvóhelye a Cárhalom-erdő sűrű, járhatatlan berkeiben rejtőző, még a csehek /husziták/ idejéből fennmaradó rablóvár, Macskavár romjai s ettől déli irányban húzódó alagút. Hát hol is fekszik ez a várrom? A hegygerincen a Nagytó-malomtól kiindulva, az erdei sárga jelzésű út mentén haladva, az Edelbrunn útig eső szakasz közepe táján, balkéz felől, járhatatlan sűrű bozótok közé van a rom elrejtve. Mert nem a Kőhida feletti Zsíros-hegyen, ahova a tudósok elhelyezik, s ahol a várnak, kőnek, romnak semmi nyoma sincs, s nem is volt, hanem itt volt a cseh rablóvár, pincéi most is megvannak s eltemetett falait a valamikor majd csak eljövendő ásatások fogják ismét napvilágra hozni. A középkori cseh rablók utódai, Oroszlán Pali és betyárjai sok-sok éjszakát töltöttek itt, erdei lombokból kényelmes rablófészket építve az élettelen falak közé. Pali szerint ezen a helyen is, úgy, mint Kisingyen barlangjaiban, még nagyon sok olyan kincs van elásva, amelyet betyárjainak nem volt többé alkalma felkeresni, kiásni."
A barlangtól nem messze található a  N 47° 42,548' E 16° 38,103' 212 m [GCBTUR-3] végláda a harmadik jelszórésszel. A láda egy gödör peremén álló, tíztörzsű bükkfa suháng csoport gyökerei között található, kővel takarva, álcázva.
A jelszót a 3-1-2 pontok sorrendjében írjuk!

Látványosság

Megtekintésre javaslom a "nagy barlangot", a Fertőrákosi Kőfejtőt, amelyet a Zsivány-barlangtól tovább a kék sávon, majd elérve a  N 47° 43,151' E 16° 37,757' [GCBTUR+útelágazás] koordinátán lévő útelágazást és itt jobbra letérve a sárga sáv túrajelzésen érhetnek el.

Közeli ládák: GCPIHE GCkecs
Felkeresésre javaslom a GCSOBA ládát, amely a Soproni-hegyvidék két másik barlangját mutatja be.

Kellemes túrázást, sikeres ládázást kívánok!

Forrás

-IKVAHÍR 2016.01.15. Barlangtúra a Soproni-hegyvidéken
-Soproni Szemle: 1940. IV. ÉVFOLYAM 2-3. SZÁM, 41-45 oldalak. Kotsis Tivadar: Barlangok a tómalmi erdőben.
-A Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapja: "Soproni Zsivány-barlang"