Röviden
A 10x17x6 cm-es láda a csúcstól keleti irányban szikla alatt.
Fontos!
Magashegységben túrázunk, ezért a változékony időjárásra kell felkészülni, perceken belül változhat az idő. Esőkabátot, meleg ruhát, sapkát, kesztyűt vigyetek! Télen jégcsákány, hágóvas, kötél stb. ajánlott!
Vihar esetén a gerinc nagyon veszélyes!
Az Erdélybe látogató túrázónak olyan veszélyekre is fel kell készülnie, amelyek itthon elképzelhetetlenek: a vadon élő medvékre és a havasi legelőkön tartott juhnyájakat, tehéncsordákat őrző pásztorkutyákra. A legeltetés tavasztól őszig tart, és Erdély szerte minden magashegységben jellemző a havasi pásztorkodás.
Megközelítés
Gyula - Arad - Temesvár - Lugos - Karánsebes - Hátszeg - Petrozsény - Lupény - Kimpulunyág majd tovább a DN 66A jelű úton. Parkolási lehetőség itt.
N 45° 16,475' E 22° 54,058' 1135 m [GCPiu+Parkolo]
Túraleírás
A Román-Zsil szűk kanyonjában néhány éve kiépített DN 66A jelű főút mellett tudunk leparkolni. A hídon átkelve azonnal a szűk és hűvös Szkorota-szurdokban találjuk magunkat, ahol meredek sziklafalak árnyékában, haladunk befelé a sárga kör
jelzésen. A sziklafalak helyenként néhány méterre megközelítik egymást, ami varázslatosan különlegessé teszi ezt a szurdokot. Nemsokára egy kisebb, zárt tisztásra érkezünk (Poiana Bârlat) - ezen a ponton egyesülnek a Vizes-Szkorota és a Száraz-Szkorota völgyei. Innen pillanthatjuk meg először a két völgy által közrefogott Templom-szikla (Biserică) cukorsüveg-szerű kolosszusának fenyők közül kiemelkedő tetejét, de szép kilátás adódik a Száraz-Szkorota völgyét nyugatról övező sziklafalra is.
A tisztásról a Vizes-Szkorota völgyébe fordulva haladunk tovább, egyre határozottabban emelkedve. Az erdőhatárt kb. 1400 m magasságban érjük el, innen már a völgy keleti oldalát szegélyező Hegyes-Jára (Iara Ascuţită) gerincének fölénk tornyosuló vadregényes sziklái is megmutatják magukat. Hamarosan elérünk a Szkorota-esztenához (1520 m)
N 45° 17,880' E 22° 53,528' 1534 m [GCPiu+esztena] ami a legeltetési szezonon kívül (szeptembertől általában már nem lakják, de nyitva marad) turista menedéknek kiváló, ivóvízhez pedig a közeli forrásból juthatunk.
Az esztena mögött jobbra kanyarodik a jelzett turistaút, a fák közé, majd átlépünk a Szkorota-patakon. Innentől folyamatos egyre meredekebb kapaszkodásba kezdünk a Hegyes-Jára tövében húzódó árokban. Eleinte füves hegyoldalon, majd kőfolyásos részen haladunk, mellettünk jobb kézre pazar látványt nyújtó sziklák magasodnak, többször is láttunk itt zerge csoportokat, elképesztő könnyedséggel ugrálva a meredek sziklákon. A vályú egyre szűkebbé válik, míg végül a meredély utolsó részével megküzdve kiérünk a Szkorota-nyeregbe (1940 m).
Pazar kilátás tárul elénk a Nagy-Retyezát északi és déli gerinceinek lenyűgöző láncolata valamint szépen belátjuk délnyugati irányban a Szkorota-völgy felső részét, északkelet felé pedig a mélyen alattunk húzódó Buta-völgyet, illetve a Piule oldalából kiemelkedő Gurganu jellegzetes alakját. Aki a Buta-menedékháztól (1550 m) érkezik az is itt csatlakozik be a gerincútba.
A Piule-csúcs felé vesszük az irányt a gerincen a Sárga függőleges sáv
jelzésen, meredek köves részen mászunk fel, majd haladunk a keskeny ösvényen, fent is lehet menni a peremen gyönyörű a kilátás, de csak óvatosan omlékony a szikla. Alig egy óra és felérünk a
Piule-csúcsra (2081 m), ami egyben a Kis-Retyezát legmagasabb pontja is.
A körpanoráma csodálatos szinte látni a teljes Nagy-Retyezátot délnyugatra a Hegyes-Jára (Iara Ascuţită) mögötte a távolban pedig a Jorgován-kő kiemelkedése és azon túl a Godján, attól balra pedig a Cserna-völgyet övező hegyvidék párába vesző vonulatai zárják a látóhatárt.
A hegységről
A Nagy-Lepusnyik és a Nyugati(Oláh)-Zsil vízfolyásai által határolt, a Retyezát felé a Buta-, a Godján felé a Paltina-nyergen át kapcsolatot teremtő Kis-Retyezát (vagy másik elnevezésén Jorgován-Piule-csoport) anyagát karbonátos üledékes kőzetek alkotják. Az eltérő kőzettani felépítést kiválóan tükrözi a domborzat, azaz a morfológia is, amely látványosan elüt a Nagy-Retyezáti vagy Godjáni tájképektől.
A Kis-Retyezátot a felépítő mészkő miatt "éles" formák jellemzik: merész sziklatornyok, vad leszakadások, mély szakadékok és természetesen a szénsavas víz oldó hatásának köszönhető gazdag felszíni (pl. víznyelők, dolinák, zsombolyok) és felszín alatti (pl. barlangok) formakincs. Különleges védett növénye a havasi gyopár, ami csak itt a Kis-Retyezátban a Piule környékén él.
A Retyezát-hegység a Kárpátok délkeleti vonulatának egyik legnépszerűbb, leginkább járt magashegysége. Erdély hegyeinek ékköve, ahol a kárpáti táj teljes díszlettára megtalálható. Kopár, égbe nyúló piramisszerű csúcsai, pengeélű gerincei, tengerszemekkel díszített lekoptatott gleccservölgyei, virágokkal borított havasi legelői, pazar látványt nyújtanak.
"Minden, magára valamit is adó magyar turista legalább egyszer felkeresi, hogy megcsodálhassa fenséges tájait, de ha egyszer meglátogatta, akkor örökre rabja marad a hegymászás szenvedélyének és a Retyezátnak."(Jancsik Péter)
Irodalom
www.retyezat.ro
Erdélyi Túrák (Kornétás kiadó)
Erdély-hegyei sorozat: Retyezát-hegység (Jancsik Péter)
ZoLiza 
