A zöld rom turistaút mentén, a templomrom közelében keresd a logolás lehetőségét több ponton is kiragasztott matricán, jelszóval és QR kóddal.
A pontok csak címszavakban, mert annyira egyértelműek: talpazat, infótábla vagy szalagkorlát...
A legfrisebb fotókat, melyek ottjártamkor készültek, a feltöltöttek legvégén keresd!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Saját tapasztalatok és ezzel foglalkozó weboldal statisztikája alapján is a kullancs alacsony/közepes kockázati tényezőként van jelen ezen a területen is. Azt, hogy milyen időjárásra készülhetsz, ha ellátogatsz a rejtéshez, megtudhatod innen is.
Első ládánkkal a Kecskemét mellett fekvő mai Hetényegyháza területére, az Árpád-kor egyik templomromjához kalauzollak el, annak ellére, hogy " V. Székely György szerint ez a templomos faluhely egyelőre nem azonosítható a mai Hetényegyházával."
Elhelyezkedés
Hetényegyháza területileg különálló, közigazgatásilag Kecskeméthez tartozó település.
Közúton Kecskemétet és Kerekegyházát összekötő 5218-as mellékútvonalon, helyi- és helyközi autóbuszjáratokkal, vagy vasúton a MÁV-START 142-es számú, Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalán érhető el.
Megközelítési lehetőségek: - Gyalogosan, MTB-kal:
A láda rejtekéül szolgáló templomrom a Hetényegyháza Szigeti köz autóbuszmegállótól, (ahol a 15, 15D 29 járatok állnak meg,) egy földútra letérve (FIGYELEM! BIZTOSÍTÁS NÉLKÜLI VASÚTI ÁTJÁRÓ!!!) közel 20-30 perc gyaloglással elérhető.
A hetényi útról itt térj le északi irányba: N 46° 55,226' E 19° 36,767' [GCMNyH+Kereszteződés]
Ez az útvonal, egy egyre ritkábban használt, behajló bokrokkal szegélyezett homokos-kavicsos földút szinte forgalommentes. Sétád során tarts északi irányba, de segítségedre lesz a Zöld rom és a Mária út - Közép Európa Zarándokútja turistajelzés is, mert a hely, melyet ajánlok számodra, a "Kápolnák útja" túrasorozat része.
A helyi autóbuszközlekedésről naprakész tájékoztatást ad Kecskeméti közlekedés menetrendi oldala.
- Autóval, az M5 autópályán, vagy a 445 felől érkezve:
2023 decemberében átadott 445 számú Kecskemét Északi elkerülő út ezen szakaszának és a hozzá kapcsolódó 81-es autópálya lehajtónak köszönhetően már az M5-ről érkezve, nyugati irányba tartva elérhető a környék legmagasabb, természetes dombja.
Bármerről is érkezel, a facsoportot már messziről meglátva, a közelében futó szalagkorlátot figyelve könnyen meglátható a leágazás a termőföldek felé, ahol meg is tudsz állni. Természetesen időjárás függvénye is, hogy mennyire ajánlott az aszfalt elhagyása, de szinte biztos, hogy forgalom torlódást nem okozol, ha a szilárd burkolat végén hagyod az autót.
- Még egy univerzális opció:
Végezetül még egy ajánlott kiindulási pont: Hetényegyháza Köztemető parkolója. N 46° 56,113' E 19° 35,917' [GCMNyH+Parkoló] Az innen vezető földutakon, több irányban is gyalogosan közel 20-30 perc séta vár rád a templomromot ölelő facsoportig.
Leírás
E városrész -ami Kecskemét XIX. kerülete- külterületén található Kecskemét és a környék legrégebbi egyházi építményének maradványa.
1981-ben Kecskeméttől északnyugatra, Hetényegyháza-Belsőnyír területén, az egykori Zana tanyától keletre egy dombon, félköríves Árpád-kori templom maradványai kerültek felszínre.
A pusztából kimagasló, tengerszint felett 128 méter magas "dombon" álló, 11-12. században épült és egyértelműen a tatárjárás idején elpusztult hetényi templom környékén lényegében a bronzkortól a római koron át (szarmaták), az avarokig, majd később a honfoglalókon át az Árpád-kori magyarokig bizonyíthatóan laktak.
A templom az utóbbiakhoz, az Árpád-kori magyarsághoz kapcsolódik.
Abban az időben minden tíz falunak kellett egy kőtemplomot emelnie. A hozzá tartozó falvakról nem tudunk többet, így azt sem, hogy királyi várnépek, vagy valamilyen egyházi méltóság jobbágyai lakták-e.
Az ásatások megfigyelései szerint a templomot körülvevő temető használata megelőzte annak építését. A régészeti terepbejárások alapján a terület a későbbi évszázadok során nem népesült be, mert a közeli város -Kecskemét- újjáéledt és a környék központja lett. Így a szomszédságában igen nagy területen minden településcsírát megfojtott, ezáltal itt már nem is alakult ki jelentősebb falu a késő középkorban.
Maga a templomrom és az azt körülvevő település közel 1,7 km hosszú, 5-600 m széles, kiemelkedően nagy kiterjedésű. Az ÉNy-DK irányú dombhátak között mélyebb, vizenyős részekkel erősen szabdalt terület volt. Mára a templomromja és a mellette emelt elmékhely látható csak számunkra.
2016 őszén a kecskeméti északi elkerülő út előmunkálatai során ismét régészeti feltárások folytak a környéken. A munkálatok során a hetényegyházai templom mellett egy szarmata kori településrészlet épületeinek alapjait és hatvan kutat tudtak rekonstruálni. Egy másik helyszínen egy 10. századi, Árpád-kori település kisebb részletét tárták fel. Egy harmadik területen pedig egy korai magyar település két fázisát sikerült megfigyelni. Ekkor került felszínre az Árpád-kori kemence, az időszámítás előtti 6. századból származó szkíta spirálcsüngőcske és jelentős mennyiségű kerámiatöredék, valamint az 1140 és 1160 közötti időkből származó ezüstpénzek is. Összesen közel 55 ezer négyzetméter földfelületen folyt a kutatás, a munkálatok február végén fejeződtek be ezeken a szakaszokon.
A leleatanyagok a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményébe kerültek, nyilvántartásba vették őket és beraktározva, rekonstruálva várják, hogy egyszer egy Kecskemét történetét feldolgozó kiállításon a nagyközönség előtt is megjelenhessenek.
Remélem mihamarabb bővülhet a ládaoldal is ezen információkkal!
Köszönet
A segítségül kapott helytörténeti és régészeti információkért külön köszönettel tartozom a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000, Kecskemét Bethlen krt. 1.) N 46° 54,776' E 19° 41,962' [GCMNyH+Múzeum] részéről Pánya István osztályvezető úrnak, az Informatikai-Grafikai-Marketing Osztály osztályvezetőjének!
Kérlek látogass el te is a Kecskeméti Katona József Múzeum oldalrára!
Örülök, ha felkeresed, köszönöm, ha értékeled! - Angyalfiak
A rejtek a templomrom csúcsa melletti bokorban, kiégve.. A láda sehol. Néhány napos állapot lehet, még kormolt, ahogy megforgattam.. A rom közepén tűzrakás nyoma..
Kérlek a fotók alapján fogadd el a "megtalálást". [Geoládák v4.2.6]
Nagyon jó kis rejtés lehetett... , de sajnos nem találtuk, csak a hűlt helyét. :(
Sikerült megközelíteni a romot, lehajtva az útról lényegében a dombocska aljánál álltunk meg. Mire a bejegyzést írom, látom, hogy utánunk valaki megtalálta a rejteket, siralmas állapotban. Kár érte. A lánc és a végén a kampó még a helyén van. Ha a rejtő úgy látja, és elfogadja, köszönjük !
Zöldsportos városi séta előtt enyhe esőben, földutakon cikk-cakk-ban.
A rejtés óta megépültek a közeli új utak. A mária út jelzését sem láttam. A régi nyomvonalán most új aszfaltcsík kanyarog.
A rejtéshez megszólalásig hasonló tárgyat láttam még a közelben, úgy 5 méter magasan. Az lehet a pótláda:))
Most látom, hogy a hasonlóság nem a véletlen műve, hanem Angyalfiaké.
Munka miatt erre jártam, olyan ládát választottam, aminek a lehetőségekhez képest kicsit kalandos a megközelítése. Na ez mondjuk pont nem jött be, mert elkészült a 445-ös út, így már nem kell annyit off-roadozni a drive-in találatért. Gyakorlatilag új a doboz, jó a leírás és szépek a fotók is. Látszik, hogy gondos gazdája van a ládának.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést és a munkád! [Geoládák v4.2.1]
Nagyon jó a rejtés, igaz kicsit nehezen nyílt. Egy Árpád-kori időutazás, a templomromhoz ami a magyarsághoz kapcsolódik, abban az időben minden tíz falunak kellett egy kőtemplomot emelnie. Fantasztikus, hogy ma még láthatunk belőle ennyit is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
Gyors megállás a kisfiammal az M5-ről lehajtva, majd vissza. Épül itt valami bekötőút, így könnyedén meg lehet itt állni. Hangulatos kis fás rész. Durva belegondolni, hogy 1200-as évek milyen rég volt már, mégis.. univerzum léptékben szinte semmi idő.