Röviden

Nem hagyományos rejtés, talajszint felett 180 cm-rel keresd! Hagyományos kék füles doboz 15cm x 15cm x 5cm.

Figyelem!

Mielőtt elindulnál kirándulni, hogy megkeresd a Kis-Tisza-szigeten elrejtett geoládát, mindenképpen figyeld a csongrádi tiszai vízállás előrejelzést! Aktuális tiszai vízállás. Vízügyi szakemberek javaslata alapján, csak 580 cm-es vízállásig közelíthető meg száraz lábbal a helyszín.
A nyári hónapokban feltétlenül hozz magaddal szúnyogriasztót, mert a gyérítés ellenére a Tisza parton állandóan nyüzsögnek és támadnak!

Megközelítés

Autóval érkezve, rövidebb sétával:
451-es főútról Csongrád felől jobbra (Ny felé), Hódmezővásárhely felől balra (Ny felé) térjél le itt a gázosköves útra!  N 46° 39,032' E 20° 13,853' 80 m [GCKTSz+gázosköves út]. Majd pár kilométert haladva itt fordulj jobbra (É felé)!! N 46° 38,988' E 20° 12,299' 80 m [GCKTSz+crossing]
Ezt követően menj egészen a gátig, itt parkolj le, kérlek ne menj kocsival tovább! N 46° 39,528' E 20° 12,273' 80 m [GCKTSz+1-Parkoló] A gát aljától 1,7 km séta választ el a geoládától.

Autóval érkezve, hosszabb sétával:
A 451 -es főútról térj le a Szentesi Tisza strand felé! A gáton áthaladva a macskaköves úton haladva elágazásnál fordulj balra! Itt pár méter után meg tudsz állni a kocsival. N 46° 40,412' E 20° 13,263' 80 m [GCKTSz+2-Parkoló] (jobbra fordulva eljutsz a szabad strandig) Innen indulj el úgy, hogy a Tisza a jobb oldalt legyen! Csapáson el tudsz jutni kb 4-5 km megtétele után egészen a geoládáig.

Kinek ajánlom ezt a hosszabb utat? Eleged van a város zajából? Megnyugtató hangokra vágysz? Az alföldi rónaságon kívül ennek a vidéknek az egyik legszebb látványossága maga a Tisza folyó. A parton sétálva a víz csobogása, a madarak csivitelése, a szélben suhogó növényzet biztos siker a kikapcsolódáshoz. A parton lévő növényzet minden évszakban csodálatos látvány, ősszel festői szépségű. Megfigyelheted az ott fészkelő vízi madarakat, az őshonos állatokat és növényeket.
Ha még esetleg nem volt elég a séta, sportolhatsz is a közelben lévő "kondi-park"-ban.  N 46° 40,488' E 20° 13,232' 80 m [GCKTSz+Kondi-park]
Ha nyáron érkezel, és a hőségben le akarod hűteni magad, felfrissülést nyújt a tiszai szabadstrand.  N 46° 40,692' E 20° 12,723' 80 m [GCKTSz+Szabadstrand]
Sokrétű, kellemes kikapcsolódást kívánok!

Tömegközlekedéssel (busszal)
A " Szentesi Tiszai-strand " megállót jelöld meg célállomásként! Az állomás mellett van a tiszai gát, ezen menj át és sétálj a Tiszáig! Ott fordulj balra (D felé), és haladj 4-5 km-t a geoláda helyszínéig!
Busz menetrend

Kis-Tisza-sziget

A szentesi Kis-Tisza-sziget természetes képződmény, a város felőli folyóág, az ún. Kis-Tisza azonban fokozatosan feltöltődött, így a terület egykori arculatát manapság csak áradás idején, meghatározott vízszintnél nyeri vissza.

A Kis-Tisza-sziget már az 1784-es katonai felvétel térképszelvényein
is megjelenik, az 1840-es Seres-féle térképen Alsó-sziget néven szerepel. 1808-ban a Kis-Tisza-szigetet Alsó szigetként említik, amelyen a Szigeth Erdő nevű füzes feküdt.
A Kis-Tisza-szigetet a helyi birtokosok alapvetően két részre, a Kis-, illetve a Nagy-oldalra tagolják, amelyek közül az előbbi az élő Tisza közelében, az utóbbi pedig a Kis-Tisza mentén található. A két dűlőút között elterülő parcellákat az ún. farmezsgye választja el egymástól, amely a Kis-Tisza-sziget közepén húzódik végig. A szőlővel betelepített parcellák a szintkülönbségekhez igazodva a legmagasabban fekvő részeken, a Nagy- illetve a Kis-oldalon találhatóak. A terület
déli fele alacsonyan helyezkedik el, amelyet a kisebb árvizek rendszeresen elöntenek, emiatt jórészt szántóföldi művelésre használatos.

Szentes város- és határrészei

Szentes kialakulására és történetére nagy hatással volt a határában elterülő vízi világ, a Tisza és Kurca folyók, valamint a környező erek. Egyfelől tiszai átkelőhely volt a város, másfelől a vízi világ védte meg a táj lakosait az ellenséges hadak dúlásától a török időkben. Szentes nagy része a Kurca keleti partján található, a túlpartra csak a Tisza szabályozása és a Kurca csatornává alakítása után terjeszkedett a város. A városnak kiterjedt határa van. Területe 1950-ben csökkent Nagytőke és Eperjes kiválásával, a 70-es évek végén viszont az addig önálló Magyartést a városhoz csatolták. A szentesi határban tanyasi gazdálkodás folyt a téeszesítés előtt, ennek ma már kevés nyomát láthatjuk, akár csak a folyószabályozás előtti vízi mesterségeknek.
Szentes "Rét"-nek nevezett határrésze egykor a Kurca és Tisza közti árterülete volt, amit a tiszai (Bődi rév) és kurcai átkelő közötti Vámházgáti út (másik nevén Kucori-gát) vágott ketté Alsó- és Felsőrétté. Mivel a környékben itt volt a legszűkebb (~ 2 km) a Tisza völgye, célszerű volt itt átvezetni egy országos jelentőségű hadi- és kereskedelmi útvonalat. A tiszai átkelést egészen 1903-ig különféle vízi szállítási módokkal kellett megoldani (csónak, tömlők). A XVIII. század végén a Tisza partjától a Kurcáig már töltés húzódott az ártérben (készítésének ideje ismeretlen), melyet akkoriban az ártéri füzesek vesszőanyagának a felhasználásával a szentesiek - vámmentesség fejében - közösségileg tartottak karban. A töltésen három kisebb (az erek fölött) és egy nagyobb (a kurcai) fahíd biztosította az ártéri vizek szabad mozgását. A töltésnek a Tisza-gát és a Kurca közé eső része ma is megvan és útként üzemel.

Forrás

A szentesi Kis-Tisza-szigeti gazdaság
Szentes város- és határrészei

Ajánlott ládák a közelben

GCKURC
GCEml