Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2022.01.08 12:00
Megjelenés időpontja: 2022.01.08 21:40
Utolsó lényeges változás: 2022.01.10 17:57
Utolsó változás: 2023.10.09 14:05
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: pistannn
Ládagazda: pistannn Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3300 m
Megtalálások száma: 78 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Röviden
A kilátó közvetlen közelében egy 15x10x5cm-es 450ml-es négyfülű láda, talajszint közelében találod, ne a bokorban keresd!
A kilátó hosszú évek után, 2023. szeptemberében felújításra került.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A kilátó megközelítése Abaújszántó, vagy Tállya felől is lehetséges. Az ajánlott kiindulópont Abaújszántó a szebb útvonal, több érdekesség miatt. Mivel jelöletlen, de jól járható úton lehet megközelíteni, segítségképp az abaújszántói Mária szobortól induló track mellékelve, innen letölthető.
Mivel a kilátó a két település között nagyjából félúton van, a túra útvonala hasonló hosszúságú.
Indulás Abaújszántóról
Ha autóval érkezel, itt tudsz parkolni: N 48° 16,179' E 21° 11,022' [GCTKIL+parkolo_szanto]
A zöld háromszög jelzésen kell haladnod a Sátor hegy felé, egészen a Mária szoborig: N 48° 16,143' E 21° 11,213' [GCTKIL+mariaszobor].
Ezt követően haladj tovább a Sátor hegy felé kb. 30 métert és az út elágazik: balra, jobbra, valamint fel a hegyre. Itt térj jobbra (a Bea-dűlő mellett haladsz el) és kövesd az utat (a Pendics felé).
Ennél a pontnál találsz egy sorompót: N 48° 16,014' E 21° 11,454' [GCTKIL+sorompo].
Haladj el a sorompó mellett, kb. 50 méter múlva az elágazásnál balra kövesd az utat.
Ahogy Tállya felől indulva, ebből az irányból is találsz egy padot is mielőtt felérsz a kilátóhoz, innen már csak pár perc séta és eléred a kilátót.
Indulás Tállyáról
Ha autóval érkezel, ajánlott az alábbi letérő környékén megállni: N 48° 14,526' E 21° 13,654' [GCTKIL+letero_es_parkolo_tallya].
Az Ady Endre úton kell a kőbánya felé haladnod (kövesd a bánya futószalagját), majd a fenti, autósoknak is ajánlott koordinátán balra térj le.
Az elágazásoknál mindig jobbra tarts, kivéve a vége felé, ahol padot látsz, ott tarts balra, majd nem sokkal később találsz még egy padot, onnan pedig már csak kb. 300 méter és eléred a kilátót.
A kilátó
A kilátó Tokaj-Hegyalja észak-nyugati peremén Abaúj határában, a Nagy-Rohoson fekszik 282 méter magasan. Építéséről kevés a fellelhető információ, 2002-2003 környékén készült el.
A kilátó környéke
A kilátóhoz felérve gyönyörködhetünk a panorámában: tőlünk balra Tállyát találjuk, szemben velünk Golopot látjuk és a Somos-hegyet, jobbról a Krakó öleli, mögöttünk a távolban pedig Boldogkőváralja bújik meg. Közvetlen környékére telepített nyírfa erdők, akácosok, átláthatatlanul sűrű csipke -és kökénybokrokból álló területek jellemzők.
Ha messzebbről tekintjük, megfigyelhetjük mind a Tokaj-hegyaljai borvidék, mind már a Zemplén egyes vonásait is. Láthatjuk az egybefüggő erdőket, az erdők között megbúvó kisebb-nagyobb réteket, vagy a dűlőkön elterülő szőlőültetvényeket.
A környék növényvilágára jellemző a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt, pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
A környék állatvilága is igen gazdag. A siklók mellett nem ritka a keresztes vipera előfordulása sem. A kilátótól picit távolabb, a nagyobb, zártabb erdőkben (mint például az abaújszántói Sátor-hegy, vagy a Krakó) megjelennek a madárvilág különleges képviselői: fészkel itt parlagi sas, uhu, valamint kerecsensólyom is. Többek között e különleges fajok is segítettek abban, hogy a Sátor-hegyet Natura 2000 területté nyilvánítsák. Ide látogatásunk során nem meglepő, ha az út mentén fácánnal találkozunk, és szürkülettől kezdődően mozognak erre a vadvilág jellegzetes tagjai: vaddisznók, rókák, őzek, szarvasok is.
A kilátóról körbenézve vulkanikus hegyek vesznek körül minket és ez alól a lábunk alatt álló Nagy-Rohos sem kivétel. A környékre jellemzők az andezites és dácitos anyagfelhalmozások, melyek kiterjedt vonulatokban jelentkeznek Mád és Tállya térségében, s attól észak és kelet felé elnyúlva hatalmas hegycsoportokat alkotnak.
Becslések szerint körülbelül 10 millió évvel ezelőtti láva kitörések hozták létre a mai Tokaji-hegy melletti Dereszla és Henye-dombokat,a Disznókő és a rátkai Istenhegy-Padihegy térségét, valamint az abaújszántói Sátor-hegy, Krakó és Somos magaslatokat.
Ezeknek az évmilliókkal ezelőtt találkozó kőzetlemezeknek köszönhetően Tállyán 1928 óta működik Észak-Magyarország legnagyobb méretű és gyártási kapacitású kőbányája. Ha a kilátótól északra, Golop felé sétálunk néhány métert, a Nagy-Rohoson is találunk kisebb-nagyobb kősziklákat.
A környék mendemondája
A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Tállyáról indultam. Hát nem fáztam, az biztos. Ma nyitva van a zsinagóga is. No de én a szőlők, illetve a sárga útvonalat választottam. Összesen három emberrel találkoztam a szőlőknél, majdnem a plafonon. Egész márkás a kilátás, nem is gondoltam volna. Felérve éles balra, de utamat állta a bozót. Megkerültem, de nem volt élményszerű. Ha az úton jövök kimarad a kilátás, de nem kell megoldást keresni. Tovább folytatva utam már igazán nem kellett sokat menni. Valami másra számítottam. Ez az esőbeálló kilátó nem volt az elképzeléseim közt. A táj egyébként teljesen rendben van. A ládát kerestem egy jó darabig, de kitartásom meghozta gyümölcsét. Az kekszet a szemetesbe dobtam. Innen már egyértelmű volt, nem lesz hosszú a séta.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
A nap fénypontja volt!
Tállya felől indultunk a szőlők között. Egy régi kőkunyhó rom oldalán sárga sáv jelzést találtunk. Meglepődtünk, mert a térképen nem volt jelzett út. Aztán sokáig nem találkoztunk a jelzéssel és le is tértünk mindenféle útról, de a kilátó felé megint felbukkant egy információs tábla. Rákerestem, hogy mi is ez. A Panoráma túraútvonal Abaújszántótól Sátoraljaújhelyig öleli körül délről a Zempléni-hegységet. Nagyrészt a hegylábi részeken húzódó történelmi dűlők között halad, panoráma pontokat fűz fel. A kijelölt túraút teljes hossza egy 90 km.
Ezt elfelejtettem bejelenteni, de most pótolom.
Abaújszántó felől érkeztem és oda is mentem vissza, kellemes séta volt. Utközben találtam pár elhagyatott sárgabarckfát, amit megdézsmáltam. Fent jó kilátás fogadott, először én is a pálinkát meg a rágcsálni valót találtam meg, de aztán meglett a láda is.
A Patócs-hegyi "virágos kert" volt a túránk fő célja. Csodás hely.
De ha már itt vagyunk, menjünk fel a szőlők közt, a kilátóhoz. A kilátó közelében a gerinc utat nem köti össze út, a szölőkhöz menőkből. Dzsungel egy darabon. De megérte, mert szép a panoráma. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Megdolgoztunk érte, de megérte!
Szuper kilátó csodás panorámával, jó rejtés!
A rejtekkel szimmetrikus helyen találtunk egy gondosan becsomagolt üveg szőlőpálinkát egy zacsi ropival :) Meghagytuk az utánunk érkezőnek:)
[Geoládák v4.2.6]
Köszönjük a rejtést!
Tállya vára után kerestük fel ezt a kilátó helyet, ami szerencsére sokkal könnyebben felkereshető volt, mint az előző.
Szerencsétlenségünkre megérkezésünk után azonnal egy mugli csapat is befutott. Míg mi várakozásképpen elmajszoltuk az uzsinkat az asztalhoz levonulva, addig ők hosszabb tartózkodása rendezkedtek be és szisszentettek egy-egy sört. Esélyünk sem volt a láda begyűjtésére.
A képek alapján kérem a láda elfogadását! Köszi!