Röviden
A kilátó közvetlen közelében egy 15x10x5cm-es 450ml-es négyfülű láda, talajszint közelében találod, ne a bokorban keresd!



Megközelítés
A kilátó megközelítése Abaújszántó, vagy Tállya felől is lehetséges. Az ajánlott kiindulópont Abaújszántó a szebb útvonal, több érdekesség miatt. Mivel jelöletlen, de jól járható úton lehet megközelíteni, segítségképp az abaújszántói Mária szobortól induló track mellékelve, innen letölthető.
Mivel a kilátó a két település között nagyjából félúton van, a túra útvonala hasonló hosszúságú.

Tömegközlekedéssel (aktuális menetrend) a javasolt buszmegálló az abaújszántói Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár:
 N 48° 16,485' E 21° 11,125' [GCTKIL+2szanto_busz].
Ha inkább Tállyáról indulnál, itt szállj le:
 N 48° 14,299' E 21° 13,056' [GCTKIL+2tallya_busz].

Vonattal érkezve három megállóból is megközelítheted:
Abaújszántói fürdő állomás:
 N 48° 16,126' E 21° 10,774' [GCTKIL+1szanto_vasut].
Tállya, vagy Golop vasútállmás:
 N 48° 13,602' E 21° 13,379' [GCTKIL+1tallya_vasut].
 N 48° 14,549' E 21° 12,291' [GCTKIL+golop_vasut].

Indulás Abaújszántóról
Ha autóval érkezel, itt tudsz parkolni:  N 48° 16,179' E 21° 11,022' [GCTKIL+parkolo_szanto]
A zöld háromszög jelzésen kell haladnod a Sátor hegy felé, egészen a Mária szoborig:
 N 48° 16,143' E 21° 11,213' [GCTKIL+mariaszobor].
Ezt követően haladj tovább a Sátor hegy felé kb. 30 métert és az út elágazik: balra, jobbra, valamint fel a hegyre. Itt térj jobbra (a Bea-dűlő mellett haladsz el) és kövesd az utat (a Pendics felé).
Ennél a pontnál találsz egy sorompót:
 N 48° 16,014' E 21° 11,454' [GCTKIL+sorompo].
Haladj el a sorompó mellett, kb. 50 méter múlva az elágazásnál balra kövesd az utat.
Ahogy Tállya felől indulva, ebből az irányból is találsz egy padot is mielőtt felérsz a kilátóhoz, innen már csak pár perc séta és eléred a kilátót.

Indulás Tállyáról
Ha autóval érkezel, ajánlott az alábbi letérő környékén megállni:
 N 48° 14,526' E 21° 13,654' [GCTKIL+letero_es_parkolo_tallya].
Az Ady Endre úton kell a kőbánya felé haladnod (kövesd a bánya futószalagját), majd a fenti, autósoknak is ajánlott koordinátán balra térj le.
Az elágazásoknál mindig jobbra tarts, kivéve a vége felé, ahol padot látsz, ott tarts balra, majd nem sokkal később találsz még egy padot, onnan pedig már csak kb. 300 méter és eléred a kilátót.

A kilátó
A kilátó Tokaj-Hegyalja észak-nyugati peremén Abaúj határában, a Nagy-Rohoson fekszik 282 méter magasan. Építéséről kevés a fellelhető információ, 2002-2003 környékén készült el.

A kilátó környéke
A kilátóhoz felérve gyönyörködhetünk a panorámában: tőlünk balra Tállyát találjuk, szemben velünk Golopot látjuk és a Somos-hegyet, jobbról a Krakó öleli, mögöttünk a távolban pedig Boldogkőváralja bújik meg. Közvetlen környékére telepített nyírfa erdők, akácosok, átláthatatlanul sűrű csipke -és kökénybokrokból álló területek jellemzők.
Ha messzebbről tekintjük, megfigyelhetjük mind a Tokaj-hegyaljai borvidék, mind már a Zemplén egyes vonásait is. Láthatjuk az egybefüggő erdőket, az erdők között megbúvó kisebb-nagyobb réteket, vagy a dűlőkön elterülő szőlőültetvényeket.
A környék növényvilágára jellemző a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt, pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
A környék állatvilága is igen gazdag. A siklók mellett nem ritka a keresztes vipera előfordulása sem. A kilátótól picit távolabb, a nagyobb, zártabb erdőkben (mint például az abaújszántói Sátor-hegy, vagy a Krakó) megjelennek a madárvilág különleges képviselői: fészkel itt parlagi sas, uhu, valamint kerecsensólyom is. Többek között e különleges fajok is segítettek abban, hogy a Sátor-hegyet Natura 2000 területté nyilvánítsák. Ide látogatásunk során nem meglepő, ha az út mentén fácánnal találkozunk, és szürkülettől kezdődően mozognak erre a vadvilág jellegzetes tagjai: vaddisznók, rókák, őzek, szarvasok is.

A kilátóról körbenézve vulkanikus hegyek vesznek körül minket és ez alól a lábunk alatt álló Nagy-Rohos sem kivétel. A környékre jellemzők az andezites és dácitos anyagfelhalmozások, melyek kiterjedt vonulatokban jelentkeznek Mád és Tállya térségében, s attól észak és kelet felé elnyúlva hatalmas hegycsoportokat alkotnak.
Becslések szerint körülbelül 10 millió évvel ezelőtti láva kitörések hozták létre a mai Tokaji-hegy melletti Dereszla és Henye-dombokat,a Disznókő és a rátkai Istenhegy-Padihegy térségét, valamint az abaújszántói Sátor-hegy, Krakó és Somos magaslatokat.
Ezeknek az évmilliókkal ezelőtt találkozó kőzetlemezeknek köszönhetően Tállyán 1928 óta működik Észak-Magyarország legnagyobb méretű és gyártási kapacitású kőbányája. Ha a kilátótól északra, Golop felé sétálunk néhány métert, a Nagy-Rohoson is találunk kisebb-nagyobb kősziklákat.

A környék mendemondája
A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév.

Források
arcanum.com
tokaj.hu
tallya.hu
hetedhetorszag.hu
Zempléni-hegység útikalauz 2020.

Ajánlott ládák a közelben
GCAKKT
GCAbHa
GCCeke
GCTALL
GCGOLO
GCSOMS
GCMaSa
GCmzsi