Elhelyezés időpontja: 2022.01.08 12:00
Megjelenés időpontja: 2022.01.08 21:40
Utolsó lényeges változás: 2022.01.10 17:57
Utolsó változás: 2022.01.10 18:49
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: pistannn
Ládagazda: pistannn Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3300 m
Megtalálások száma: 53 + 1 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2022-03 volt 8 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
Röviden
A kilátó közvetlen közelében egy 15x10x5cm-es 450ml-es négyfülű láda, talajszint közelében találod, ne a bokorban keresd!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A kilátó megközelítése Abaújszántó, vagy Tállya felől is lehetséges. Az ajánlott kiindulópont Abaújszántó a szebb útvonal, több érdekesség miatt. Mivel jelöletlen, de jól járható úton lehet megközelíteni, segítségképp az abaújszántói Mária szobortól induló track mellékelve, innen letölthető.
Mivel a kilátó a két település között nagyjából félúton van, a túra útvonala hasonló hosszúságú.
Indulás Abaújszántóról
Ha autóval érkezel, itt tudsz parkolni: N 48° 16,179' E 21° 11,022' [GCTKIL+parkolo_szanto]
A zöld háromszög jelzésen kell haladnod a Sátor hegy felé, egészen a Mária szoborig: N 48° 16,143' E 21° 11,213' [GCTKIL+mariaszobor].
Ezt követően haladj tovább a Sátor hegy felé kb. 30 métert és az út elágazik: balra, jobbra, valamint fel a hegyre. Itt térj jobbra (a Bea-dűlő mellett haladsz el) és kövesd az utat (a Pendics felé).
Ennél a pontnál találsz egy sorompót: N 48° 16,014' E 21° 11,454' [GCTKIL+sorompo].
Haladj el a sorompó mellett, kb. 50 méter múlva az elágazásnál balra kövesd az utat.
Ahogy Tállya felől indulva, ebből az irányból is találsz egy padot is mielőtt felérsz a kilátóhoz, innen már csak pár perc séta és eléred a kilátót.
Indulás Tállyáról
Ha autóval érkezel, ajánlott az alábbi letérő környékén megállni: N 48° 14,526' E 21° 13,654' [GCTKIL+letero_es_parkolo_tallya].
Az Ady Endre úton kell a kőbánya felé haladnod (kövesd a bánya futószalagját), majd a fenti, autósoknak is ajánlott koordinátán balra térj le.
Az elágazásoknál mindig jobbra tarts, kivéve a vége felé, ahol padot látsz, ott tarts balra, majd nem sokkal később találsz még egy padot, onnan pedig már csak kb. 300 méter és eléred a kilátót.
A kilátó
A kilátó Tokaj-Hegyalja észak-nyugati peremén Abaúj határában, a Nagy-Rohoson fekszik 282 méter magasan. Építéséről kevés a fellelhető információ, 2002-2003 környékén készült el.
A kilátó környéke
A kilátóhoz felérve gyönyörködhetünk a panorámában: tőlünk balra Tállyát találjuk, szemben velünk Golopot látjuk és a Somos-hegyet, jobbról a Krakó öleli, mögöttünk a távolban pedig Boldogkőváralja bújik meg. Közvetlen környékére telepített nyírfa erdők, akácosok, átláthatatlanul sűrű csipke -és kökénybokrokból álló területek jellemzők.
Ha messzebbről tekintjük, megfigyelhetjük mind a Tokaj-hegyaljai borvidék, mind már a Zemplén egyes vonásait is. Láthatjuk az egybefüggő erdőket, az erdők között megbúvó kisebb-nagyobb réteket, vagy a dűlőkön elterülő szőlőültetvényeket.
A környék növényvilágára jellemző a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt, pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
A környék állatvilága is igen gazdag. A siklók mellett nem ritka a keresztes vipera előfordulása sem. A kilátótól picit távolabb, a nagyobb, zártabb erdőkben (mint például az abaújszántói Sátor-hegy, vagy a Krakó) megjelennek a madárvilág különleges képviselői: fészkel itt parlagi sas, uhu, valamint kerecsensólyom is. Többek között e különleges fajok is segítettek abban, hogy a Sátor-hegyet Natura 2000 területté nyilvánítsák. Ide látogatásunk során nem meglepő, ha az út mentén fácánnal találkozunk, és szürkülettől kezdődően mozognak erre a vadvilág jellegzetes tagjai: vaddisznók, rókák, őzek, szarvasok is.
A kilátóról körbenézve vulkanikus hegyek vesznek körül minket és ez alól a lábunk alatt álló Nagy-Rohos sem kivétel. A környékre jellemzők az andezites és dácitos anyagfelhalmozások, melyek kiterjedt vonulatokban jelentkeznek Mád és Tállya térségében, s attól észak és kelet felé elnyúlva hatalmas hegycsoportokat alkotnak.
Becslések szerint körülbelül 10 millió évvel ezelőtti láva kitörések hozták létre a mai Tokaji-hegy melletti Dereszla és Henye-dombokat,a Disznókő és a rátkai Istenhegy-Padihegy térségét, valamint az abaújszántói Sátor-hegy, Krakó és Somos magaslatokat.
Ezeknek az évmilliókkal ezelőtt találkozó kőzetlemezeknek köszönhetően Tállyán 1928 óta működik Észak-Magyarország legnagyobb méretű és gyártási kapacitású kőbányája. Ha a kilátótól északra, Golop felé sétálunk néhány métert, a Nagy-Rohoson is találunk kisebb-nagyobb kősziklákat.
A környék mendemondája
A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév.
Abaújszántóról sétáltam fel kellemes kora óőszi bágyadt napsütésben. Útközben finom szőlőt csipegettem és szarvasbőgést is hallottam. A panoráma nagyon jó.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Hát, nem egy túl nagy kilátó... GCABHA 2. pontjánál lévő parkolóból jöttem biciklivel. Egy szakaszon megküzdöttem a saras emelkedővel, de amúgy odafelé minden rendben volt. Visszafelé eleredt az eső és csurom vizesen, átázva értem vissza a kocsihoz.
Nagyon jó helyre került ez a nagyra nőtt szaletli. Kár, hogy a gazdája nem igazán viseli gondját. Mindenesetre az árvalányhajas buckatető a csodás panorámájával nagyon megfogott, még ha kissé szuszogtatós és nem triviális is az idejutás (a Tokaj Borvidék panoráma út táblácskához kétszer olt szerencsém útközben, de hogy ezek között merre vezet, fogalmam sincs).
Mivel a ládakereséssel kissé megküzdöttem, felhívtam a ládagazdát, akinek a segítsége alapján már könnyebben ment. A találat után újra hívtam megnyugtatásképpen.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Gyönyörű, kellemes koratavaszi időben jól járható úton jó volt sétálni egyet.
Kár, hogy a kilátó padozata már kezd balesetveszélyes lenni. Egy jó nagy részen le van szakadva a deszka és a nyugati oldalfala is nagyon ingatag. Még szerencse, hogy nagyon alacsony kilátó, inkább egy dobogó méret így nem lehet magasról leesni, de a bokára azért vigyázni kell.
Tállya felől közelítettem, kicsit autóval is lehetett 'csalni', de nem sokat, és hát nagyon optimális megközelítés sincs Tállya felől, volt kis dzsindzsa, de nem vészes.
A kilátót megnéztem, egynek jó volt, de azért a nyári családos nagy kirándulást nem ide fogjuk szervezni ;).
Év és ládaindító túrázás tavaszias időben a Zemplénben Attibatival. Abaújszántó felől, a GCAKKT után kerestük fel a kilátót. Jó volt újra végigsétálni az ismerős útvonalon a szőlődombok mellett, 2020-ban már jártam a környéken. A kilátótól nagyon szép a panoráma, köszönet a rejtésért.
A kilátóhoz vezető út nem túl látványos, szőlőültetvények között vezet de a ködfoltok játéka nagyon érdekes volt. A kilátóhoz érve felszállt a köd, szép kilátásban gyönyörködhettünk. A kilátóra ráférne egy felújítás.
Poros szárazság van. A kálvária aljától indulva ballagtam fel.
A "közvetlen közelében" megzavart, sokat kerestem értelmetlenül. (Soha nem értem az ilyen értelmetlen titkolózást.)
N 48° 16,485' E 21° 11,125' [GCTKIL+2szanto_busz]
N 48° 16,179' E 21° 11,022' [GCTKIL+parkolo_szanto]
jelzésen kell haladnod a Sátor hegy felé, egészen a Mária szoborig:
