Kopjafák mögött, talajszinten keress. Zöld sapkám van. :)
Légy szíves a ládáról, a rejtekhelyről, vagy annak közvetlen környezetéről ne tölts fel fényképet a logodba. Minden más képet szívesen fogadok. :)
A rejtek: Öntözőberendezéshez használatos szelepdobozt keress a fűben, bokor tövénél.
Pótjelszó 1: Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. / Talajszinten, fém lapkát keress. Nagyon beleolvad a környezetbe.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Busszal érkezőknek a Táncsics Mihály illetve az Acsádi úti buszmegállóból is gyorsan megközelíthető. Mindkét megállóból maxium 5 perc séta a park. Menetrend tervezéséhez kattints ide
Aki autóval érkezik, neki ezt a murvás parkolót ajánlom közvetlenül az emlékpark mellett: N 47° 19,961' E 17° 26,814' 193 m [GCMILE+Parkoló]
Természetesen kerékpárral is bejárható az egész park, ám (sajnos?) nincs kerékpártároló kialakítva.
Ládarongálás, "elveszés", nagy tömeg, muglik, olvashatatlan logfüzetke esetére elhelyeztem 1 db pótjelszót az alábbi ponton:
A park a város északnyugati részén, a felszámolt felsővárosi temető helyén fekszik. A mai napig megtalálható a park mellett 2 db sírkő és egy feszület.
Pápa városának még két keresztény temetője volt. Ezek közül a Kálvária temető jelenleg is működik, az úgynevezett Felsővárosi temetőt a második világháború után bezárták, napjainkra teljesen megszűnt, csak a régi központi kereszt mutatja a helyét. A temetőbe 1948. januárjában volt az utolsó temetkezés.
A temető az egykori Felső Hosszú utca (ma Táncsics Mihály utca), a Devecseri (ma Vak Bottyán utca) és a hamuház (ma Szabó Dezső utca) által határolt területen helyezkedett el. Déli és nyugati határát a kialakult szántóföldek, kertek, gyümölcsösök alkották.
1970-es évek végén a sírok nagyobb részét a hozzátartozók felnyittatták, és a város más temetőibe szállíttatták a földi maradványokat. A többi sírból előkerült csontokat közös sírba temették az Alsóvárosi temetőben.
A Felsővárosi temető létrejötte szintén a város terjeszkedésével lehet összefüggésben. Kiss István adatai szerint 1749. december 25-én katolikus szertartással szentelte fel Galgócz Ferenc plébános a földesúrtól kapott földön. Ez a temető a zömében katolikus felsővárosiak temetkezési helye volt.
Gyurikovits 1808-as térképének a mai térképpel történő összehasonlításából az derül ki, hogy 1837-re betellett Felsővárosi temető esetében a földesúr annak közvetlen szomszédságában adott egy újabb földdarabot temető céljára. Később a szükséges egészségügyi várakozási idő leteltével nyílván újra temettek a régi sírokra is. A temetőnek sem ravatalozója, sem kápolnája nem volt, így a második világháború utáni egészségügyi követelményeknek nem tudott volna megfelelni. Ráadásul túlnyomó része betelt, bővítésére - az időközben kialakult beépítés miatt - nem volt lehetőség.
Alakja a történelmi Magyarországot formázza. Az utak a nagyobb folyók vonalát követik, a fák pedig egy-egy, történelmünkben kiemelkedő szerepet játszó város helyét jelzik. N 47° 19,962' E 17° 26,856' 193 m [GCMILE+Pápa város fája]
A park központi eleme egy mesterséges domb, amelyen I. István király fából készült szobra (Nyulasi József alkotása) áll, fején a Szent Koroná-val, kezében karddal és az országalmával. A szobor mögött áll egy kettős kereszt és két tábla, rajta egy részlet az Imre herceg -hez intézett Intelmekből.
A park déli részén hat faragott emlékmű áll sorban, egy kivételével szintén Nyulasi József fafaragóművész munkái:
1. 1848-49-es emlékmű A 2002 márciusában állított faragott emlékoszlop annak a 34 magyar honvédnek az emlékét őrzi, akik a csornai és ihászi csatákban szerzett sebeikbe pápai hadikórházakban haltak bele, és testük ismeretlen helyen, pápai földben nyugszik. Alsó részén egy dombormű puskáját tartó '48-as honvédet formáz.
2. A végvári hősök emlékműve A 2002-ben állított emlékmű kidolgozása kőfalat mintáz, a középső részen levő faragás a pápai vár korabeli metszetekről ismert ábrázolását idézi.
3. Kopjafa A Felsőváros lakossága állíttatta 2003-ban, a második világháború ismeretlen helyen nyugvó pápai áldozatai emlékére. Négy oldalán katona- és civilportrék, illetve Magyarország, Pápa város és a Felsőváros címere látható. Hanis Mihály munkája
4. Kereszt Közepén a Szűzanya és a gyermek Jézus képével. A kép körül tizenkét csillag látható.
5. Kopjafa A Rákóczi-szabadságharc pápai eseményei és résztvevői emlékére. 2005. október 29-én, a fejedelem kassai újratemetésének 99. évfordulóján állították. Előtte faragott zászló áll koronás címerrel és Pro Libertate felirattal.
6. 1956-os emlékmű 2006-ban, az ötvenedik évfordulón állították. Alapja márványlapokból kirakott magyar zászló, mely felső és alsó sávjában az 1956 és 2006 évszámokat viseli. A zászló közepén levő lyukból kinövő oszlop égő gyertyát formáz, rajta ugyancsak a két évszám, valamint a babérágakkal övezett Kossuth-címer és egy lyukas zászló, melyen két kopjafa nyúl át.
1896
Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját. 1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának 1000. évfordulóját köszöntötte. A viszontagságokkal teli, véráldozatokban és alkotómunkában gazdag évezred, jogos büszkeséggel töltötte el a nemzetet.
Különösen szép eredményeket könyvelhetett el az ünneplők nemzedéke. A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vált, szívében a világvárossá növekedett Budapesttel a fejlett nyugati országokhoz való teljes fölzárkózás küszöbére érkezett. Az ünnep fénye feledtette a jövő bizonytalanságát, az ellentéteket a Monarchián belül, és a Monarchia szaporodó ellenfeleit a határokon túl.
2000
A "millenniumi év" 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott. A millenniumi ünnepségek keretében nyilvánították a pécsi ókeresztény sírkamrákat a világörökség részének, elindult az esztergomi vár újjáépítése, az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd és a Nemzeti Színház felépítése és átadása.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Apósommal felkeresve, másodszor. Múltkor nem működött a jelszó, most láttam hogy egy betűvel kevesebbel próbáltam. [Geoládák v4.5.2]
Macikupac 50 túra során jutottunk el ide is. A sapkás rejtekben megvan a láda és a logbook. A bokor tövében volt egy másik. Abban biztosak voltunk, hogy az eltűnt volna, ezért inkább átraktuk a tartalmát a rejtekben lévőbe és elhoztuk az üreset. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
A túráról a szállásra tartva mi zártuk a sort a konvojban. Így amikor az előttünk haladó Valterék úgy döntöttek, hogy egy partizánakció keretében két láda még belefér vacsora előtt, mi vakon és mit sem sejtve követtük őket. Már jócskán áthajtottunk Pápán, mire rájöttünk, hogy mi a dörgés. Viszont ha már itt voltunk, megkerestük a ládát és a parkot. Megállapítottuk, hogy a kis parknak nem áll jól a sötét. Alig valami látszik így belőle. Ennek ellenére azért próbáltunk fotózni az éjszaka kezdetén. Találtunk egy ládát fedetlenül a bokor alatt, ami bár nem stimmelt a leírásban levő rejtekkel, a benne lévő jelszót elfogadta a rendszer. Nem igazán értem, hogy ezt ki nem tudta megtalálni. Másnap visszajöttünk világosban is szétnézni és akkor megtaláltuk az újabb rejtést is. Erről értesítettük a rejtőt is. Világosban derült ki számomra, hogy a park alakja a Trianon előtti országét adja ki. Erről akár egy magaslati kép is lehetne az oldalon.
N 47° 19,961' E 17° 26,814' 193 m [GCMILE+Parkoló]
N 47° 19,979' E 17° 26,869' 193 m [GCMILE+1pótjelszó]
N 47° 19,968' E 17° 26,914' 193 m [GCMILE+Játszótér]
N 47° 19,962' E 17° 26,856' 193 m [GCMILE+Pápa város fája]
N 47° 19,967' E 17° 26,810' 193 m [GCMILE+Székelykapu]
