---

Röviden: 10 x 14 x 6 cm méretű konyhai tárolódoboz az út mellett, fatönk alatt kövekkel takarva.

Kérünk Titeket, hogy a bánya peremén óvatosan mozogjatok, mivel védőkorlát nincs!
Az ajánlott utakon közlekedjetek, mivel a bánya magánterület!



Ládarejtés története

2021 nyarán jártunk itt először és azonnal beleszerettünk a gyönyörű kilátásba és a gazdag növényvilágba. Már akkor tudtuk, hogy szeretnénk ide egy rejtést, mert ezt a látványt mindenkinek át kell élnie.

---

Megközelítés

Bükkszentlászló felől

Az út paraméterei miatt a Bükkszentlászló-Bükkszentkereszt közötti útszakasz télen veszélyes lehet, hólánc ajánlott.

Autóval Bükkszentlászló felől a  N 48° 3,844' E 20° 40,962' 320 m [GCNKMP+letérés az útról] ponton kell letérni a 2519-es számú útról egy kavicsos útra. Az autót érdemes a  N 48° 3,832' E 20° 41,173' 390 m [GCNKMP+1parkoló] pont környékén hagyni.
Innen a piros sáv jelzést kell követni egészen a  N 48° 3,522' E 20° 42,087' 348 m [GCNKMP+egyenesen tovább] pontig. Utána folytatjuk utunkat egyenesen a jelöletlen ösvényen. Majd a  N 48° 3,564' E 20° 42,576' 352 m [GCNKMP+1itt délkelet felé] ponton délkelet felé kell fordulni. Úthossz a kiindulóponttól a bányáig kb. 2,2 km

Busszal érkezőknek a "Bükkszentlászlói elágazás" megállónál kell leszállniuk. Menetrend

Alternatív megközelítés

Miskolctapolca felől

Autóval érkezők az út mellett parkolhatnak a  N 48° 3,803' E 20° 43,220' 263 m [GCNKMP+2parkoló] ponton, ahol piros sáv útvonalát követjük egészen a Nagy-Száraz-völgy útjelző tábláig. Ennél a táblánál  N 48° 3,867' E 20° 42,733' 321 m [GCNKMP+itt délnyugat felé] térjünk le délnyugati irányba a jelöletlen ösvényre. Utána a  N 48° 3,569' E 20° 42,576' 352 m [GCNKMP+2itt délkelet felé] ponton délkelet felé kell fordulni. Úthossz a kiindulóponttól a bányáig kb. 1,5 km (rövidebb az út, de nagyobb a szint különbség)

Busszal érkezőknek a "Miskolctapolca" megállónál kell leszállniuk. Menetrend

---

Kilátás

A bányatetőről észak, kelet és dél felé is nyílik kilátás, előtted Miskolc, távolabbra a Tokaj és a Zempléni-hegység, tiszta időben jól látható a Tátra vonulata is.

Leírás

1890-ben Weiskopf Adolf vállalkozó bányát nyitott Miskolctapolca melletti Várhegy dombon, mellyel Hejőcsabán megalapozta a cement- és mészgyártás jövőjét. Nagyon körültekintően választotta meg a bánya helyszínét. Egyrészt az adott helyen jó minőségű mészkő volt található, másrészt a bánya jól megközelíthető volt közúton is.

Akkoriban a bányából 400-500 tonna mészkövet termeltek ki naponta, ebből 180-200 tonnát mészégetésre használtak, a többit cukorgyáraknak, vasgyáraknak és útépítőknek adták el.

Problémát jelentett azonban a várhegyi bánya elöregedése, a mészkő minőségének romlása. Új mészkőlelőhely fellelése érdekében Vadász Elemér geológus professzor kutatásokat végzett a környéken, és két javaslatot nyújtott be: a Miskolctapolcától nyugatra, légvonalban mintegy 2 kilométerre fekvő Nagykőmázsa 380 méter magasságban fekvő területét és a jóval távolabb, Kisgyőr határában lévő Üstök lelőhelyet. Végül a nagykőmázsai beruházás valósult meg 1950-ben.

2010 óta a miskolctapolcai bánya termelése szünetel. A kőfejtést véglegesen meg akarják szüntetni a robbantásokkal járó por és zaj miatt.

Geológia: "A Nagy-Kőmázsa oldalán fekvő, messziről látható hatalmas kőfejtőt több szinten művelték. Triász korú mészkövet tár fel, egyes helyeken vörösagyag-töbrök láthatók. Gyakoriak a széles repedések, melyeknek falán akár 15 centis kalcitkristályok ülnek."

Forrás

Hejőcsabai cementgyár
Geológia

---

2022.04.16. a láda megjelent.