Elhelyezés időpontja: 2022.04.16 16:20
Megjelenés időpontja: 2022.04.16 16:19
Utolsó lényeges változás: 2022.04.17 12:27
Utolsó változás: 2022.06.08 16:52
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Lili és Balu
Ládagazda: Lili és Balu Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2200 m
Megtalálások száma: 84, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Röviden: 10 x 14 x 6 cm méretű konyhai tárolódoboz az út mellett, fatönk alatt kövekkel takarva.
Kérünk Titeket, hogy a bánya peremén óvatosan mozogjatok, mivel védőkorlát nincs!
Az ajánlott utakon közlekedjetek, mivel a bánya magánterület!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Ládarejtés története
2021 nyarán jártunk itt először és azonnal beleszerettünk a gyönyörű kilátásba és a gazdag növényvilágba. Már akkor tudtuk, hogy szeretnénk ide egy rejtést, mert ezt a látványt mindenkinek át kell élnie. Megközelítés
Bükkszentlászló felől
Az út paraméterei miatt a Bükkszentlászló-Bükkszentkereszt közötti útszakasz télen veszélyes lehet, hólánc ajánlott.
Busszal érkezőknek a "Miskolctapolca" megállónál kell leszállniuk. Menetrend Kilátás
A bányatetőről észak, kelet és dél felé is nyílik kilátás, előtted Miskolc, távolabbra a Tokaj és a Zempléni-hegység, tiszta időben jól látható a Tátra vonulata is.
Leírás
1890-ben Weiskopf Adolf vállalkozó bányát nyitott Miskolctapolca melletti Várhegy dombon, mellyel Hejőcsabán megalapozta a cement- és mészgyártás jövőjét. Nagyon körültekintően választotta meg a bánya helyszínét. Egyrészt az adott helyen jó minőségű mészkő volt található, másrészt a bánya jól megközelíthető volt közúton is.
Akkoriban a bányából 400-500 tonna mészkövet termeltek ki naponta, ebből 180-200 tonnát mészégetésre használtak, a többit cukorgyáraknak, vasgyáraknak és útépítőknek adták el.
Problémát jelentett azonban a várhegyi bánya elöregedése, a mészkő minőségének romlása. Új mészkőlelőhely fellelése érdekében Vadász Elemér geológus professzor kutatásokat végzett a környéken, és két javaslatot nyújtott be: a Miskolctapolcától nyugatra, légvonalban mintegy 2 kilométerre fekvő Nagykőmázsa 380 méter magasságban fekvő területét és a jóval távolabb, Kisgyőr határában lévő Üstök lelőhelyet. Végül a nagykőmázsai beruházás valósult meg 1950-ben.
2010 óta a miskolctapolcai bánya termelése szünetel. A kőfejtést véglegesen meg akarják szüntetni a robbantásokkal járó por és zaj miatt.
Geológia: "A Nagy-Kőmázsa oldalán fekvő, messziről látható hatalmas kőfejtőt több szinten művelték. Triász korú mészkövet tár fel, egyes helyeken vörösagyag-töbrök láthatók. Gyakoriak a széles repedések, melyeknek falán akár 15 centis kalcitkristályok ülnek."
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A ládának igazi őre volt ottjártunkkor! Nem zavartatta magát, ha el is bújt lépteink zaja miatt, tántoríthatatlan volt, s visszatért napozó pozíciójába. [Geoládák v3.12.10]
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
A Szinva-patak mentén (GCSINV) pontjai közzé iktattuk be azt a remek helyszínt. A régi zöld jelzés mentén indultunk a bánya felé és útközben találtunk egy keresztet Szőllősi Erika, 2008.02.28. felirattal. Vajon ki lehetett?
A bánya szélére érve nagy látószögű panoráma nyílt Miskolc városára érdekes kontrasztot képezve a tízemeletes panelek és mészkőbánya között. Egy alkalmas helyen beereszkedtünk az egyik "gödörbe" és egy erdészúton kanyarodtunk vissza az autóhoz.
A ládából a szemetet kidobtam.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Hatalmas bánya, Bélkő érzésem volt, mikor megláttam. Turistaúton mentünk fel, az aszfaltozott úton le. Nem szólt senki hozzánk, de ha felfelé megyünk, lehet megállít az őr.
Cipollinoval februári túrázás kora tavaszias időben. Miskolctapolcáról indultunk a Nagy-Kőmázsán át a Görömbölyi pincesorig. Közben természetesen a ládát is begyűjtöttük. Köszönöm a rejtést!
N 48° 3,844' E 20° 40,962' 320 m [GCNKMP+letérés az útról]
N 48° 3,832' E 20° 41,173' 390 m [GCNKMP+1parkoló]
jelzést kell követni egészen a 
