18x12x6 cm-es konyhai doboz a kereszt mögötti fa tövében, fadarabbal takarva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Egy májusi, Prédikálószéken töltött éjszaka után Pilisszentlászlóra sétáltunk le. Azonnal megfogott minket a falu szépsége, festői fekvése, a csodás természeti környezet, és persze maga a kálvária is. Később aztán felvetődött bennem, hogy ide akár rejteni is lehetne. Így pár hét múlva visszatértünk, hogy jobban feltérképezzük a terepet, fotókat készítsünk, és kihelyezzük a ládát.
A kálvária
A falu önkormányzata 2018-ban döntött a kálvária megépítéséről. A Kálvária-hegy tetején (370 m magasságban) már 1930 óta áll egy kőkereszt, amelyet a munkálatok keretében felújítottak.
A kálváriát 2021. június 26-án szentelték fel és adták át.
Az egy vonalban elhelyezkedő stációk alja terméskő, fülkéik pedig fehérre vannak meszelve.
A kálvária különlegessége, hogy az egyes stációkon a feliratok a magyar mellett szlovák nyelven is szerepelnek.
A falu és környéke
Pilisszentlászló (szlovákul: Senváclav) a Visegrádi-hegység legmagasabban, 310 és 430 m között fekvő települése. Ez a nagy magasságkülönbség abból adódik, hogy közigazgatásilag nemcsak a falu belterülete, hanem a hegység egy jókora része is a településhez tartozik.
Bronzkori és római kori leletek tanúskodnak arról, hogy a terület régóta lakott.
A közeli erdő az Árpád-házi királyok vadászterülete volt. III. Béla a jelenlegi templomdombon (Kékes-hegy) vadászházat épített, amit III. András 1291-ben a pálosoknak ajándékozott. A pálosok itt építették ki a Szent László tiszteletére felszentelt monostort, majd e körül alakult ki az akkor még Kékesnek nevezett falu.
A falu a török időszak utáni újjáépítéskor kapta meg a Szent-László nevet, ez később módosult a mai névre.
A pálosok a Felvidékről hoztak erdőművelésben jártas, szlovák anyanyelvű telepeseket. A II. világháború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere Pilisszentlászlót is érintette, de a falu kétnyelvűsége a mai napig is tovább él.
A római katolikus templom a falu egyetlen műemléke. Az elpusztult monostor helyén, annak alapfalain, barokk stílusban 1770-1772 között építették fel a pálosok. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere látható: a kitárt szárnyú holló cipót tart a csőrében.
N 47° 43,606' E 18° 59,056' 377 m [GCPIKA+templom]
A főtéren áll a Szűz Mária bemutatása-kápolna.
N 47° 43,392' E 18° 59,331' 360 m [GCPIKA+kápolna]
A Szentlászlói-medencében ered a Lepence-patak egyik ága, és az Apátkúti-patak is. Mindkét patak Visegrádnál torkollik a Dunába.
A faluból sok turistaúton elindulhatsz a Visegrádi-hegység nevezetességei felé. Csak pár példa ezek közül:
Piros kereszt NY felé: Prédikálószék, Dobogó-kő, Vadálló-kövek, Rám-szakadék
Zöld sáv ÉNY felé: Spartacus-ösvény
Piros sáv É felé: Apátkúti-völgy, Kaán Károly-forrás
Kék sáv ÉK felé: Urak asztala
Kék sáv D felé: Dömör-kapu, Holdvilág-árok
Megközelítés
Ha tömegközlekedsz, a Szentendre és Pilisszentlászló közötti 870-es járatot keresd.
Parkolni a községháza környékén érdemes:
N 47° 43,364' E 18° 59,299' 366 m [GCPIKA+parkoló]
Források, további infó
Pilisszentlászlói kálvária - Csendhegyek blog
Pilisszentlászló - Wikipédia
Iconfinder 
