Busszal: Nemesvita, Buszforduló megállóban kell leszállni. Menetrend
Nemesvita
Különleges fekvésű, sokrétű arculattal bíró falu a Balatonederics mellett elérhető Nemesvita.
Gyönyörű arculat és vadregényesség jellemzi még a belterületi részeket is. Nemesvita a 13. század elején a Tornai nembeli Tiba birtokában volt. A település régi zalai egyházas hely volt, egymással versengő kisnemesi családok lakták.
A falu a tatárdúlás (1241) előtt a völgyön kívül is terjeszkedett, egészen a törekpusztai határig. A település földesura után nevezték Töreknek, a 13. század végén ott is épült templom, ezért a puszta másik neve még 1514-ben is Egyházastörek volt.
Vita legfőbb jövedelemforrása kezdettől fogva a szőlőtermesztés - borkészítés volt. Szőlőit egy adás-vétel kapcsán már 1216-ban oklevél említi. A templom északkeleti tájolású, Szent István tiszteletére szentelték, az épület egyhajós, a szentély egyenes záródású, mennyezete cseh boltozatú, a hajó a toronyhoz lett csatolva. A templom bejáratával szemben, az ajtó fölött látható az építtető lovag címere: Rózsa alakú keretbe foglalt csúcsos pajzsban haránt címergerendával elválasztva két medve, vagy vadkanfő.
Mária-forrás
A Keszthelyi-hegységből előtörő friss, tiszta forrásvizet kóstolhatjátok meg, a gyönyörű környezetben megépített kútból.
Máriát és gyermekét ábrázoló domborművet, Medve András (...) és Baksa Soós Krisztina szobrászművészek készítették.
Szent István király-templom
Egy kutató, Petneházyné Mály Bice szerint a vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén.
A templom a keletkezéséről szinte mesél: vagyis Árpád-kori eredetéről és a templomosok építészetéről. Bár Kurbély György veszprémi püspök szerint régi parókiáját a ciszterciták emelték, mintegy 600 évvel ezelőtt. E tényállítás azon alapul, hogy a kutató felfedezte a stílusukra jellemző egyenes záródású szentélyt, nem gondolva a megoldást korábban alkalmazó templomosokra és johannitákra. E megfogalmazás azonban lehet szándékos ferdítés, hiszen a templomosok emlékét 1816-ban még hallgatásba fullasztották.
A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, úgy ahogy a felette kőfallal övezett lovagházat. A templom északkeleti tájolású, Szent István tiszteletére szentelték, mert mind a templomosok, mind a johanniták, ha nem Jézus életével összefüggően, akkor magyar szent nevére keresztelték templomaikat. Az épület egyhajós, a szentély egyenes záródású, mennyezete cseh boltozatú. A hajó a toronyhoz lett csatolva, mely megoldást faluhelyen kizárólag a templomosok alkalmazták a 12. században.
A vitai templom kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak. A hajó és a szentély szélessége megegyezik, ami a kora gótikára vall, ugyanis a templomosok, sorsukat nem sejtve, mindenkor a jövőért munkálkodtak. A szentély egyenes záródása - mint említve volt- ugyancsak az egyházi lovagrendekre jellemző. A fal síkjából csak a pillérek ugranak ki, melyekben a mennyezet hevederei futnak. Érdekes, hogy a hajó második, kisebb hevedere után a szentély íve következik, mintha a szentélynek kettős diadalíve volna. Maga az apszis a hajó padlószintjénél mindenkor egy lépcsővel magasabban van, itt is így volt, amíg át nem alakították. A szentélyből nyílik a sekrestye. Régen innen lehetett a vastag pillérkötegen át a falba vágott lépcsőn feljutni a szószékre, melyet elbontottak.
A templom bejáratával szemben az ajtó fölött látható az építtető lovag címere: Rózsa alakú keretbe foglalt csúcsos pajzsban haránt, úgynevezett címergerendával elválasztva két medve, vagy vadkanfő. A címer fölött szembeötlő a torony két eredeti késő román, illetve kora gótikus tölcsérablaka. Szinte kiáltanak a 12. század végi stílusjegyek. Bár az ablakok mérete az akkoriban épült hazaiakénál nagyobb, jóval nagyobb a templom is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A közeli MM láda után, mintegy levezetésként megnéztük ezt is. A templom másik oldaláról nem is gondolná az ember, itt a forrás és a vízfolyás mentén micsoda kis kert van, nagyon tetszett. A ládával minden rendben, hamar meglett.
A mai nap fő célja a Zala vármegye csúcsládája. Pestről érkeztem Keszthelyre vonattal, onnan Nemesvitára busszal. A rejtek adta magát, de a láda már nem. Már majdnem feladtam mikor hirtelen ötletből megnéztem jobban, s lám megvan. Minden rendben vele! A forrás nagyon szép a templom számomra érdektelen. Innen irány tovább a Tücsökdombi kilátóba!
Levadásztam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Vállustól Nemesvitáig a kutyatemetőn és a megye magassági pontján át egy csodás útvonalon szép kilátásokkal jutottam idáig. Nagyon szép a forrás környéke, a templom is nyitva volt, bekukkantottam. A láda rendben a helyén van. A településen nagyon szép házakat láttam, csendes, kellemes hely.
N 46° 49,454' E 17° 22,057' 150 m [GCNVMF+Parkoló]
