Ez a hely a sétanyok zsákutcája, de ha mégis lenne valaki a közelben, ott a QR kódos pótjelszó a közeli műtárgy hátulján. Ha nincs nyitva a főkapu, pótjelszó a parkolónál lévő villanyoszlopon.
Ez egy ősláda. Sokáig gazdátlan volt. Időszakosan átvettem, mert kötődöm is a helyhez. De, ha szeretnéd gondozásodba venni, szólj! A rejtés, a ládaoldal már új! Tapiapi
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
QR: A láda és a pótjelszó is QR kódot tartalmaz. Ezzel gyorsíthatod a logolást. Ha olyan alkalmazást használsz (Geoládák, g.hu+) amelynek van QR-kód olvasója, akkor automatikusan kitölti a logolási felületet. ha nincs, akkor a telefon fényképezője egy jegyzet file-ként beolvassa a jelszót és elmentheted magadnak, hogy otthon belogolj.
Itt parkolj le,
N 48° 0,946' E 21° 10,316' 100 m [GCtdob+parkoló] és utána gyalog közelítsd meg a ládát.
2023. 12. 26. A felújítás befejeződött, a láda újra kereshető. A romos iskolát, szó szerint, eltüntették.
Ibolya, anyácska, emlékek
Március első napjaiban, 2023-ban, amikor a láda rendbetételére a helyszínre érkeztem, harmincéves emlékek törtek fel bennem. Benézve az egykori gyermekotthon tornatermének betört ablakain, nem a rozsdásan porló mennyezetet és madártanyát láttam, hanem ahogy Oláh Ibolya énekel egy iskolai rendezvényen. Még jóval a Megasztár és a "Magyarország" előtt. Ott ültem vendégként Anyácska mellett a tanári pulpituson és libabőrösen borzongtam. Szóval Anyácska, azaz Illésné Áncsán Aranka. Tizenkét évig volt a tiszadobi gyermekotthon igazgatója. Hívott, hogy pályázzam meg az otthon területén lévő szakiskola igazgatói posztját. Ahol "kegyelemkettes", néha sorstalan gyerekeknek kellett volna szakmát és jövőt adni. A gyermekotthon nevelőiből álló tanács azonban sem az én sem Anyácska terveit nem támogatta. Én nem lettem igazgató, őt 26 év tiszadobi misszió után a politika elfújta, most a kecskeméti SOS Gyermekfalu lakásotthon hálózatának az igazgatója. Az iskola, a műhelyek pedig ott állnak árván, úgy tűnik az 1,7 milliárdos felújítási keret csak a kastélyra, az utakra, a kerítésre és a parkolóra elég. Az eredeti láda körül már kiírtották az ártéri erdőt, ezért épp a tornaterem közelébe rejtettem az új ládikát.
Az eredeti ládaoldalból ennyi volt használható:
Az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula építtette a tiszadobi kastélyt és parkját 1880 és 1884 között, Meining Artúr tervei alapján. A soktornyú kastély és parkjának ősi kocsányos tölgyei, a buxus labirintus, a száz darabból álló tiszafa sor, a barokkos park a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyokat idézi. A hagyomány szerint év körmintájára 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablakszeme van.
Amit még érdemes tudni róla
A tiszadobi kastély nagyon emlékeztet a vajdahunyadi várra. Kerek saroktornyának előképét a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatjuk. Az északi-homlokzat nyugati saroktornyába a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon.
Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi. A tiszadobi kastély lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén "kúszó", fafaragásos, háromkarú falépcső.
A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten a fiókos dongaboltozatú nagyterembe, a lovag vagy bálterembe lépünk. A boltozat éleit és a mezőközepeket a stukkóbordák hangsúlyozzák, egy későgótikus- reneszánsz hálóboltozat rajzolódik itt ki. A földszinti nagyterem (lovagterem) közepén gótikus-reneszánsz vöröskőkandalló áll, homlokán a felirat "Fidelitate et Fortitudine", azaz hűségért és bátorságért.
Egykor az egész kastély, de különösen a bálterem falait és egész belső terét műkincsek tömege borította. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet.Ugyancsak a földszinten található az L alakú gyűjteményes nagyszalon. A terem mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély "The Cartoon Gallery" terme mennyezet-stukkójának.A nagyszalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája, amelyből a "Hímestorony-aljba" rejtett könyvtárkabinet nyílik. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül. Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a "Törcsvári-torony" aljában.
A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. A királyi hálószoba a "Nebojsza torony" aljába került. A királynéi vendéglakosztály e fölött helyezkedett el az első emeleten, s ott tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztály a földszinti társasági termek felett.
Az Andrássy család
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt gróf Andrássy Gyula (1823-1890), a regényes életű, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza-szabályozásban.
Itt alapítják meg 1845-ben az első ármentesítő társulatot, elnöke gróf Andrássy Gyula kezdeményezésére 1846. január 19-én megalakul a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezd. Látványos emléket állított a hálás utókor a Tisza szabályozóinak, megszentelve az első kapavágás helyét, az Urkom-dombi "Hármas- emlékművet". Misztikusan szép az Andrássy Gyuláé, monumentalitásában is arányos és emberi, a tragikus halált halt vízmérnöké, Vásárhelyi Pálé, a legnagyobb magyar emlékművén pedig , híven tükrözve az esemény jelentőségét, Szász Károly verse olvasható.
A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát, a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azazhogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük.
Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Tiszadobról, s arról, hogy miért is vetették meg lábukat az Andrássyak e településen, sokat elárul a gróf alkalmazásában álló angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens, 1865-ben, édesanyjához írt levele:
"Az emberek itt teljesen mások, mint Terebesen és Észak-Magyarországon. Udvariasak, intelligensek és nagyon jó módúak, lovagiasak és önzetlenek. Nagyon kifejező és egyszerű nyelven beszélnek."
Egyes vélemények szerint, az öreg gróf fia, II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak, közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a "vörös grófnő" Katinka, akitől azt várta a család, hogy a három leány után végre fiúként születik meg. Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes után Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között:
"E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem."
A pusztulás
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban egy szomorú esemény történt . A nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett kastélyt (a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték). Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf - úgy mondják - nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak.A kastély állami tulajdonba került. Háromszáz osztrák gyerek nyaralt itt 1948-ban, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide, majd 1950-től napjainkig gyermekvárosként működött.
Minden év augusztusában (1998-tól) megrendezésre került a kastélyban a tiszadobi zongorafesztivál, a "Zongora Ünnepe Keleten", ahol a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei léptek fel. A rendezvény állandó szereplője Kocsis Zoltán volt.
A jövő
A fejlesztések befejeztével a térség egyik legpatinásabb rendezvény és konferencia helyszínévé válhat a kastély. Olyan állandó kiállítás költözik a kastély tereibe, amely az Andrássy családot és a kastély történetét mutatja be. Az Andrássy családot és a kastély történetét bemutató kiállítás helyszínei a földszinti teremsor, a lovagterem, az első emeleti termek egy része, illetve a toronyszoba két szintje, Andrássy Katinka hálója és az alatta elhelyezkedő dolgozószoba.
A fentieken túl a kastélykertben megépül egy tematikus játszótér, továbbá helyreállításra kerülnek a történeti úthálózati elemek, valamint elkészül a Holt-Tisza partjának részleges rehabilitációja és egy csónakkikötő építése is.
A tervek ezen a linken tekinthetők meg:
Látványterv 
