Pót jelszó a pad mögötti korláton, gravírozott táblán.
Pótjelszó koordinátája: 43°37,036' 18°00,707'
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Konijc, Szarajevótól kb. 60 km-re délnyugatra, a Neretva folyóhoz közel, a hegyekben található.
Autóval érkezőknek itt érdemes megállni:
N 43° 37,937' E 18° 0,074' 123 m [GCTITO+1parkoló]
Fontos tudnivaló
A parkoló katonai terület, ezért csak előzetes regisztrációval és belépővel lehet parkolni!
Bevezető
2023. októberében jártam
Konjic-ben, ahol lehetőségem volt idegenvezetéssel felkeresni a Tito bunkert. Érdekesnek találtam a bunker történetét és a látnivalókat, ezt szeretném most veletek megosztani.
A bunker nyitvatartása
A bunker katonai területnek minősül, ezért a látogatása előzetes regisztrációval, csoportosan lehetséges !
Nyitva tartás: Hétfőtől-vasárnapig 09-21 óráig.
Ár: 2023.októberében 20 KM (kb.4000.-Ft)
Tel.: (387) 61-628-543
Viber: (387)61-628-543
E-mail: info@titovbunker.com
(Sanelt keressétek!)
Regisztráláskor egy nekünk megfelelő időpontot fognak felajánlani, és visszaigazolást fognak küldeni.
A Tito bunker története
A II. Világháború utáni hidegháborús időszakban sok európai országban kezdtek beton bunkerek, védelmi állások kiépítésébe. Magyarországon a déli határon került sor ilyenre, de közismertek az Albániában létesült hasonló objektumok.
Jugoszláviában 1953-ban kezdtek el egy nagyszabású, atomtámadás elleni védelemre tervezett, alagútrendszer építésébe. A munkálatok 26 évig tartottak. A tervek szerint 20 kilotonnás atombomba támadást kellett volna kibírnia a betonbunkernak.
Az objektumot ma csak Tito bunkernak nevezik, de hogy Tito valójában járt-e itt és látta-e az elkészült művet, erről nincsenek adatok.
A bunker bejárata álcázva, egy átlagos, a környéken megszokott egyemeletes házból nyílik. Természetesen belül a bunkert hatalmas acélajtókkal lehetett lezárni.
Az építkezés több mint 4 milliárd dollárt emésztett fel. Az alagútrendszert a Bjelasnica hegy belsejében alakították ki.
A bunkerban 6 hónapra voltak biztosítva az életfeltételek. A külvilágtól független víz, energia és élelem ellátásra rendezkedtek be.
Összesen 350 személy részére tervezték meg az objektumot.
Szükség esetén csak egyetlen nő léphetett volna be, Tito felesége, Jovanka. A többi férőhely a legfelső politikai és katonai vezetők számára készült. Nyolc alternatív kijárat van, amelyek nem láthatók a térképen, és a hegy tetejére vezetnek.
Ez a hatalmas létesítmény több mint száz szobával rendelkezik, összesen 6400 négyzetméteren.
A térkép jól mutatja az óvóhely U alakú kiképzését. Az építkezéshez a munkásokat Jugoszlávia távoli tagköztársaságaiból hozták ide, lesötétített buszokkal. A környék mindig is - azóta is - katonai terület volt.
Érdekesség, hogy mire a bunker elkészült, addigra már el is avult. Védelme már nem felelt meg az időközben kifejlesztett nagyobb romboló erejű atomtámadással szemben.
Kérdésemre, hogy a kitermelt rengeteg földet, sziklát hogy tüntették el feltűnés nélkül, az idegenvezető elmondta, hogy egy közeli gátépítéshez használták fel.
Ez volt Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban őrzött titkának és legdrágább építményének története. A bunker Jugoszlávia 1992-es felbomlásáig államtitok maradt. A nagyközönség számára tárlatvezetés csak 2011-ben vált elérhetővé.
A bunker névadója
Josip Broz Tito Kumrovecben született 1892-ben és Ljubljanában hunyt el 1980-ban. Horváth-szlovén szülők gyermeke volt.
Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető. Már életében komoly személyi kultusz vette körül. Ő testesítette meg a Jugoszláv egységet.
Egy legenda szerint a Tito egy ragadvány név, 1934 körül kezdte el használni. Pletykák szerint így adta ki a parancsokat: TI (te) TO (az) tedd, csináld ezt vagy azt!
De ennek nincs valós alapja, mivel ebben az időben nem volt még vezető beosztásban. Inkább a Titusz horvát név változata.
Forrás
Tito titkos bunkere 
