Megye/ország: Heves
Elhelyezés időpontja: 2024.03.09 13:00
Megjelenés időpontja: 2024.03.12 17:40
Utolsó lényeges változás: 2024.03.12 17:40
Utolsó változás: 2024.04.23 13:07
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: N.Zs. és Anti
Ládagazda: N.Zs. Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 6500 m
Megtalálások száma: 35
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
A geoláda keresgéléseink alatt kialakult, hogy számunkra az igazi geocaching, amikor jelöletlen utakon jutunk el egy-egy ládáig, egy-egy "lost place" pontra. A Lágyasi-legelő és környéke a Mátra turisztikai látványosságain kívül esik, a környéken nincsenek jelölt turistautak, igazi felfedezésre váró terület.
Két virtuális és egy hagyományos ponttal szeretném bemutatni ezt a szép környezetet.
Röviden:
1. pont: karón lévő tábla egyetlen szava (5 betű)
2. pont: talapzat alatt földközeli lyukban fatáblán (5 betű)
3. pont: 10x20x20 cm méretű doboz fatönkben (8 betű)
Óvatosan vedd ki a helyéről, mert nehéz. Tele van kövekkel.
A túra összesen ~13 km!
Ha jól csinálod, akár több is lehet! :-)
Röviden
Jelzett turistaút nem vezet ide!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel, Gyöngyös és Eger felől autóbusszal lehet megközelíteni. Budapestről Parádra napi három közvetlen járat közlekedik. Menetrendek.hu
Autóval a Bodonyi horgásztó közelében a sorompón kívül lehet parkolni N 47° 56,916' E 20° 0,210' 248 m [GCLLGL+parkoló] Bodonyi Horgásztó, vagy Kiskata-réti víztározó igényesen kiépített horgásztóként működik. DE! A tó magánterület, semmiképp ne menjetek be engedély nélkül.
Látszólag a továbbiakban is járható az út autóval, de néhány száz méter után egy komolyabb gázló van törmelékekkel: N 47° 57,060' E 19° 59,825' 249 m [GCLLGL+gázló].
Bodony
A település már az őskorban is lakott volt. Első okleveles említése Budun néven 1275-ből való, az 1332-73. időszakban Bodon, 1586-ban már a mai nevén szerepelt. Kezdetben az Aba nemzetség birtoka, majd a Perényi, az Országh, a Forgách családé volt. A XVII. században több évig lakatlan volt. A XVIII. században hamuzsírkészítéssel és sörfőzéssel is foglalkoztak a faluban, de volt agyagbányája és téglaégető ipara is. A fejlődést az 1904-es tűzvész torpantotta meg; majdnem minden ház leégett. De lassan újraépült.
Páratlan, Kékestetőre néző panorámával rendelkezik, minden irányból erdők és hegyek övezik, amit ellenőrizhetünk, ha elmegyünk a település kiemelkedő pontjára, a Kopasz nevű dombra. N 47° 56,860' E 20° 1,460' 123 m [GCLLGL+panoráma].
A falu nyugati határában terül el, a különleges természeti értéket képviselő Lágyasi-legelő. Többhektáros, erdőkkel, hegyekkel körbe szőtt egybefüggő ősgyep. Vadvirágok sokasága és különleges fűfélék gazdagítják növény flóráját, miközben számos öreg fa színesíti a tájat.
A legelőt átszelő Kata-réti-patak árterülete a vizes-mocsaras élőhelyet kedvelő növény- és állatfajok számára is kedvező körülményeket biztosít. Időnként Gyógynövény-túrát is szerveznek ide.
Lágyasi-legelő
A Boldogasszony magosa, a Boldogasszony-Nagy-bérc, a Puszta-bikk és a Kő-hegy ölelésében, a Pap-berki- és a Kata-réti-patak összefolyásánál egy hegyi rét hangulatát idéző kaszáló és fás legelő. Erdőirtáskor meghagyott hagyásfái, jellegzetes fái, a kocsánytalan és csertölgy, gyertyán, mezei juhart és vadkörte, amik különös tájmintázatot hoztak létre.
Ebben a szépen kezelt, kaszált fáslegelő-közösségben találkozunk egyedül álló, látszólag magányos fákkal és a környező erdő terjeszkedése által bekebelezett, erdő ölelte egyedekkel. Néhány hagyásfát pedig áthatolhatatlan cserjés - kökény, szeder, galagonya övez.
Többszöri tervezés után az új évben végre ez az ígéretes sétálós multi is sorra került. Az idő a hideg ellenére csodásan alakult, az egész környéket ugyanis zúzmara fedte, így valóságos téli mesevilágban cikázhattam a pontok között. Ehhez páratlan csend, nyugalom társult, egyedül a Gombás-tónál találkoztam csak néhány autóval. Segédpontokat nem használtam, így főleg a ládapont elérése volt kihívás, amíg az útba eső árkot ki nem kerültem jobbra. Bodonyból indulva és Szuhára érkezve remélem spóroltam pár km-t. :) Köszi az élményt és a szép rejtéseket!
Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom,
Télapó zúzmarát fújdogál az ágon.
Egy 50 km-es kerekezés a Mátrában Zsuval. Csodás arany október, tizenegynéhány fokkal. Élveztük minden percét. Parádról fel az Oroszlánvárhoz, majd vissza és fel Bodonyba, ahonnan egy kis erdei kalandozás után legurultunk egy kávéra Sasvárra. Majd onnan zárult a köröcske 😊🌞👍😎
e-MTB találat, a mai kerekezésem utolsó és legnehezebb ládája.
Már kicsit sajnálom, hogy rábeszéltem a rejtőket a moderáció során a multivá alakításra, a 2. és 3. pont felkeresése számomra nem érte meg a belefektetett fáradságot.
Ehhez talán hozzájárult az is, hogy kánikulában vágtam neki az útnak. Az első pontig még vidáman elkerekeztem a szép réteken, a 2. pont felé meredek emelkedő vezet, a bringát sem akartem gyilkolni itt, ezért felfelé tologattam többnyire.
A mátrai kör végére még egy kis izgalom kijutott, éppen csak kitartott a bringa töltése Mátraházáig.
Szilicei tájfutó bajnokságok után még ott aludtam Hosszúszón (Dlha Ves), és hazafelé a Karancson elrejtett mozgó után ezt a régóta nézegetett multit vettem célba.
A horgásztónál szűknek találtam a helyet (nem szeretek horgászokkal vitatkozni), és árnyék se volt, kicsit visszamentem, és ott parkoltam.
A dózeren megállt egy terepjáró, és elvitt egy darabon: a helyi hivatásos vadász, beszélgettünk egyet. Így aztán az első ponthoz a réteken és a patakon átkelve érkeztem.
Nagyon szép rét!
A második pontra szinte légvonalban, aztán a harmadikra is az árkon át. (Az emlékmű nem a multi fénypontja, de hát kell egy fordulópont.)
Vissza újra át az árkon, aztán a patak mentén.
Nagyon jó kis séta volt, az egyetlen negatívum az este kiszedett hat kullancs - de hát a Mátrában ez megszokott.
Nagyon szép környezet. :-)
Jól átgondolt rejtések. :-)
És a ládaoldal is jó lett. :-)
Érdekes jelszó. Biztosan van hozzá egy történet...
Nem a ládát, hanem a rejtekhelyet kellett rendbe tenni. Néhány hónapja a Bolcsó-emlékmű mögötti erdőben kiválasztottuk a tuti rejtekhelyet. Aztán megritkították az erdőt, és három fa is rádőlt a tuskóra, amit leemeltünk, hogy hozzá lehessen férni a dobozhoz.
A logokat olvasva ha2-nek és kupecnek is sikerült az árokba ki és beereszkedés, ezért ma mi is így érkeztünk a helyszínre. Találtunk egy egészen vállalható útvonalat hozzá. Izgalmasra sikerült. Először egy hatalmas rókavárat találtunk, majd egy kis rókát, aki az árok alján lapulva figyelte, hogy mit csinálunk. Annyira kíváncsi volt, hogy nem szaladt el, hanem lapulásból egyre feljebb emelte a fejét. Először sandán, laposan nézett ránk, majd egyre bátrabban, míg végül létre jött a szemkontaktus.
Utána a környék felfedezésére indultunk, érintve az Áldozó-patak, Gulyásvár, Áldozó-kút helyeket. Nagyon változatos, inger-gazdag útvonal volt. Több helyen találtunk kisebb, nagyobb rétet, de amit a térkép annak jelölt, ott már fák vannak. :-) Közben a felhők kezdtek gorombulni, dörgött az ég, de erősen gondoltunk arra, hogy majdcsak odább áll a rossz idő. Meg is álltunk és egy farakására ülve ettünk, ittunk az utolsó 4 km előtt... mendegéltünk tovább, több gázlón átkeltünk... és mikor már csak 500 méterre voltunk az autótól, és megálltunk újból inni, kiderült, hogy a farakáson hagytuk a fotóállványt. És akkor hátra arc, vissza kb. 3 km, majd újból nekifutottunk az utolsó négynek. És az utolsó 500 méter sem múlt el izgalmak nélkül. Egy kerítés mentén mentünk, majd az erdőn át a víztározóhoz, és közben megtaláltuk a halálzónát. Rengeteg állatcsont volt szerte szét. Kisebb, nagyobb, főleg koponya csontok.
Végül eső nélkül megúsztuk a kalandot.
Szeretem az ilyen kieső helyeken, jelzetlen utakon történő túrákat. A 3. ponthoz közeledve, mikor a kütyü már csak 350 m távolságot jelzett, jobbra lecsaptam egy nyiladékon, ami a végén egy baromi meredek vízmosásba torkollott, de a másik oldalán kimászva a rejtek-tuskóhoz értem. Annyira megtetszett a vízmosás, hogy visszafelé is azon keresztül mentem. A rét valóban szép, kár, hogy nem legeltetnek rajta.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Biciklivel kerestem a pontokat. A tó végénél, egy mező szélén parkoltam. Nagyrészt nem volt semmi gond, azonban a 2. és a 3. pont között egyszercsak egy süldő vaddisznót láttam magam előtt ballagni az erdei úton. Eléggé becsokiztam, hogy mindjárt előkerül az anyakoca... Próbáltam zajt csapni, de rám se hederített. Végül úgy döntöttem, hogy biciklivel megelőzöm és eliszkolok. Ez végül sikerült, de nem voltam nyugott...
Hosszúra nyúlt lábadozásom után, végre beleszabadultunk a természetbe! Jó lehetőséget adott erre ez a multi és a remek idő. Változatos, lenyűgöző volt a táj a környezet, egy pillanatig sem unatkoztunk. Nem siettünk, majd egy egész napos program lett a vége. 2-3-1 sorrendben jártuk be a pontokat. Jól megtervezett útvonal, sok látnivaló, ügyes rejtések. Talán egy kicsit lájtosabb is volt mint amit első látásra gondoltunk. Köszönjük ezt a szép napot!