19 x 13 x 6 cm-s hagyományos konyhai dobozt talajszinten keresd!
Elindulunk, mindig balra legyen a kerítés, nincs semmilyen út, nagyon régen lehetett. A kerítés elmegy szinte a rejtésig s attól jobbra lesz a csésze.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől Nyírbátoron át Mátészalkáig vezető
471-es főút mely 73 km hosszú. Annak ellenére, hogy háromszámjegyű út, fontossága és forgalma nagyjából az egyszámjegyű főutakéval vetélkedik.
Menetrendek
Debrecen felől 471-es úton balra kell letérni.
N 47° 40,575' E 21° 52,157' 135 m [GCMM09+letérés]
Javasolt parkolás
N 47° 41,032' E 21° 52,014' 150 m [GCMM09+parkoló]
Bevezetés
Az interneten sajnos nem található semmilyen információ a Sós-hegyről, így örömmel vettem
dr. Négyesi Gábor egyetemi docenc úr tájékoztatását, aki a Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéken dolgozik. (Nem mellesleg ő is kessertárs
negyesigabor80)
Köszönjük szépen az értékes tájékoztatást!
A Sós-hegyről
"Először is arról, hogy ez a Sós-hegy kisebb-nagyobb megközelítéssel elfogadható, mint a megye legmagasabb pontja. Azért írom ezt, mert egy ilyen homokbuckákkal tagolt felszínen, mint a Nyírség meglehetősen nehéz a legmagasabb pont megadása. Ez egyrészt abból adódik,
hogy ezek a - már eleve is különböző magasságú buckák - általában erdővel fedettek, a sűrű növényzet pedig nehezíti és sajnos pontatlanná is teszik a GPS-szel történő magasságmérést.
Így marad a hagyományos geodéziai módszer, ennek megfelelően kijelöltek egy magassági pontot a buckán, amely ponton elvégezték a magasság mérést, amelynek az értéke a térképen is szerepel. Megjegyzem, hogy az 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképen 171,1 méter szerepel és nem 172,5, de ez adódhat az eltérő méretarányból is. De ugyanilyen magasságú pontot igen nagy eséllyel lehetett volna találni máshol is, pontosan az előbb már említett
mérési nehézségek és az azokat övező hibalehetőségek miatt.
A mérési hibák nagyságrendjéhez érdemes megnézni, hogy pl. a Harmadik Katonai felmérése 174 méteres magasságot írnak, hasonlóan az 1941-ben készült katonai térképeken is.
Habsburg Birodalom (1869-1887) - Harmadik Katonai Felmérés (1:25000)
Magyarország Katonai Felmérése (1941)
Egy biztos, Hajdú-Bihar megye legmagasabb pontját vagy a Nyírségben, vagy pedig a Hajdúháton kellene keresni, de ez utóbbi legmagasabb pontja a Csegei-halom csak 163 méter, így ez elmarad a Sós-hegytől. Ami a szó valódi értelmében természetesen nem tekinthető hegynek, hiszen még a síkságok esetén érvényes legmagasabb határértéket, a 200 métert sem éri el, de összevetve ezt pl. a Hortobágyon jellemző 88-95 méter magassági értékekkel, ahhoz képest már valódi hegynek tekinthető, minden csak viszonyítás kérdése.
Tovább erősítheti a hegy képet a környezetéhez képest valóban kiemelt pozíció, mivel abból ezek a homokbuckák akár 10-15 méterrel is kiemelkedhetnek (Ebben a tekintetben a Sós-hegy eléggé hasonlít a Nyírség legmagasabb pontjára a Hoportyóra: ott is egy összetorlódott homokbucka mező legmagasabb pontját jelölték meg egy
háromszögelési ponttal). Különösen igaz ez a relatív magasságkülönbség azon a területen ahol a Sós-hegy is megtalálható, mivel ez az úgynevezett nyírségi vízválasztó, amely nagyjából Hajdúhadház, Nyíradony és Mátészalka között húzható meg. Ennek a vonalnak az
a jelentősége, hogy ez képezi a Nyírség legmagasabb részét, emiatt ez a vízfolyások futásirányában is változást okoz: az ettől a vonaltól északra eredő vízfolyások északi, a délre eredő vízfolyások pedig délre folynak. Többek között a Kék-Kálló is ettől a vonaltól délre,
nagyjából Fülöp község határában ered. Maga ez a nyírségi vízválasztó valószínűleg egy tektonikus kiemelkedésnek köszönheti a létét: egy délnyugat-északkeleti irányú törésvonal mentén a Nyírség ezen része a környezetéhez képest kiemelkedett. Ennek a kiemelkedésnek a kora nem bizonyított, legalábbis konkrét irodalmi adat nincs rá.
Még annyit érdemes tudni ezekről a homokformákról, hogy ezek anyaga a Kárpátokból az Alföldre lépő folyók (A Nyírségben leginkább a Tapoly, az Ondava és a Laborc) által lerakott hordalékanyagból származik, abból fújták ki a nagy sebességgel fújó munkaképes szelek a
0,1-0,2 átmérőjű aprószemű homokot, amely a homokbuckák anyagának döntő többségét alkotja.
A Sós-hegyet hordozó homokvonulat egyébként egy parabolabucka mezőben található, így hívják azokat a homokformákat, amelyek leginkább egy Nike cipőn található pipához hasonlítanak. Ezek magassága a 10-15 métert is elérheti, nagyon gyakoriak például Bátorliget környékén is, ott különösen látványosak, mert egy legelőterület kialakítása miatt leírtották róluk az erdőt, így a formák is könnyebben
felismerhetőek."
Az 1980-as években a domb déli oldalán kb. 50 m széles
nyiladék, előtere szántóföld volt. Ekkor sárkányrepülő oktató - gyakorló terepként használták.
Az információ
FyG,
Ftom játékosoktól van, melyet ezúton is köszönök.
A magaslaton
akáctuskó sarjról felújult fák láthatók. Szokták mondani, hogy az akác a Nyírség aranya. Egyes részeket tarra vágtak, sajnos panoráma nincs.
Mindenkinek kitartást, jó időt és kedvet kívánok!