Kisméretű (16x10x6 centiméteres), négyfülű doboz egy kidőlt fa belsejében. A tövénél próbálkozz, oldalról.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

A helyszín turistaúton legegyszerűbben a somoskőújfalui vasútállomás vagy a salgótarjáni Tóstrand irányából közelíthető meg, de hosszabb, kalandosabb túrával (ez esetben is végig jelzett utakon) érkezhetsz Karancslapujtő vagy Salgótarján központja felől is.

Ha Somoskőújfalut választod, a vasútállomással szemben, a főút mentén találsz parkolót:  N 48° 9,294' E 19° 48,965' 331 m [GCKKKK+1parkoló]. Innen a vasút feletti gyaloghídon átkelve a S- jelzést kövesd egészen a Karancs főcsúcsa és a Kápolna-hegy közti nyeregig. Innen az utolsó pár száz méteren a sárga kápolna jelen folytasd utadat. Ez az útvonal mintegy 3,5 kilométernyi táv, szűk 400 méter szintemelkedéssel.

Ha a tó felől jönnél, ott is tudsz parkolni a főút mentén:  N 48° 8,089' E 19° 48,863' 292 m [GCKKKK+2parkoló] Innen a P3 úton kell elindulni, ami egy jó darabig aszfaltos. Ez a jelzés a hegy magasabb régiójában keresztezi a S- utat, ott fordulj nyugat felé és az előző pont szerint folytasd. A táv itt hozzávetőlegesen 4,5 kilométer, mintegy 450 méternyi szinttel.
Magasabb építésű autóval, aki nem félti a futóművet, szabályosan a felhagyott bánya romos kapuépületéig mehet föl:  N 48° 8,973' E 19° 47,660' 473 m [GCKKKK+3parkoló]. Az út végig szilárd burkolatú, de helyenként erősen kátyús vagy lekopott, zúzottköves. Különösen az utolsó 4-500 méter lehet problémás. Ezzel a táv kb. felét, de a szintnek csak mintegy negyedét lehet megspórolni. ;)

Ezeken kívül Karancslapujtő felől a Z+ , Salgótarján központja felől pedig a S- lehet a választás. (Igen, ez utóbbi ugyanaz az út, amelyet az első pontnál már említettem.) Mindkét esetben a korábban már említett nyeregig kell rajtuk haladni, onnan pedig a kápolna jelzésén tovább.

Aki kerékpárral keresné a dobozt, annak a tó felőli verziót javaslom, a komoly szintemelkedésen, illetve némi zúzottköves szakaszon túl más nagyobb akadály nem lesz - az aszfaltos szakasz után is végig jól járható erdészeti úton haladhat - ez az út ugyanis egyben a Karancs csúcsán álló kilátó és adótorony szervizútja is. A zöld bicikliút jelzéseket kövesd.

Tömegközlekedéssel érkezők Salgótarjánba/Somoskőújfaluba vagy vonattal juthatnak el Hatvan felől, vagy pedig busszal sokfelől. Somoskőújfalu és a tó is a városközpontból helyi buszjáratokkal megközelíthető.

A Szent Margit-kápolna

A szépen felújított, nyitott, felszerelt, kívül-belül bármikor megtekinthető Szent Margit-kápolna a Karancs 685 méter magas Kápolna-hegyén található. Nevét IV. Béla király lányáról kapta, mivel a néphagyomány úgy tartja, a tatárok elől menekülő király itt pihent meg és rejtőzött egy darabig, aminek emlékére lánya kápolnát emeltetett a hegyen. A monda azt is tartja, hogy eredetileg a legmagasabb hegyre (azaz a Karancsra) akarták építeni a kegyhelyet, ám amit nappal fölraktak, az angyalok éjjel mind áthordták. Így végül az égiek akaratában megnyugodva, a kápolna a kisebb hegyen épült föl. A kegyhely Árpád-kori eredetére azonban konkrét bizonyíték nincs - sokkal valószínűbb, hogy a kora XVII. században emelték, de mind az építtető, mind az építés ideje vitatott.

Mocsáry Antal Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése 1-4. kötet (Pest, 1826.) című művének a 2. kötetében ír a Karancs hegyről és a kápolna történetéről: " ... Ennek tetején vagyon egy már tsak omladékjaiban látszó Kápolnának kőfala, melly a R. Catholicusok által Szent Margit tiszteletére szenteltetett." "Ki építette hajdan ez a Kápolnát, a mellette volt Remete-hajlékkal, kerttel, péntzével, istállótskával, az írók benne meg nem egyeznek." Majd idézi Bél Mátyás könyvéből a latin szöveget, melyben egyszerűsítve az áll, hogy Pálfy Katalin, gróf Forgách Zsigmond özvegye állíttatta a kápolnát. Pálfy Katalin a nádor harmadik felesége volt, a XVII. század elején élhetett, pontos adat nincs róla. Egy másik adat szerint Forgács Barbara állíttatta a kápolnát. Az építés ideje nem ismeretes.

Mocsáry Antal véleménye: "A' Mocsáry nemzetség pedig aztt állítja, hogy az ő eleji építették azt, határjokban lévén a' hely, és a' téglán M betű látszván, de a' fennt nevezett két írók ebben meg nem egyeznek..."

Annyi azonban biztos, hogy a romos kis templomot 1926-ban kezdték el közadakozásból újjáépíteni, ugyanebben az évben Karancskeszi plébánosa felszentelte, majd pár év múlva harangot is hoztak ide. A harmincas évek közepére készült el teljesen az épület, a mellette álló remetelakással együtt.

A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök.

A II. világháború után pedig jött a sok helyről jól ismert, szomorú történet: a kommunisták a kegyhely működését betiltották, a berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el.

Az ismét pusztulásnak indult kápolnát 1990-ben aztán Szöllős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán ismét elkezdték felújítani. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is.

A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs-kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából - július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.

2018 júliusában pedig elkészült a kálvária is: fekete márványlapokba vésett képeit a kápolna falán kívülről helyezték el, melyeket Hakkel Gyula készített és Angyal János adományozott.

A kegyhelyre rendszeresen imameneteket szerveznek és istentiszteleteket is tartanak ott.

A fentiekről bővebben is olvashatsz a ládaoldal végén található forráslistában szereplő oldalakon, ahol képeket is találsz a helyszínről. Az egyházi események időpontjairól pedig az alapítvány FB oldalán tudsz tájékozódni.

Egyéb információk

A Kápolna-hegy része a Karancs-Medves csúcsai jelvényszerző túramozgalomnak is. A mozgalom kódja a kápolnával szemben álló fán látható. Kérem, hogy erről képet semmiképpen se tegyél föl!

A kápolna mellett álló remetelak hosszabb túrán lévők számára akár bivakhelyként is szolgálhat. Az ajtón és ablakon ugyan csak függöny van, de egy dobkályhával fűthető a helyiség. Vizet a közeli Tarász-, vagy Tőke-kutakból általában gond nélkül lehet szerezni. A tűzrakásra fokozottan ügyeljetek!

Szép időben kihagyhatatlan látnivaló a Karancs főcsúcsán álló Ruzsik-kilátó. ( N 48° 9,466' E 19° 47,366' 715 m [GCKKKK+kilátó]). Szerencsés esetben akár a havas Tátrát is láthatod onnan, illetve logolhatsz a csúcsládába is.

Zárásképpen

Ha a "világ zajától távol" szeretnél kicsit leülni, elmélyülni - a Szent Margit-kápolna és környezete kiváló helyszín minderre. Ritkaság, hogy egy erdei kápolna teljesen nyitottan áll egy ennyire félreeső helyen - magam itthonról nem is tudok másik ilyenről. Ha te ismersz hasonlót, kérlek, a logodban írd meg.

Magam a Karancson már sokszor jártam, többek között a csúcs ládájának 2024. májusi megtalálásakor. Ekkor nálam volt a Kálváriakutató mozgóláda is, amelyet elvittem a Kápolna-hegyre. Látva az egyre szépülő környezetet, úgy gondoltam, ez a helyszín megérne egy állandó dobozt is. Ebben megerősített, hogy a Rejtési ötletek között is fölfedeztem a pontot, Gyombi játékostársunk javaslataként. Tehát már legalább kettőnknek tetszik a környezet. :) Gyere el hát te is, és lásd a saját szemeiddel! Aztán, ha neked is tetszett a helyszín, kérem, hogy logodban pár mondatban mondd el élményeidet, oszd meg a közösséggel a túra során készült képeidet.

Kizárólag a rend kedvéért álljon itt még két magától is értetődő kérés: ha megpihensz itt és eszel-iszol - amit tele felhoztál, üresen vidd is le a hegyről. Ami pedig még ennél is fontosabb: ha gyújtanál itt egy gyertyát valaki emlékére, kizárólag az arra kijelölt helyen tedd, és nyílt lángot soha ne hagyj őrizetlenül! A kápolnát sajnos már érték tűzkárok a figyelmetlenség miatt. Mindig hamar helyrehozták, de a bajt jobb megelőzni, mint utólag javítani.

Mindenkinek remek túrákat kíván a láda rejtője.

A hely történetéről szóló szövegrészhez felhasznált források:

Csendhegyek blog (képekkel)
Karancslapujtő község weboldala
Karancs-Medves info