A rejtek egy madáretető, mely kb. 160 cm-re a földtől, egy fa törzsén várja a megtalálókat.

Megközelítés
Aki kicsit szeretne csak sétálni, annak ezt a  N 46° 6,362' E 18° 6,633' 400 m [GCDOPU+parkoló] parkoló helyet ajánlom. Innét kb. 1,6 km-re van a rejtek. Ez nem kiépített parkoló, inkább csak útszélre való lehúzódásra alkalmas helyek. De sokan szoktak itt parkolni. Innét viszont gyalogszerrel lehet csak folytatni az utat, mert tábla tiltja a megjelölt parkolótól autóval történő továbbhajtást.

Kerékpárosoknak viszont egész klassz, széles aszfaltozott erdészeti út vezet a láda közelébe és csak az utolsó 400 m járható nehezen kerékpárral.

Tömegközlekedéssel már kicsit hosszabb sétára számítsatok. A legközelebbi helyközi járatos buszmegálló kb. 3,2 km-rre van a rejtektől. A Kővágótöttös, Tótvári akna nevű megálló helyet keressétek a Volán menetrendben vagy a menetrendek.hu-n.

Ha pedig egy kirándulással szeretnétek egybekötni a ládakeresést, akkor Hetvehelyről a piros négyzet , Pécsről a piros sáv tűnik a legalkalmasabb útvonalnak, de elég sok alternatív turistaút halad el a környéken. A legnépszerűbb a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala, amelyről oda-vissza 3,5 km-es kitérővel lehet ezt a ládát "levadászni".

Bármilyen útvonalon érkeztek, egyszer csak elérkeztek a piros rom turistajellel jelzett elágazáshoz. Az első lépéseket egy széles szekérúton kell megtenni, de pár méter után ebből leágazik  N 46° 6,661' E 18° 7,186' 408 m [GCDOPU+balra] egy kellemes lejtésű ösvény. Ahogy egyre jobban lejt az út, úgy egyre jobban veszíti el az út az "ösvény jellegét". Figyelni kell, mert egy helyen ismét villás elágazáshoz érünk, ami nehezen detektálható. Balra jelzetlen út,  N 46° 6,684' E 18° 7,076' 398 m [GCDOPU+jobbra] jobbra folytatódik a jelzett út. Azt kell követni. Szerencsére jó a jelzettség, szépen látszanak a jelek és sűrűen vannak felfestve. Aztán egy egyre mélyülő vizmosás mellett haladva egy meredekebb részhez érkezünk.  N 46° 6,716' E 18° 7,000' 387 m [GCDOPU+meredek rész]Szerencsére ez csak pár méteren át tart, utána ismét kellemes a lejtő és hamarosan odaérünk a kereszthez, amely mögött a templom romjai láthatóak.

Sokat ne várjatok e helytől. Ez inkább egy spirituális utazás, melynek során olyan helyre invitállak, ahol egykor Árpád kori eleink templomot építettek, de mi, az utódok már csak egy könnyű kirándulás helyszíneként tekinthetünk rá, mely forgalomtól, zsivalytól, tömegektől mentes, hisz ez a turistaút egy "zsákutca". Innét nem vezet jelzett út tovább.

Döröm-cser Pusztatemplom - ahol a szigetvári vár kincsei lapulnak

A legenda szerint az 1566-os szigetvári ostrom előtt a vár kincseit ide menekítették, itt rejtették el a török elől. Erre utal a hely neve is: a kincset keresők itt "dörömbültek" a bejárat ajtaján. A cser tag pedig a területet borító csertölgyekre utal.

Terméskőből épült templomának romjai ma is láthatóak, ellenben a közelében lévő öreg temető pontos helye még nem lett feltárva. A lelőhelyen feltételezhetően a népi hagyományokban élő Döröm-cser pusztatemplomának maradványai figyelhetők meg. Az Árpád-kori templom építésének pontos ideje nem ismert, a XIV. században a Pécsi Káptalan tulajdona.

Fehérkút kessertársunk osztotta meg velem Baumann József túranaplójának ide vonatkozó részeit: "(...) 2014. július 29-én ismét felkerestük a templom romjait, hogy alaposabban megvizsgáljuk, és az alaprajzát elkészítsük. Óvatosan eltávolítottuk a feltételezett falak irányából az aljnövényzetet.
A rom falainak felmérése: kiderült, hogy egy Árpád-kori templom romjaira bukkantunk. A fal festett maradványait és egy középkori cserepet találtunk a felszínen. Résztvevők voltak: Gábor Olivér régész, Szajcsán Éva régész, Óvári Viktória régész hallgató, Blum András várkutató, Baumann József forrásépítő. "

Ekkor régészeti kutatás nem történt, viszont a feltehetően egyenes szentélyzáródású templom terméskőből épült romos falmaradványai is jól kirajzolódnak. A Janus Pannonius Múzeum az ArcLand projekt keretében 2013-ban lidar felmérést (lézeres légi felmérést) készített a térségben. A feldolgozott mikrodomborzati képen a templom falai ugyan nem kivehetők, az viszont jól látszik, hogy az épületet egy kb. 17x14 méteres, a környezetből kiemelkedő, háromszög alakú magaslati részen emelték. A helyi lakosság szerint a szigetvári vár kincseit az ostrom előtt itt rejtették el. Félelmetes helynek tartják, mert "a szellemek a pincében dörömbölnek."

A név eredete:
Döröncser (Dörönczér föld)
A dörömb "hullámos, dombos hely", ahol csererdő volt valamikor.

forrás:
turistautak.openstreetmap.hu

Túraajánlók, élmények facebook bejegyzése 2019. szeptember 25.

E helyhez a személyes kötődésem a geocaching-nek köszönhetem. 2020. április 8.-án gyönyörű napsütésben egy 25 km-es kis túra félútján elkanyarodtam erre, hogy bezsebeljem az itt átmenetileg pihenő Árpád-kori templomromok, templomok (GCAKT) mozgóláda megtalálásáért járó pontot. Erről a túráról itt olvashattok részletesen.

Zárszó
Az elmúlt évek alatt többször fellángolt a polémia a fórumon arról, hogy egy-egy helyszín ládaérdemes-e. Úgy érzem, hogy ez a hely határeset, hisz sok dolgot nem láthatunk itt, talán egy kicsit elrévedhetünk a múltban, de tény, hogy látványnak "vékonyka". Én viszont szeretem azokat a kirándulós helyeket, ahol van némi helytörténeti információ és ládát is lehet keresni. Ebben megerősített az is, hogy tőlem függetlenül a Döröm-cser Pusztatemplomot Zerind HUN is rejtésre érdemesnek találta és így bekerült a Rejtési ötletekbe.

A ládaoldalról első körben a moderátorok fejtették ki támogató véleményüket. A megjelenést követően pedig ti következtek, kedves kesser társak! :-) Írjatok a logot arról, hogy milyen volt a kirándulás ide, tetszik-e a hely, hogy éreztétek magatokat itt, a Mecsek egyik eldugottabb szegletében. - Köszi.

Gratulálok pappcsaládnak (és Silvának) a piros egyes találathoz!