A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
jelzésen indulunk el a Karancs csúcsához, majd itt balra fordulunk
jelzésre. Útközben tölthetünk vizet a Tőke-kútból vagy másnéven Elemér forrásból
jelzés mellett találjuk a ládát elrejtve egy fatuskó alatt kövekkel és faágakkal takarva.Intelligens logszűrés
-n mentünk fel, ami nem túl meredek, nem vészes emelkedő, lefelé viszont először a határvonalat, majd a
-t követtük, ami elég brutál meredekségű néhol. Nekünk ez 9 km lett.
jelzésen kapaszkodtunk föl, a képekről jól ismert források mellett. Az erdészeti faházikónál rövid pihenő, majd tovább, ekkor jött még a neheze.
-n. Az út tényleg nem mindennapi. Végig-végig-végig kaptató, időnként "négykézlábas" terepviszonyokkal tarkítva. Sokszor megálltunk, nemcsak az őszi erdőben gyönyörködni, hanem légzőszerveinket és futóműveinket megpihentetni is. A csúcsra érve természetesen minden viszontagság feledve, a látvány páratlan. Sajnos kicsit borongós, párás volt az idő, de jól látszottak még a Tátra hegyei is.
nem túl szimpatikus útvonalán jöttünk. Igaz ez jóval lankásabb, de kevésbé talp-barát. A törmelékkel felszórt szekérút, az erdőből kiérve pedig felfagyott aszfaltút nem túl kényelmes túraterep, különösen a vékonyabb talpú cipőben kirándulóknak. Utunk végén azonban salgótarjáni szállásunk, a Tóstrand mellett a Halász fogadó várt.
majd
jelzéseken haladtam. A sárga borzasztóan meredek volt. Itt még jól is jött a szemerkélő eső, mert legalább lehűtött. A csúcson már nem esett annyira jól, mert itt már a szél is fújt rendesen. Tetten egy kitérőt a kápolnához is. Ez nagyon tetszett. Főleg az, hogy az egyik oldala teljesen nyitott. A kápolna alatti bivakhelytől meg leesett az állam. Emeletes ágy, tűzifa, gyújtós bekészítve, asztal, tűzrakó hely. Mindez szépen karbantartva. Elismerésem annak, aki ezt kezeli. A csúcson nem időztem sokat, mert itt már eléggé fáztam. A kilátóhoz el sem mentem, mert amúgy sem lehetett semmit látna a nagy köd, és eső miatt.
jelzést választottam a kilátó megközelítéséhez, mert a térkép szerint elég sokáig műúton lehet menni a csúcs felé. A műúton valósagban csak rövid darabokban maradt meg az aszfalt, hosszú szakaszokon csak zúzottkövön lehetett közlekedni. A csúcs előtti szakaszon nem volt egyszerű felcipelni a kerékpárt. A rejtekhely közelébe érve az eső is eleredt, a láda meg nem akart meglenni. A leírás semmi támpontot nem adott a rejtekhely mibenlétével kapcsolatban. Mindenáron a közeli fa odujában akartam megtalálni a ládát, a bringára állva még felülről is belenéztem. Kb félórai keresgélés után lett meg a vastag avarba rejtett láda. Igy utólag már könnyű: a rejtekhely makró jelöléssel jelzett, nem a szokásos párhuzamos gallyak tömege.
-en, aztán pár száz méter után sikerült letérnem róla véletlenül és egy brutálisan meredek jelőletlen úton felkeveredtem egy olyan útra aminek a közepén a határt jelző kövek voltak. Követve a köveket hol a Magyar, hol a Szlovák oldalon sikeresen eljutottam a kilátóig. A kilátóból érdemes körülnézni. 180cm körüli magassággal fejedre is figyelj! A rejtést nehezen találtam meg, mert a fák eléggé árnyékoltak. Visszafelé a
-en, majd a
-án jöttem le. Így utólag örülök, hogy nem ezeken mentem fel, mert nagyon rosssz álapotban vannak bizonyos szakaszokon.