Megközelítés és parkolás
Pilisszentkereszt és Csobánka között található a Dera patak szurdokvölgye.
A kb. másfél km hosszú szurdok mindkét végén lehet parkolóhelyet találni, azonban hamarabb elérhető a látnivaló és látványosabb is az útvonal a Pilisszentkereszt közelében létesített nagy, kiépített parkolóból. Pomáz felől jövet Pilisszentkereszt előtt kb. 2 km-re, 15-ös kilométerkőnél balra ágazik le egy aszfaltút ehhez a parkolóhoz:  N 47° 41,100' E 18° 55,150' [GCDERA+parkoló].

Ha Budapestről tömegközlekedéssel szeretnél jönni: A Batthyány térről megy Pomázra HÉV. A pomázi HÉV állomástól indul Pilisszentkeresztre busz. Ahogy beérünk a faluba, az első megállónál kell leszállni. Bal oldalon találjuk a szurdok felső végéhez vezető kék sáv jelzésű turistautat.

A láda a völgy fölött húzódó kék háromszög-gel jelölt ösvény mellett található.
Aki nemcsak a pontért fut, annak javaslom, hogy ne a ládával kezdje, hanem a kék sáv jelzést követve először folyásiránnyal ellentétes irányban a szurdokvölgyön sétáljon végig, majd a szurdokból kiérve térjen rá a kék háromszög-re és így a visszafelé útján keresse meg a négyzetes alakú ládát!
Nagy élmény a két ennyire különböző környezet: a mély, hűs, növényekkel dúsan benőtt és sokszor muglikkal teli völgy és a kopárabb, keskeny, sziklákkal tarkított, kevesebbek által járt panorámás gerinc.

Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője. Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért. Emiatt kérlek úgy rejtsd vissza, ahogy Te is megtaláltad.

A Dera-szurdok
A Dera-patak a Pilis leghosszabb patakja, Pilisszentkeresztről ered és Szentendre alatt torkollik a Dunába.
Szerb nyelven a dera szó szakadékot jelent, a patak legismertebb elnevezése feltehetően a csobánkai szerbektől ered, de sokan sokféleképpen nevezik. A Mély, Kovácsi, Kovács, Pilisszentkereszti, de Pomázi-patak név is ugyanerre a száraz időben igencsak gyengécske vízfolyásra utal.
A Dera-patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó, kelet-nyugat irányú törésvonalban alakult ki, a két hegység határát képezi. A szurdokvölgyet kimosó vízfolyás ma búvópatakként hol eltűnik, hol a felszínre tör. A vadregényes völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák figyelhetők meg.
Ha nincs szerencsénk csapadékosabb időszakban erre járni, akkor is elbűvölőek a szurdok fehér, dahsteinin mészkő sziklái, a völgyet keresztező kis fahidak, a hűvösebb, párás klímát kedvelő páfrány, moha, erdei pajzsika, bükk, gyertyán, juhar, szil, vadcseresznye egyvelege.
A völgyben a hőmérséklet még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös marad, így ilyenkor is ideális túracélpont. A rövid, érdekes útvonal babakocsival nem játható, de kisgyerekekkel már jó szórakozás.

A szurdok Pilisszentkereszt felőli végénél régi mészégetők maradványai láthatók.

Ládatörténet:
2003.05.01.: Zizi és Áki, Erika, Kiserdő, TPM, Erdő elreji az eredeti ládát.
2019. 07. 28.: Mivel az eredeti rejtők 2008 óta már nem játszanak, a geoláda gazdátlanul sinylődött, a rejtek koordinátái pontatlanok voltak, a leírás szegényes és félrevezető, a doboz tele szeméttel, betelt logbookkal és fecnikkel. Strombus mind a ládát mind az oldalt rendbetette.
2019.10.14.-én a láda gondozását Stombustól átvettem.
A ládaoldal szövegét eredeti állapotban meghagytam.
A láda új gazdája: othnan