Multi pont 1: N 46° 8,880' E 18° 19,059' 244 m
(Duzzasztó gát - Fém lapka beton "híd" alatt)
Multi pont 2: N 46° 9,236' E 18° 18,830' 283 m
(Vasasi-árok - Fém lapka madár odún, kb. 2 m magasságban)
Multi pont 3: N 46° 9,449' E 18° 18,303' 297 m
(Hársas-forrás - Fém lapka fa gerendán a pihenőben)
Multi pont 4: N 46° 9,412' E 18° 17,926' 337 m
(Hármasbükk-forrás - Fém lapka forrás mögötti dombtetőn, kivágott fatörzsön)
Multi pont 5: N 46° 9,570' E 18° 18,635' 327 m
(Látkép Köves-tetőre - Fém lapka fatuskó oldalán)
Geoláda: N 46° 9,660' E 18° 18,819' 316 m
(Iszapoló, Medve-tó - Geoláda kéttörzsű fa törzsei közötti üregben)

Megközelítés

A túra kiindulási pontját Pécs-Vasas központjában, a Berze Nagy János Művelődési Ház melletti parkolóba  N 46° 8,009' E 18° 19,337' 190 m [GCVBVF+1Parkoló] javaslom. A zöld sáv turista út is innen indul, így aki az elejétől akarja végig járni a szakaszt, az innen kezdheti a túrát. Aki nem szeretne a település belterületén végig sétálni, az autóval egészen a Szövetkezet utca végénél lévő fordulóig elmehet  N 46° 8,466' E 18° 19,100' 212 m [GCVBVF+2Parkoló], ezzel kb. 1 km-t lehet megspórolni. Helyi tömegközlekedéssel is megközelíthető a kiindulási pont. A településre helyi járatú busz (Tüke Busz) közlekedik. A 13, 13Y, 14, 14Y, 102, és a 104 járatok választhatóak. Vashíd buszmegálló a  N 46° 7,979' E 18° 19,355' 189 m [GCVBVF+Buszmegálló] helyen található. Visszafelé a Petőfi-aknai buszforduló N 46° 9,233' E 18° 19,393' 260 m [GCVBVF+Buszforduló] használatát javaslom. Innen a 14, 14Y, 102, és a 104 járatokkal lehet visszajutni a kiindulási helyre, vagy akár vissza a városba.

A túra bemutatása

Egy rövid túrára invitálom a lelkes ládavadászokat a Mecsek középső-keleti régiójába. A kirándulás a Vasas-Belvárdi-vízfolyás forrásvidékén halad végig. A túra kifejezetten "vizenyős" jellegű, azaz jó részt vizes, saras útvonalakon, és helyszíneken halad, patak átkelésekkel, gázlókkal, dagonyázással, így ennek megfelelő felszereléssel, és lelkivilággal álljon neki mindenki.

Maga a Vasas-Belvárdi-vízfolyás Pécs-Vasastól északra található forrásmező térségéből ered, melynek több nevesített (pl. Hársas-forrás, Hármasbükk-forrás), és jó pár név nélküli forrás képezi a kiindulási pontját. A Vasas-Belvárdi-vízfolyás innen indul, és halad tovább déli irányba egészen Borjádig, ahol beletorkollik a Karasica-patakba. A környéken halad át a Mecseki Zöld túra útvonala, melynek egyik végpontja éppen Pécs-Vasason található, és itt halad át a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék túra is, egészen pontosan annak 9. szakasza (RPDDK-09 Abaliget vá. - Zobákpuszta). Ennek ellenére a Mecseknek ez a része a túrázók által méltatlanul nélkülözött, pedig ez is bőven tartogat magában természeti szépséget, és érdekességeket.


Túránkat Pécs-Vasason a Berze Nagy János Művelődési Háznál kezdjük, vagy a Szövetkezet utca végénél lévő parkolótól. A zöld sávon haladunk északi irányba a Vasasi árok nyomvonalát követve. Beérve az erdőbe kezdetét veszi a "vizenyős" kaland. Mindjárt a túra útvonal elején számos patakátkeléssel, gázlókkal tarkított úton haladunk a vízfolyás mentén.

Rövidesen elérjük első multi pontunkat, mely a régi vasasi duzzasztó gátnál  N 46° 8,880' E 18° 19,059' 244 m [GCVBVF-1] került elrejtésre. A duzzasztó gát a volt Vasasi Bányaüzem ipari, és bányavíz ellátását biztosította korábban. A vízfolyást felduzzasztva az itt található szivattyú toronyból szivattyúzták fel a vizet Petőfi-akna (korábban még Thommen-akna) irányába. A duzzasztó művet a DGT (Duna Gőzhajózási Társaság) létesítette feltételezhetően az 1800-as évek végén (pontos dátumot nem leltem fel ez ügyben), ill. több lépésben bővítették, korszerűsítették a világháborúkat követően (pl. ekkor épült meg a szivattyúházként működő torony is, mely eredetileg még nem állt a helyén). Később a bányaüzem rácsatlakozott a Duna vizet szállító közműves vízhálózatra, és a duzzasztómű szükségtelenné vált. Ekkor átadásra került a Pécsi Bányász Horgászegyesület részére, de a víz minősége a szivattyúzás leállása miatt rohamosan romlott, algásodni kezdett, így a horgászegyesület is magára hagyta a létesítményt. Végül 1975. környékén a gátat felrobbantották, melyre egy szomorú esemény is külön okot adott, ugyanis egy fiatal helybéli lány vetett itt véget az életének.

Utunkat északi irányba folytatjuk a zöld sávon, és rövidesen el is érkezünk a Vasasi-árok északi kiindulási szakaszához, ahol a zöld kereszt turista útvonal is becsatlakozik oldalágon. A kereszteződéstől kicsit távolabb találjuk túránk második virtuális rejtési helyét  N 46° 9,236' E 18° 18,830' 283 m [GCVBVF-2] egy fa madárodún elhelyezve, kb. 2 m-es magasságban. Óvatosan közelítse meg mindenki a helyet, hogy az esetleg fészkelő madarakat ne zavarjuk fel. A kódrészlet a talajszintről is jól leolvasható. Innen tovább haladunk a zöld sávot követve egészen a Hársas-forrásig, hogy a harmadik jelszó részletet is begyűjthessük.

A Hársas-forrás a Komló és Vasas között húzódó ún. Dervendi-völgyben található. A forrást Csokonay Sándor foglalta az 1950-es évek környékén. 2008-ban felújították, átépítették, így nyerte el jelenlegi állapotát. Eredeti - fakadási - pontjától 25 m-rel arrébb lett csövezve, mostani helyére. A forrás vize a felső triász homokköves és márgás rétegeiből utánpótlódik. Hozama elég csekély, meglátogatásakor (2026.03.01-én) sajnos egyáltalán nem is adott vizet, pedig csapadék volt bőven a korábbi hetekben. A forrással szemben valamikor a Pécsi Spartacus Sport Egyesület Hársas-kulcsosháza állt, ennek azonban jelenleg már csak a romjai láthatóak. A forrás közelében található egy szépen kiépített pihenőhely is. Itt keresztezi egymást a zöld sáv és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék túra útvonala, emiatt ez egy fontos túra csomópont is egyben. A pihenőhelynél találjuk a harmadik virtuális pontunkat  N 46° 9,449' E 18° 18,303' 297 m [GCVBVF-3].

Mielőtt folytatnánk utunkat keleti irányba a kék jelzésen, teszünk egy rövid kitérőt a Hármasbükk-forráshoz, mivel ez a forrás is a Vasas-Belvárdi-vízfolyás egyik fontos kiindulási pontja, forráshelye. A forráshoz haladjunk tovább a zöld sávon, majd a forráshoz vezető zöld kör turista úton. A Hármasbükk-forrásnál  N 46° 9,412' E 18° 17,926' 337 m [GCVBVF-4] találjuk meg a negyedik multi pontunkat, és a negyedik kódtöredéket. A legenda szerint a Hármasbükk-forrás onnan kapta a nevét, hogy a forrás közelében lévő dombtetőn állt egy nagy öreg bükkfa, ami a három környező település Somogy, Vasas, és Budafa (Mánfa) hármashatárát jelölte. A környéken jó pár nagy, öreg bükkfa található, így utólag már nehéz megállapítani melyik lehetett a legenda alapja, de a történet teljesen hihetőnek tűnik, ugyanis valóban a közelben van a települések közigazgatási határának csomópontja. Egyébként nevezték még Hármas-forrásnak, Hármas-bükkfai-kútnak, Örvényes-kútnak, Keleti-kútnak, és Hármasbükkfa-forrásnak is. A forrást szintén Csokonay Sándor foglalta. Vízadó képződménye a felső triász homokköves agyagos, márgás rétege, melyből állandó jelleggel, de viszonylag kis vízhozamot (0,5-1,5 liter/perc) produkál. Utolsó látogatásunkkor (2026.03.01-én) kristálytiszta vize vékony sugárban csordogált.

Miután szomjunkat oltottuk a Hármasbükk-forrás finom, hűvös vízével, forduljunk vissza a Hársas-forrásnál lévő turista út elágazáshoz, és térjünk rá északi, majd keleti irányba a kék jelzésre. Furcsa mód a jelentős turista út ezen a szakaszán eléggé jellegtelen, elhanyagolt, helyenként bozótos, de szerencsére hamar kijutunk a dombháton vezető földúthoz, és irtáshoz, ahol az elénk tárulkozó panoráma kárpótol minket. Ezen a ponton csodálatos látkép  N 46° 9,570' E 18° 18,635' 327 m [GCVBVF-5] adódik Köves-tetőre, és a lábánál elterülő Vasasi volt külszíni bányára is. Az 5. multi pontunkon az utolsó kódtöredéket is begyűjthetjük.

Ezután folytassuk utunkat keleti irányba a kék sáv turista úton, egészen a völgyaljban lévő kis eldugott tóig, melyet még a helyiek is alig ismernek. A tavacskát Iszapolónak, ill. Medve-tónak nevezik, de hivatalosnak mondható forrást nem találtam ez ügyben. A tó korábban szintén bányászati létesítményként létesült, és a valamikori Petőfi (Thommen) akna iszapoló tározójaként funkcionált. A tó egy vízfolyás mellékág felduzzasztásával létesült, mely mellékág szintén a Vasas-Belvárdi-vízfolyást táplálja, és forrását északabbra található "név nélküli" természetes források képezik. A tavacskától kissé távolabb a kék túraút közelében lévő, jellegzetes két törzsű fa törzsei közti üregben találjuk a 6. és egyben utolsó rejtési helyünket, mely egy hagyományos geoláda.  N 46° 9,660' E 18° 18,819' 316 m [GCVBVF-6]


Találat bejelentése, logolás

A túra összesen 6 helyszínt érint, melyeken 5 virtuális és 1 fizikai rejtést helyeztem el. A virtuális pontokon 2 betűből álló jelszó töredékek gyűjthetőek be, melyek helyes sorrendben beírva képezik a logoláshoz szükséges jelszót. A helyes sorrendet a 6. ponton található hagyományos geoláda tartalmazza.


Irodalmi forrás:
Környezetblog
Mecseki források jegyzéke - Hársas-forrás
Mecseki források jegyzéke - Hármasbükk-forrás

Közeli geoládák, melyeket érdemes lehet még felkeresni:
410. Kövestető (GCKOVT)
2392. Három tó a Mecsekben (GCHATO)
3813. Kincskereső-forrás (GCkncs)

És természetesen ajánlom másik saját multi geoládámat is /5036. Vasasi bányász körtúra (GCVBK)/ melynek útvonala jól kombinálható ezen multi útvonalával, így a két multi láda felkeresésével egy füst alatt akár egy 15-20 km-es túra is teljesíthető.

Érdekes, különleges helyek a közelben:

 N 46° 8,081' E 18° 19,368' 192 m [GCVBVF+Vasbányászati emlékkő]
 N 46° 9,855' E 18° 18,879' 343 m [GCVBVF+Kövestetői Lejtakna]
 N 46° 9,799' E 18° 18,905' 339 m [GCVBVF+Kilátás Vasas-bányára]