Az első ponton a láda egy nagy, kidőlt farönk alatt bújik meg. Lásd utolsó kép.

A völgy több felől is megközelíthető. Mi a Várpalota - Tés közötti útról, az  N 47° 14,391' E 18° 6,945' [GCBuVo+Utkeresztezodes] pontban kelet felé tértünk, majd az  N 47° 14,882' E 18° 6,612' [GCBuVo+Parkolo] pontban, a "Természetvédelmi terület" táblánál parkoltunk. A földút, - ami itt kezdődik - lassan ösvénnyé szelídül, majd a medvehagyma-tengerben "elefántcsapássá", melyet az a nagyon kevés kiránduló taposott, akik elvetődnek e különös völgybe. A medvehagyma (Allium ursinum) erős hagyma-fokhagyma "illatú" növény, ezért, meg a kemény terep miatt érdemes sok és tartalmas elemózsiát vinni. Mindkettőtől hamar megjön az étvágyunk:-)

A további nézetelferdülések elkerülése végett, tisztelettel itt hívnánk fel a figyelmet az összes elképzelhető és elképzelhetetlen nehézségre, kellemetlenségre, mint: kullancsok, csalánerdő, bozótos, sisnyás, dzsindzsás, szúnyogok, legyek, agykár, jégkár, Yettik, stb.:-) Amire viszont tényleg érdemes komolyan odafigyelni - a kullancsokon kívül - és idejében felkészülni, a magas páratartalom! Emiatt és a komoly terepi nehézségek miatt tekintélyes mennyiségű vizet (és nem más folyadékot!) kell fogyasztani. A völgy pedig teljesen száraz!

De folytassuk tovább e páratlan völgy felfedezését. A láda,  N 47° 15,359' E 18° 6,635' 357 m [GCBuVo-1] csak a teljes jelszó első harmadát tartalmazza. Miután ezt felírtuk, folytassuk utunkat az elefántcsapáson. Ez egyébként piros "+"-al van jelölve. A terep valódi nehézségei, igazából a láda elhagyása után kezdődnek, annak ellenére, hogy a völgy szinte teljesen vízszintes, hiszen ez nem egy vízvájta völgy. Igen, és még egy 'apróság': a ládát elhagyva akár ki is kapcsolhatjuk nagy becsben tartott kütyünket, a GPS-t. Legfeljebb egyetlen egy, csámpás, kis, rozsdás műholdat lát, azt is csak hébe-hóba. A továbbiakban - műholdvétel hiányában - a távolságokat csak saccolgatni tudjuk. Kb. 2,3 km megtétele után, egy Észak felől betorkolló, piros csíkkal jelzett mellékvölggyel találkozunk. Ettől kezdve a piros "+", piros csíkká alakul át. Eltévedni különben sem lehet. A völgy annyira szűk, oldalai pedig annyira meredekek, hogy tökéletesen kizárnak minden eltévelyedést. A teljes jelszó második harmadát egy félliteres pillepalackban (copyright by MikiCache) találod,  N 47° 16,038' E 18° 7,391' [GCBuVo-2] mely palack egy kb. 4 négyzetméter alapterületű, a mellékelt képen látható kőépítmény falában, két apróbb kő takarásában van. Kéretik, az építmény teljes lebontását mellőzni, - ha csak egy mód is van rá:-) Ne csüggedj, a kőépítményt nem lehet eltéveszteni:-)

Igazából, ezzel mi be is érnénk. Célunkat elértük, a völgyet sikerült megmutatni, bemutatni. A jelszó első két felével viszont csak akkor lehet logolni, ha ezeket elküldöd emailben, melyre a válasz tartalmazni fogja a jelszó harmadik harmadát, sok, sok köszönetet és gratulációt:-) Aki kevésbé szeret emailezini, viszont szereti a kihívásokat (és még maradt sok vize), az menjen tovább e páratlan szépségű völgyben. Kb. 2,5-3,5 km megtétele után, - ami persze két-, háromszor annyinak tűnik - az ösvény bal oldalán (koordinátákról továbbra se álmodjunk), az ösvénytől kb. 3-4 méterre, egy kb. 3-4 méter magas, az ösvény felé csúcsosodó sziklát találunk (fénykép mellékelve)  N 47° 16,123' E 18° 9,087' [GCBuVo-3]. A sziklában, az ösvényről jól láthatóan, egy kis (a focilabda nem férne bele) barlang található. Nyugodtan bele lehet nyúlni, az ott lakó szörnyet megkértük, hogy telepedjen arrébb:-) Szóval ebben a kis, léghuzatos barlangban lapul, kővel kitámasztva, egy szintén félliteres pillepalack, a jelszó harmadik és egyben utolsó részével. Mi azért még ennél is tovább mentünk a völgyön, kb. még egy-, másfél kilométert, de sajnos nem találtunk egy jól, pontosan körülírható rejtekhelyet (gondolom, többek örömére):-)

Végezetül, amire viszont nyomatékosan fel szeretnénk hívni a figyelmet: sehol se térjünk le az ösvényről, ez egy Természetvédelmi terület! A rengeteg akadály miatt is nagyon kell figyelni arra, hogy hova lépünk, ugyanakkor érdemes nézni mindazt a szépséget, érdekességet, különlegességet, ritkaságot és azokat a barlangokat, amit ez a völgy rejt. A barlangokhoz nem vezet jelzett, kikövezett sétány:-), viszont ott lapulnak, - általában elég magasan - ahol "a madár sem jár"...

Egy kis földrajztudomány
A Bakony keleti része, a Tési-fennsík - egy 4-5 km széles, 8-10 km hosszú löszplató - melyet gyakran Keleti (Palotai)-Bakonyként emlegetnek. E tájnak a fennsík és a különböző magasságú rögök, valamint süllyedékek alkotta változatosságát, a törésekkel elválasztott részek különböző mértékű kiemelkedése okozza. A Palotai-Bakony kőzetanyagának meghatározó tömegét a földtörténet középkorában keletkezett mészkő és dolomit alkotja. E kőzetek az egykori Tethisz-tenger üledékéből keletkeztek, majd emelkedtek ki.

"Ritka természeti jelenség a Mellár és a Nagy-mező fennsíkjai közé mélyedő, a törésvonal mentén húzódó mintegy 12 km-, mellékágaival 25 km hosszú Burok-völgy. Az egyhangú fennsíkok között meglepő ez, az 50-90 m mély, sok helyen függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli völgy. A legtöbb hazai völggyel ellentétben ezt nem egy patak által görgetett hordalék koptatta ki, hanem a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott. Az ilyen jelenséget a földrajztudomány nyitott antiklinálisnak nevezi.

A nem mindennapos völgy-képződés ritka sziklaformákat eredményezett. E sziklák között 42 kisebb barlangot is felfedeztek, közülük a legnagyobb az Iker-barlang. Aljában leomlott sziklatornyok, kidőlt faóriások hevernek.

A völgy hőmérséklete hűvösebb, benne több a pára mint a vele szomszédos fennsíkokon. Ennek köszönhető, hogy növényvilágában a jégkorszakok óta fennmaradt ritka növénypéldányok is előfordulnak mint pl. havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdruta stb. Több mint 200 madárfaj is megfigyelhető, amelyek egy részének fészkelőhelyet is nyújt e táj. Földtani és növénytani ritkaságai miatt a nehezen járható Burok-völgy 1260 ha-ját 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védett területen belül erdőrezervátum található. A természetvédelmi területről eddig 63 védett és 2 fokozattal védett növényfaj, illetve több mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték. A védett terület igazi értékét azonban nem csak az jelzi, hogy mennyi ritkaság található itt, hanem a Magyarországon talán egyedülálló ősállapotban lévő természetes erdő, melyben - többek között - a természet regenerációs folyamatai tanulmányozhatók."

Kellemes kirándulást és sikeres geoláda-vadászatot kívánunk,

Anikó és Miklós

Ládatörténet:
2017.4.9. Az első ponton tönkrement ládát Beckó pótolta, köszönjük. A jelszó is változott. [Admin(Fazék)]
2017.10.22. Az első pontról eltűnt logbookot tabletta játékostársunk pótolta, köszönjük. A jelszó ismét változott. [Admin(Fazék)]