-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A dícső múlt
Ez egy ősláda, még Freddy telepítette. 2003. május 10-e óta 626-an találták meg ezen a koordinátán: szélesség N 46° 54,688' hosszúság E 17° 10,464' magasság: 317 m. 2025. július 27-étől én viselem a gondját. Még nem volt
petheovackásitva.
Megközelítés
Nagygörbő vagy Vindornyaszőlős településekről a sárga sáv jelzésű útvonalon érhető el a sziklaszoros, de ezekbe a falvakba főként csak átszállással lehet autóbusszal eljutni, vasúti összeköttetés pedig nincs. Busszal érkezőknek Sümeget javaslom köztes állomásnak, vonattal pedig Tapolcáig lehet eljutni, innen busszal lehet tovább utazni.
Menetrendek
Ha autóval érkezel, könnyű dolgod van. Nagygörbőn a ládához vezető Berek utca alján, az út melletti füves részen bőven van hely parkolni.
N 46° 55,597' E 17° 10,415' 182 m [GCVLIK+parkoló] Az erdészeti utakra nem lehet gépjárművel behajtani, csak külön engedéllyel!
Nagygörbőből indulva a faluban mindenhol a Sziklafolyosó táblát kell követni, ami hegynek felfelé halad. A falu határát elhagyva a műút egyre rosszabb, de kocsival óvatosan, de járható. Körülbelül 1 kilométer után sorompóba ütközünk, itt már nagyon rossz az út, a szélén lehet még óvatosan parkolni.
Egy öt perces meredek kapató után a kavicsos bányaút, amin haladunk, balra kanyarog tovább fel a hegyre, jól láthatóan ki van táblázva, hogy kilátó és forrás balra. Ez ne tévesszen meg minket, mi itt válasszuk az erdőbe jobbra kanyarodó sárga turistajelzést

, és térjük rá a keskenyebb erdei ösvényre
N 46° 54,910' E 17° 10,704' 303 m [GCVLIK+ösvény].
A ládát próbáltam olyan helyre rakni ahol van megfelelő vétel, és nincs több ezer potenciális rejtek 1m²-en belül. Bár rengeteg lyuk van, némelyikbe még egy fél ember is belefér, úgyhogy nem árt vigyázni. A doboz egy mélyedés szélén, sziklák között van egy lapos kővel és vastag ágakkal álcázva (ahogy a képen látható).
A
Geokecske nevű TravelBug innen indult útnak.
Turista térkép:
(Nagyobb térkép letöltéséhez kattints a képre!)
A Kovácsi-hegy és a bazaltutca kialakulása
A Bazaltutcát a
GCBAZU láda mutatja be, a részleteket ott olvasd!
A Vadleány-barlangról
A barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, mégha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.
Utoljára a német megszállás- nyilas időkben használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált. Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely mondaként maradt ránk egy leányról, s amelyet Horváth Elek plébános jegyzett fel:
"Van ezen a hegynek egy benyílója a sziklaországba, ahová bebocsájtkozva az ember egy barlangot talál, amelynek a berendezése tényleg emberi munkára vall. Van a barlangban valóságos kőtűzhely, kőágy, kőasztal, kőpad...
Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák. Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbujdosott és soha többé nem látták. Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket..."