WAP
A jelszó az arborétum területén, a megadott koordináta közelében lévő táblára írt idézet első szava és a szerző neve egybeírva. (IC és K nem összekeverendő!)
Selfie ellenében csakis nyitvatartási időn kívül jelszó nélkülivel igényelhető a találat!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ládatörténet:
2021.08.16 Nyitvatartási idő, árak és Volánbusz menetrend aktualizálása.
2017.11.16 Nyitvatartási idő aktualizálása.
2016.11.30 Nyitvatartási idő, belépődíj és megközelítési lehetőségek aktualizálása.
2016.10.23 Apróbb változtatások a leírásban (wap, etc...).
2016.10.10 Örökbe fogadtam a ládát (ha8lls).
Nyitvatartás:
Április 15-től október 31-ig:
Hétfő: Szünnap.
Kedd-Péntek: 9:00 - 16:00-ig.
Szombat, Vasárnap, Ünnepnap: 10:00-17:00-ig.
November 1-től április 14-ig:
Hétfő-Péntek: 9:00 - 15:30.
Hétvégén zárva.
Belépőjegy áraink:
Teljes árú: 1000 Ft
Diák, Nyugdíjas: 800 Ft
Gyermek 3 év felett: 300 Ft
Utolsó jegykiadás zárás előtt egy órával!
Egyéb kedvezmények és szolgáltatások díjairől az
Arborétum honlapján tájékozódhatsz (csoportos, családi, OEE illetve MABOSZ igazolvánnyal rendelkezők, szakvezetés, gyermek csoportok, kézműves foglalkozások, stb...).
A feltüntetett árak az Áfa-t tartalmazzák! Fizetés csak forintban és készpénzben lehetséges!
Rendezvényeinken egyéni díjszabás érvényes!
A parkolás ingyenes!
Bővebb információ nyitvatartási időben kérhető a +36/30-915-6331 telefonszámon vagy a
Vértesi Erdő ZRt. honlapján érhető el.
Megközelítés:
Busszal a Volánbusz (volt Vértes Volán) 8406-os járatával Agostyán Arborétum megállóhelynél.
Menetrend(letölthető pdf)
Autóval Tata-Agostyán és Tardos-Héreg-Vértestolna közötti 1128-as számú úton
N 47° 39,627' E 18° 25,030' 297 m [GCAgar+bejárat] pontig. Itt kell lefordulni a "fő"útról a
N 47° 39,546' E 18° 25,056' 300 m [GCAgar+parkoló] irányába.
Gyalogosan turistaként a

Gerecse TBTU-731 turistaút is itt vezet.
Agostyántól kb. 3 km-re a Bocsájtó völgyben van a 25 hektáros arborétum, amelyet 1955-ben alakítottak ki. A völgy sajátos mikroklímája lehetővé teszi a hazánktól messze honos fajok nagy számát a kertben.
Az arborétum létrehozásának célja eredetileg a "több-jobb és olcsóbb fa" termelése volt. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság az 50-es években minden erdőgazdaságnak engedélyezte -vagyis feladatául tette-, hogy saját viszonyaik mellett kísérletezzenek külföldi, "tájidegen" fajokkal. A Magyar Tudományos Akadémiára beadott pályázat elfogadása után 1955-ben kezdődött az arborétum telepítése. A Bocsájtó völgyben akkor már működött egy 0.3 hektáros fenyő csemetekert, amelynek környékén sarjeredetű kb. 40 éves gyertyán (80%) és bükk-tölgy-cser-hárs-vadcseresznye (20%) állomány volt. A jó termőhelyen lévő rontott gyertyános-tölgyes átalakítása akkor már időszerű volt, szinte kínálkozott a kísérletekre.
Az arborétum területét patak szeli át, amelyet felhasználtak tavak létesítésére - ezek egyrészt szépek, másrészt párolgásukkal hozzájárulnak a völgy sajátos párás mikroklímájához, amely a nedvességkedvelő fajok számára fontos.
A hely különlegességét már korábban az Esterházyak is felismerték, akik az 1910-es években vörösfenyőket telepítettek ide. Ezek ma az arborétum legidősebb, legmonumentálisabb 30 m-es fái.
Egy kis ízelítő az itt található érdekességekből:
Japán vörösfenyő
Himalájai törpeboróka
Himalájai cédrus
Balkáni selyemfenyő
Vasfa, tulipánfa
Mocsári és japán ciprus
Hegyi mamut fenyő
Sárga és fehér virágú havas szépe
Mára az 50-es 60-as években telepített fák és cserjék már tekintélyesek lettek. Az arborétum telepítői a "fahozam" mellett gondoltak az esztétikumra is, és a kert közepén lévő tisztás csodás a később telepített vérbükkökkel, kínai vörösfenyővel, nyírfákkal.
A májusi kánikulában is kellemes, hűvös párás volt a hely, üdítő volt a séta a sok szép fa és cserje között. Nagyon jól éreztük magunkat, így aztán virtuális láda született, így talán többeknek alkalmat adunk, hogy eljöjjön ide.