Vasárnapi kis Bakony-járás 1.
Mi Zirc felől érkeztünk, Aklit, majd a Lókút felé menő utat (GCAKLI+kereszteződés) is elhagyva a híd után rögtön balra lemenő földúton közelítettünk. Ez a hepe-hupás utacska rajta van a TUHU térképen, eső után személyautóval akár járhatatlan is lehet, de most - igaz, némiképp dülöngélve - könnyen járható volt. Hamarosan az út átvezet egy fahídon, az után a réten érdemes valahol leparkolni, és visszasétálni a N47 13.443 E17 49.441 pontig, itt könnyen át lehet ugrani az erecskét. Tovább a repcetábla szélén lehet haladni úgy 50 m-t, aztán már csak a kütyü meg a szemetek után! :-) Ha ezt az utat választod, komolyabb vízi átkelésre, vízi jártassági igazolványra nem lesz szükség, és nagyon közel is van a láda. A csalán viszont köszöni szépen ott van és nől! Én készültem: bakancs, hosszúnadrág, kamásli, de még így is megcsípett egy comb magasságban, a farmeron keresztül. A fa jellegzetes, nem lehet eltéveszteni. KáVé vállalta a láda elővételét, pillanatok alatt megoldotta, hangyáéknak esélyük sem volt! :-)
Már visszafelé jövet találkoztunk egy másik keser-családdal, ők a másik oldal felől próbálkoztak, addig sikertelenül. Útba igazítottuk őket az általunk bejárt megoldás felé. Elindultak, de utána nem láttuk őket többet, csak a kocsijuk állt rendületlenül a réten. Reméljük, nem vesztek el a csalánrengetegben?! Vagy a hangyák voltak..? Ó, jaj! :-)))
A sikeres vadászat után felsétáltunk az "Ökopark"-hoz. Hát, mit is mondjak? Elmondtak már előttem mindent. Én nem tettem volna ide ládát. Lehet, hogy valaha volt itt valami érdekes, lehet, hogy lesz itt valami érdekes, de momentán nincs itt semmi érdekes az ég világon!
Kicsit nézelődtünk, majd átgurultunk Lókútra, megnézni a Kálváriát (
GCLKUT).
NZs & KáVé