Elhelyezés időpontja: 2003.07.07 16:00
Utolsó változás: 2022.02.07 17:08
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: magpet és Krisztó
Ládagazda: Odin 88 Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Megtalálások száma: 499 + 2 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP: Betonrol leteres: N 47° 39.889'" lon="E 18° 15.829', innen seta, bringa, vagy terepjaro végig a dűlőúton, eddig: N47° 39.606' lon="E18° 15.286' Egy kis bozótharc után a lada egy magassagi pont kozeleben egy facska toveben.
WAPend
A láda ismét kereshető!
Köszönet érte kl-nek, akit a zuhogó eső sem tartott vissza, hogy feltámassza a dobozt! Az új rejtekhely a partfal ajában található fa alatt található, téglával álcázva.
Az eredeti leírás:
Aki esetleg keveselné a Tatán található tavakat, annak (is) javasolt ezen hely felkeresése. Tatáról Mocsa felé indulva a N 47° 39,889' E 18° 15,829' [GCmona+keresztezodes] pontnál érdemes elhagyni a betonutat. Innen vagy gyalog, vagy terepjáróval, merészebbeknek egy darabig akár on-road gépkocsival is javasolt a túra N 47° 39,606' E 18° 15,286' [GCmona+keresztezodes]. A környéket elég szépen behálózzák a különféle földutak, nem lesz bonyolult az odajutás. A láda egy magassági pont mellett található, egy fácska tövében (fontos, hogy kiadósan álcázzátok vissza, mert a környéken azért mozognak a közeli mezőgazdasági területek gazdái!). Innen jól látszik a két nagyobb tó: Dél felé az Asszony-, Észak-Nyugati irányban pedig a Grebicsi-tó.
Képek is lesznek, de mivel a nyaraláshoz nem hoztam notebookot, pár nap türelmet kérek! A rejtés nem komplikált, kép nélkül is menni fog! A láda elég nagy, nyugodtan vihettek ajándékot! :) Most többek között egy stílusos formájú strand-kelléket rejt.
Kellemes keresgélést!
Krisztó és magpet
----------------------------------------------------------------------------
2020.11.22 A ládacsere megrörtént, feltöltöttem ajándékkal, kicseréltem a logbook-ot. Jó vadászatot! Odin 88
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Kis túra a szántóföldek között :). Amikor lefele visz az út balra lehet kerülni: rövidebb, és elmarad a "bozótharc". A láda jó állapotú kiürítettük belőle a hangyákat. A doboz nagy, és látszik, hogy törődnek a ládával. Egy élmény volt:
Reiner Család [Geoládák v4.2.5]
Az előző logok alapján dél felől próbáltunk támadni. A bekerített szőlők között nem találtuk meg a felvezető utat, igy egy jó nagyot kerültünk végül a bozóton keresztül harcolva értünk fel a bombtetőre.
Nem volt egy nagy élmény.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
A bevezetőben beígért bozótharc nem vonzott, így inkább a Juhász-dűlő felől közelítettem. A bekerített szőlő melletti úton mentem, amit elég szépen benőtt az aljnövényzet, de azért jól követhető egészen a ládáig.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Déli irányból közelítettük a rejteket a térképen is látható úton. A bekerített szőlő mellett haladva egyre nagyobb volt a gaz. Egy idő után annyira benőtt, hogy inkább csak sejthető volt merre megy az út.
A gond az volt, hogy a korábbi esőtől vizes növényzet minket is eláztatott. Zokni, bakancs, alsó és felső nadrág csicsogott a víztől. Szerencsére a hosszúhétvégére csomagolt cuccunkban volt mindenből csere.
A rejtés végül meglett. A ládatető repedt, a doboz belseje egyelőre száraz.
Jobbról hatalmas napraforgótábla, balról kukorica (kb. a megadott "innentől bozótharc" útvonalpontnál), ennek a végén balra fordulni és árkon-bokron át, de megközelíthető a láda.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Mi is a térkép szerint mentünk ,
de sajnos be van kerítve a szőlészet.
Visszafordulva , a kerítés mentén eljutottunk a rejtekig.
Szép napsütéses idő , minden szép zöld,csend és nyugalom.
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam kicsit kalandosan. A térkép által jelölt út egy szőlészeten keresztül vezet, ahol az ösvényt elzárták kerítéssel. Én a magaslat másik oldaláról jöttem fel egy kukorica táblán keresztül. A megadott pontnál egy kis kőrakást kell keresni. Köszönöm.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
nem a térkép által mutatott útról kell megközelíteni, mert ott a cél előtt egy kerítés állja el az utat.
a 2. bekötő útról induljatok!
a ládarejtő segített ebben, mert ő csak örökbe fogadta és még nem volt ideje átírni.
A naszályi kilátó után jöttünk ide, itt is nagyon tetszett a kilátás, szép a táj útközben. Utunk során több nehézségbe ütköztünk, de végül megleltük a ládát.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! :) [Geoládák v3.9.6]
A mai nap 10., egyben utolsó találata. Remek kilátás nyílt a Gerecsére, Vértesre és a távolban elterülő Bakonyra. Jól döntöttem hogy ezt a ládát még felkerestem, még akkor is ha fél órával a korlátozás kezdete után értem csak haza.
+van, köszönöm a rejtést! -vadi új logbook, ajándékokkal teli, jó állapotú, könnyen megtalálható ládika!
... az odaút sem igényel különösebb erőfeszítést... :D [Geoládák v3.7.6]
Vadlúdnézés előtt megleltük. Aztán egy nagy sereg vadludat láttunk a szántó felett. Többet, mint Tatán. A váratlan lúdsokadalom miatt volt érdemes idejönni. A rejtés elég szomorú és törött...
Ezt is felkutattuk. Köszönjük a rejtő fáradozását!
Részletek otthonról, fényképek később. [g:hu 1.6.4]
Tatáról gyalog a Szent Jakab zarándokúton mentünk, ameddig lehetett.A térképen kinézett útvonal a ládához már nem járható, így kerültünk és egy mezőn, valamint vadcsapásokon közelítettük meg a ládát. Közben mindenfelől durrogás hallatszott, azt hittük vadászat folyik. Közelebb érve a pukkanások elég nagy kaliberű fegyverből leadott lövéseknek tűntek, majd rájöttem, hogy a madarak elriasztására szolgáló gázágyúk működnek. Visszafelé már egy jobb minőségű úton értünk az ajánlott letérési pontra. Sajnos innen az országút szélén kellett visszatérni Tatára. Látványosabb helyen is jártunk és kreatívabb rejtést is láttunk már, mint ez a kőhalom. A külső láda a kövek alatt már teljesen széttört.
Hosszú log (majdnem 2 hónappal a megtalálás után):
Ez a láda emlékezetes lesz, de nem azért, mert jó volt (bár ez nagyrészt nem a láda hibája). PCsaba kitalálta, hogy biciklizzünk ki Tatabányáról ehhez a ládához (4-en: PCsaba, Likilaszlo, Zsambító és én). Ez szép és jó, de kb. 4 km-t kellett tekerni földúton csak oda, végig felfelé, némelyik részen pedig többet vittük a bicikliket a vállunkon, mint amennyit ültünk rajtuk, mert a földút mindenféle szilánkkal volt feltöltve. Meg aztán fordulhattunk vissza, mivel egy részen légvonalban jobbra volt a láda, jelzett is felfele egy utat, csak éppen a dzsindzsán túl szintén kerítés volt, csak egy beugró. Onnan kirángattuk a bicókat, visszamentünk és egy másik úton közelítettünk, itt megint egy emelkedő volt, ráadásul árnyék 0, a nap pedig tűzött, de csak felértünk. Meglett a láda és ezen a ponton már majd' meghaltunk. Lefele aztán nem toltuk a bicót, hanem gurultunk, hárman le is értünk, Likilaszlo viszont gyanúsan sokáig nem jött, majd megérkezett, tolta a biciklijét, ugyanis defektet kapott és le is esett az első gumi, így aztán ő kisétált a főútra, onnan elvitték autóval, mi meg még tekerhettünk kb. 16 km-t hazáig. Szóval nem volt túl jó, de valahogy csak túléltük. Többet nem megyek vissza az biztos (pedig Laci a tóbarátot oda akarta vinni). Ez talán az eddigi leghosszabb logom. Mindezek ellenére köszönjük a rejtést.
Mi merészem elmentünk a földúton jó darabig. Azért segédkesser néha nyögött a vesekőtelenítéstől, hiába, a tojcsi lazábbra kezelte az egyenetlenségeket. Aztán kellemes séta, gyors találat. Tetszett a környezet. Köszönjük az (újra)rejtést.
Szakadó esőben is egy élmény volt .... bár így nem csodáltam meg olyan alaposan a természet csodáit :)
Szép hely, köszönöm, hogy megmutattad! [g:hu 1.6.0]
Tatáról Mocsa fele a Szent Jakab- úton tettem egy kis kitérőt a ládához. Hát, valóban kellett egy kis bozótharcot vívni, de azért nem katasztrófa (vagy csak az elmúlt időszakban túl sok traumatikus élményem gyűlt össze és ezt már lazán megugrottam :) ). Köszi a rejtést, jó volt végre fentről is látni az Asszony- tavat.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Árkot-bokrot megj?rtuk mire a l?da meglett, t?ny, hogy itt f?lreeső, b?k?s helyen van a láda, de az ösvény m?r eltűnt. Szerintem sokkal jobb helyen lenne a domb tetej?n a kis tiszt?son valamelyik fa töv?be rejtve. A tavakra a kil?tás sz?p volt. Egyszer már jártunk erre, akkor a tavaknál voltunk. [Geoládák v2.2.4]
A magassági ponttól nem sokat láttunk a tavakból, de lejjebb a szőlők mellől egész jól rá láttunk a tavakra. Érdekes üde színfolt volt a sárgán virágzó repce a kicsit szomorkás novemberi időben. Köszönet a rejtésért.
Ez a láda is nagyon régóta vár egy új gazdára. De valami ötletesebb rejtésre is. A tegnapi esőzés után most szép tiszta, igaz szeles időben messzire lehetett a magassági ponttól ellátni.
A láda ugyan törött de a logbook jól becsomagolva száraz maradt. Az más kérdés hogy betelt.
Megtaláltam Komáromból hazafelé.
A láda tele van sárral és el van törve, a logfüzet penészes és be is telt. Csak egy kő takarta a ládát részben. Javításra szorul.
Tata környéki ládázásunk során, kicsit nehezen találtam meg a felvezető utat, de a láda nyomban meglett. Ahogy kinyitottam egy kisegér szalad ki belőle, ő is megijedt, én is, még a füzetbe sem mertem beleírni, csak a doboztetőn lévő jelszót jegyeztem fel.
Ha már itt jártunk megkerestük ezt a ládát is. Azt hittem, hogy a tavak közelebb lesznek a ládához, de végül is jól festettek a dombtetőről! Köszönet a rejtésért!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést :)
Nekem tetszett a nagy tó a rengeteg madárral, minden hangos volt a zsivajuktól. A logbook egy igaz matuzsálem, az első bejegyzés benne 2004.10.24. :) Sajnos a doboz alja törött és ekkora láda nem volt nálam, így most csak annyit tudtam tenni, hogy a logbookot bezacskóztam és kavicságyat építettem a láda alá, hátha nem folyik be a víz. Azért egy karbantartás ráférne... Ja, az a fa most már inkább csak egy tuskócska...
"egy magassagi pont kozeleben egy facska toveben."
"Az új rejtekhely a partfal aljában található fa alatt található, téglával álcázva."
Akkor talán a régi rejtekre vonatkozó wap részt illenék módosítani.
A doboz alja törött.
Megvan, köszönjük! A láda a lejtő alján hevert, így a kissé bizonytalan gps szerint egy fácska tövébe rejtettük, kérgekkel álcázva.
Laas, Zsuzska76, Attila [g:hu 1.5.2g] [wapon beküldött szöveg]
Hóesésben érkeztünk a célterületre, a parkolás után irány a láda. A koo egy kuliszkockához vezetett, gondoltam sima ügy valamelyik sarkában a láda, de hiába kapartam ki az egész kuliszkockát a hóból csak nem lett meg a láda, így maradt a gpx-ben való művelődés és így gyorsan rá is jöttem miért is nem lelem. Miután jól kiművelődtem egyből meg is lett a ládika.:-) A Mocsai tavakat az időjárás nem tette láthatóvá, hisz hatalmas sűrű pelyhekben szakadt épp a hó, de azért volt élmény így is, hisz itt paranormális jelenségek vannak a helyszínen.:-) Ezt abból sikerült kikövetkeztetnem, hogy a leírásban egy tégla alatt a láda, de én fakérgek alatt leltem rá, téglának még csak nyoma sem volt, így valószínű, hogy a tégla itt átváltozott fakéreggé, szervetlenből szerves lett, és ez mi ha nem paranormális jelenség.:DDD
Bringával Csókakőről, köszönöm a lehetőséget. Sokan szüretelnek már, és a madár riasztó is folyamatosan üzemel, először azt hittem lőnek rám mert tilosban járok...
Nagyon szép találat :) a megközelítése nem volt épp a legkönnyebb, de megérte ez a kis hegymászótúra :D akarom mondani, dombmászó túra. A kellemtlenséget a kullancsok okozták, és mellesleg sikerült a legveszélyesebb ösvényeket választanom, de meglett, és köszi a rejtést :)
Meglett köszönjük! A környezet nagyon szép. Örömünket csak az rontotta el, hogy a láda minden oldalról magánterületen keresztül közelíthető meg, ezt a tudtunkra is adták, neveinket felírták és lefotóztak minket ha lopás lenne tudják hova küldjék a rendőröket... ezúttal is köszönjük a kedvességét a piros terepjárós úrnak, aki kritikán aluli módon viselkedett velünk, még a pici lányomra sem volt tekintettel. Javasolnám a ládát kevésbé "veszélyes" helyre áttelepíteni.
Tatai tókerülés után már szürkületben küzdve az emelkedővel. Inkább kilátóhellyel, mint tavakkal hoznám összefüggésbe. A láda a megadott helyen hevert, egy eltévedt geokrety-et elhoztunk belőle. Az út mellett éppen alma és dió érett.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. A ládához menvén az alsó úton fekete eperfáról, visszafelé pedig több fehér eperfáról legeltünk boldogan, gyerekkori ízeket idézve.
BigMick, Iza [g:hu 1.4.15] [wapon beküldött szöveg]
Almásfüzitői munka után Komáromban és a környéken ládáztam ebben a késő februári téli, pocsék időjárásban. Hazafelé, útban az M1 felé még felmentem a dombra ezért a ládáért. A környék kihalt volt és még kilátásban sem volt részem, köszönhetően a hóesésnek és a párás levegőnek.
A leágazás után szembe és hátba találtuk magunkat néhány traktorral. Épp kukorica betakarítás folyt. Érdekes a sok elhagyott épület.
Köszönjük a rejtést.
Amíg a család többi része Tatán időzött, addig én elszaladtam fellelni a kincset. :)
Nem hittem volna, hogy ezen a helyen ilyen körpanoráma fogad!
Elcsépelt ugyan, de erre is csak ezt tudom mondani, hogy ide sem jutottam volna el a Geocaching nélkül. Ráadásul a közelben lakom...
Köszönöm szépen a rejtést és az élményt Magpet!
Ok [wapon beküldött szöveg]
A megadott letérő ponttól kb. 1,5 km a láda. NE a wapos szöveg szerint keressed! Köszönjük a rejtést a két tó látványáért volt érdemes idejönni.
Kocsival egészen a célegyenesig bementem a földúton, a szőlőtábla szétélől már gyalog mentem a ládáig. Két szarvas őrizte a rejtket, nagy robajjal futottak el.
A dombtetőről balra a tavak, jobbra a Duna látható Dunaalmásnál.
A tavak mögött húzódik az autópálya, mellette a szélkerekek. Mikor a sztrádán ezerszer erre száguldottam, nem is gondoltam, hogy a közelben ilyen nyugodt kis helyek bújnak meg.
80 km kerékpár edzés 650 m emelkedéssel a Tatabánya - Tata - Dunaalmás - Almásfüzitő útvonalon 1 új és 10 régi ládával. A nap sötéten, sárral és sok esőben indult, de déltől hirtelen tavasz lett.
GCCSEK kényelmes bejárása után érkeztem a tavakhoz. Megpróbáltam a szántó ellenkező irányából közelíteni, de akkora a sár, hogy nem volt értelme. Maradt a korábbi megközelítési mód. A láda nem fácska tövében, hanem a magassági pont környékének egyik legerősebb fája tövében lapul. Jelszava megegyezik a 7 évvel korábbival. GCDULS következett.
Megtaláltuk! Nagyon nagy volt a szél.... Az odaúton nagyon sok a szemét, sajnos valamiféle lerakójelleggel használják arra a természetet. Amúgy meg az őzek a mezőkön szaladgáltak.
Megtaláltuk!
A Tatai IVV után jöttünk el ehhez a ládához is. A földúton mentünk egy darabig és a sorompó előtt tettük le a kocsit, ahol meg is ebédeltünk.
A láda egy kellemes séta után lett meg, sajnos a hatalmas szél nem volt túl barátságos a dombtetőn.
Köszönjük a rejtést!
Szilvi+János
Komáromból Tata felé menet megtalálva!
A földutak nagy részén és magánál a rejtésnél is elég nagyra nőttek a gazok!:) Jó kis "dzsindzsaleküzdő" keresés volt!
A láda rejtése és a környék tetszett!
köszönjük a rejtést!
A Tatai Vadlúd-sokadalom miatt jöttünk Tatára ma, és ha már itt voltunk, ládáztunk is természetesen. A láda felé vezető út mentén a szántóföldön vadludak százai, ha nem ezrei gyülekeztek már, jöttek-mentek, fontos dolgaikat intézték hatalmas gágogások közepette, Kákalaki Akka is ott volt Márton lúddal együtt. A rendezvényről a ládázás miatt lemaradtunk, mire odaértünk, már töksötét volt és mindenki szedelőzködött, csak a rengeteg vadlúd gágogását hallottuk a ködbe borult tó felől, látni nem láttuk őket.
A láda szép helyen van, nekünk tetszett, köszönjük a rejtést.
A tatai vadlúd-sokadalom fesztivál kísérőjeként megtalált láda. Cilával a domboldalról hatalmas csapat vadludat láttunk és hallottunk. A bokorból pedig egy fácán kurjongatott. A kilátás klassz! Köszönjük a rejtést!
Kellemes séta volt a szőllős mellett. A rejtek környékén egy hatalmas őzet sikerült kiugrasztani a bokorból. Biztos a nagy meleg elől az árnyékba menekült! Miután a szívbajt megkaptam tudatosult bennem, hogy a ládát kéne megkeresni.
Köszi a rejtést és a remek kilátást!
Kiadós eső elől mentünk Tatára, ahol éppen fesztivál volt. Teljesen véletlenül egy régi barátnőmmel (Móni) futottunk össze, aki a saját készítésű ékszereit árulta. A csöpörgő esőben megnéztük a többi sátrat is, majd utána jöttünk ide. Hát... ekkora eső után nem volt a legszerencsésebb választás... de a hely szép. A 4. képen lévő házikónak már nincs teteje.
Győrből útba esett ez a láda. Az utolsó kilómétert gyalog tettem meg és megérte elsétálni, mert a mező illata nagyon kellemes volt. A ládára hangyák telepedtek meg, akik nagyon ragaszkodtak és védték a dobozt:).
Bringával Tatáról. Odafelé jó nagy kerülővel és bennszülöttek tanácsaival felvértezve. Tóban nincs hiány a környéken. Az álcázó tégla mára kővé változott, de a magassági pont a régi. Vissza már a sorompó felé.
Autós, majd gyalogos felvonulást tartottunk a környéken. A szőlők mellett gyorsan felsétáltunk. Tökéletes rejtés, mert kétfős fogadóbizottság is várt a ládánál, így teljes kiszolgálásban volt részünk. :) Visszafelé megszedtük magunkat bodzavirággal, majd sárga orral távoztunk. :)
A III. GPSGames verseny előnapján. Drive-in lett -majdnem. Sokaltam a 7 méter sétát, ezért kicsit kapott is a Péter tőlem szóban... De valószínűleg meghallhatta, mert büntetésképp majdnem otthagytam a fülemet a ládánál! A csészét guggoló pózban tudtam megközelíteni, de fejmagasságban itt kiáll egy másik fa gyökere. Ez szeletelte le majnem a fülemet.
Fent megebédeltem, majd a bázis felé vettem az irányt!
A tatai ládák után ez a Komáromba hazafelé vezető út utolsó, mai napi 3. ládánk... Bicóval kissé megküzdöttünk, a szőlős fotó megtévesztő és kissé kaptattunk felfelé :( még jó, hogy volt egy "fegyverhordozóm" :) megzavartunk egy fácánt és egy rókát, és sajna a tetőről is csak az egyik tavat láttuk, a másikat már csak a "hátsó tatai útról". Éhesen és szomjasan, de megküzdöttünk a ládáért, bár amikor már a jellegzetes helyen jár az ember, csak egy "sziklafedő" van rajta, alig takarja a dobozkát. Azért köszönjük, szép a kilátás :) Csabi+Kriszti
Furcsa egy szó ez a jelszó. :) Neten gyorsan rátaláltam néhány értelmezésére. Köszönöm. Én szüleimmel a közeli Nagyigmándon laktam gyermekkoromban, anyósom pedig mocsai születésű. :)
A mai napom kizárólag magpet ládáiról szólt, ez volt az 5/1. A hirtelen tavasziasra fordult idő nem tett jót a földutaknak. Egy darabig elzötyögtem az autóval, majd feladtam a reménytelen küzdelmet. Leparkoltam a járgányt és toronyiránt célba vettem a csészét. Ez sem bizonyult túl szerencsés ötletnek, mert helyenként alattomos sárcsapdákat rejtett a gaz. Visszafelé már megtaláltam az ideális utat. A ragyogó napsütés rengeteg madarat csalogatott elő, csapatostul repdestek a vadludak, de több fácánt is láttam a környéken. A tóparton hatalmas birkanyáj legelészett boldogan.
Nem vagyok az eféle tavaknak a híve. Itt sem igazán a tó fogott meg, mert egyátalán nem kívánkoztam a partjára. Ellenben ez a szőlős domboldal a verőfényes időben! Ezt érdemes megjegyezni, hogy a csúnya, büdös városban legyen mire gondolni.
A nyálkás idő ellenére bemerészkedtünk autóval a sorompóig, illetve vesztünkre 10m-re lejjebb ereszkedtünk, ahol már nem a kavicsos út volt hanem a tömény cuppogós sár. Beballagtunk a ládáért. Gyönyörű kilátás van a tavakra és a környékre, érdemes volt ide besétálni. A ládaoldal egyik képén látható ingatlan mára már jelentősen veszített az értékéből, mert azt hiszem beázik...
Visszaérve pár perc alatt sikerült megfordulnunk és visszaérni a "köves" útra, de elég küzdelmes volt. Erre figyeljenek az utánunk érkezők.
A megadott pontnál fordultunk rá a földútra, majd a harmadik jobbra ágazásnál parkoltunk le. Onnan még kb. 700 méter volt a rejtek. A kukorica és szőlő sorok között sétáltunk fel a magassági ponthoz.
150 m-re sikerült földutakon megközelíteni a ládát, innen már gyorsan meglett a rejtés. A kilátás szép, de azért nem bánom, hogy nem kilométereket kellett idáig gyalogolni.
Muca, Papa megtalálása. Érdekes volt föntről a tó. Köszönjük a rejtést. Sajnos a jelszót úgy látszik mi is rosszul olvastuk ki, kérjük a rejtőt a megtalálás elfogadására.
Tiszta dili, hogy a lányomról hogy rám ragadt a lelkesedés!
Egy autós navigátor-zsebcsicskás segített a megtalálásban.
Az IGo 8-at egyáltalán nem erre tervezték, hiszen az erdei utak nincsenek rajta, és a HTC X7500-as csodamasinám sem navigál igazán pontosan. Mindezek ellenére nagyon élveztem a kincsvadászatot.
Köszönöm a láda elrejtőjének!
OK!
Már rég megtaláltam, de a jelszó beírása sikertelen volt, így néhány hétre letiltott a rendszer. A jelszó egyik karaktere sajnos kétféleképp is olvasható, én persze a helytelent olvastam ki.
Bajnokjanko, Geonagyi
Munka miatt jártam erre, a vizes fű miatt meglehetősen eláztam. Szabadon futkosó kutyák ellen gázspray vagy valami fegyver ajánlott, engem a házak között majdnem megettek, szerencsére egy helybéli néni a segítségemre sietett és megmutatta melyik telken nincs kerítés - ahol feljuthatok a hegyre. A célt sikeresen eltitkoltam, a tavak iránt érdeklődtem :-) jó volt a vétel, pontosan rámutatott a rejtekhelyre pedig PDA+CF GPS a műszerem. Köszi!
Motoros ládázó körútunk első ládája volt Szamedlivel. A műútról letérve szerintem rossz irányba (jobbra) kanyarodtunk el a földútról, így jó nagy kerülővel érkeztünk a ládához.
Útközben egy öreg bácsitól kérdeztük, hogy az út amin haladunk vajon nem e zsákutca, erre ő megkérdezte, hogy:
- Miért kit keresünk?!
Na erre én hosszas magyarázatba kezdtem a geocaching mibenlétéről, az öreg persze hamar elvesztette a fonalat, aztán csak legyintett, hogy arra menjünk. :-)
A láda elég nehezen lett meg, de végül sikerrel jártunk.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam.Komáromi munka után hazafele levadásztam.Elég sok ember kinnt volt a szőlőben,de rám ügyet sem vetettek,igaz elég messze voltam tőlük.Nagy fűben közelítettem a rejtek felé,ami meg is lett könnyen.Ballagtam vissza az autóhoz,majd irány GCVIAD
Köszönjük a rejtést.
Munkából hazafelé jövet, útbaejtettem ezt a ládát. Találkoztam pár kóbor kutyával, ezért próbáltam minél közelebb megállni autóval. A ládát könnyen megtaláltam. Közben találkoztam egy közeli kerttulajdonossal, aki nagyon rendes volt. Megengedte, hogy a kertjén menjek keresztül az autómig, minél rövidebb úton.
Mai első ládám volt. 3/1
Kedélyes családi ládázgatás Komárom-Esztergom megyében és Szlovákiában, kellemes tavaszi időben. 7/3
Tata felől érkeztünk, a földúton jó darabon beautóztunk, így elég közel sikerült megállni a ládához. Könnyű, gyors találat volt, semmi különös. A láda közelében lévő magassági pont felől csak az egyik tavat látni, azt is messziről.
Kicsit megtakarítottuk a ládikát, kivettünk egy karabínert, betettünk egy füzetmozit meg egy játékfigurát.
Komáromi terepszemlére indultunk és reggel az eső előtt még belefért ez a láda. A földút nem egy leányálom, sok a szemét körülötte, de száraz időben személyautóval jól járható. A tavak azért sokkal odébb vannak, de a kilátás nem rossz.
Drive-in-re sikerült, de nem bántuk meg, mert odaúton két hatalmas kutya járőrözött az úton, még a kocsit is megkergették. A ládikát könnyen megtaláltuk, a kilátás is tetszett, köszönjük a rejtést!
:)
Látnivaló nem volt sok, de kiruccanásnak jó volt :) Nem volt nehéz megtalálni a ládát. Vigyázzatok az úton!
Anita ismét szellemileg támogatott.
Köszönet neki ezért. Pussza
Rettenetesen fújt a szél, szerencsére 350 m-re meg tudtuk közelíteni kocsival a ládát. Tavat azt sajnos nem láttunk, csak valami kiszáradt tómeder-szerűséget (legalábbis a ládától annak tűnt).
Megtaláltuk. Szép a környék, bár kissé lelomboztak minket a szemétlerakók. Odafelé majdnem megtámadott bennünket két vérszomjas eb, de sikerült elmenekülnünk. Sajnos a Russaban csak olyan térképünk volt, amiben nem voltak rajta a földutak..., így a saját bőrünkön tapasztalva az említett koordinátán lévő bejáratnál egyenesen kell végig menni egészen egy régi sorompóig jobbra. Az az út szinte egyenesen visz a kesshez.
Az Asszony tavat közelebbről is megnéztük, kellemes, nyugis hely. A bozótharc elkerülhető, ha igyekszik (s figyeli az utat) az ember... :-) Köszönjük a rejtést!
Békés környezet, itt esteledett ránk. Mesterséges fények hiányában, szép volt nagyon az ég. Viszont valóban ajánlott a terepjáró. Sajnos csak koordináta alapján mentünk, így bolyongtunk egy nagyot. Emiatt és terepjáró hiányában a fényezés bánta. Rendesen. :-( :-(
Kettős találat, valóban csak egy ládát találtunk, de kétszer. A visszarejtéskor kiakadt a pólómból a szemüveg és az autóhoz visszaérve vettem észre. Újabb keresés de most nem a láda hanem, a brille. Közben begyűjtöttünk néhány csemegét az elhagyatott - valamikor gondosan telepített - ültetvényeken. Kár a mandulásért. Mi Mocsa felöl közelítettük meg a helyet, az első általunk jónak vélt földúton, és lám a rejtek közelébe vitt.
Egy földúton közelítettük meg a pontot, majd rövid séta után elértük a ládát.
Az időnk remek volt, így messzire elláthattunk. Igaz a tavakból nem sokat láttunk.
A pincék között álltunk meg és onnan egy learatott búzatáblácskában az erdő széléig mentünk. Itt találtunk egy utat, melyen egész a csúcsig (sőt, még tovább is) vezetett. Egész messzire látni a csúcsgúláról. Láttunk tavat is, de csak egyet. Útközben fotóztam zsidócseresznyét, s szőlőt is szemezgettem volna, de még nem volt. A láda megtalálása nem volt kihívás, még Jonkó számára se.
Ládakarbantartást tartottunk Tatán, utána elnéztünk ezen közeli ládához. Talán nem a legjobbkor, mivel kutya meleg volt így déltájban felcaplatni még erre a kis dombocskára is a szőlők között. A mélyben lent csillogó tó így duplán ígéretesnek tűnt, de csak a madarak fürdőztek benne. De legalább a környéken igen domináns nyomokat hagyó "négykerekű embertársainktól" mentes volt a vidék.
A leiras alapjan azert nem egy gyorsan keresheto cache.
Valojaban nem is tetszett, elvette a kedvemet a bolyongas. Legalabb annyit lehetne tudni meg rola, hogy a hegy melyik oldalarol lehet feljutni.
Mivel a turistautak terkepen nincs a kornyekrol semmi, igy az autoval jot kavarogtam, zsakutcaba futottam, miutan lealltam, s gyalog nekiindultam. Valojaban nem is uton, csak ket szoloultetveny kozott fel az utrol.
Mindenesetre ha lesz egy szabad feloram, akkor a tracket feltoltom, s talan a kovetkezoknek konnyebb dolga lesz majd.
Mindegy, itt is jartam, bar a kotol lefele a cachehez jot csuszkaltam a loszon kezemben a fgep, pda, gps, telefon negyessel. Szerencsere semmit nem ejtettem le :-)
De ez egy ilyen nap volt, felora mulva a GCTTSB-vel is szivtam - ott a latogatok miatt nem kereshettem.
Pity barátommal megleltük ezt a ládikát is. Oda, és visszafele is meg akart enni minket egy kis fekete kutyus. De sikeressen távol tudtuk tartani öt, gonosz nézésünkkel :)
Könnyü találat volt, köszönjük a rejtést.
Ez a láda nem volt betervezve a mai napra, de útban hazafelé a komáromi erődrendszer látogatásáról egyszerűen nem tudtam elmenni mellette logolás nélkül. :-)
Ma Komáromi erődlátogatás mellett még egy kis ládakeresés is volt tervezve.
Mai 4/1, össz.: 246. ládánk. Útban Komárom felé kerestük meg ezt a pontot. Nekünk egy kicsit bonyolultra sikerült az odajutás, csak harmadik próbálkozásra lett meg a helyes út. A láda könnyen meglett. Jó, hogy korán érkeztünk, ilyenkor még a quadosok szerencsére alszanak. Egyel több találat.
A leírásban megadott ponttól induló földúton túl hamar (a második lehetőségénél) kanyarodtunk balra, annak az útnak a végén nem lehet balra felkanyarodni a láda felé, így a maradék 400 m-t gyalogosan tettük meg.
GPS nélkül találtuk meg pusztán a leírás alapján, előre tudtam hol lesz mert nem lakom messze :-) a környék nem a kincs közeléből látványos inkább érdemes a tavakat közelről megnézni.
Lakóhelyünkhöz közel található ez a láda. Nem igazán értettük a láda helyének a kiválasztását, de kitalálójának biztos fontos ez a hely. Láttunk sok romos pincét és sok kertészkedő emberkét. OxiExplorer-es PDA-val akartunk keresni, de elszúrtunk vmit a kalibráláskor, ezért ezzel nem ment. Utána GPS Tunner progit hívtuk segítségül, de ezzel is
csak szenvedtünk. Végül barátom jó tájékozódó képességére hagyatkozva egy-két perc alatt megtaláltuk. Nagyon jó időt fogtunk ki, kellemes ki séta volt. Köszönjük a rejtést !
Épp régi fotókat néztem, amikor észrevettem, hogy ezt a ládát még nem jelentettem be. szerencse, hogy annak idején a jelszót is lefotóztam, így legalább most /2009.05.21./ utólag be tudom jelenteni.
Annak idején Bükön voltam pár napig, de hazafele lerobbant az autóm, és ott kellett hagyni. Később Viktorral mentünk vissza érte vonattal, és ha már ott voltunk, ládáztunk egy kicsit.
Mivel erősen sötétedett, így igyekeztünk az autóval minél közelebb jutni a ládához.Megfelelő járművel egyébként/quad/ 0 méterre is megközelíthető.
Az óévtől ezzel a ládatalálattal búcsúzunk, mely a 2006-os évben éppen a 350-dik megtalálásunk.Reméljük jövőre is lesz lehetőségünk számos érdekes helyre eljutni.
Radpeterrel kerestem fel ezt a ládát. Számomra nem volt semmi különleges benne, a tavak is elég messze találhatóak. A leírásban szereplő pont sokkal jobban segíteni a kessert, ha a ládakoordinátával együtt az is letöltődne.
Ok [wapon beküldött szöveg]
A topoguide jól bevitt a szántóföld közepére, ahol hirtelen végetért az út. Visszamentünk a főútra, majd egy alkalmas kereszteződésnél bementünk a jó földútra. Tovább gyalog haladtunk, és egy "magánterület" táblával találtuk magunkat szembe. Szerencsére nem jött a tulaj, így nyugodtan megkerestük a ládát a fa tövében.
Bringás találat Tatabánya-lejtaknák-Tata-Komárom-Tatabánya 100 km
Nem nagyon dobogtatta meg a szívemet a környék. A láda - utólag rájöttem - végig úton közelíthető meg.
A tavakban nem sok vizet látni, vagy éppen kiszáradnak vagy valamilyen vízinövény borítja a vízfelszint.
A mocsai tavak kedves helyünk Mazsolával. Ezúttal a láda miatt jöttünk, és valahogy úgy alakult, hogy - hozzánk méltatlan módon - drive-in találatot csináltunk belőle (off-road masinával). A ládától jó a kilátás; a tavakhoz a hideg szél miatt most nem mentünk le. Köszönjük a rejtést! Mazsola és Tádé
II. bringás kesselés.
Úgy látszik ha bicivel indulunk neki biztos tavi láda a vége:) és legalább 50km oda-vissza:)
Szinte koppanásig mentünk kerékpárral, csak az utolsó 100 m-en kíméltük a Merida-kat.
Erősen hajaz Samu-ra a rejtés, talán mert azonos a rejtő?:)
ELTALÁLTAM 5ön belül, tehát: MEGTALÁLTAM!
Laza kesselgetés Eddievel és Lzolcsival, kicsi dzsindzsáztunk, a tavat nem láttuk, nem is tudjuk, hol kellett volna keresnünk.
Dc3 és Fűkocka utitársaként kocsikáztunk ide, majdnem a ládáig. :-)
Méhek vannak a nyugati oldali lejtőn, óvatosan közlekedjetek.
Szip kis tavacskák, a szőlő érik, az idő nyárias, mi kell még? Ja két mókáskedvű társ! :-)
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Bal3 és Fűkocka társaságában. Jó kis hely. Meg az időjárás is igazán kitett magáért. Kóstoltunk egy kis szőlőt, jót tett neki a napsütés.
A rejtés helye tetszetős.
Komárom felől jöttünk kerékpáron Kovival, egy nagyon szép úton felemás időben. Mivel Kovi kettőszázadik megtalálását a 200. geoládánál szerettük volna megünnepelni, útba ejtettük. A csésze kitúrása és visszarejtése után egy csőszház melletti padon ücsörögve logoltunk és élveztük a végtelen nyugalmat amit a környék áraszt magából. Odafelé azért volt izgalom is, amikor mindenféle szedett-vedett telkek mellett tekerve különböző méretű kutyák támadtak ránk.
De szerencsére tettlegesség nélkül megoldottuk a problémát, az egyiket én zavartam el, a másikat meg Kovi. Így igazságos.
Azt azért gyorsan hozzátenném, hogy mi is kutyabarátok vagyunk (sőt néha mi magunk is lemegyünk kutyába) ezért nem bántottuk csak elijesztettük őket.
Ezt a kesst is jó szokásunkhoz hűen Gps nélkül, leírás és fényképek segítségével kerestük meg. Nem volt túl bonyolult. Igaz nem is fogott meg a hely nagyon. Autóval a domb aljáig onnan már csak emelkednünk kellett és ott is volt a magassági pont. Köszönjük a rejtést!
Keresni pedig érdemes.....
Akár Gps nélkül is. ;-)
Közeli láda, nem is tudom eddig mért maradt el. Az első ládám az évben, már hiányzott egy kis gyaloglás. A táj így télen nem túl mutatós de az elhagyott hétvégi házaknak van némi hangulata. Egynek jó.
GCttls után, a mai utolsó láda. Már többször tervben volt, de mindig kimaradt - eddig.
(Majdnem) drive-in megközelítésünk: Tata felől érkezve a megadott ponton balra letértünk az eleinte betonos, majd hepe-hupás földútra. A második (?) lehetőségnél, ahol a kütyü mutatja, jobbra kanyartunk. Vityillók között vezetett az út, száraz időben (mint most) személyautóval is egészen jól járható volt. Addig egyenesen haladtunk, amíg a házak után az út egy T-elágazóhoz ért. Itt egy óvatos balra kanyarodással eleget tettünk az iránytű útmutatásának. Innen a csapás már nehezebben járható kocsival, magas a közepe, a kemény szárú gazok hangosan karistolták szegény autó hasát. 9 óránál, balról egy rét-szerű terület szélén leparkoltunk, innen (ha jól emléxem) 280m gyaloglás volt hátra.
A láda környezete nem mondható szépnek - bár csúnyának sem. Olyan semmilyen. Kilátás van a magassági ponttól egy közeli és egy távolabbi tavacskára, mezőkre, a távoli Almásfüzitőre. Ennyi.
Bakancstúra 6/6
Kicsit Simontornya érzésünk volt. Ott is egy (igaz ott több) dombon, szőlők, kiskertek közt keresgéltünk dobozt. Most a szerencse mellénk szegődött. A területről nincs túristatérkép, csak autós, így még abban is vitánk volt eleinte, hogy melyik dombról is van szó. Végül úgy döntöttünk, menjünk fel erre, nézzünk körül, és majd meglátjuk. Ehhez képest pont a ládánál kötöttünk ki. (Már a szőlőültetvénynél gyanús volt, hogy jó helyen járunk). A láda előkerítése nem volt gond, mert kilógott a fa mögül. A látvány a szokásos faluvégi szőlődomb némi tavakkal. De azért itt is van szép időszak, pl. tavasszal, amikor a sok friss zöldben, és tiszta levegőben messzire elláthatunk. [gps nélkül]
befi
Ismét egy tatai láda a Halszag és a Szent Tamás forrás után ami valahogy nem nyerte el a tetszésünket. A kilátás tényleg megvan, de a láda környezete nem igazán kiránduló hely.
Az Ács-Tata útról az autópályakereszteződésnél lévő antennánál kanyarodtam le. Egy tanyáig jó aszfalt út, utána viszont - ellentétben a legújabb térképpel - semmi. Az ugató kutyák elől egy kukoricatábla szélén indultam el, ami egyszer csak végetért, és jött a tó + nád. 100 méterre, a nádas túloldalán újabb kukoricatábla - gondoltam, addig csak eljutok. Bicikli (országúti) vállra, neki a 3 m magas nádasnak. Közepén mocsár, épp csak annyi, hogy bokáig megmerüljek. Utána már földutakon lazán fel a hegyre.
Logolás után 30 percem maradt a vonatig. Finom száguldás lefelé a földúton majd főleg az aszfalton. 20 perc alatt odaértem a tatai állomásra. (A vonat meg 20 percet késett - de ez már szinte megszokott.)
Komáromig vonattal, onnan biciklivel: Celemantia romjai - Komárom - Gúta - Komárom - Koppánymonostor - Ács - Bábolna - Kocs - Mocsai nagy tavak - Tata. 150 km, elég erős keleti-délkeleti szélben (persze így az út nagyobb részén szembe fújt), többnyire jó úton (némi kavics és földút, az utolsó ládánál pedig rét és mocsár is).
Ezt az utat már a nyár elején elterveztem, neki is indultam (kicsit puha gumikkal). Eljutottam a Kelenföldi pályaudvarig, már fel is tettem a biciklim a komáromi vonatra, amikor észrevettem, hogy elvesztettem a pumpámat. A kalauznő mondta, hogy még van 4 perc indulásig, így visszamentem az aluljáróba keresni. A pumpa nem lett meg, de a vonat közben mégis elment. A következő csak két órával később indult. Addig hazamentem, és egy régi pumpával próbáltam keményebbre fújni a kerekeket. Nem sikerült, a kerék leeresztett, hétvége volt, pumpát sehol se találtam (versenyszelep). Kárpótlásképp elmentem kirándulni a Gerecsébe. Viszont így végleg lemaradtam a Bábolnai arborétum ládáról, ami azóta megszűnt.
GCTTTF és GCTTSB gyors megtalálásán felbozdulva. Az autóm igencsak on-road (jópár ládakeresés tanított meg erre a felismerésre!), így a nyomok közötti fű mérete határozta meg a megközelítést. Az első jobbos földút a ládától 400 m-re elfogyott, másodikon 300 m-re közelítettem meg, majd a többek által említett szőlős/partoldalas becserkészés. Fent egy gazda éppen akkor nyírta traktorával a kukoricás melletti füvet, így az utolsó 100 m-t már igen úri módon tettem meg.
Logolásnál a traktoros megállította a gépét, és odajött a hármszögelési ponthoz amin ültem, megérdeklődni, hogy mit csinálok erre (több rosszarcú volt már a környéken...) bevezettem a geocaching rejtelmeibe: láda, GPSvevő, logbook... igencsak érdeklődő volt! a végső kommentje: "hát ez még mindig jobb szórakozás mint a kocsma." :-)))
A ládától 150 m-re álltunk meg néhány méhkaptár közelében. Könnyen megtaláltuk a ládát. Előtte (ismét) körbejátuk a Cseke tavat. Utána jót ettünk egy pizzeriában Tatán.
Ildi és Gyuri
Kicsit összekavart minket az nRoute, mindenáron egy olyan földúton akart minket vezetni, ahol nem volt földút. Semmilyen út, csak egy családi ház. Azért leküzdöttük. Láttunk a szőlőben őzet. Lehet itt is egy jót játszani, ha gyerekkel vagy. Jó hely.
Két rossz próbálkozás után harmadszorra meglett a jó út, felautóztunk a hegyre, a ládától 18m-re álltam meg. Már az autóból látszott a doboz. Kicsit talán javítottunk a rejtésen egy jókora kővel, de még így is határeset...
Egy kicsit megtévesztett a mocsai jelző, rossz irányból közelítettük meg a helyet, így jópár kilómétert zötyögtünk földúton, de megérte. Láttunk egy csomó állatot és a végén jól elfáradtunk.
Nagyon szép a környék, bár az idő nem tette lehetővé, hogy a messzi távolba is ellássunk.
Köszönjük az élményt, soha nem mentünk volna ide, ha a láda nincs ott.
Erősen offos volt még nekem is. A két bekötőutat befújta a hó 1 m vastagon. Azért megpróbáltuk :)
Az út menti legelő szélén, majd az első sáros úton balra. Az út végén jobbra, hátunk mögött a hófúvások, előttünk sár. Diffizár, tovább. Szőlő mellett le, igyekszem a füvön tartani a gépet, látjuk a tavat. Szőlő után jobbra, kicsit határozottabb gázpedál állás, nőnek a tócsák és kísért a tegnap. Első lehetőségnél jobbra a szőlők közé, de nem járható. Óvatos ereszkedés vissza, kukoricatarló, szélesebb művelőúton fel, meg sem álltunk a dombtetőig. 100on belül megvolt. Visszafelé saját nyomon. Másik ugyanis nem volt:)
Összesen 60 percet vett igénybe.
Őszinte leszek: nem tetszett. A láda környékéről alig lehet látni a tavat/tavakat. Nincs ott semmi különösebb látnivaló. A megközelíthetősége pedig nem igazán egyszerű. Sorry. (Persze lehet, hogy rosszkor, rossz évszakban jártunk itt)
Tatán jártam, erre kanyarodtam. Sajnos a párás idő miatt nem sokat láttam, de a rejtő elérte célját, felkeltették kíváncsiságomat a tavak, visszajövök még!
A láda messziről virított a fa tövében, a tégla csak rögzítette, de nem takarta el. Amennyire tudtam, avarral beborítottam, de félő, hogy megint lecsupaszítja a szél. A földmérési pont kiemelkedik a környezetből, partoldalában az üregek gyurgyalag-fészkeket sejtetnek. A rejtés javítása és a szárnyasok békessége érdekében talán meg lehetne fontolni a láda áthelyezését.
A komáromi multiláda után indultunk ide. A helyszínt könnyen megtaláltuk és autóval kb. 300 méternyire megközelítettük. Sajnos 3 éves Kingánk útközben elaludt, így anyával az autóban várakozott míg apa és nagyobbik lányunk Emese megkereste a ládát. A meredek domboldalon toronyiránt felmásztunk és kis keresgélés után könnyen észrevettük. A láda csak a téglával volt álcázva ami szerintünk kevés, így illetéktelenek is megtalálhatják. Igyekeztünk jobban elrejteni.
Találomra lekanyarodtunk a Mocsa felé vezető útról,és mentünk egy darabig a földúton (míg nem egy kupac trágya állta el utunkat).Innen kb.600 m-t mutatott a GPS, és az elem kifogyóban volt. Ezért futólépésben tettük meg a távot toronyiránt:szőlőkön keresztül, meredek rézsűn felfelé stb. Szerencsére időben odaértünk, és a magassági ponttól nem messze egy fa tövében meg is találtuk a ládikát. Vettünk is, tettünk is bele (tábla csokit! is). Visszafelé menet megkóstolgattuk a szőlőket, nagyon fincsi volt!
Máté család
Bábolnai délutánok 8/1
Krisz'-szel tanítani indultunk Bábolnára, és mivel kényelmesen haladva is jóval a megbeszélt idő előtt odaértünk volna, útba ejtettük a frissiben felújított ládát. Köszönet kl-nek, nem bántuk meg a kitérőt.
Még tavaly a hasonló utunk alkalmával kívántam begyűjteni, de akkor nem juthattunk el ide. Tatáról kikeveredve észak felől közelítettünk, Krisz a legjobb parkolóhelyre navigált, és bár a névben szereplő tavakból alig láttunk valamit, mégis élveztük a sétát a hanyatló napsütésben, és örültünk annak, hogy az új logbookba mi jegyezhettünk be elsőként.
(Viki, Geri), Krisz', TZ
Sajnos csak későn olvastam el, hogy a láda a tűz martalékává lett és ráadásul a maradékokat is elszállították! Ugrálhattam ám a HP mellől le a mélybe és vissza ;-) De kárpótolt így szüretkor a hegyen lévő kedves emberektől kapott pár fürt isteni szőlő! A hely szép remélem a láda mihamarabb visszakerül régi helyére!
Ez a láda tűzhalált halt, csak az elégett darabjait találtam meg, ezeket elhoztam. Részletek később. [wapon beküldött szöveg]
Na szóval. Komáromi ember lévén, sokat jártam a Tata és Komárom közötti úton autóval, biciklivel, és mindig feltünt ez a dombocska. Most végre fel is másztam rá. Mivel kocsival voltam, a ládától kb 650m-re hagytam a járművet, mert nem földutakra van tervezve. Innen gyalog folytattam a szőlők, és hétvégi házak között. Egy idő után a táj kezedet feketére váltani, és én is kezdtem aggódni a láda miatt. Nagyon úgy festett, hogy egy túl jól sikerült tartlóégetéssel állunk szemben. Élég durva látvány voltak az eléget szőlő tőkék, és gyümölcsösök :((
A láda helyéhez érve láttam, hogy az aggodalmam nem volt alaptalan. A ládát rejtő fa töve, és környéke is teljesen összeégett.
A ládából sajnos nem sok maradt: egy megpörkölődött Geoitalos palack, gondolom Flektogontól származott, az elégett logbook spirálja, és csodák csodájára, egy ceruza összeégett maradványai. (Lsd fotók)
Sajnos nem volt nálam semmi, amivel pótólhattam volna a ládát, vagy valami ideigelenes megoldást csináljak belől, így ez az elrejtőre marad.
Egyébként a kilátás nem lenne rossz a tavak felé. Kicsit az úton visszamenve Tata is szépen látszik.
A Tata környéki ládák szemlézésének első állomása. Offroad Csinkvecsentával haladtunk egészen közel, megmentettünk egy beszorult lábú madarat, és felleltük a csészét. A tavak kicsit messze vannak, de a magassági ponról azért láthatók.
A turistautak gyűjtésének másnapján korán keltünk Lelcache -ékkel, és utunk először ide vezetett.
Csak az egyik tavat találtuk meg, a másik elbújt valahova. :-(
Korán reggel vágtunk neki, mivel időre Budapestre kellett érnünk. Velünk tartott P.Isti is, aki a tegnapi turistaút felmérés alkalmával is társunk volt. Picit nehezen találtuk meg a megfelelő földutat, amin autóval a láda közelébe juthattunk. Kisebb birtokháborítás után, és a magasfüvű réten való átgázolást követően végül a csészére is rátaláltunk. A tavakból szinte semmit sem láttunk, pedig az idő tiszta volt. Valószínűleg a magas fák takarták el azokat előlünk. Talán jobb lett volna valamelyik tó közelében elhelyezni ezt a ládát, bár én nem tudom, hogy azok mennyire megközelíthetők.
Egy darabon autóval, majd a szőlőskertek közt gyalog közelítettünk. Az utat elvétettük, úgyhogy nyílegyenesen átvágtunk egy mezőn, ahol sajnos nyakig érő gaz volt mindenféle kis gonosz rovarral, akik összevissza csíptek. Végül sikerült loggolni.
Amikor először olvastam a láda leírását azt hittem, hogy valahol a tavak mellett lesz a rejtés.
Tatát kerékpárral elhagyva Mocsa felé az elrejtő segéd pontjánál hagytuk el a főutat. Kellemes, művelt telkek, szőlősök, gyümölcsösök és gabona táblák között haladtunk. Sajnos csak másodszorra tértünk le a megfelelő földúton, így is az egyik gazdától kértünk engedélyt, hogy feltekerjünk a dombra. A ládától 130 m-re letáboroztunk, és 2-en mentünk a pontra. A láda pontosan a leírás szerinti helyen volt. Innen már látszódtak a névadó mocsai nagy tavak.
Lehet, hogy egy év alatt ennyire megváltozott a környék? Sok értelmét, nem látom, itt a környéken szőlők és szántóföldecskék, meg ép és omladozó házikók vannak. Ilyet az ország szinte bármelyik pontján lehet találni. Érdekességet talán egy földmérőnek nyújthat.
A rejtés pedig: én egy fa tövébe kapart lyukat találtam és a doboz kilátszott a falevél-álca alól. Ez a mások által talált mintaszerű rejtés?
Pulbrich kollégához hasonlóan én is jót kóvályogtam, de én Tatától egész Komáromig mentem, majd vissza Naszályra, mert a komáromi kivezetőnél elkeveredtem. Aztán Mocsánál már az M7-es fölött vettem észre, hogy valami nem stimmel, így vissza megint. Hiába, motoron az ember lassabban szánja rá magát a térképteregetésre. Aztán a láda gyorsan meglett, de a békés környezeten túl én sem találtam érdemlegeset.
Ment már valaki rajtam kivül Tatárol ehhez a ládához Almásfüzitön keresztül? :-))
Amugy könnyen meglett, át tökön-passzulyon. Egy darabig mentem autoval, aztán amikor elfogyott a bizalmam, torony (vagyis inkább domb) iránt. Egy helyen megkérdeztem a helybélit lehet-e arra menni. Azt mondta, hogy egy darabig. Igaza volt.
Tatán volt egy kis dolgom, elég hamar végeztem, így elindultam megkeresni ezt a ládikát. (A Tata környékiek közül már csak ez hiányzott.)
Igazi vérbeli on-road autómmal sikerült 300 m-re megközelíteni, bár a leírás alapján jobban tartottam az úttól. Számítottam még mély sárra is, de ez a hirtelen tavasz felszárított mindent. Mondjuk járhatóra szárított mindent.
A magassági pont tövéből egy helyi lakost, egy nyulat sikerült elugrasztanom, egyébként csendes a környék. A kissé párás levegő miatt sajnos csak sejteni tudtam a szép kilátást.
Ja! Tavaszodik ezerrel! Érdemes kirándulni!
A tegnapi szakadó eső után nem volt járható a földút kocsival, ezért gyalogosan közelítettem meg a ládát, amely egyből meg lett, lévén hogy sem erdő sem más akadály nem álta a GPS jel útját.
Kicsit bolyongtunk a földutakon, mert nem tudtuk egyértelműen meghatározni az irányt. Legalább ismerjük a környéket.... Végül a szőlőtábla mellett felfelé vezető úton 16 m-re megközelítettük autóval (nem terepjáróval). Egy őzike szintén erre felé ládázott, elöttünk futott, csak követni kellett. A leírások alapján egyből meglett a láda.
zsorzs, éva
[wapon beküldött szöveg]
A bicajos kört már kocsival fejeztük be. Tekertem ma eleget, vagy 180km-t. Jó esett az autóbanülés. Sötét volt, de jól megközelítettük kocsival a pontot, igaz rámentünk egy félig kivágott fára, ami koppant egy kicsit...
Nem volt nehéz megtalálni a jó leírás alapján , bár a fiatal fa egy kicsit csalafinta, mert azért a dombocskán van még néhány fiatalabb hajtás, pontosabban csak az van. Visont érik a mandula! vany közelben néhány fa jól megdézsmáltuk (ki is van írva hogy kiadó ingyen használatra vagy eladó a telek házzal) .
A tavak kedvesen mosojogtak a naplementében! szép volt!
Én nem rajongtam ezért a ládáért, ha már, akkor inkább egy tó partjára tettem volna.
Maga a rejtés viszont példaszerű - ahogy az elrejtőtől vártuk. :-)
ribizli
A tatai vasútállomásról tekertem ki Mocsa felé a műúton és az első dombtetőn tértem le balra a tavakhoz.
Az ingatlant megtalálva lettem csak biztos, hogy jó úton járok. Onnan már könnyű volt: a magassági pont majd' 50 méterről látszik, a fotók alapján már előre tudtam a rejtekhelyet is.
Be:-, Ki:-
A láda melletti gödrökben már érik a földiszeder.
Hazafelé a Komárom-Révkomárom-Medve-Győr utat jártam be, 81 km-t mentem.
hujberg
Nem tudom eldönteni, hogy mennyire lehet könnyű nappal megtalálni, és azt sem, hogy milyen onnét a kilátás. Éjjel 01 órától bóklásztunk a fiammal 02:20 -ig, akkor találtuk meg először a magassági pontot, majd a ládát. Lámpákkal felszerelve indultunk útnak. Az autóval is a földutakon keresztbe-kasul, aztán megunván a dolgot, azt otthagytuk, és gyalog neki toronyiránt. Utat azt nem láttunk, meredek földfalakat annál inkább. De így nagy élmény volt, az éjszaka nagyon megnehezítette a dolgot. Sikerélmény megvolt!
Üdv.: CsiAnd
És aki pedig a munkahelyén dolgozik és nem a kesser lapot bújja a neten az csak a harmadik....:-))
Mi Dióspusztánál, az angol telivérek telepénél tértünk le, egy kis on/off road, majd parkolás, majd 6 perc a kocsitól.
Jó kis hidegfrontos idő lévén a kilátás nagyon érdekes volt: a fél Gerecse, a teljes Vértes felénk eső része, Tata, Füzítő, Komárom, és még egy kis Szlovákia.
Én ugyan a kalandosabb és keményebb ládákat kedvelem, de ide is érdemes volt kiugrani, levezetésképpen egy irodai nap után.
(Még szerencse, hogy a kocsimnak nem csiklandós az alváza....)
Köszi Magpet.
Hát aki munka után kessel, az tényleg csak második lehet....:-))
A rejtés jó, tipikus geocaching rejtekhely, mások valószínűleg nem nagyon találják majd meg.
Én a leírás alapján igazából a mocsai horgásztavakhoz készültem, ahol édesapámmal gyakran megfordulunk, de ez jóval visszább van, inkább a grébicsi tónál.
Ja, és aki autóval közelít, kitűnő alváztisztítást végezhet :-))
Ez az első "első ládánk". Csak a munkanapnak tulajdonítom, hogy mi lettünk az elsők. A megtalálás fényét emeli a ládában talált ajándék, ami egy kb 1m nagyságú felfújható eTrex Legend volt. Az apropót az adja, hogy nekem pont egy ilyen GPS-em van :-) Köszi magpet! Természetesen, mint eddig mindíg, a meredekebb oldalról közelítettük meg. Valóban szép a kilátás, a rejtés is tökéletes. Egy jótanács: aki Komárom felől jön, az is a magpet által megadott letérőnél térjen le. Sok utat megspórol.