[WAP] 13 x 20 cm fekete hengeres doboz, egy többtörzsű fa tövében, ágakkal és avarral takarva. A ládába TravelBug helyezhető.
Ládatörténet:
2015.10.02. Új logbook és ajándékok.
2010.03.22. Eltűnt láda átvétele petikatól és pótlása.
2017.06.06. A geoládát Pepe kérésére adoptáltam.
Motiváció
Budapest XVII. kerületének első, és jelenleg sajnos egyetlen kereshető geoládája a kerület egy kevéssé ismert, ugyanakkor természeti értékét tekintve figyelemre méltó területén, a Merzse-mocsárnál található.
A mocsár és környezete természetvédelmi terület, a bejáratnál elhelyezett tábla alapján korlátozottan látogatható, gépjárművel behajtani tilos! Tűzgyújtás a mocsár és az erdő teljes területén tilos!
Megközelítés
A mocsárhoz földutakon és erdei ösvényeken lehet elsétálni. A BKV 98-as busz N 47° 28,046' E 19° 14,909' 147 m [GCXVII+útpont] Ferihegyi úti megállójától (a sorompónál) kb. 4,2 km-re van a láda. Innen a Nyár, az Erdődűlő és egy névtelen utcán lehet kijutni a lakóterület szélére, ahol jobbra fordulva hamarosan elérhető az autós megközelítésben is ismertetett N 47° 27,838' E 19° 15,483' 157 m [GCXVII+útpont] letérő a láda irányába. A tuhu itt ugyan nem jelez utat, de hidd el, hogy van.
Autóval érkezőknek a N 47° 27,787' E 19° 15,214' 151 m [GCXVII+útpont] pont környékét ajánlom parkolásra, innen kb. 3,7 km van még hátra. Autóval tovább menni több okból nem ajánlatos (később tilos is), biciklivel is csak száraz időben, és még ekkor is érdemes ügyelni az itt-ott laza homokos talajra, amin könnyen megcsúszhat a kerék.
A parkolóból továbbmenve hamarosan egy N 47° 27,710' E 19° 15,343' 154 m [GCXVII+útpont] kerítés állja utadat. Itt fordulj balra (mást nem is tehetesz), és bár kisvártatva egy jobb kanyarral ismét kedvező irányba (jobbra) fordulhatnál, NE tedd, hacsak nem akarsz a környéken egy kicsit bolyongani. Jobban jársz, ha csak a következő N 47° 27,838' E 19° 15,483' 157 m [GCXVII+útpont]letérőnél fordulsz jobbra. Innen az úton jó darabig egyenesen haladj, egészen a N 47° 27,028' E 19° 16,618' 135 m [GCXVII+útpont] pontig, ahol a Természetvédelmi terület faragott információs táblája már jelzi a mocsár közelségét. Tovább már nem navigállak, a folytatás egyrészt egyértelmű, másrészt maradjon valami a felfedezés örömének.
Megjegyzem, hogy a mocsár Rákoskeresztúr külső részéből, Rákoskert felől, illetve Ecserről is megközelíthető. Az innen érkezőknek javaslom a turistautak.hu térképén látható földút hálózat tanulmányozását.
A mocsár
A mocsárhoz vezető út mentén sajnos itt-ott szeméttel (a jelen magyar valósággal) is találkozol, de ha szerencséd van, (nekem volt), akkor akár őzekkel és nyulakkal is. A végcélnél viszonylag kulturált környezet fogad, a mocsár széléhez vezető stég és annak végén lévő kilátó házikó (eső menedék!) egyárant jó állapotú. Az előtérben pad fogad, mellette egy tűzhely, amely ottjártamkor magára hagyva füstölgött-parázslott(!), pedig itt a tűzrakás TILOS...
A hely felkeresését érdemes úgy tervezni, hogy legyen idő élvezni a tiszta friss levegőt, és megfigyelni az érintetlen növény és állatvilágot. Petika egy sast is látott az eredeti láda telepítésekor, de sajnos a távcsövét elfelejtette magával vinni :-(
A rejtek
A mocsár a helybéliek kedvelt kiránduló helye (az újra rejtéskor, hétköznap délelőtt is találkoztam itt három fiatal fiúval). A láda elhelyezésekor ezért igyekeztem a kíváncsi tekintetektől távolabbi helyet keresni, ahol a keresők sem tesznek kárt a terület növény és állatvilágában. És mivel elvem, hogy -amenyiben lehetséges- előbb jöjjön a látnivaló, és csak ezután a láda, ezért a rejtekhez még egy kicsit tovább kell menned a mocsáron túl. A láda az erdős területen belül álló soktorzsű fa fészkében található. Logolás után kérlek jól pattintsd vissza a fedelet, hogy nedvesség ne jusson bele, állítsd vissza az eredeti állapotot, és igyekezz a terepet is úgy elhagyni, hogy ne keletkezzen kesserörvény!
A jelszó
Nem szokás a jelszóval kapcsolatos megjegyzéséket tenni, e kivétel csak erősíti a szabályt. Kérlek, ne ijedj meg a füzetben látott, ékezethelyesen leírt jelszótól! A netes logoláskor ékezetek nélkül írd be! Ha pedig még a füzetben javasoltakat is megfogadod, akkor nemcsak a jelentésével leszel tisztában, hanem talán még egy kicsit meg is nevettetlek :-).
A láda megkeresését össze lehet kötni a közelben található GCLHBP levadászásával.
Mi Rákoshegy felől a megadott irányból indultunk. Egy kutyasétáltató elirányított minket a helyiek által használt kis parkolóhoz. Ezt a legkönnyebben a Pesti útról lekanyarodva az Összekötő úton érhetjük el. Át kell menni a vasúton és néhány száz méter után már ott is vagyunk a parkolóban. Ez a tanösvény 12. táblájánál van. Innen indultunk a feleségemmel a körsétánkra. Útközben megcsodálhattunk egy hatalmas nyárfát. Találkoztunk kerékpárosokkal, kocogókkal, sétáló társasággal és kutyásokkal. A kilátóból jól rá lehetett látni a mocsárra, ahol madarak napoztak. A láda megtalálása után nem fordultunk vissza, hanem tovább mentünk a tanösvényen. Azon a részen is találtunk parkolót. Oda Rákoskertről lehet menni a Zrinyi utcáról lekanyarodva a Pásztorfalva utcára, ami átvezet a vasúton. A kellemes kőrsétánk 6,5km lett amit kényelmesen 2 óra 15 perc alatt tettük meg.
Első ilyen keresésünk volt, kicsit bolyongtunk, mert mozgott a a térképen a helymeghatározó, mikor nem is mozogtunk. :D Köszönjük az elrejtést! Jó volt! [Geoládák v3.9.6]
köszönöm a fáradozásodat! 17km es gyaloglókör részeként a GCLHBP ről jöttem át, klassz környék és rejtés, igényes, minden jóval megrakott nagy kövér láda. Egyedül egy laminált geolada felhívó lapocskával kellett pótolni. TFTC! Ottjártamkor lábnyomokat is alig láttam a hóban, csak az orkán erejű szél fütyült, a -6 fokban. Távozásomkor pont jött a járőrszolgalat körbenézni. [Geoládák v3.9.6]
Ez a láda nem lesz a kedvencem. Rengeteget kellett menni a GCLHBP 3. pontjától, útközben nem nagyon volt látnivaló, viszont elkezdett esni az eső. A láda elég könnyen meglett, de aztán még mehettem vissza Rákoshegyre, ráadásul sietnem is kellett, mert akik vittek, már jöttek értem. Köszönöm a rejtést!
Ha már a reptér ezen oldalán jártam, akkor már ide is el kellett jönni... :)
A láda hamar és rendben meglett. Itt sikerült összetalálkoznom egy kesser párral, akik most kezdték a ládázást. Egy kis segítség és beszélgetés után mentem é megnéztem a mocsarat is... A magaslesről jól látszott hogy azért tél van, mert a mocsár vize be volt fagyva...
Köszi a rejtést!
Ismét erre jártam, most a három gyerkőccel kerültük meg a Merzsét, Nekik újdonság volt ez a láda. Béke, nyugalom, maszkmentes övezet, friss levegő. A legjobb karácsonyi készülődés!
(esetleg jó lenne friss képeket feltenni a ládaoldalra. A kilátó egy ideje már teljesen más, mint ami a 15 évvel ezelőtti képeken szerepel)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Örülünk, hogy végre eljutottunk ide is. Megtettük a nagy kört, kellemes séta volt, jó idő, no meg érdekes is. A tanösvény táblái elég átfogó ismetet nyújtanak egy átlagos érdeklődő számára. Köszönjük. [Geoládák v3.7.6]
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Ez volt a mai napi 31 km-es gyalogos ládavadászatom hetedik, egyben legutolsó találata... :)
A GCLHBP multi végládájánál lévő radartól gyalogoltam el ide a mocsárhoz. Útközben egy nagyobb mezőn átvágva szemtanúja voltam a szárnyas hangyák rajzásának. Nagyon érdekes látvány volt, messzebbről tényleg úgy tűnt, mintha fekete füstfelhőket látnék. Tele lett velük a hajam, nyakam, ruhám és az orrom, füleim sem kímélték...
A ládával kezdtem, melyet rendben a helyén találtam. Logolás után mentem fel a kilátóba pár fényképet készíteni, majd pedig a jelzésen begyalogoltam Rákoskert vmh-ra.
Köszi a rejtést! :)
Gyönyörű környezet, mesés tanösvény, csodás kilátás és egy kitűnő láda egy pompás rejtekhelyen - mindez bringával. Kár, hogy a susnyásból kicsörtetve egy erdész várt minket hatalmas távcsővel a nyakában, hogy ne menjünk be többé az erdőbe, mert tele van sérült őzgidákkal, melyek mentése 600 e Ft. [Geoládák v3.4.1]
Köszönjük a rejtést, korábban is jártunk már erre többször. Szép, de szeles napot fogtunk ki, sokan voltak mégis, kutyákkal, gyerekekkel, bicajokkal. Láttunk gyurgyalagokat is a repceföld mentén a mezővédő erdősávban.
Picimucikkal e-mail-ben egyeztettem a megtalálás részleteit. A ládát és a jelszót megtalálta, de a telefonos app-ban nem találta a megfelelő rubrikát a beírásra.
Ezt is felkutattuk.
Köszönjük a rejtő fáradozását. Bővebben otthonról, fényképek később.
[g:hu+ 2.0.29]
Rákoskert vmh-ről. Az út egészen járható volt, köszönhetően annak, hogy az éjszakai fagy után a talaj még nem engedett fel teljesen. Nem is gondoltuk, hogy ilyen sokan járnak erre, a nem éppen frekventált évszakban. Míg rendszeresen utaztam erre vonattal, mindig nézegettem, hogy jó lenne egyszer gyalog is bejárni a területet. Most sikerült.
A ládát minimalista módon visszarejtve találtuk, kilátszott a rejtekből. Édességeket kidobtuk, mert geoládába élelmiszert nem rejtünk, ugye? Előttünk egy első megtalálásos kesser járt, nyilván még nem ismeri a szabályokat. A ládából jó lenne a betelt logbookokat eltávolítani, míg el nem tűnik vagy meg nem sérül a "történelem".
Megtaláltam. Köszönöm a rejtést! Ide vissza kell jönnöm nyáron is, nagyon tetszik a hely. Sajnos tele van szeméttel az ország. Szinte fáj, hogy bármerre járok, tengernyi szeméttel találkozok, és nem tudom megérteni, miért teszik ezt az emberek?
Megtalálva! Szép "kis" fa. Kicsit elbizonytalanított, hogy a leírásban nem volt (jó szívvel) javasolva a biciklivel történő megközelítés a homokos utak miatt. Régen volt ugyan eső, de szerencsére ennek ellenére elég jól járhatóak voltak bicóval az utak. (csak pár helyen volt keréksüllyedős vastagságú)
Ági és Kinga
[Geoládák v2.2.5]
Kíméletes volt hozzánk az időjárás, a morcos felhők csak később jöttek.
Sok szép madarat láttunk, hangulatos séta volt, köszönjük a rejtést!
Pisti, Jenő
Kerékpárral közelítettem meg a mocsarat, elsőként a madárleshez mentem, csak azután kerestem meg a ládát. Köszönöm, hogy megmutattad ezt az élettel teli helyet.
U.i:Elég sok az akácos a környéken, nekem sikerült is egy tüskét összeszedni. Legyetek óvatosak!
Egyik kedvenc délutáni bringás helyem a Merzse-mocsár. Sokszor tekertem már errefelé, a korábbi madárlesnél, illetve amióta az nincs meg, a kilátónál sokat elidőztem. Távcsövet mindig viszek magammal, hogy tudjam nézegetni a madarakat. Ezúttal a ládát is megkerestem.
Köszönöm a rejtést!
Megvan, köszi!
Családi kirándulás alatt kerestük meg, itt lakunk a mocsártól 6 és fél km-re már 7 éve, de még nem hallottunk a tanösvényről. Köszi, hogy megmutattad :)
Mi az ajánlott parkolótól indultunk, és az 1-es pont kivételével a teljes tanösvényt bejártuk. A túra végül kb. 10 km lett, de a gyerekek ismét derekasan helyt álltak.
A környezet vegyes volt, az elején szemétkupacok mindenfelé, aztán az erdős részekhez érve már jobb volt a helyzet. A kilátóba felmászva egy korábbi buli nyomaira bukkantunk, sörösdobozok, és egy kellemes adag hányás tudatta velünk az előttünk itt járók igényszintjét. Ezt leszámítva viszont érdemes volt ide ellátogatni, tényleg rengeteg madárfajt láttunk, hallottunk, köztük széncinegét, szajkót, zöld küllőt, nagy fakopáncsot, barázdabillegetőt, egerészölyvet, kacsát, és ludakat is.
A ládaleírás itt-ott korrekcóra szorulna, van közelebbi parkoló is, illetve a képek is elég régiek, a faház már rég nem áll, helyette egy kilátó épült pár éve. A tanösvényről sem esik szó, pedig az állomásokon található információk is sokat adnak az élményhez.
Köszönjük a rejtést!
A hely szép, bár sajnos a kilátótól csak nagyon messze lehet madarat felfedezni. Távcsővel a kacsákon kívül egyetlen szürkegémet fedeztem fel. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
Rákoskertnél szálltam le vonatról. Elsuhantam a korábban megtalált BBT ládák mellett. Az eső utáni homokban jó volt menni, ruganyos volt. Strapabíró autóval ebből az irányból be lehet jönni nagyjából a 47°26.500 19°17.310 helyig, ahol pihenő és parkolási lehetőség is van.
A múltkor nem voltam eléggé felkészült a ládával kapcsolatban, - a megadott koo-n nincs láda - ezért akkor nem is lett meg. Viszont akkor voltam a kilátónál. Ma mi tagadás nekem nem esett útba a látványos rész, viszont fele annyit gyalogoltam. Persze ebből az irányból túl messze is van a láda. Ráadásul 35 m-rel odébb van a megfelelő fa. Javítani kellene a koo-t! Biztosan lenne hely közelebb is. Futókkal, lovaglókkal, autókkal ma is találkoztam. Nem kellene annyira félni tőlük!
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.4] A közelben akadt egy kis dolgom, útbaejtettem. Csak azt bánom, hogy nem volt rá több időm, mert nagyon érdemes lett volna. De szerencsére nincs ez olyan messze, valamikor biztosan jövünk még errefelé. A ládikót nem nehéz megtalálni, de a szúnyogok elszánt támadására nem árt felkészülni. Mondjuk segítenek gyakorolni a gyors logolást ! Köszi a rejtést !
A mocsár és környezete érdekes és a hosszú séta megéri a fáradságot. Ma ezt összekapcsoltuk a GCFA újrarejtésével és élveztük a kis túrát. Köszi a rejtést!
A láda eltűnt. Megtaláltuk a több törzsű fát, de a láda nincs ott, csak a helye látszik, a gallyak szétszórva. :( Sajnálom, a gyerekek nagyon lelkesen készültek az ajándékokkal :)
a kordinata nekem kb.40 meterrel arrebb mutat, de a geo osveny es a tobbtorzsu fa alapjan megtalalhto.
TFTC
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Sziasztok, szerettem volna ma meglátogatni a ládát de teljesen ki volt takarítva a helye, az avar hiányzott... A ládát sehol nem találtam. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Mi is jó 30 méterrel arrébb találtuk meg a ládát.
A mi mérésünk szerint N 47.26.533 E 19.17.012
Szép a környezet, a kilátóból jól megfigyelhetőek a madarak. Mi 3 kócsagot láttunk.Jók a táblák is a tanösvényen.
A koordináta nem pontosan a ládára mutat. De a korábbi megtalálók apró segítségei nagyon hasznosak! A mocsár környezete csodás, gazdag a madárvilága! Köszönöm a rejtést!
Tegnap a lányommal próbáltuk megkeresi a ládát, azonban a csalán és szúnyogcsípések után a lányom már nem volt hajlandó a dzsindzsásba bejönni.
Olvasva a korábbi logokat (20-30 méterrel is arrébb lehet a láda), kénytelen voltam feladni a láda megkeresését.
Kérlek a képek alapján fogadd el megtaláltnak.
Kár, hogy így elhanyagolták ezt a tanösvényt. :(
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Klassz kis hely de macerás találat volt.
Full rövid felszerelésben szúnyogokkal csatázva (az árnyékos részeken) jártam meg az utat.
Első körben nem találtam a .hu -s koordinátákon. Viszont a korábbi találatok (thx. Vincenzo65 ) leírásai segítettek abban, hogy ne adjam fel.
Én is 37-39m-rel délebbre találtam meg, egy másik jó rejteket adó fa törzsei közöt.
A láda nem tűnt el. A helyén van; egy nagy, fekete henger, tele ajándékokkal és két log book-kal. Előttünk az utolsó hozzászóló április 2-i.
A geocaching.com-os alkalmazás pontatlan helyet mutat. Az előző hozzászóló képén található fánál valóban vannak félreismerhetetlen ágak, viszont a geocaching.hu-s koordináták egy távolabbi fához vittek, annak az ágai között van.
Nagyon úgy néz ki, hogy a ládát elvitték. Kétszer próbáltuk - közben felmentünk a kilátóba - hátha valaki éppen elvitte logolni, de sajnos másodszorra sem volt a helyén. A GPS mindkét esetben 1-2 m pontosságon belül a fára mutatott, a tövében ott voltak a kesser számára félreismerhetetlen jelek (a szokásos ágdarabok, amivel a ládát takaró avart, kérget, köveket stb. lehet lefedni), láda azonban sajnos nem volt. A feltöltött kép magát a fát ábrázolja, így, hogy nincs ott már semmi és a kép a fa elhelyezkedését sem mutatja, talán nem szentségtörés feltölteni. A kép alapján kérem a rejtőt, fogadja el a találatot.
A mocsár maga csodaszép, a toronyban nagy a forgalom, de azért fel lehet jutni. Köszönjük, hogy elhoztál ide!
Egy kellemes családi séta alkalmával a Merzse-mocsárnál megtaláltuk életünk első geoládáját. A gyerekek - és persze mi is - nagyon élvezték/élveztük. A ládát visszatakartuk faágakkal és falevelekkel. Köszönjük a lehetőséget! :-)
A radar felől jöttem, a multit letudva, csak közben besötétedett. Így kicsit misztikus volt a zseblámpa fénynél az út a fák közül és a mocsár felől kiszűrődő folyamatos zajok és zörejek kiséretében.
Visszafelé vonattal mentem Rákoshegyről, itt néztem meg a logfüzetben javasolt bónuszt. Tényleg megvilágosult a jelszó jelentése és valóban jól elszórakoztam! :)
Nagyflisziékkel visszajöttünk a Merzse-mocsárba. Jól tettük, mert amikor először itt jártunk, vizet nem láttunk. Most rengeteg a víz, ezért sok madarat is láttunk, és sok szúnyogot éreztünk.
Bernáthékkal közös kellemes nyári ládázás. A mocsár igazi látványosság, a kilátó pont jó megfigyelőhely. Valóban megérdemel egy ládát. Az élményt jelentősen csökkenti a szúnyoginvázió és a ládát rejtő aljnövényzet mennyisége.
TFTC
Nagyon hosszú és kalandos út volt(a Rákóczi Ferenc utcai buszmegállóból sétáltunk fel). Odafelé napsütés és dögmeleg, visszafelé pedig egy óriási eső kapott el minket. A mocsárban pedig szúnyoginvázió...
Ja, a rövidnadrágot se ajánlom itt senkinek! :)
Köszönöm a lehetőséget!
Merzse mocsár 20 teljesítménytúra bejárása alkalmával találtuk meg BOttó barátommal ezen a szép, ám szúnyogban gazdag vidéken. A hatalmas példányok ellen kemikáliákal védekeztünk - sikerrel...
Merzse-mocsár TT-ét kihasználva, rögtön a második ellenőrző pontnál már bent is voltunk a mocsárban :) Kicsit szúnyogos volt de csodálatos látványt nyújtott a mocsár és a környéke.
Gyakran sétálunk erre, de csak most jöttünk rá hogy az itteni ládát még nem kerestük meg :)
Most jó magas a vízszint, és úgy néz ki, hogy 2 hattyú is ideköltözött.
Nagyon tetszett a hely, a szomszédos multival összekötve tettünk egy kellemes sétakört a nagy hidegben. Örültünk nagyon, hogy ilyenkor nincsenek békák a területen.
Rákoskert állomástól indultunk el az ösvény kezdetéig a száraz földúton. Kellemes sétával jutottunk el a ládához. Nagyon szép a nemrégen felújított madárles. Sajnos az itt élő állat és növényvilágból nem sokat láthattunk. Tavasszal vagy nyáron biztos szebb arcát mutatja a Merzse-mocsár. Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Egy kis tájékoztató a Merzse-mocsárról:
A Merzse-mocsár élő- és növényvilága
A mocsár területét 1977-ben nyilvánították védetté, 1999-ben pedig 40 hektárra bővítették a védett területet. 2012-ben építették ki a 15 állomásos tanösvényt tájékoztató táblákkal. A terület két jól elkülöníthető részből áll, a nagyobbik mocsaras, lápos rész a tulajdonképpeni Merzse-mocsár, míg a kissé távolabb, a város felé lévő lápos területet Gyolcs-rétnek hívják.
A vidék növényvilága a tipikus vizes élőhelyekre jellemző. A kiszáradóban lévő, és egyre kisebb területre visszahúzódó mocsár nyílt víztükre inkább csak tavasszal, vagy nagyobb csapadékosabb időszak végén figyelhető meg. Területén kiterjedt nádas, sásos figyelhető meg, peremén bokorfüzes és fűz-nyár ligeterdő húzódik.
Élővilága is igen gazdag, több védett madárfaj is költ itt rendszeresen, mint pl. barna rétihéja, bölömbika, nádi rigó, vízityúk, a környező ligetekben megfigyelhető többek közt gyurgyalag, kakukk, vércse, karvaly, vörös vércse. természetesen fácán és fogoly is sűrűn előfordul. A madarak megfigyelésére érdemes távcsövet hoznunk.
Kétéltűek és hüllők is bőven találhatók a területen, bár mostanában mintha kevesebb békakuruttyolást hallanánk. Állítólag mocsári teknősből itt él a legtöbb a fővárosban.
Harmadik kisérletre meglett! Először a GPS hiányzott, másodszor a szunyogok ettek meg minket mire közel kerültünk. Ajánlott a láda téli felkeresése! ;)
Szürkítés Budapesten, három reptér közeli ládával. Sikerült 650m-re megállni autóval, bár ha jobban belegondolok, a 100m sem lett volna lehetetlen. :)
Találat után elsétáltunk a kilátóhoz is, ahol egy madarásznak látszó ürge elmonda, hogy ezt az építményt le fogják bontani és egy kétszintes kilátót terveznek a helyére. A tanösvény megérdemelné, de majd meglátjuk...
Köszi
rákoskert felől jöttem, majd tovább a radar felé. a madárles és az odavezető deszkahíd kicsit hiányos, de nincs kiírva, hogy ne szabadna felmenni...
utánakerestem a jelszónak, eddig is ismertem, de más fordítással
Merzse-mocsár 20 teljesítménytúrán kerestük meg szs-outdoor-ral.
Másik két bóklászó ládásszal is összefutottunk a láda közelében. :)
Nagyon jópofa túraútvonalon mentünk, csak miután a mocsár környékét elhagytuk és repülőtér környékén jártunk az a rengeteg homok ne lett volna!
Ide még majd visszajövünk - ha előbb nem, hát majd a Merzse-mocsár 20 éjszakai túráján. :)
A GCTT07 alatti pincében ücsörgés után a gyönyörű idő minket is kicsalt a szabadba. Először Ócsát vettük célba, ahol az új Blue Mali csészén túl GCOCSA-t is sikerült levadásznunk. Utána jöttünk át a repülőtérhez. Ez a láda már többször be lett tervezve, de mivel eléggé sétálós, így többször már nem is fért bele a programba. Ma viszont maradt elég időnk még egy jó kis sétához. A környezet GCLHBP kapcsán már ismerős volt, de az ajánlott útvonal merőben mást mutatott meg. Sokan voltak az erdőben, a kis tónál pedig mint ha egy egész osztály pihent volna meg. A láda könnyen adta magát, a jelszón pedig jót röhögtem. Egyből lejött az is, hogy mi köze a környékhez. Visszafelé a kifutópálya 31R irányából sétáltunk a 13L felé, így három felszálló gépet is sikerült közelről látnunk. Köszönjük a rejtést!
A tanösvény végigjárása utáni találat. Érdemes reggel jönni.
A két kocogón kívül őz, nyúl és vízimadarak kerültek szem elé.
Sajnos a madárles romokban, nem használható.
A jelszó kellemes emlékeket hozott vissza. :-)
A ládát kicsit rendbeszedtem: BE: logbooknak, zip-lock zacskó, laminált infopapír, szilikon geocacher karkötő. KI: szemét.
A GCLHBP és GCBIGB közt élvezetes kis homokos 4x4 off-road túra során látogattuk meg.
A leírásban javasolt oda-vissza 7,4 km-es túra nem biztos, hogy idő-élmény arányos.
Kerékpárral gyűjtöttem be a ládát. A megközelítés a nagy homok miatt időnként nem is volt túl könnyű. A jelszóval valóban sikerült megnevettetni, kedvelem ezt a számot! Tetszett a környék, érdemes volt eljönni ide. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]allga módon elfelejtettünk felszerelkezni rovarriasztóval igy a szúnyogok jól jártak. :)
Zsani, Martin, Viki és Benji kutya
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtést! :-)
A szúnyogok megettek, de azért jó kis kaland volt.
MRW, Erzsi, Kami, Dudi [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon szomorú volt látni, hogy az utóbbi idők sok csapadéka ellenére a mocsár teljesen ki van száradva. A nádat benövi a folyondár, a szabad vízfelület helyén is gyom nő, igaz le volt kaszálva.
Megtaláltam! :-)
Napos, száraz de szeles időben, autóval most jól járható földúton közelítve.
A végén kellemes sétával a ládához. A GCLHBP -től jöttünk, tetszett a rejtés!
Köszönöm a rejtést, és a lehetőséget.
[g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Megtaláltuk ovis kirándulás keretében. Hosszas pihenés után TB3NPDJ travel bug ide került (nagyobb távolságra terveztük röptetni, de már túl sokat volt nálunk, elnézést ! - jól érezte magát...)
Köszönjük!
A környéken lévő ládákkal együtt terveztem megtalálni tavaly, de akkor a bringám ülése eltört, így a legrövidebb úton indultam haza, ami nem érintette a mocsarat. Nekem kifejezetten tetszett a hely, egy lélek sem járt erre, így nyugodt volt és csendes. Az idevezető úton volt néhány kóbor eb, de nem tettek kárt bennem. Köszönöm a rejtést!
Izgalmas délután kerekedett, az amúgy lazának tűnő kb. 30km-es tekerés. Már amikor Rákoshegyen leszálltam a vonatról gyűltek fejem felett a fellegek. Szerencsémre a jégesőt a GCBIGB közelében a Maglódi-csatornánál egy híd alatt vészeltem át. A nap második kihívása a GCREGI megtalálása volt, mert 1 km-t kellett autóúton kerékpároznom. Ferihegy 2-re senki se megy kerékpárral?!
Gyors találat, rengeteg szúnyog, menekülés a vihar elől. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk! Köszönjük a rejtést! Pont Petru 10. szülinapján!!!
(Petru&Viki&Betty&Atti)
Nem gondoltam volna, hogy ilyen csini hely van nem messze az otthonunktól!!!
THX!
Gyalog közelítettük meg a helyet, összesen 23 km-t gyalogolva, 5 és fél óra alatt. Egy csomó ember volt a környéken, azt hittük, mind kesselni jött, pedig nem, meg is lepődtünk, hogy milyen ritkán látogatják ezt a ládát. Volt egy szép nagy fa, hatalmas pusztaságok, és persze a mocsár, amiből csak annyit láttunk, hogy valószínűleg ott van, de nem látni. :) A videó viszont cuki, kapott egy like-ot.
bringával érkeztem. Nem a laza homok a legnagyobb ellenség, hanem a királydinnye. Akinek ment már a kerekébe az tudja miről beszélek. A környék CSODÁS!!!! A videó a jútubon beszarásjóóóó
Megtaláltuk!
Andi, Ádám, Dani, Ildi, Tomi, Zsuzsi, Melinda, Csilla, Ernő, Erika, Bogi, Zsombor, Gyuri
Jó volt csak két őztetem rondította a képet (a gyerekeknek ez is tetszett)
P
Különleges hely ez a Merzse-mocsár, jó, hogy ide is eljöttünk. Előbb megkerestük a LHBP ládát, és onnan (az autót a lovardánál hagytuk) jöttünk ide. Sajnos (gondolom a száraz nyár miatt) vizet nem láttunk, de azért körülnéztünk a szépen megépített kilátóból.
Kiadós séta volt megtalálni. A reptér irányából közelítettünk, végig a reptér kerítése mentén. Ott, ahol elemelkednek a gépek a talajtól indul befelé egy földút, ami szinte pontosan elvezet a geoládát rejtő erdőig.
Bringatúra utolsó (7.) állomása. A reptér felől érkeztünk és Rákoskert felé távoztunk. Öröm látni, hogy vannak még ilyen szép természetes foltok BP környékén. És még "szerencsénk" is volt... a ládától pár méterre egy elhullott őz fekütt :-S
Köszi a rejtést!
Még sosem jártam a reptérnek ezen az oldalán.
Összefűzve LHBP, és BIGB ládákkal.
Nagyobb repülő forgalomra számítottam.
A mocsár látható része teljesen száraz.
A video szenzációs!
Földutakon poroszkáltunk, volt egy kereszteződés az elején, ahol kicsit tétováztunk, ugyanis a térkép által jelölt utat nem találtam. A végén inkább arra hagyatkoztam, ami volt. :)
A mocsár tényleg nagyon szép, bár most a vízállás alacsony volt. A tanösvényt most kihagytuk, de majd legközelebb. :)
GCNEWS keleti sarkának megkeresése kapcsán felkerestük a XVII kerület másik két ládáját, GCXVII-et és GCLHBP-t, ezzel - majdnem öt év geoládázás után - már Budapest minden kerületében van találatunk!
Nagyon szép helyre hozott minket ez a rejtés, ha nem hallottuk volna a felszálló repülőgépek hangját, azt hihettük volna, hogy a Tisza árterületén járunk. Rákoskert vasútállomástól egy földúton egészen a tanösvény bejáratáig lehetett autóval menni, innen a rejtek kb. 550 m gyalogosan. Pepe1948 rejtéseinél mindig az a kérdés, hogy a jelszó malájul vagy csehül van-e. Ezúttal az utóbbi volt. Utána néztem a neten, és bevallom, jót szórakoztam, de a többiről csitt!
Köszönjük a rejtést.
Korábbi rádiós kolléganőm a Rákosmente TV-n készített egy igazán jó anyagot a nemrégiben átadott tanösvényről. Akinek van egy szabad fél órája, javaslom, hogy tekintse meg, érdemes: http://www.rakosmentetv.hu/video/helyi-ertek-a-merzse-tanosveny. Többek közt kiderül, miért bajos, ha ehhez a ládához is drive-in mennek a kedves játékostársak.
Könnyen megtaláltuk. Érdekes, szép környék, jót sétáltunk, de azért lehetett volna közelebb is parkolni, mint amit a rejtő javasolt. Feleslegesen sokat kellett menni érdektelen tájon, hétvégi telkek között a tikkasztó napsütésben.
Autóval a sivatagban... Tudom, h nem szép, de drive-in.
Nagyon jó rejtés, bár messziről kiszúrtuk:)
Ja, próbáltam ékezetesen bevinni, bill kiosztást cserélve:)
Köszönjük a rejtést.
Egy kis kora esti tekerés közben, a kisebbik fiammal találtuk meg. Utunk során rengeteg gyíkot láttunk, a láda közelében pedig felvertünk egy nyulat is.
Repülőnézegetés közben már többször jártunk a környéken és a Google-n is mindig megcsodálom fodipali itt készült képeit, most egy kicsit a kerítéstől távolabb is körülnéztünk. Józsit szerencsére nem láttuk :)
Hatalmas séta a csoda szép időben. Valóban jól összeköthető a GCLHBP ládával. Mi is ezt tettük Barni kutyussal, majd irány a reptéri ládák. Jól elfáradtunk. Csak ne lenne ilyen szemetes az erdő!!!
A jelszó nagyon tetszett, miután követtem a füzetben lévő tanácsot. :-)))
Köszi!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.3.21] [wapon beküldött szöveg]
Ui.: A GCERDO és a GCREGI valamint a GCBIGB után tekertem át... Az utóbbi ládától, egy kutya nagyon megkergetett egyenesen bele a FATOLVAJOK bandájába.... Se nem volt szép élmény se nem volt szép látvány... A láda kis kerülővel lett meg... JA és, hogy tökéletes legyen a nap, a kerítés mentén egy srác a naplementét és a repteret nézve VÁGTA FÖL AZ EREIT... Megálltam, megkérdezni, hogy minden rendben van-e, és hogy segíthetek, de rendbennel felelt.
Picit rossz benyomást gyakorolt rám a környezet, és meggondolnám, hogy kisgyerekkel eljönnék-e ide.
A rejtekhelyhez vezető út kissé rázósra sikeredett. Az őszi erdő és a mocsár környéke nagyon szép, olyan mintha belépne az ember egy falon lévő poszterbe. A láda gyorsan meglett és szerencsénkre JÓZSIVAL sem találkoztunk.
Hétvégi ámokfutásom során teljesítve. Kihasználva a szép oszi idot és a kellemes napsütést ismét felpattantam a bicomra és a nyakamba vettem a határt. Gyönyöru volt az oszi napsütés és az oszbe forduló természet. Kár, hogy hamarosan vége. Köszönet a ládáért.
A jelszó nagyon jópofa lett így hogy már rákerestünk. :)
A mocsarat mondjuk csak a láda után fedeztük fel, mert a reptér felől közelítettük meg a helyet. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk! Rákoskert felől érkeztünk, az autót a Kísérő utca végén hagytuk, innen a homokúton kereken 2 km séta volt a ládáig. A mocsár most nem mutatta a túl látványos oldalát, de ettől függetlenül jót sétáltunk. Köszönjük a rejtést!
Már hallottam e mocsárról, így muszáj volt tennem egy kis kitérőt a mai teljesítménytúráról a láda kedvéért. Jó volt a ládát a mocsár menti vadregényes ösvényen megközelíteni: balról erdő, jobbról a láp... A rejtekhely tényleg háborítatlan környezetben van, bár "Liszt Ferenc muzsikája" néha odahallatszik. Tetszett a látnivaló, örülök, hogy itt lehettem. Köszönöm a rejtést!
Rákoskert felől (2 km). A GPS-ben a régi koordináták voltak, találtam is egy rejteknek kinéző soktörzsű fát. Szerencsére az új rejtek belátható távolságban van és a soktörzsű fa megmaradt, mint rejtekadó objektum. Rejtésről viszont nem beszélhetünk, mert a ládikó békésen hevert a fa tövében. Visszarejtettem, de tképp feleslegesen, ide "GCkártevő" ember nem jut el .... vagy mégis? A szúnyogok szerencsémre nyaralni mentek a Balatonhoz. :)
55 km városi jellegű kerékpár edzés 200 m emelkedéssel a Kispest - Rákoshegy - Budapest útvonalon 2 régi ládával. A tegnapi nap levezetéseként ennyi éppen elég volt.
GCXVII 3. pontja után ránéztem ennek a ládának a távolságára. Azt hittem, messzebb van, de a 2 km közelebbi, mint a ládának honlapon megközelítése földutakon. Ezért elindultam ide. Az idevezető földutak teljesen jól kerékpározhatók, nem sárosak, nem lóg be növényzet föléjük, nem süppednek. 20 km/ó folyamatosan tartható volt, negyed óra alatt átértem. A láda azonnal meglett.
Visszafelé a mocsárhoz kivezető megadott útpontok irányában sokkal rosszabb a földutak állapota, azért végig lehet rajtuk gurulni, de csak lassan. Elérve a Pesti utat megkönnyebbült 20-as várt rám hazáig.
Jo kis rejtekhely! Gyerekek miatt a leheto legkozelebb mentunk kocsival, de meg igy is izgalmas kis seta kerekedett a bokrok es fak kozott. Lattunk rengeteg gyikot, nagy madarakat, oziket.
Mai délutáni reptér körüli bolyongásunk 2. találata! Még a régi koo volt bepötyögve a kütyübe, így kerestük egy darabig, mikor megnéztem wapon az oldalt, láttam hogy át lett helyezve a cucc, így meglett egyből. Köszönjük!
GCLHBP-GCXVII-GCBIGB középső állomása volt ez a láda. Most jártam itt először, lehet választhattam volna hűvösebb napot is. A hely értékét számomra még az is növeli, hogy a reptér közelében van. A logoláskor nagyon kellett sietnem mert szúnyogtámadás áldozata lettem. Ja, és a ládából elhoztam egy Travel Bug-ot, ami mint utánanéztem inkább egy Solar Bug. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk LHBP után. Itt kevesebb szúnyog támadt ránk, így még logolni is volt időnk.
Sokat járunk Ferihegyre nézni a gépek leszállását, de erre még nem merészkedtünk el. Igazán szép környezet tárult elénk, láttunk egy fekete sikló félét, sajnos a kutyánk el ijesztette, így nem volt alkalmunk sokáig csodálni.
Köszönjük.
Egy elég hosszú szakaszon be lehetett menni, és amerre a tanyák vannak még nem is tájvédelmi körzet (egyetlen tábla sem jelzi). Most volt egy kis lokális sár (vagy 50 méter), amin mi nem mentünk át, így gyalogoltunk kb. 2 km-t egy irányban. A koordináták nekünk teljesen máshova mutattak (fotó mellékelve), a láda teljesen véletlenül (geonyomok alapján) lett meg. A két pont között a távolság több, mint 25 méter volt. Vagy nagyon nagy a zavar a reptér miatt, vagy pontatlanok a koordináták. Ezért itt leírom az én koordinátáimat (akkor és ott ezek voltak pontosak, de lehet már ma nem azok) hátha valakinek segítenek: N47 26.557 E19 17.013. Egy "naphajtású" bogarat betettem.
Jót nevettem magamon, elírtam a jelszót, kértem a rejtő segítségét, aki adott egy youtube linket:)))) Persze hogy béna vagyok ha közben vért adok a tengersok szúnyognak:))
Ott voltam a rejtésnél a szúnyogokkal viaskodva. A kis kanyargos ösvény és a mocsár is tetszett. A ládát nem találtam, lehet, hogy rossz volt a koordináta.
Antinak mehetnékje volt, így eljött értem a munkahelyemre a teljes menetfelszereléssel, kivéve fényképezőgép. (Az elő métereken máris hiányzott. Telefonnal kicsit más:)
Benedeket kitettük az edzőteremnél, mi pedig elindultunk a Merzse-mocsart megkeresni. A ládáig úgy sikerült eljutnunk az ajánlott parkolóból, hogy mocsarat nem is láttunk. Viszont találtunk egy síremléket. Visszafelé egy másik úton mentünk, és a mocsár, a pihenő (vízben) és az ismertető tábla is meglett. Rövid idő múlva vészjósló felhők jöttek, hat órakor pedig a jégeső. Kalandos jó séta volt. 7,3 km, 1,5 óra.
Köszönjük!
Két év elteltével újra eljöttünk ide, hogy lássuk, milyen az, amikor víz is van a mocsárban. Az erős szél igencsak megnehezítette a haladásunkat. Az erdőben egy gombaszedővel, és kutyasétáltatókkal is találkoztunk.
Megdöbbentőnek tartom, hogy a leírásban is megemlítik, hogy GÉPKOCSIVAL TILOS a behajtás, - hiszen ez természetvédelmi terület! -, és vannak, akik ennek ellenére elgurulnak egész a ládáig, aztán még el is dicsekednek vele, hogy mekkora zsenik... :/
Megvan , köszönöm a rejtést. Az új bringámnak ez volt az első "munkanapja" és az első keresése is. Igan nem ilyan környezetbe való a virsli kerekeivel, de sebaj. Sajnos a Merzse-ből sokat nem láttam, mert magasan áll a víz mindenhol, majd alacsonyabb vízállásnál visszajövök. Végig szakadt az eső, cuppogtam a sárban, de ettől volt ez jó.
Üdv.: SRY
Isaszegi kerékpártúráról hazafelé.
A láda környezete víz alatt van.Láttam az előzők "hídját"de az is víz alatt van,nagyon sokat nem akartam bringáscipőben még többet bokáig vízben lenni így csak fotóztam.Este olvastam,hogy az elrejtő pont ma helyezte át a ládát és én még a régebbi koo-t kerestem.Kérem a fotók alapján a megtalálás elfogadását.Érdekes a környék: A mocsári madarak már valószínűleg teljesen hozzászoktak bömbölő repülők zajához.Egyébként koránt sem elhagyott a környék.Keresés közben kb 15-20 túrázóval találkoztam akik kicsit furán néztek egy bringát toló emberre a mocsárba.
Szerencsénkre éppen összefutottunk Pepével, aki a vízben úszó ládát egy szárazabb rejtekbe helyezte át. Így könnyű találat volt, de a cipőm így sem úszta meg szárazon. Köszönjük! :-)
A Ferihegyi út felől közel 4km erdőn, mezőn való séta után megérkeztünk a Dagoba rendszerbe, ahol nagy szükség lett volna Yoda mesterre,hogy kiemelje a ládát a mocsár közepéről! Gondoltuk , ha már ott vagyunk építünk magunknak egy bejáratot . Sikerült! De vizes cipővel távoztunk...
Javasolnám a láda áthelyezését a jelenlegi helytől szárazabb helyre, mert loggolni esélyünk se volt mert a füzet szétázott, és a lapok 1-1 jégtáblát alkottak! Jó séta volt, jól éreztük magunkat! Köszönjük!
A GCBIGB ládától jöttünk át ide, mert a TUHU alapján volt errefelé út. És láss csodát, a legtöbb helyen a homokos út remekül járható volt, talán egyszer kellett kerülnünk, de végül sikerült becserkésznünk. Az utolsó pár száz métert azután gyalogosan abszolváltuk.
A láda közvetlen környezete tényleg mocsár, de előttünk már mások "áthidalták" a problémás részeket. A gyenge fagynak köszönhetően száraz bakanccsal keltünk át rajta.
A láda helyének meghatározása első olvasásra furcsa volt, de alapos újraolvasás után végül megtaláltuk. A jelszó ismerős volt, én már jól kinevettem magam rajtuk.
Hát ez izgalmas volt. Még kedden jártam itt. Pontosabban csak a közelben. Nem nagyon néztem a térképet, mármint, hogy vinnének közelebb is jobb utcák, illetve földutak, én a sinek felől jöttem. Láttam az óriási dagonyát. Kb. térdig ért a sár, ide gyalog biztos nem megyek be. No de mi az nekem mondtam, emeltem a gépet, nyomtam a felezőt meg a difizárat, aztán neki a sártengernek. Nem sokon múlott, csak a nagyképűségen. Már látszott a tenger túlpartja, és ennek megfelelően lazán vettem a dolgot. Meg is lett az erdeménye. A lendület még tartott, de elég volt némi oldalirányú lejtése az útnak, és a sártól tükörsimára vedlett gumik oldalirányban már nem képviseltek ellenállást. Méterről-méterre néhány centit csúszott a cájg jobbra. Végül a jobb kerék a vízben tocsogó, nem is sár hanem iszapban landolt. Még egy darabig ment a hintáztatás, -- mondjuk más autó itt már meg sem mozdult volna --, dolgozott a sok difi fogaskerék rendesen, de a fizikát nem lehetett legyőzni: ennyi surlódás/tapadás nem volt elég. Egyre mélyebb lett a hinta gödre, és csak nagyon kicsiket jutottam előbbre. Persze lehetett volna még néhány órát próbálgatni, de annyi idő alatt tuti szétmegy minden fogaskerék, sebváltóban, differenciálban, hogy az autó sárban elmerült jobb oldalán a klazúrt meg se említsem. Férfiasan be kellett látni a kudrcot, és segítség után nézni. Ez egyébként minden ilyen helyzet sava-borsa: az improvizáció. Segítséget a nagy magyar és nem annyira segítőkész valóságban. Ezek mindig tanulságos történetek. Már az sem volt egyszerű, hogy visszajussak a sínekhez. De valahogy megoldottam. A mezőszéli házakban csak a kutyák válaszoltak. Aztán felcsillant a szerencse: az állomás előtt nagy Vízműves teherautók dolgoztak. Elmeséltem a helyzetet, hát oda ők bizony be nem mennek -- mondták. Pedig ha valaminek akkor azoknak a nagykerekű összkerékhajtású cuccoknak meg se kottyant volna. Dehát íme az első valóságelem: szemük se rebbent mikor a válukat vonogatták. Becsöngettem még néhány falu szélén álló házba, nem sok sikerrel. Traktor, vagy mezőgazdasági gép, néztek rám mint a marslakóra. Szerintem ha említem nekik, hogy egy hatalmas szántóföld mellett laknak azt sem hitték volna el. Bandukoltam tehát a civilizáció sűrűje felé, hátha ott nagyobb az információ sűrűség is. Közben az egyik mellékutcában csak úgy reflexből leintettem egy szakadt Suzukit. Az elv az, hogy ha megáll, akkor már félig segíteni akar. Mit ad Isten, egyből megállt. Barnabőrű, cserzett arcú korombeli ember, munkás ruhában, nem szokványos, inkább cowboy-os bőrkalapban. Azonnal látni, hogy emberből van. Amikor láttam, hogy elsőre nem jut eszébe semmi, és menni akartam, rámcsapott mint a vércse: nem úgy van az, még nem gondokodott eleget. Na itt kezdődik, hogy valaki úgy tekint a másik problémájára, mint a sajátjára. Egy ilyen emberi villanásért már érdemes elakadni a sárban, és kockáztatni a kilátástalanságot. És jöttek az ötletek: még az átkosból felrémlő gazdák, hogy ők vajon melyik dűlőben lakhatnak most. Azonnal be kellett szállnom az autóba, és nem sokkal később a falu másik fertályában egy magaslaton rakott ki, egy kereszt tövében, ahol az utcában több udvarból is mindenféle ütött-kopott járgányok, teherautók kandikáltak ki. Három helyre is bekopogtam, mindenhol lényegesen kedvesebb, de sajnos őszinte elutasítást kaptam. Ezek a gépek már nem indulnak be. Végül egy olyan ház kapujában álltam meg, ami előtt egy nagy trailer, rajta egy bobcat, valami házilag hegesztett soszóróval, állt. Csengő nem volt, reméltem, hogy a kutyaugatás elég jelzés. Tényleg nyilt az ajtó. Történet elmesél. Barátságos szóváltás, főként arról, hogy erre a dologra ez a bobcat nem alkalmas. Már majdnem odébbálltam, ekkor jött a kérdés: "Maga szerint egy másik terepjáró ki tudná húzni?". Szerintem igen, mert tényleg hittem benne. De nem láttam ilyen cuccott a kertben, ezért nem sok reményt fűztem hozzá. "Na várjon, felöltözöm, merthogy influenzás vagyok, és az ágyból keltem ki". Íme: emberség kettő. Kisvártatva a ház mögül előállt egy öreg Toyota Hilux, a maga 2.4 literes, de felezőben mindenre képes mivoltában. Volt vagy 15-20 éves, de olyan terepgumijai voltak, mint egy zetornak. Szerintem 100 km-es körzetben sikerült rálelni a legideálisabb mentőjószágra. És a platón egy halom harcedzett (értsd többször megcsomózott) heveder. Ez volt a másik félelmem, a vontatókötél. Mert bár nekem is volt, de csak a normál műanyag uri kötél. Erre a műveletre nagyjából alkalmatlan. Kigurultunk a bűntett helyszínére, közben a korábbi hasonló mentő story-kon kellőképen össze is barátkoztunk. Rövid heveder felköt, de ez nem segített. Az útra vissza, azaz felfele irányban esélytelen volt elegendő erőt kifejteni. A sáros úton még az a kerék is elpörgött. Közben egy Pajero-s kolléga pöfögött el mellettünk, és biztatásként megjegyezte: "ezt onnan soha". Aztán összes heveder összeköt, és ez a 15 méter már elég volt az ideális hosszirányú erőkifejtéshez. Még némi hintáztatás, és jóütemű húzás (az ember több mint profin csinálta) és kinn voltam a mezőn. Ez egy újabb tanulság. Ha a baj előtt lekormányzok az útról, szintén nem lett volna baj. De a városi amatőr azt hiszi, hogy a szántóföld mégpuhább. Pedig nem az. Szóval még mentem néhány száz métert, mire az árok elég kicsi lett, hogy visszajöjjek az útra. Kérdem mivel tartozom: "semmivel" jön a válasz. És az emberség harmadik fejezeteként, nem tudtam egy fillért sem ráerőltetni segítőmre. Névjegyet cseréltünk, remélem még tudom neki viszonozni az életben. Íme a geocaching, amint némi gondviseléstől támogatottan, igaz embereket hoz az ember életébe.
Szóval ma újra elindultam, ezúttal a reptér kerítése felől. Megfogadtam, bárhogy húz a kísértés, ha nagy lesz a sár erről a feléről is, ígérem visszafordulok. Mentem, mentem, nem láttam hogy nem tilos lenne, sár sem volt (nagy), illetve ahol nem lehetett ott más irányban mentem tovább. Aztán a végén már csak 20 méterre volt a láda. Sötétedett. Volt egy kis köd is. Igazi titokzatos lápi világ vett körül. Mondjuk az utolsó szakaszra már lehet, hogy nem volt illő belopódznom. Megkerestem, amiért jöttem. A puha avar, alatta a szintén puha vizes talaj, tényleg a mocsár érzetét keltette mindenütt. Ösztönösen a fákhoz közel lépdeltem, ha megnyilik alattam a föld, legyen mibe kapaszkodni.
A napló tényleg csonttá fagyott. És így a nem magyar nyelvű jelszó nem volt triviális. Kapargattam a szó végéről az odafagyott papírszilánkokat. Logolni esélytelen. A gond, hogy nem tudom, hogy a rejtője vajon itt él-e a közelben, és képes-e karbantartani a ládáját.
Ferihegy koruli boklaszas lada4.
A lada be van azva! Fagy eseten csak a logbook fizikai karositasaval lehet, - ha egyaltalan lehet - hozzajutni a jelszohoz. Javaslom hogy a jelszot alkoholos filccel a kupak felso belere is irja fel a lada gazdaja.
Egy baratomhoz mentem latogatoba es beiktattam egy kis ladazast az aznapi programomba. Kocsival mentem a ladahoz, a folduton a lada kozeleben megsertettem egy bagoly felsegteruletet. Leszallt majdnem elem, en meg percekig vilagitottam a fenyszorokkal. Viccess volt. Amikor elszallt a kis madarbol meglepoen bazi nagy madar lett a kiterjesztett szarnyai miatt. Talaltam egy nagyon nagy gomb radart itt : N 47 25.300 E 019 18.215
Lattunk meg jo par nyulat is, de a kutyam egyet sem hozott vissza, a vadaszvizsgan megbukna. :)
Teljesen megkerultem a repteret, eleg izgalmas volt a folduton egy Astra-val, de szerencsere kijutottam az aszfaltra (N 47 24,633 E019 18,621) a zivatar elott. Legfrissebb TUHU gyalogutak/jelzett terkep nelkul nem ajanlom foldutas boklaszast, mert eleg sok foldut van.
A Radartól érkeztem mezei bringával, teljes harci díszben (comb csizma) és állítom nem volt túlzás!!! A jeges víz mindent elöntött, természetesen a láda is beázva, így nem is tudtam logolni. Jó hogy a logbook fedlapot, némi lehelgetéssel ki tudtam nyitni, a jelszó kinyerése érdekében. Igyekeztem kicsit megemelni, egy kis ágakból készített máglyával (csak alá ne gyújtson valaki, de most még Beer Grylls sem tudna tüzet csiholni) és némileg kiszárongatni a csészét. A koordináták pontosságával kapcsolatban, érzek némi gondot. Inkább a helyszín leírás segített, mint a GARMIN, jó műhold pontosság melett. Monorra hazafelé jövet, kipróbáltam az Ecser felé vezető utat, most nem ajánlom senkinek (többet vittem a bringát a hátamon, mint ő engem) de száradás után használható lesz. Hát a Youtube, az igazán megnevettetett, köszi a rejtést: Paparazzy48.
Kellemes, kiadós sétát tettem a környéken Drazséval, a kutyámmal, a reptéri radar után indultunk a mocsárhoz. Az útvonallal nem volt semmi probléma, az idő is ideális volt a kiránduláshoz, de sajnos az utolsó momentum, a láda felkutatása meghiúsult.
A korábbi megtalálók által említett nagy jégfelület mostanra elolvadt, így jelenleg teljesen járhatatlan a láda környéke. Próbáltam több irányból is megközelíteni a koordinátát, de sajnos nem sikerült. A dolgot nehezítette, hogy Drazsé - velem ellentétben - leküzdhetetlen vágyat érzett egy jó kis fürdőzésre a vizenyőben....
Telefonnal sikerült lőnöm pár fotót a helyszínen, ami illusztrálja a helyzetet.
Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján - és a helyzetre való tekintettel - hagyja jóvá a megtalálásomat!
Köszönjük a gyors jóváhagyást, időközben Mendi is kedvet kapott egy újabb kiránduláshoz a környéken, szóval ha az időjárás engedi, ismét ellátogatunk ide!
Ha felolvad a jég, akkor nehéz lesz a megközelítés, mert a fahíd is víz (ill.jég) alatt van. Szép ez így télen is, de majd jó időben is meglátogatjuk! Köszi!
Ládavadászat Gábor75, és Pimpi69 társaságában, ezen a téli fagyos napon.
Jó kis multi, bár 2009-be én már le akartam vadászni kerékpárral, de akkor a láda el volt tűnve, így ismét erre kóboroltunk:)
ok:-) [wapon beküldött szöveg]
Pimpi és Blue Mali társaságában.A fagyott talaj lehetővé tette hogy 500 méterre megközelítsük a ládát autóval.Közben átmentünk egy mini gázlón is. :-))
Köszönöm az élményt!
A leírt parkolótól mentünk a ládához. Van ugyan majdnem a kisházig földút, ami autóval megtehető, de aki igazából sétálni akar, annak ajánlom a parkolót. Szabadon kószáló kutyák vannak félúton, nem harapnak, csak a lábadnál igen hangosan vicsorognak :-) A ládát keresgéltük egy ideig, a valamikor két törzsű fát másképp képzeltem el. De meglelhető. Visszafelé a reptér felé tartottunk, elhaladtunk GCLHBP láda mellett is. Jó séta volt, cirka 9 km. Ajánlom mindenkinek a környéket délutáni programnak.
Könnyed reggeli találat. A dobozban volt egy szál cigaretta, azt megsemmisítettem, majd egy játékfigurával pótoltam az így keletkezett űr-t.
A madárleshez sajnos nem tudtam odamenni, mert elöntötte a víz a bejáratot.
Mint ahogy a leírás is megemlíti a helyiek gyakran járnak erre sétálni, így mi is Orsival. Már régebben megtaláltuk, de gondoltuk, most megnézzük az új rejtést is. Elég komoly avar van már, a ládával minden ok.
Hosszú idő óta nem voltam már ládászni, de jó bemelegítés volt. Odafelé toronyiránt mentünk, keresztül mindenen:) visszafelé ránk is sötétedett. Jó a hely. A kis faházat érdemes megnézni a mocsárban. (Daw, Tibcsi, Árpi)
Ez is megvolt mára a véletlennek köszönhetően. Egyszerűen ráléptünk a keresés közben. Most kicsit láthatóbbá tettük, mert pontos gps nélkül reménytelen.
Köszi
Jó nagy forgalom volt, de ládát csak én kerestem. A hely a látogatóktól félreeső erdőrészen van.
A "valaha kéttörzsű fát" úgy kell elképzelni. hogy a korhadt törzs és az élő fa között 30-40 cm távolság is van. A korhadt rész arasznyira emelkedik az avar fölé. Gratulálok a rejtéshez, jó, és nem is "susnyás" a hely.
police107-nek: Révbéri Ottó Rákoshegyen lakott, erdész és vadász volt. A környék szeretett erdeiben töltötte életének nagy részét,
Ekkora susnyásban régen jártam.A mocsár viszont a maga nemében érdekes.TB-t kivettem továbbvisszük a Szentendrei szigetre.A fényképen lévő fejfát a közelben egy erdőcske szélén találtuk.Vajon mi lehet a története?
Köszi
Kis szombati bringás kör részeként kerestem meg, LHBP-től gurultam át alkonyatban. így kissé nehézkes volt a megtalálás, végül kb fél óra szöszmötölés után végre a fejlámpa fénye megcsillant a doboz egy kis kiálló darabkáján :) A doboz körül rengeteg (vad)málna (szeder?) terem, nagyon finom :) Köszi a rejtést.
Bringás délután, ferihegyi radarnézelődés után. Először a ládához értem háturlól, egy hangulatos erdőn át. Befelé menet rögtön beleakadtam egy jókora pókhálóba és a lakójába is... A láda viszonylag gyorsan meglett, de szerintem így nem túl szép a rejtés. Visszafelé már az ösvényen mentem nádon-bokron át :). Még jó, hogy defektet nem kaptam. Szép hely, köszi.
Természetesen GCLHBP után, gyalog. Gyerekkori vágyam teljesült a mocsárral, köszönöm a rejtést! A ládajelszó szuper :-) Geopénzt lefotóztam, de a ládában hagytam. A mocsár, és a hozzá vezető út gyönyörű. Két irányból is próbálkoztam, az egyik jól járható, bár itt-ott elég mély a homok. Ráadásul az evidens út egy helyen le van zárva párszáz méteren (?), de van mellette egy kerülő. A másik út "kicsit" kalandosabb, őrült(ebb) kessereknek ajánlom! Strandpapucs mindkét úton kizárt. Igazi vadon neonfényes fővárosunkban, ajánlom mindenki figyelmébe!
A GCLHBP láda után tekertünk át ide. A kesserösvény feltűnő, de elég dzsindzsás az út, és sok a csalán. A leírás alapján könnyen meglett a láda, GPS nélkül is.
Igazán kellemes és inpozáns környezetben van elhelyezve. A Rákosmenti rádiós kör S14-es csapatával egy vasárnap délutáni rádiózással egybekötve keresük fel a geoládát. Köszönjük!
Elég nagy dzsumbuj vezet be a Merzse mocsárhoz, a rejteknél már tisztább a környék, szúnyog+kullancs ilyenkor van bőven :)
senki se vállalkozzon papucs és szoknya kombóban :D
a mocsár szép, sokféle állat látható a környéken.
köszönjük!
PM
Ha már a radarig elfutottam, természetesen eddig is elkocogtam. Sajnos a TB/GC már kiköltözött mire ideértem.
A jelszó mindenestre zseniális, nem vagyok benne biztos, hogy sok kesser tudja mire utal, de minden megtalálónak csak ajánlani tudom, hogy a jelszót pötyögje be a youtube-on és várja a hatást:)
Ennek örömére tettem bele egy geokutyát, amit Tribunjból hoztam.
Nyaralás végén hazafelé igyekeztünk még néhány pontot felkeresni.
Ecser felől közelítettünk a ferihegyi kifutópályával párhuzamosan futó földúton haladva. Így aztán sikerült gyönyörködnünk a csodás madarakban és az irányító toronyban is.
A rejtekig egy keveset azért sétáltunk is (kb. 700m),így a fiúk szokás szerint leharcolták a fél erdőt :)))
A jó leírásnak köszönhetően hamar meglett a láda, melyből az egyik TB-t elhoztuk!
Megtaláltam.
A környező utak sajnos nem igazán kerékpáros barát utak. Emiatt eléggé sokat kellett tolni azt :(
Az oregon 450 ma már másodjára viccelt meg. A ládától 60 méterrel egyszer csak lefagyott a térkép. Bent a fák között a szúnyogokkal hadakozva ennek nagyon örültem... Egy újraindítást követően sikerült megtalálni a ládát (végre).
A láda közelében iszonyat sok a szúnyog (de hát ez ellen nem igazán lehet mit tenni), a logolás igazi kihívás volt.
Már régen láttam itt vizet a mocsárban, talán mert mindig száraz nyarakon jártam erre. A keletkezett kis tóban tanyázó vadkacsákat sajnos nagyon megzavarhattam, mert nagy durral, ijedten menekültek a nádasba. Az itteni homokos utak szerencsémre ma egész jól bringázhatóak voltak, hála a tegnapi esőnek.
Köszönet a játékért, Üdv
András
"Csajos" találat volt. Ennek megfelelően kicsit lassan lett meg, mert a megadott koo-n nem találtak semmit a lányok. A koo a 4 törzsű fára mutatott nekik. Szinte besötétedett már, így ez is nehezítő körülmény volt. A wap leírás nagy segítségükre volt, elolvasva könnyedén meglett a láda.
Tartalma elég szegényes, így Viki lányom a saját készletből választott ajándékot.
Köszönjük a rejtést.
Ecser felől közelítettük meg a ládát, az úton elvétve szeméthalmok, de pozitív, hogy már vkik konténereket raktak ki, hátha a szemét legalább abba kerül.
Mielőtt megtaláltuk volna a ládát, megkerültük a mocsarat, és az erdőt is. Nagyon szép hely, azt hallottam, hogy kevesen ismerik. Hát erre igazán rácáfolt az a sok ember, akikkel útközben találkoztunk:-)
Köszi ezerszer:-)
A légtérzár alkalmából látogattuk meg ezt a helyet, amelynek az odavezető útja az orbánság jeleit mutatja, viszont a mocsár környéke mindenért kárpótól. Arthur rendesen elfáradt a 10 km-es túrán, pedig ügyet sem vetett a sok idegbeteg környéklakóra. A madarak így kora délután már elbújtak, ezért mindenképp kell egy hajnali madárlesést a közeljövőben ejtenünk. Jó kis hely, köszönjük, hogy idevezettél kedves rejtő.
Reptéri útjainkat rendszerint össze szoktuk kötni a környékbeli ládák felkeresésével, legyen az gc.hu-s. gc.com-os, vagy GG-s.
Örömmel láttuk, hogy a hosszú ideig tetszhalottnak hitt láda feléledt, és új helyen ismét kereshető.
Ecser felől közelítettük meg, majd egy kellemes sétát tettünk. Nem is gondoltuk, hogy a repülőtér közelében ekkora nádas/mocsaras terület létezik! Tetszett a hely, köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk Köszönjük
Nagyon jó rejtés , csendes nyugodt környék még a reptér közelségének ellenére is. Négy őzikével is találkoztunk. Kerékpáros találat.
Sajnos nem találtuk meg, pedig volt segítségem ;-) Elég nagy pusztítás volt a környéken, szerintem elvitték a dobozt. És rutintalan kezdőként csak után olvastuk el, hogy már korábban eltünt :-(
Kellemes vasárnap délutáni bringázás közben nem találtam meg. Arrafelé volt dolgom és mivel nem volt betegre állítva megpróbáltam. Ha azért nem találtam, mert még nem sikerült pótolni a ládát szeretnék kérni egy jóváhagyást, ha csak béna voltam, akkor visszamegyek valamikor újra szerencsét próbálni. Köszi.
Fádám-mal ezt a ládát sem találtuk meg. Jól végigtapiztuk a kidőlt fát. Utána olvastuk wapon, hogy eltünt. Legalább jót sétáltunk, és felmértünk 1-2 új utat a tuhu.hu számára. :)
Sajnos az utolsó bejegyzésekből nagyon úgy tűnik, hogy a ládika eltűnt :-( A fényképek alapján jó helyen kerestétek, a kidőlt fatörzsben volt elrejtve. Nem tudom mikor jut időm pótolni ... Petika
Elsőre, "kezdő" korunkban nem sikerült. A felázott földutakon autóval próbáltunk a közelébe kerülni. Akkor már több hasonlót közelítettünk meg így. A felázott talajon az autó csúszkált, kis híján az árokba estünk. A kocsi a tetejéig sáros lett. Remegő lábakkal menekültünk vissza a biztonságos aszfaltra.
Most nekivágtunk újra, annak ellenére, hogy a ládát ellopták. 300. ládának valami emlékezeteset szerettem volna, valami nehezen legyőzhetőt. Ez alkalmasnak látszott, mert nem sikerült elsőre.
A fényképek igazolják, hogy valóban jártunk ott. Kérem a megtalálás elfogadását.
A láda helye teljesen feldúlva, és feltúrva... korábbi kessertársak szorgalmas és alapos keresése miatt. Akkor megnéztem wapon, hát látom, hogy sajnos már korábban "lába kélt" a ládának... :-(
Kérlek, a fényképek alapján fogadd el a megtalálást. Köszönöm: halaszkiraly
[Jóváhagyta: petika, 2009.08.10 07:13]
Köszi (Halászkirály) Természetesen, ha feléled, ismét ellátogatunk oda!
Bicajjal, gyerekekkel, Safival együtt irtó melegben. Sajnos a ládát nem találtuk meg mi sem (mint az előttünk lévők), pedig megtettünk minden tőlünk telhetőt. A mocsár teljesen száraz, a gyerekek boldogan sétáltak (és úszást imitáltak) a tó medrében.
Köszönjük a kirándulást, reméljük, a képek alapján elfogadjátok a megtalálást.
Sajnos űgy tűnik, valóban "ládakélt". Szombati bicajozás célja lett, odafelé kánikulában, minden közkútnak nagyon megörülve, hazafelé viharral és Péceltől vonattal. A megjelölt helyen sajnos nem találtam a ládát, de egy bátor kis zöld gyíkot igen. Egykedvűen nézte a tőle 20 centire kotorászó kezem, mint akinek ez mindennapos. :D
A vihar már nagyon közel volt, a kis fastégre és kisházra csak kiszaladtam körülnézni, majd hamar elhagytam a helyet.
Köszönet a rejtésért.
Sajnos nem találtk meg a ládát. A rejteket adó fát viszont megtaláltuk. körbenéztük jópárszor, de csak nem leltünk rá. Egy szép rejtekhelyet találtunk a kidőlt fa alatt, de nem volt ott a ládika. Reméljük nem tűnt el... :(
A környék tényleg szép, nem ismertük mi sem ezt a helyet, pedig párszor már körbejártuk...
Köszönjük a rejtést!
Rákoskeresztúrról indultam fekvőbringámmal. Kicsit küzdelmes volt a homokban tekerni, közben vicsorgó kutyákat lerázni, de a keresés izgalma kárpótolt. Gyalog kicsit hosszú, szerintem bringával ideális a megközelítés. A láda nagyon jó állapotban van. Aztán hazatekertem a Rómaira.
Kicsit ki van taposva az amúgy érintetlen környék a láda irányába, így nagyon nem kellett keresni. Három településsel arrébb laktam több mint 30 évig, de még itt nem jártam. Pedig megéri. Szép a természet.
Alig intettem búcsút a ferihegyi radarnak, Vesem érdeklődött a messzi távolból, merre járok most, és milyen dobozokat találtam eddig - ezalatt pedig szinte észrevétlenül fogyott el a ládáig visszalévő kb. 2,5 km. Át is értem bő fél óra alatt.
Bár valamire való képalkotó eszköz nem volt nálam, így is sikerült egy aranyos kis gyíkot - egy daliás, most éppen kékes fejű hímpéldányt - lencsevégre kapnom.
A kilátóba nem mentem fel, ott - jó nagy állványokkal - éppen természetfotózott valaki. Inkább szedtem a lábam a séta célpontja, az ecseri vasútállomás felé.
Elég jól be lehet cserkészni a repülőtér felől. A "megfigyelő-házból" jól láttuk, ahogy egy kis vízisikló elkapta és kifárasztotta zsákmányát, sok tőkés réce is úszkált a kis szabad vízfelületen.
+1, köszönjük!
Ma jöttek haza méltán imádott Hokistáink Svájcból, így nekem muszáj volt:-) kimennem a 2B-re üdvözölni őket! Gondoltam összekötöm a kellemest a még kellemesebbel a "Sétálok rákoshegyről egy félkört a reptér körül és összeszedem a ládákat, amik máskor nemigen esnének útba" projekt keretében. Jó kis séta lett:-D...
A rejteknél gyakorlatilag majdnem a ládán ült egy kedves pár:-), először azt hittem kesser kollégák, de mivel semmi ráutaló magatartást nem fedeztem fel, így kénytelen voltam aktiválódni. Kiderült, hogy gödöllöi egyetemisták és valamit hallottak már a dologról sőt fogékonyak is rá. Rövid beszélgetés után aztán továbbálltam gyorsan a kilátóhoz, megcsodáltam a mocsarat, ami nagyon szép, meglepően tiszta és algamentes a vize, tele is van mindenféle herkentyűkkel pl.: sikló:-)!
Tipikus "sose jövök el ide ha nincs a GC" láda!
Köszönöm!
A földutak egy részét gépi erővel teljesítve, a fennmaradó szakasz könnyű sétával, hangulatos táj közelébe viszi a vándort.
A ládát a legkülönbözőbb színű és mintázatú dínók őrzik "hidegvérrel". Egy-gyík érdekesebb, mint a másik :)
Köszönjük a rejtést!
Kicsi Gesztenye és Tádé
A koordináta kb. 2m-el északabbra mutatott. Jól kitaposott kessingösvények voltak a bozót körül, és amíg a láda tartalmát szemezgették a gyerekek, a 3-4 méterre lévő úton elhúzó biciklisek alaposan megbámultak minket.
Megtaláltuk benne a "NITTI ON TOUR" nevű travelbugot is, amit köszönettel továbbvittünk. Talán holnap el tudjuk valahova rejteni.
Kisebbik fiam (3 év) először a ládából választott egy "kincset" majd meglátta azt, amit pont az előbb tettem bele. Visszadobta az előzőt, és úgy kapta ki, hogy kétség se férjen a tulajdonjoghoz.
Köszönjük a rejtést!
Szombaton felkerestem a "Viztorony, templom, radar" láda utolsó pontját (lusta módon kocsival - szegény autó) és mivel a radartól kb 850 méter a Merzse-mocsár, úgy gondoltam átgyalogolok. Kicsit féltem otthagyni az autót a mező közepén, de egy láda azért sokmindent megér :) Megleltem a kesserösvényt, majd számtalan pókhálót gyüjtöttem össze az arcommal, de végül meglett a doboz.
Támpontként irom, hogy a Ferihegyi út 267-hez van nagyon közel a földút kezdete, az az ami bemegy az erdőbe, kicsit később csatlakozik be a reptér keritése mellé. A kerités melletti út pedig az Orgoványiszőlő út. Visszafelé már látta a műszer.
Elhelyeztem a ládában a "NITTI ON TOUR" nevű utazó ügynököt.
Nagyon szép hely. Friss levegő. Természet hangjai:D Gyikok meg minden. Eggyik haverral mentem Feczooval. Ö mondta az irányt h hova kell menni és én találtam meg.:D Köszi a rejtést nagyon élveztük!
Jó a rejtés, szép a hely, azt gondoltam, hogy rövidíteni tudom az utat, és síkeresen átgázoltam a nádason. Volt olyan érzésem, hogy eltévedtem, mert sűrű a nádas, szabályosan átverekedtem magam a kilátóig. Felüdülés volt, amikor már száraz és szilárd talajra léphettem.Szép és tiszta az erdő, lehet hogy nem látogatják sokan ezt a helyet, pedig megéri. Köszi a rejtést
Hosszú nap békés lezárása. Vásárlás, repülőnézés... Sikerült kifogni, hogy senki nem járt épp a mocsárnál. Neszek, mozgolódások hallatszottak a nádasból. A ládát egy nyuszi (itt a húsvét) és jónéhány gyík vigyázta.
Ez egy mumus láda volt, jópárszor nekiindultunk, de csak most sikerült lefülelni. Eddig hol orkánerejű szél, hol időhiány miatt távoztunk dolgunkvégezetlen.
Örülök neki, hogy ezidőtájt nincs kiszáradva a mocsár, sőt nagy élet van benne a hangok és mocorgások tanúsága szerint.
Persze megint voltak, akiket főleg az induló röpcsik kötöttek le.:) Szombat délután lévén igen sok látványosságban volt részük.
Április 4. tiszteletére volt némi szóljon az ének is.
Nemrég szereztem egy kis motort, és ez az első ládám, melyet ezzel közelítettem meg! Elég gyorsan meglett, de nagyon tetszett a rejtés is és a környezet is! Ráadásul csodás tavaszi idő is volt. A madarak is aktívak voltak. Nagyon jó délutáni programot köszönhetek ennek a ládának, illetve a rejtőjének! Köszönöm! :)
Megtaláltam. Kisebb kerékpáros túra alkalmával kerestem meg ezt a ládát. Ezt a mocsarat még nem láttam ebben a formában, teljesen le van vágva a nád, és sok víz sincs benne. Kicsit esett az eső de így is szép volt a látvány.
Talán a szép tavaszi napsütés késztette a ládikát arra, hogy előbújjon fedezékéből sütkérezni. Igy az újdonsült kessertársnak meglett a második sikerélménye. Alig győzük számlálni a betelt logfüzeteket. Megérné biztonságba helyezni őket.
Remek idő volt a geoláda kereséshez :) Mindenesetre amellett, hogy kockává fagytunk, megtaláltuk a ládát, és egy jót kirándultunk szép környezetben! Köszönjük...
Megtaláltuk!!! Ez volt az első ládánk, nagy élmény volt. Láttunk őzeket, nyulat, vasárnap délután repülőgép nem olyan jellemző. Kellemes délutáni program volt. Klassz kincset hagytunk úgyhogy hajrá következő csapat!
Nagyon jó rejtés! Kicsit keresgéltünk ugyan, de aztán meglett. A mocsár be volt fagyva. Nyáron jó kikapcsolódást nyújthat, ha pihenni akar az ember, nyugis hely. Köszi!
Meglett a jó hideg, havas időben. Igaz a nap is sütött, de az nem segitett a hideg ellen. Azért a hideg arra jó volt, hogy a reptér felől sétálva nem süllyedtem el a mocsárban. Inkább olyan volt mintha egy 10-20 centis szőnyegen járnék. Edmondot elhoztam.
Köszi a rejtést, tetszett a környezet.
Jó kis ebéd előtti kirándulás, sok séta után könnyű találat. A kivett hajgumi helyére bőségesen tettünk ajándékot. Köszönet a rejtésért és boldog új évet!
A mai első ládakeresésünk egy elég határozott céllal indult: Mindig büszkék voltunk rá, hogy nincs csótány a lakásunkban. Ez átmenetileg nem volt igaz, köszönhetően Edmond-nak, akitől ezúttal végre érzékeny búcsút vettünk.
Egy könnyű, napsütéses séta keretében kerestük fel a ládát, amelyet ezúttal kisebbik lányunk fedezett fel nagy örömmel. Némi kincs csere, aztán irány tovább, mert még egy-két ládát szeretnénk ma begyűjteni, hogy a 100. találatunkat holnap begyűjthessük!
Biztos van az évnek olyan időszaka, amikor szebb arcát mutatja a mocsár. Így a közeli repülőtér nagyobb hatással volt ránk, mint maga a mocsár. :(
Mindezzel együtt köszönjük a rejtést, igazán kellemeset sétáltunk!
Ládakeresés esős időben. Odafelé szürkületben, visszafelé sötétben.
Autónkkal félúton álltunk meg a földúton. Visszafelé a sárban majdnem elakadtunk, de szerencsésen kiértünk a betonútra.
Köszönjük a rejtőnek, hogy ezt a helyet megmutatta nekünk.
Sötétben, fejlámpával leltem meg.
Igazán remek látványt nyújtottak a leszálló repülők. Többször egyszerre 4 gépnek is világítottak a reflektorai a siklópályán.
Rengeteg nyulat láttam a mezőkön mindenfelé.
Van már lassan húsz éve annak, hogy utoljára erre jártam. Akkoriban itt (ponosabban a mostani, akkor még nem létező kilátó környékén) még egy kis tó volt látható, melynek a medrében valamilyen kólaszínű folyadék "lötybölődött". Most teljesen száraz a régi tófenék. Persze lehet, hogy a nádas mélyén még sok víz van. Azért szomorú, hogy lassacskán eltűnik ez az érdekes és értékes mikroökoszisztéma.
Mindenesetre köszönöm, hogy újra itt lehettem.
Először Ecser felöl vágtunk neki az útnak (mert az igo ezt javasolta).
Egy poros földúton értünk el az első szántásig, melyen keresztülgázoltunk, aztán jött egy derékig érő susnyás rész kisebb árokkal megfűszerezve, majd maga a mocsár, melyen már nem tudtunk áthatolni, így egy kis ösvényen megkerültük az egészet és így jutottunk el a célig.
Ezt követően kerestük fel a GCLHBP multiládát, és itt jöttünk rá, hogy ennek a "radar" nevű pontjától negyed akkora erőfeszítéssel megközelíthető ez a pont.
A környezet nagyon szép volt. -a csend és nyugalom szigete.
Sajnos a láda, mondhatni egyáltalán nem volt eltakarva, így az útról bárki megláthatta volna, ezért egy jó nagy tuskó segítségével kissé jobban elrejettük.
Sikerült egy olyan időszakban mennem, hogy szinte nem volt élőlény a környezetemben. Egy madarat sem láttam. Könnyű találat volt.
Ui.: Jó lenne a fölösleges, betelt logfüzeteket kiszedni a ládából. A helyet is foglalják, és természetesen össze-vissza történnek a beírások is.
Mi egy egész más irányból közelítettük meg a célpontot.
A mellette lévő, telepített akácos erdőn átküzdve leltünk a ládára.
Köszönjük a rejtést, nagyon élveztük a túrát :)
Mi a mocsarat a táblától kiindulva egy nagyon szűk ösvényen megkerültük, ráadásul bringával. Jó muri volt, de csak azoknak ajánlom akik szeretik a nagy nővényeket, és időnként a csalánt és a sok szunyogot :-))) Ettől függetlenük kihagyhatatlan volt. [wapon beküldött szöveg]
Tényleg nagyon klassz a környék! Most is kellemes szellő fúj, ahogy itt a faházban henyélünk. Egyszer még visszajövünk piknikezni. Kissé eltévedtünk, bár nehéz dolgunk volt, GPS nélkül és kb. 2 éves müholdkép alapján idetalálni. Ráadásul a koordinátákat is elszúrtam kissé. De így izgalmas. Klassz a rejtés, köszönjük, talán az ajándékok lehetnének ötletesebbek - nem kizárólag kinder cuccok. A sok homok miatt kétszer annyit tekertünk, mint amennyit haladtunk...:-), igaz mi Ferihegy 2 mögül Üllő irányából jöttünk bringával. Még láncszakadásunk is volt, de helyben megszervizeltük...
Megtaláltuk!
Elhelyeztünk benne egy travelbugot, ami Németországból jött velünk.
Aki megtalálja, regisztrálja magát a geokrety.org címen és loggolja a bug felvételét és újbóli elrejtését a nyomonkövetés érdekében!
A környezet szép... ha nem a szúnyogok kergettek volna végig az ösvényen talán jobban élveztem volna. Fontos: a ládát rejtő fára ne üljetek le mert egy teljes hangyaboly lepi el az embert másodpercek alatt!
Bodzaillat, vadvirágos mezők, nyugalom. A rejtés helyét én picit közelinek érzem az úthoz (bár nem egy nagyon forgalmas út :) ), amint látom a kitaposott nyomokból, sokan a másik fatörzs alatt keresik. Egy szép Colorado geocoin várja megmentőjét.
Köszönöm a rejtést!
Ryan
Bringaval tekertunk el idaig.
Hihetetlen, hogy a repter kozvetlen kozeleben ilyen hely van! Nagyon szep a mocsar, hatalmas elovilaggal, gyonyoru kornyezettel!
Talalkoztunk a lada oreivel (ketten voltak, es ott pozoltak nekunk, de sajnos nem volt nalunk fenykepezogep), valamint a mocsari szornyet is hallottuk (valami furcsa, altalunk eddig nem hallott huhogas hallatszott a vizbol, de nem lattuk a hangok gazdait...)
Egyszoval nagyon tetszett! :)
Tegnap próbáltuk becserkészni a lányommal kerékpáron, de aztán elfogyott az erő, így aztán nem jutottunk el idáig. Ezért ma bepótoltam. 80 km-es kerékpáros körutam első ládája volt.
Köszi a rejtést!
Szép, tiszta környezet érdekes "mocsárvidék". Biztos különleges volt fénykorában. Örömmel jöttünk Kereszt Fiammal, Barátommal. Nekik ez volt az első csésze, egy ilyen szép hellyel könnyű indítani! Köszönjük a rejtést.
GCLHBP után került sor a Merzse mocsár ládájára. Hosszú séta volt, de megérte! Találkoztunk aranyos állatkákkal (többek közt a dobozt őrző gyíkocskával), a táj nagyon szép, az a sok sárga virág.... Igaz rajzottak a legyek és már a szúnyogok is előbújtak, de ez mit sem von le a rejtés értékéből. A ládát könnyen és gyorsan megtaláltuk Matyi mackóval és Dream Theater-rel. A közvetlen előttünk lévő bejegyzések alapján szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a mi autónk is ott parkolt a sorompónál, de megúszta a feltörést. Viszont motocrossos és quad-os hülyegyerekekből, illegális szeméthalmokból itt sem volt hiány :( No de, nézzük a jó oldalát: szép vidék, jó levegő, ügyes rejtés! Ez volt a 72. találatunk. Köszi: RiFi & Matyi
Közös ládázás NaVi-ékkal. Sok bogár,de még több állat aki képes itt is kocsit feltörni. Két gyermekülés is volt az autóban. Nem tudom a mocsok milyen zsákmányt várt. Nagyon sajnáltam a tulajt, mert már a kis gyerekeit is próbálja a természet szeretetére szoktatni és ez lesz belőle.
Nagyon sok bogár kiséretében könnyű találat Narp-ékkal.
A földutakon a pontot jól megközelítettük,azonban ahol hagyni akartuk az autót (sorompónál) találkoztunk egy szerencsétlenül járt apukával,akinek -amig a családdal kirándult- kivágták mind a 4 gumiját,valamint betörték az ablakát.Ha tehetitek ne hagyjátok őrizetlenül az autót!
Ettől függetlenül szép környék.
Jó kis túra volt ez a 3,5-5 km a természet lágy ölén, nagyon tetszett. A láda felé egy nagy kidőlt fa feküdt keresztben az úton, de ez sem tudott meggátolni abban, hogy megtaláljam. :)
Ma elkirándultunk a ládához, nagyszerű időben, egy negatívum volt, borzasztó sok volt a légy. :(
Mai. Tom ügynököt elhelyeztük és reméljük folytatja útját.
ize... megvan :) igen nyugis kornyek,madarcsicseges,tetszik! csak a hulye quadosok nem kellenenek ide! meg a sok apro legy a ladaknal:D [wapon beküldött szöveg]
Szóval ez majdnem drive-in lett, rövid úton el lehet jönni GCLHBP-től idáig, nem kell kerülni. Érdekes hely, kicsit durvább mocsárra számítottunk!
Van itt egy érdekes fa is, illetve egy vad minket is megijesztett a nádasból! Köszönet a rejtésért!
Baliaggyal, valamint Akebonoval és kisfiával közös találat az L.G.T. által szervezett reptárlátogatás után.
Ez kalandosra sikeredett! :o) Mivel a környék mindegyik GPS-be tölthető térképen fehér folt, csak úgy vaktában közelítetünk. Amikor elértük a védett terület határát jelző táblát, baliagy leparkolt, majd gyalogosan folytattuk az utat. Csak egy probléma volt, hogy mi a nádas egyik szélén sétáltunk, a láda meg a másik oldalán volt! Már jócskán elhagytuk a láda vonalát és egyre inkább távolodtunk, amikor egy sarjadozó szántóföldön, egy traktornyomban megpróbáltunk átvágni. A szántás után egy kis dzsindzsa következett, majd találtunk egy betonlapokkal kibélelt csatornát, ami nagyjából jó irányba haladt. Szerencsére száraz volt! Egy idő után már mindkét oldalon nádas volt mellettünk és a csatorna is eltért a helyes iránytól. Itt egy a nádban megbújó vad jól megijesztett minket, amikor néhány méterre tőlünk elcsörtetett! A nádas miatt semmit nem láttunk belőle, pedig nagyon közel volt! Végül egy vadcsapáson, a nádason keresztül elhagytuk a csatornát és rövidesen már a helyes ösvényt tapostuk. Innen már egyszerű dolgunk volt! :o) A láda könnyen meglett és a kocsi felé is találtunk egy jól járható ösvényt.
Ezúton is köszönöm szépen baliagynak az egész napos kirándulást, Akebonoéknak pedig a társaságot! :o)
Nagyon szép hely, tetszett. Bringával mentünk ki Öcsémmel, meg Rizsivel Zuglóból, az Örstől. A cache-től kb 20-30m-re egy irdatlan nagy nyárfa dőlt nem sokkal az előtt, hogy loggoltunk. A padon ücsörögve hallotuk a robajt, és láttuk eldőlni a fát... pont arra az útra, amerre tovább akartunk menni a ládától! Nos, igen, az élethez szerencse is kell :)
Hát valami közelebbi parkolót is javasolhatott volna a rejtő... Én hallgattam rá, a lakott terülten tettem le az autót. Kellemes séta lett volna, ha nem a környékbeliek szeméthegyei között kellett volna az út első felét megtenni. (Meg ugyanezt visszafelé.)
A mocsár is sajnos már csak tócsa...
Remélem, magához tér ez a jobb sorsra érdemes környék.
Szuper kis láda. A mocsár nagyon szép. Eddig nem is tudtam, hogy a reptér mellett ilyen szép természeti érték van. :-) A babánknak, aki két hét mólva születik, ez volta a második megtalált ládája.
Gyermekes ládászásra is ideális.
Nagyon kellemes környék, vasárnap ebéd után kényelmes séta... itt a tavasz, egy szál trikóban kerestünk.. isteni!!!! Köszi a rejtést... ja, és örömteli élmény összefutni egy elsőládás családdal a helyszínen.. innen kívánunk nekik sok sikert, sok-sok megtalálást!!!
297-es busszal érkeztem Rákoskertre, ott a Rákoskert sugárútnál szálltam le. Onnan már "csak" 2 km séta volt a rejtés ill. nekem valamivel több mert a természetvédelmi területen egy kissé elnavigáltam magam, nem a tábla mögötti ösvényt választottam elsőre.
Lucával és Ginával érkeztünk. :) A tájékoztató táblánál elhagytuk az autót és onnan gyalog folytattuk tovább az utunkat. Sajnos mocsár már nincsen sehol :( A megfigyelő kisház lépcsőin fellépkedve is csak a képzeleteinkkel játszhattunk el,hogy milyen lehetett az egyszer régen.
Aztán irány a láda :) Gyorsan megtaláltuk... ( GPS nélkül )
Üzleti partnerrel együtt talált láda:) Lehet, hogy újabb embert sikerült az ügynek megnyerni. A leírással kapcsolatban csak annyit, hogy bár az szerepel, hogy gépjárművel nem szabad megközelíteni a ládát, mert tábla tiltja, én nem találkoztam ezzel a táblával, viszont a Rákóczi útinál nagyobb autóforgalommal igen. A ládától nem messze házak is vannak, emberek is élnek ott.
A környék mindenesetre szép, mi nem a láda felőli úton mentünk, hanem attól dél-nyugatra kb. 300m-re is van egy földút (ahol a házak is vannak) majd a kocsit hátrahagyva átvágtunk a susnyáson.
GCLHBP után ejtettük útba ezt a ládát ... a radartól tovább, kifelé, mintegy másfél km-es út, amelynek nagyobbik részét autóval tettük meg... sajnos a mocsár teljesen kiszáradt, a helybeliek tájékoztatása szerint legalább 2 éve nem volt benne víz ... kirándulók helyett inkább motorosok tarkították a helyet... a láda helyét nem tartom túl biztosnak, kérdés, hogy a kidőlt fát mikor fogják feldarabolni és elszállítani az erdészet munkatársai.
A mai harmadik ládánk, már kicsit kezdtünk fáradni. Igaz, megküzdöttük egy-két nyuszival az üregéért, de végül sikerült.
Szép volt a naplemente, de sajnos állatot nem sokat láttunk... talán tavasszal.
Köszönjük!
Icipicit már besötétedettt ám teljesen, direkt három tével, mert már nagyon sötét volt. A láda közelében fácánok "nyögtek", elég horrorisztikus volt ez így. :) Végül a ládikó meglett, cd épp nem fért bele, mert láda kerek, cd kerek, cd tok bezzeg... Sebaj, több egyéb apróság került az amúgy kissé lerabolt ládikóba... Ezután a kifutópályát látogattam meg, naná hogy az lhbp-t akkor jutott eszembe meglesni, hogy merre is van, mikor mér újra az országúton voltunk... Nem ügy, majd legközelebb. Köszi a rejtést, klassz volt.
A langyos vasárnap délután egy kis bicajozásért kiáltott, így kitekertem Ferihegyre egy kis röpcsi- és ládanézőbe. A spotterek, quadosok, crossosok és wannabe rallybajnok úrvezetők gyűrűjéből kiszabadulva örömmel vetettem bele magam az erdő és a mocsár csendes mélyébe.
A sok szemét ellenére is gyönyörű a környék, a mocsár védett területe különösen. A nádasban éppen megfigyelhettem egy nagyobb testű mozgó valamit. Nem láttam, mi az, de a nád nagyon rezgett.
A rejtés adta magát, a logolás kicsit sietősre sikeredett, mert váratlanul bicajosok tűntek fel az úton. Úgyhogy a logbook-ban az O.K. nem a monogramom. Köszi a rejtést! :)
Nagy Madarak felől közelítettük meg a mocsarat. Össze-vissza bolyongtunk a szántóföldek és erdők között, de végűl sikerűlt a rejtektől 500 méterre +állni. A ládából kidobáltunk egy csomó ennivalót. Érdekes ez a természetvédelmi terület ezen a helyen.
Nyáron biztos nem tudtunk volna így átkelni a nádason, közben sikerült pár fácánt is felzavarnunk. Tetszett a rejtés. A visszafele vezető ösvény jobban cuppogott, mint a mocsár :-)
Ez volt az első keresésünk és találatunk.Az egész családnak egy fantasztikus élmény volt.Még a nagyszülőket is rávettük hogy keressenek velünk együtt ládikat!
Sajnos nagy kár hogy az emberek teledobálták az odafele vezető utat mindenféle hulladékkal, de maga a mocsár nagyon szép!Megfogadta az egész család hogy az élmény és a mocsár miatt nyáron mégegyszer visszatérünk.Mindenkinek ajánljuk!
A közeli ládától jöttünk át és mivel a kocsi állagának Gcnews 4. pontja után már mindegy volt, hogy aszfalton jön-e vagy földúton, kicsit rövidítettünk a távon. A séta azonban így is kellemes volt. Állatokkal sajnos nem találkoztunk... A rejtek nagyon jó. Egyértelmű, hogy az az, de hogy azon belül hol, az okoz némi fejtörést. Szóval pont jó! :o)
Messzire sikerült megállnunk autóval a ládától, így elég hosszú (kb. 3 km oda és ugyanennyi vissza) séta volt, de nem bántuk,mert szép idő volt. Nem tudom milyen embereket visz rá a lélek, hogy egy ilyen szép helyen, erdőben dobálják el szemetüket? :-((
Azért jó kis kirándulás volt, köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk. A vasútállomástól sétáltunk a mocsárig, utunkat eldobált limlomok szegélyezték. A természetvédelmi területen fekvő mocsár viszont igazi színfolt Budapest ezen területén. Köszönjük!
Volt idő mindenre, mivel először a mocsár felöl indultam a láda felderítésére, majd még egy sikertelen kísérlet után megkerültem az ingoványt, elértem a madárlest, majd a rejtést. Kellemes séta volt. Köszönjük!
Ecser felől földúton közelítettünk. Összesen kb 6 km-t sétáltunk a hólepellel fedett szántóföldek között. Láttunk őzeket, sasokat, fácánokat. Az információs táblánál már tudtuk hogy jó helyen vagyunk, na innen kezdődött a bolyongás! Több úttal és ösvénnyel is zsákutcába jutottunk. Az utolsó út sikerre vezetett, megtaláltuk a (jelenleg száraz) mocsarat, a kilátót, no és a ládát. Meglepő, hogy Buapesten, a reptér szomszédságában ilyen csoda lapul.
A rejtés jó, de a tartalma elég elszomorító. Feltöltöttük picit, és indultunk vissza az autóhoz.
WEB-hez: a kilátót felújították, képek a kapcsolódó POI-ban, illetve hiányoltuk a pontok letölthető formátumát
Rákoshegyről kocsival közelítettük meg a mocsarat, illetve a természetvédelni terület határát. Mindenhol a földutak mellett szeméthegyek, beton és más építési törmelékek. Kábelégetés maradványai, szétszedett autómaradványok XXI. sz.-i Magyarosrszág! Elszomorító....!!!..... A mocsár közvetlen környezete nagyon szép. Kár, hogy egy csepp víz sem volt benne (Reméljük az idei tél pótolja!) és az újjáépített megfigyelő házikó közvetlen közelében levágták a nádat!
Két éve egy másik túra alkalmával még megvolt a vízes élőhely. A mocsári teknösőkről akkor sikerült felvételeket csinálni, a többi kép az a geoláda keresés közben készült. Mindenkinek ajánlom megnézni e helyet!
Már régóta kinéztem magamnak ezt a ládát, hiszen itt lakunk a kerületben.
Most a szép időt kihasználva egy kis "sétát" tettünk a gyerekeimmel, akiknek nagyon tetszett a környék és a kis ház is.
Kár, hogy a mocsár kiszáradt és motorosok/kvadosok járnak erre!
Köszönöm nogacsalad CD-jét, tetszett, ami rajta van, át fogom rakni másik ládába!
Mivel a radar miatt erre jártunk, hát e pontot is abszolváltuk.
Könnyű, gyors találat. Az erdőn át, toronyiránt támadtuk.
Nem hoztunk el semmit, betettünk egy CD-t.
Céges önkéntes nap után jöttem el ide Zoltán kollegámmal. Ez volt az első ládája, de nagyon megtetszett neki ez a fajta kikapcsolódás. Azóta be akartam gyüjteni ezt a ládát, mióta meglett a GCLHBP, az első találatom. Az időt sajnos csak saccra írtam.
Köszi a rejtést.
GCLHBP után, a reptér kerítése melletti földúton autóval, majd gyalog mentünk(hátulról) a ládához, egy telepített akácos ,majd tölgyes szélén, kb.öt perces sétával. A mocsárnak nyoma sincs! A rejtek nagyon tetszett! Új loggbook-ot nyitottunk. Távolabb vadászok(?) zaja (reptér felől)!
Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak éppen a ládában volt annyi szemét, hogy ihaj. A következő "ajándékokat" távolítottam el: egy tenyérnyi fakéregdarab, egy oszladozó buzogánytermés a nádasból, egy tábla Boci csoki - papírja, egy takis zsepi (meg egy tiszta is), lejárt szórólapot valami rendezvényre, tesco-kupont, faágat. Lehet, hogy még többet, de azt már nem tudom felidézni. Így viszont majdnem töküres lett, most érdemi ajándék nincs benne. Aki legközelebb arra jár, töltse fel lécci!
Gyanús nekem az előttünk ottjárt gimnazista csapat. Nem nagyon sikerült komolyan venniük ezt a játékot.
Ez volt az első ládánk! :-)
Nyáron már jártunk erre, így egy kellemes könnyű kis sétával megleltük a ládát. Időközben a tavat lecsapolták, és a madárvártát újjá építették. Érdekes volt a tó fenekén sétálni. :-)
Az utolsó jegyzettömb is a végét járja, ideje lenne pótolni!
Sajnos semmi víz nincs a mocsárban, így madarat is alig láttunk, de szépen rendezett a környék. A radarnál lévő franciával a láda felé menet újra találkoztunk :-))
Kerékpárral kerestük és megtaláltuk.Csupán egy bajunk van, a jelszót elfelejtettük. A hely egy nagy, régen kidőlt fa alatt volt jól elrejtve. Volt aki nehezen találhatta meg, mert mintha bomba vágott volna oda szinte ugy szétszedték a környéket. Volt aki nagyon-nagyon kereste.
Első geoládám. Gondoltam, ha már úgyis hetente többször tekerek arrafelé, akkor meg kell néznem. Szerencsére épp volt nálam egy jegyzettömb, mert a másik két füzet betelt.
"...A ládától kb. 150 méterre (...) egy kellemes árnyas pihenőhely van egy asztallal és két paddal..."
Nos! Hogy is írjam le! :-) Ezt a geopadot egy fiatal pár -hát mondjuk úgy- nem rendeltetés szerűen ládaelőkészítésre használta mikor odafelé mentem... :-))) Mindenesetre annak örülök hogy a hölgy is nagyon meg volt elégedve... Az egész mocsár tőle volt hangos, és még zavarba sem jött mikor meglátott. :-)))
Logolás után visszafelé menet már azt láttam, hogy mosolyogva szívták a cigit mind a ketten.
Köszönöm a lehetőséget!
Ja! A mocsár is szép volt, a logbooknak csak a hátlapjára tudtam írni.
Egy esti kiruccanás alkalmával lett meg a láda! Köszi a rejtést! A madárlest azóta valami oknál fogva teljesen elbontották, és csak a hűlt helyét találtuk meg. Egy kicsit lehangoló volt az odaúton elhelyezett rengeteg szemét! A logfüzet hamarosan be fog telni, ezért csere javasolt, vagy a következő cacher vigyen egy kis füzetkét a loggolás miatt.
A repter melletti radar felol erkeztem, de nem a legszerencsesebb utat sikerult valasztanom.
A mocsar meglehetosen szaraz volt, cuppogos talaj helyett szaraz aljnovenyzettel kellett kuzdenem. A rejtek konnyen meglett, talan lehetne kicsit messzebb az osvenytol.
Visszafele menet egy quados felajanlotta, hogy elfuvaroz az utig. Biztos furcsallta, hogy inkabb a setat valasztottam...
A munka utani CSx-avato setam igy tobb, mint 10km-esre sikeredett.
A Nyár utcában is lehet parkolni, így kb 1 km-t meg lehet spórolni. Ezt csak később vettük észre így az ut oda-vissza 7 km. A 3 éves gyerekünk is elég jól bírta. A nagyobbik (5 éves) egy szó nélkül végigsétalta a távot.
Kicsit egyszerű a rejtés, könnyen megtalálható. Útközben a láda felé, egy béka állta útunkat, hősiesen megküzdöttünk vele. Megcsókólni nem akartuk, mert nem vagyunk hiszékenyek :D. Tovább az út mentén találtunk egy papagájfarmot:). A logfüzet majdnem betelt, cserélni kellene. Köszi a rejtést.
Már a tegnapi nap is jártam erre, de mivel GPS nélkül keresgélek, így sikerült mellette elmenni, pedig a hely nagyon egyértelmű. Aztán este megnéztem megint a képeket, leírásokat, és mára csak nekiugrottam megint a farönköknek, végül sikerült. A logfüzetből már csak alig néhány lap van hátra és a toll sem az igazi, úgyhogy ajánlatos lenne feltölteni a ládát.
Mai harmadik, és egyben utolsó ládánk, ahova menet két kiscicával is találkoztunk, ők azt hiszem nem tartoznak a mocsár természetes élővilágához. :)
Hol is kezdjem? :) Mentünk, mentünk, mendegéltünk, és amikor feltűnt előttünk nem is olyan messze a ferihegyi irányító-torony, akkor kezdtem aggódni, hogy jó helyen vagyunk-e itt a mező közepén. :) De jó helyen voltunk, a mocsár egy facsoport mögött húzódik, sajnos igen kis terjedelemben. Bevallom sokkal nagyobbra számítottam. No de az üdvözlőtábla után már sínen voltunk, gondoltam, és elindultunk az úton. A búza és a repce nem tipikus mocsári növények, ezért megint elbizonytalanodtam, hogy jó helyen vagyunk-e, de a távolság a ládáig csökkent, úgyhogy mentünk tovább. Lezárt sorompó jelezte, hogy no talán védettebb területre érkezünk, itt bevetettük magunkat az erdőbe, a szúnyog-rajok legnagyobb örömére. Úgy a tizedik csípés után, bár még meg se találtuk a ládát, már nem tetszett nekem. :) Az erdőből kiérve elfogott az öröm, hogy végre nem kell csapkodni a szúnyogokat. Aztán meglett a láda. :) Egy apró bibi volt eddig, hogy a mocsárral nem találkoztunk. :) Úgyhogy visszafele a másik irányba mentünk, és lőn csoda: találkoztunk a mocsárral, és a tóval. :) Itt már feledésbe merültek a szúnyogok, és azt mondom, hogy megérte kijönni. A szúnyogcsípések majd elmúlnak. :) Az előző megtalálók képein levő kisháznak mi már a maradványaival se találkoztunk (csak utólag láttam a képeken, hogy egyáltalán volt ilyen), ettől függetlenül a nyugalom és a táj szépsége megérte. A mocsártól tovább folytatva az utat a "másik" oldalon, továbbra is valamelyest mocsári hangulatban vezetett vissza a kis ösvény az első útbaigazító táblához.
Köszönjük a rejtést, kellemes kora-esti ládázás, jó volt így nap végére. :)
Hú, a GCLHBP után mit össze nem bolyogtam... Maga a cache nem bonyolult, de odajutni... Biztos, hogy én voltam béna, ha nincs a közelben tájékozódási pont, akkor mindig el vagyok veszve. Persze az is lehet, hogy az iGO-t a geocachinghez nem túl jó, már több esetem is ezt gyanút erősíti.
Sajátos irányból jöttünk. Az off-road verziót választottuk, sima széria autóval. Ahol már kemény lett, otthagytuk és gyalog tovább.
Mint sok más esetben, visszafele lett meg a gyalogút. :)))))
Jó rejtés, a lakótársak most is ott voltak. Sok idő ment el azok makro- és egyéb fotózásával.
A radartól jöttünk idáig. Kicsit esett az eső, de azért jót sétáltunk az erdőben. Mivel a láda nem lett meg hírtelen ezért megnéztük a tavat meg a stéget is. Nagyon hangulatos volt, teljes nyugalom csak az ezernyi madár vadászott vacsorára. A vadászles sajnos összedőlt, de annyi baj legyen. Visszafelé a ládát is szerencsésen megtaláltuk.
Érdekes színfolt a kis mocsár a sok élőlénnyel. Csodálkoztam, hogy ilyen csapadékszegény időjárás mellett is van víz a tóban. A tető végleg megadta magát és elpihent a víz színén. Kár. A rejtésben az a trükkös, hogy sok a lehetőség, s a kereső biztos nem a megfelelő helyen kezdi. A repteret megkerülve a mély homokban kemény küzdelemmel tekertem el Vecsésig.
Harmadik kísérletre sikerült becserkészni a ládát. Egyszer autóval eltévedtünk a környéken, egyszer pedig kerékpárral ránk esteledett.
Szép kerékpártúránk mai második ládája volt.
Jó kis kerékpártúrán sikerült a felfedezés.
Nagyon jó rejtés, csak kicsit nagy volt a forgalom a jó idő miatt.
Nagyon jó, hogy Bp. szélén még létezik egy ilyen igazi élővilág.
Kár, hogy a táblán kiírt szabályokat nem nagyon tartják be. (autó, tűzrakás)
Nagyon jó rejtés volt, sikeresen széttúrtuk két _másik_ fa törzsét is, mire megtaláltuk :) Tényleg kár, hogy az ide látogatók egyáltalán nem tartják be a szabályokat, mi is láttunk két autót, tűzrakást, mindent. Gyíkokat is, de már nem számoltuk...
A faházról először nem ismertem fel, hogy faház volt valaha, inkább úgy néz ki már, mint egy magasított lelátó a stég végén.
Elég sokan kirándultak, alig volt szabad öt perc, hogy logolhassunk.
A láda lakótársa nagyon szapora lehet, mert ha 5 gyíkot nem láttunk a korhadt fákon ide-oda rohangálni, akkor egyet sem :-)
A láda megvan, nem veszett el, igaz mi is megküzdöttünk mire megtaláltuk.
A Merzse-mocsár csodálatos, bár igen jó lenne, ha kijavítanák az összedőlt fakunyhót. A ládát sajnos nem találtuk meg, a fatörzs megvolt, és majdnem egy órán át kerestük. Lehet, rossz időpontot választottunk a keresésre, épp esteledett, és a rengeteg légy miatt nem tudtunk elég alaposan kutatni.
Csak ma (29-én) jelentem be a megtalálást, mert csak most érek rá. Mi megtaláltuk a ládát, ugyan megküzdöttünk érte, nem volt egyszerű.
Az biztos, hogy fél hatkor még megvolt! Érdekes így olvasni az utánunk érkezők beírásait! Szerintem mi azért találtuk meg, mert nem vittük el a képeket. Ugyanis a "ládához innen lehet hozzáférni" kép nem igaz! A láda nem ott van.
A Merzse gyönyörű hely, ismerjük régóta. Most fényképezni mentünk ki egy biológia kiselőadáshoz. Sikerült lekapni a terület urait is, a barna rétihéjákat. Egy párt láttunk. A zöld és fürge gyíkok helyesek voltak. A madármegfigyelő házikó teljesen bedőlt, de rá lehet mászni.
Tényleg elég érintetlen itt a természet, mi legalább 8 zöld gyíkot láttunk, és elég fotogének voltak.. =) A mocsárban is volt jópár kacsa meg béka.
Ha jól sejtem, a napokban dőlhetett össze a mocsári házacska, mivel mi már csak a tetejére tudtunk felmászni. A kidőlt fa törzsét oda-vissza átnéztük 4-en vagy háromszor, de semmi. Ahhoz képest, hogy milyen távol van a főúttól, 3-4 kisebb csapattal is találkoztunk a sorompó után. Volt aki addig jött be kocsival..
Remélhetőleg a dobozt nem lopták el és csak rossz kidőlt fát néztünk, viszont ha lehet, kérnénk a megtalálás elfogadását.
Egy kis délelőtti túra célpontja volt ez a láda. Egy kicsit keresni kellett, de meglett. Szép környezet. A mocsárban lévő madárles továbbdőlt, valaki kitámasztotta, de így is elég veszélyes. Vigyázzatok!!!
A kidőlt fánál keresgéltünk kicsit, sok rejtési lehetőség van pár m-es körzetben. Először rossz útra tértünk, méhkasokat találtunk az erdőben. Innen csak ~270 m-re volt a láda, de kerültünk inkább. Az esőbeálló a mocsárban eléggé meg van dőlve.
Rákoshegy- Merzse- Pécel- Isaszeg-Gödöllö- Veresegyháza bicikliturán megtaláltuk. Sajnos több közeli pont mellett elhaladtunk, de nem volt idönk megkeresni. Majd legközelebb.....
A Szöcske mindjárt fel is ugrott a biciklire.