Bevezető
A pécsi polgárok évtizedek óta kedvelt kirándulóhelyére, egy középkori vár romjaihoz hívlak Benneteket. Ez a hely:
Kantavár.
Rejtés
A vár körüli árok északi oldalán, egy bükkfa gyökerei között, kövekkel is takarva rejtőzik a geoláda (13.5* 18.5* 6cm, 1.5l). A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kantavár legendája
A mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy Kanta nevű rablólovag ütötte fel a tanyáját. Innen járt szörnyű kalandokra, s idehordta, itt rejtegette a sok rabolt kincset. Nemkülönben a messzi vidék leggyönyörűbb leányát, akit szüleitől ragadott el. Első szándéka szerint valamelyik gazdag töröknek adta vona el, de számításába hiba csúszott, mert hogy menthetetlenül beleszeretett. De hiába halmozta el a leányt a kincsek özönével: az nem viszonozhatta szerelmét, hanem hűséges maradt a törökök ellen harcoló kedveséhez.
Kanta pedig igen megszerette, hiszen szíve mélyén jó ember volt, jó családba, szerető szülők közé született. Csakhogy kisgyerek korában öccsével együtt elrabolták anyjától és a távoli, homályos emléken túl csak egy aranylánc és rajta anyjának képe maradt számára azokból a boldog időkből.
Egy nap ismeretlen ifjú vitéz kért éjszakai szállást a várban. Elmondta, hogy egy magyar várból jön és menyasszonyát akarja meglátogatni. Kanta ebből rájött, hogy ez az a férfi, akihez az ő foglya nem akar hütlen lenni. Felbérelte hát egy bizalmas emberét, aki másnap a Mecsek rengetegében továbbsiető ifjút meggyilkolta, majd bizonyítékul magához vette annak gyűrűjét és nyakláncát.
Mikor az orgyilkos átadta ezeket megbízójának, a rablóvezérbe villámként hasított a felismerés: tulajdon édestestvérét gyilkoltatta meg. Holttestét ezek után elhozatta, hogy a vár tövében temettesse el. Az ifjú vitézt hamarosan menyasszonya is követte a halálba.
Ezek után Kanta megváltozott: nem rabolt, nem hatalmaskodott többé, hanem kincseit szétosztotta a szegények között. Ő maga pedig haláláig magányos remeteként gondozta a két szerelmes sírját.
Kantavár igaz története
A legenda szép és tanulságos, de a valóság ennél sokkal prózaibb. Bár nem ismert a vár történetének minden részlete, valószínűleg a pécsi kántorkanonoknak volt itt a megerősített lakóhelye még a török idők előtt, a 15. század táján.
Fél évezred történelmének viharai után ebből mára alig maradt valami: egy 2m vastag falú öregtorony maradványa, alatta egy üreggel, egy szögletes záródású, talán gótikus kápolna szentélyének alapja és maga a várárok.
A várrom déli oldalán (1930-ban feltárt) földalatti vágatot találunk. Egy korabeli jelentés szerint: "A folyosó 7m hosszú, meredeken lefelé ereszkedik, azután 4m hosszú ív alakú, vízszintes rész következik". A
Kantavári barlang bejáratát azóta elzárták, nem látogatható.
További látnivalók, érdekességek
1. Kantavári forrás
A vártól nem messze fakadó
N 46° 6,865' E 18° 12,888' 393 m [GCKANT+FORRAS], 1908-ban befoglalt, kitűnő vizű forrásnál tűzrakóhelyet, padokat, asztalokat, sőt, még egy esőbeállót is találunk. (Sajnos a vandalizmus komoly nyomokat hagyott rajtuk.)
2. Kantavári kőfejtő
Kissé északabbra egy látványos bányudvar található.
N 46° 6,941' E 18° 12,819' 390 m [GCKANT+KOBANYA] Amikor még működött, középső triászban keletkezett sötétszürke-fekete bitumenes mészkövet termeltek ki innen. Ma is találhatók kisebb gipsz- és kalcitkristályok, illetve csigák és kagylók maradványai a köznyelven csak "fekete márványnak" nevezett kőzetben.
3. Dél-dunántúli Piros Túra
A Szekszárdról induló, Pécset Kaposváron át Siófokkal összekötő közel 320 km hosszú
Dél-dunántúli Piros Túra a Kőlyuki betérőtől Dömörkapu felé kapaszkodva itt elhaladó szakaszát Tölgyes-útnak is nevezik.
4. Rábay-fa
Nem messze innen, három turistaút találkozásánál áll az
N 46° 7,296' E 18° 13,033' 481 m [GCKANT+FA] a kocsánytalan tölgy, amelyet Rábay Gyuláról (1892-1968), Pécs egykori erdőmesteréről neveztek el. Ezt a hivatalt 1927-től 1945-ig töltötte be - miközben jelentős kutatótevékenységet is folytatott. Részben ennek köszönhetően kapta meg Pécs az 1935-ös Nemzetközi Erdészeti Kongresszus rendezési jogát.
Megközelítés
Előrebocsátom: ez egy tipikus "kirándulós" láda, személygépkocsival megközelíteni tilos - és az év nagy részében fizikailag nem is lehetséges. A javasolt megközelítési útvonalak között az alapján érdemes dönteni, hogy hol folytatódik/végződik majd a túra.
1. Lámpás-völgy irányából
Kb. eddig
N 46° 6,455' E 18° 13,864' 255 m [GCKANT+LAMPAS] illik/lehet autóval jönni. A Főpályaudvarról induló
38-as számú helyijárat végálomásától is erre kell sétálni, végig a Lámpásvölgyi úton. Az erdőbe érve a kaptatón követjük a
-et, majd a
-ot.
2. Árpádtető felől
A 66-os útról Árpád-tető alatt
N 46° 7,975' E 18° 15,103' 380 m [GCKANT+LETERES] kell nyugatra fordulni, majd az autót
N 46° 7,497' E 18° 13,228' 475 m [GCKANT+PARKOLO] itt hagyni. A
Kantavárig vezet.
3. Dömörkapu felől
A Főpályaudvarról induló
34-es számú helyijárat végálomásától
N 46° 5,984' E 18° 13,865' 397 m [GCKANT+DOMORKAPU] Kis-rét majd Kantavár felé, végig a
-on.
Ládatörténet
2003.08.09 16:00 Az eredeti rejtés időpontja.
2007.09.10 A ládát adoptáltam
covától. Köszönet az eredeti rejtésért és a négyévnyi gondoskodásért.
2007.12.16 A láda teljes felújításon esett át (új doboz, logbook, jelszó, néhány plusz ajándék). Kicsit keletebbre is költözött.
Sikeres kincskeresést!
Források:
http://www.turabazis.hu/mozgleir.php?id=73
http://www.baranyatermeszetbarat.hu/a-mecsek-kislexikona
