A láda a Lozsit-erdő érdekes földtani értékét mutatja be. A láda a vízmosásnak a Bivalyfejjel ellentétes oldalán van, a Bivalyfejtől légvonalban nagyjából északkeletre 15 m-nyi távolságra, nem fa tövén. Tartalék láda is van, tölgyfa tövén: N46° 16,327' E17° 53,202'. A tartalék láda abban az esetben használandó, ha a könnyebben megtalálható fő ládával valami baj történne. A megközelítés sáros, havas időben szélsőségesen nehéz lehet, ha nem az ajánlott útvonalakon történik. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Rejtett segítség A tartalék láda szűkebb környékén nincs több tölgyfa, csak bükkök, hársak és a tölgyhöz közel egy korai juhar.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Az örökbefogadott láda
A láda eredeti gazdája - 2003 - djpt, (köszönet az úttörő munkáért!), majd több évig Bisiék gondozták. Mi a könnyebb megtalálás és időjárás-állóság fokozása érdekében eltérő rejtési módon új helyre rejtettük 2011.08.07 14:12-kor.

Megközelítés:
Az erdőben májustól lombhullásig feltehetően gyenge a GPS vétel, ezért elég részletes lesz az útleírás. A rejteket is úgy helyeztük el, hogy akár nulla vétellel, vagy GPS nélkül is meg lehessen találni.
A mésztufa-hasadékhoz az újabb időkben már saját ZO jelzés vezet, ennek egyik vége Kaposgyarmat-Hajmás közti országútról indul:  N 46° 16,751' E 17° 53,600' 140 m [GCLOZS+Jelzőtábla]
A helyet a Kaposgyarmat-Gálosfa közötti zöld jelzésen indulva is meg lehet közelíteni, célszerűen Kaposgyarmat buszfordulójától indulva. Sajnos egy gazdaság kerítése elzárja a korábbi, legrövidebb megközelítés lehetőségét, ezért a turistaúton felfelé kell indulni. Ezután több lehetőség adódik, legegyszerűbb a ZO jelzésre rátérni, de vannak más, a tájképi szépségeket feltáró útvonalak is.
1. Legbiztosabb, de kevésbé tárja fel a szaggatott felszínű vidék minden szépségét: a jelzett útról a  N 46° 16,315' E 17° 52,843' 217 m [GCLOZS+1.útpont] helyen letérsz az útról az erdőbe, itt ér véget az ék alakú elkerített terület. Az erdőben közvetlenül a kerítés mellett leereszkedsz, a sík részre fut ki ellaposodva a Bivalyfej patakocskájának völgye. A völgy bal oldalán indulj felfelé.
2. Ha tovább megyünk a jelzésen fölfelé (délre), a  N 46° 16,263' E 17° 52,861' 221 m [GCLOZS+2.útpont] helyen egy földúton balra forduljunk. Így már déli irányban túl is haladtunk a keresett vízmosáson. Innen több lehetőség van a láda megközelítésére, néhány kipróbált változat:
2.1. Egy kis kerülővel a  N 46° 16,168' E 17° 53,307' 242 m [GCLOZS+3.útpont] ponton keresztül, innen északnyugat felé félkörben leereszkedve a lejtőn. A vízmosások a domboldal felső felében kezdődnek, de nem a legmagasabb pontokon, ezért ezen az útvonalon elkerülhető a vízmosásokba való leereszkedés-felkapaszkodás.
2.2. A védett területen a hajdani szekérutak egyre inkább elenyésznek, ezért majdnem azonos nehézségű bármilyen toronyiránt történő megközelítés. Ha vízmosások és meredek völgyek állják utadat, arra kérlek, hogy a környezet óvása érdekében inkább kerülj, és semmiképpen se közlekedj a Bivalyfej környezetében sem a vímosás alján, sem oldalában, de még a közvetlen peremén se.
A mésztufa-fal nem a vízmosás legmagasabb része, hanem egy feljebb kezdődő bevágásban egy kis szakadékszerű tereplépcsőről van szó.
A mésztufa fallal szemben állva a völgy bal oldalán van a láda a vízmosást kísérő part lejtős részén, de ahol még a lejtő nem válik meredekké. A kis vízhatlan dobozban csak a ládanaplónak és tartozékainak van helye, bármi mást a cseretárgyas zacskóba tegyél.
A rejtektől 25 méternyire van tartalék láda is tölgyfa gyökerei között, korhadt ágakkal és avarral álcázva. Kérjük, hogy a tartalék ládát (ami kb. 20x20x8 cm) teljesen eltakarva rejtsétek vissza.

Vízmosások a Zselicben
A Zselicet ma mint sárgaföld-dombvidéket ismerjük. Az egykori Pannon-tengert a belé ömlő folyók agyagos-homokos üledékkel töltötték fel az idők során. A később fennsíkként kiemelkedő területet a szárazabb időszakokban a levegőben szálló finom porból képződő löszréteg fedte be, jellemzően 10...30 méter vastagságban. Ezzel párhuzamosan működésbe léptek a romboló erők is. A mélyebb rétegek törésvonalai mentén az alapkőzet táblái megbillentek, és ezeken a vonalakon a lefolyó csapadékvíz munkája hosszan elnyúló, jellemzően észak-dél irányú völgyeket hozott létre. A keskeny dombhátak és völgyek esetenként több kilométer hosszúságú formái mellett megjelentek az ezekre közel merőleges kisebb mellékvölgyek is. A löszös felszínen ezeknél is kisebb léptékű vízmosások, szakadékok és horhosok jöttek létre az egykori szekérutak nyomvonalán az utóbbi évezredekben. A löszös kőzet szerkezete irányfüggő: függőleges lemezekben és táblákban hasadozik le a felszín sérülése nyomán.
Ezeknek a kisebb formáknak jellemző megjelenése a hátráló erózió: a kialakuló vízmosás függőleges falú lépcsővel indul, és a lezúduló víz a hátsó fal szélét rongálva, a vízmosás kezdete egyre feljebb halad a lejtőn.
A mésztufa képződése
A kaposgyarmati mésztufa-hasadék elüt az előbb ismertetett általános képtől. Itt a vízmosás végfalának hátrálása megállt az ellenállóbb homokkő-rétegek kibukkanása helyén, és egy a vidékünkön ritka jelenség, a forrásmészkő képződése a víz romboló munkájának ellenálló kéreggel védi a lazább üledékes kőzetet. Ehhez a környezeti feltételek szerencsés egybeesése kellett.
A lösz a levegőben finom porként szálló agyagásványokból, mészkőporból és kvarcszemcsékből jött létre. A felszínen meggyűlő növényi maradványok korhadása során keletkező szén-dioxid az esővizben feloldódik. Ha a szén-dioxid tartalmú víz nem rohan le meredek lejtőn, hanem a talajba szivárog, annak mészkő-tartalmát (kalcium-karbonát) egyensúlyi folyamatban kalcium-hidrogén-karbonát formájában vízoldhatóvá alakítja. A felszínre szivárgó, tereplépcsőnél lecsepegő vízből a maradék szén-dioxid egy része távozik, és a kémiai egyensúly felborul: szén-dioxid felszabadulással egyidejűleg a vízoldható hidrogénkarbonát egy része visszaalakul oldhatatlan karbonáttá. Minthogy ez a kiválás nem kristálytiszta vízből történik, a képződő kőzet agyagtartalmú, barnás, növényi maradványokat is tartalmaz. Ez az egész folyamat rendkívül lassú, és a keletkező kőzet sem túl szilárd, ezért a legnagyobb gondossággal kell a környezetet óvnod mindennemű rongálástól: egy meggondolatlan mozdulat évezredek munkáját törölheti el. Lejjebb, ahol a vízmosás völggyé szélesedik, a völgy oldalában a Zselicben ritka homokkő-kibúvásokat figyelhetsz meg  N 46° 16,368' E 17° 53,171' 190 m [GCLOZS+szikla].

A mésztufa-hasadék
Hasonló forrásmészkő-képződés más hegységekben nem különösebb ritkaság, de a kaposgyarmati mésztufa-hasadék környékünkön egyedülálló. Felkeresése nem tiltott, de a károk megelőzése érdekében turistajel szándékosan nem vezet hozzá, azért hogy csak azok keressék fel, akiktől elvárható a környezet megóvása. Külön kérlek Benneteket, hogy a cseppköves fal közelében se a vízmosásban, se a vízmosás peremén ne csináljatok taposási kárt, a környezetet mindenképpen óvjátok. A cseppköves mésztufa hasadék Kaposgyarmat és Gálosfa közötti Lozsit-erdőben, egy kicsiny területű TVT-n található. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízesésként feltűnő mésztufa-fal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük, de a valóságtól elrugaszkodó hangzatos leírásoknak ne dőljetek be; főleg a turistatérkép barlang jele indokolatlan. Az árnyékos részeken a mésztufát moharéteg borítja. A hasadék délnyugati falán a helyiek által Bivalyfej-nek keresztelt képződmény látható, és arról is csöpög a víz. A hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a környéken ritkán látható, védett gímpáfrány példányai.
Az erdőben gyakori a kullancs, még télen is találkozhatni velük!