A láda a Lozsit-erdő érdekes földtani értékét mutatja be. A láda a vízmosásnak a Bivalyfejjel ellentétes oldalán van, a Bivalyfejtől légvonalban nagyjából északkeletre 15 m-nyi távolságra, nem fa tövén. Tartalék láda is van, tölgyfa tövén: N46° 16,327' E17° 53,202'. A tartalék láda abban az esetben használandó, ha a könnyebben megtalálható fő ládával valami baj történne. A megközelítés sáros, havas időben szélsőségesen nehéz lehet, ha nem az ajánlott útvonalakon történik. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Rejtett segítségA tartalék láda szűkebb környékén nincs több tölgyfa, csak bükkök, hársak és a tölgyhöz közel egy korai juhar. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Az örökbefogadott láda
A láda eredeti gazdája - 2003 - djpt, (köszönet az úttörő munkáért!), majd több évig Bisiék gondozták. Mi a könnyebb megtalálás és időjárás-állóság fokozása érdekében eltérő rejtési módon új helyre rejtettük 2011.08.07 14:12-kor.
Megközelítés:
Az erdőben májustól lombhullásig feltehetően gyenge a GPS vétel, ezért elég részletes lesz az útleírás. A rejteket is úgy helyeztük el, hogy akár nulla vétellel, vagy GPS nélkül is meg lehessen találni.
A mésztufa-hasadékhoz az újabb időkben már saját ZO jelzés vezet, ennek egyik vége Kaposgyarmat-Hajmás közti országútról indul: N 46° 16,751' E 17° 53,600' 140 m [GCLOZS+Jelzőtábla]
A helyet a Kaposgyarmat-Gálosfa közötti zöld jelzésen indulva is meg lehet közelíteni, célszerűen Kaposgyarmat buszfordulójától indulva. Sajnos egy gazdaság kerítése elzárja a korábbi, legrövidebb megközelítés lehetőségét, ezért a turistaúton felfelé kell indulni. Ezután több lehetőség adódik, legegyszerűbb a ZO jelzésre rátérni, de vannak más, a tájképi szépségeket feltáró útvonalak is.
1. Legbiztosabb, de kevésbé tárja fel a szaggatott felszínű vidék minden szépségét: a jelzett útról a N 46° 16,315' E 17° 52,843' 217 m [GCLOZS+1.útpont] helyen letérsz az útról az erdőbe, itt ér véget az ék alakú elkerített terület. Az erdőben közvetlenül a kerítés mellett leereszkedsz, a sík részre fut ki ellaposodva a Bivalyfej patakocskájának völgye. A völgy bal oldalán indulj felfelé.
2. Ha tovább megyünk a jelzésen fölfelé (délre), a N 46° 16,263' E 17° 52,861' 221 m [GCLOZS+2.útpont] helyen egy földúton balra forduljunk. Így már déli irányban túl is haladtunk a keresett vízmosáson. Innen több lehetőség van a láda megközelítésére, néhány kipróbált változat:
2.1. Egy kis kerülővel a N 46° 16,168' E 17° 53,307' 242 m [GCLOZS+3.útpont] ponton keresztül, innen északnyugat felé félkörben leereszkedve a lejtőn. A vízmosások a domboldal felső felében kezdődnek, de nem a legmagasabb pontokon, ezért ezen az útvonalon elkerülhető a vízmosásokba való leereszkedés-felkapaszkodás.
2.2. A védett területen a hajdani szekérutak egyre inkább elenyésznek, ezért majdnem azonos nehézségű bármilyen toronyiránt történő megközelítés. Ha vízmosások és meredek völgyek állják utadat, arra kérlek, hogy a környezet óvása érdekében inkább kerülj, és semmiképpen se közlekedj a Bivalyfej környezetében sem a vímosás alján, sem oldalában, de még a közvetlen peremén se.
A mésztufa-fal nem a vízmosás legmagasabb része, hanem egy feljebb kezdődő bevágásban egy kis szakadékszerű tereplépcsőről van szó.
A mésztufa fallal szemben állva a völgy bal oldalán van a láda a vízmosást kísérő part lejtős részén, de ahol még a lejtő nem válik meredekké. A kis vízhatlan dobozban csak a ládanaplónak és tartozékainak van helye, bármi mást a cseretárgyas zacskóba tegyél.
A rejtektől 25 méternyire van tartalék láda is tölgyfa gyökerei között, korhadt ágakkal és avarral álcázva. Kérjük, hogy a tartalék ládát (ami kb. 20x20x8 cm) teljesen eltakarva rejtsétek vissza.
Vízmosások a Zselicben
A Zselicet ma mint sárgaföld-dombvidéket ismerjük. Az egykori Pannon-tengert a belé ömlő folyók agyagos-homokos üledékkel töltötték fel az idők során. A később fennsíkként kiemelkedő területet a szárazabb időszakokban a levegőben szálló finom porból képződő löszréteg fedte be, jellemzően 10...30 méter vastagságban. Ezzel párhuzamosan működésbe léptek a romboló erők is. A mélyebb rétegek törésvonalai mentén az alapkőzet táblái megbillentek, és ezeken a vonalakon a lefolyó csapadékvíz munkája hosszan elnyúló, jellemzően észak-dél irányú völgyeket hozott létre. A keskeny dombhátak és völgyek esetenként több kilométer hosszúságú formái mellett megjelentek az ezekre közel merőleges kisebb mellékvölgyek is. A löszös felszínen ezeknél is kisebb léptékű vízmosások, szakadékok és horhosok jöttek létre az egykori szekérutak nyomvonalán az utóbbi évezredekben. A löszös kőzet szerkezete irányfüggő: függőleges lemezekben és táblákban hasadozik le a felszín sérülése nyomán.
Ezeknek a kisebb formáknak jellemző megjelenése a hátráló erózió: a kialakuló vízmosás függőleges falú lépcsővel indul, és a lezúduló víz a hátsó fal szélét rongálva, a vízmosás kezdete egyre feljebb halad a lejtőn. A mésztufa képződése
A kaposgyarmati mésztufa-hasadék elüt az előbb ismertetett általános képtől. Itt a vízmosás végfalának hátrálása megállt az ellenállóbb homokkő-rétegek kibukkanása helyén, és egy a vidékünkön ritka jelenség, a forrásmészkő képződése a víz romboló munkájának ellenálló kéreggel védi a lazább üledékes kőzetet. Ehhez a környezeti feltételek szerencsés egybeesése kellett.
A lösz a levegőben finom porként szálló agyagásványokból, mészkőporból és kvarcszemcsékből jött létre. A felszínen meggyűlő növényi maradványok korhadása során keletkező szén-dioxid az esővizben feloldódik. Ha a szén-dioxid tartalmú víz nem rohan le meredek lejtőn, hanem a talajba szivárog, annak mészkő-tartalmát (kalcium-karbonát) egyensúlyi folyamatban kalcium-hidrogén-karbonát formájában vízoldhatóvá alakítja. A felszínre szivárgó, tereplépcsőnél lecsepegő vízből a maradék szén-dioxid egy része távozik, és a kémiai egyensúly felborul: szén-dioxid felszabadulással egyidejűleg a vízoldható hidrogénkarbonát egy része visszaalakul oldhatatlan karbonáttá. Minthogy ez a kiválás nem kristálytiszta vízből történik, a képződő kőzet agyagtartalmú, barnás, növényi maradványokat is tartalmaz. Ez az egész folyamat rendkívül lassú, és a keletkező kőzet sem túl szilárd, ezért a legnagyobb gondossággal kell a környezetet óvnod mindennemű rongálástól: egy meggondolatlan mozdulat évezredek munkáját törölheti el. Lejjebb, ahol a vízmosás völggyé szélesedik, a völgy oldalában a Zselicben ritka homokkő-kibúvásokat figyelhetsz meg N 46° 16,368' E 17° 53,171' 190 m [GCLOZS+szikla].
A mésztufa-hasadék
Hasonló forrásmészkő-képződés más hegységekben nem különösebb ritkaság, de a kaposgyarmati mésztufa-hasadék környékünkön egyedülálló. Felkeresése nem tiltott, de a károk megelőzése érdekében turistajel szándékosan nem vezet hozzá, azért hogy csak azok keressék fel, akiktől elvárható a környezet megóvása. Külön kérlek Benneteket, hogy a cseppköves fal közelében se a vízmosásban, se a vízmosás peremén ne csináljatok taposási kárt, a környezetet mindenképpen óvjátok. A cseppköves mésztufa hasadék Kaposgyarmat és Gálosfa közötti Lozsit-erdőben, egy kicsiny területű TVT-n található. A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízesésként feltűnő mésztufa-fal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük, de a valóságtól elrugaszkodó hangzatos leírásoknak ne dőljetek be; főleg a turistatérkép barlang jele indokolatlan. Az árnyékos részeken a mésztufát moharéteg borítja. A hasadék délnyugati falán a helyiek által Bivalyfej-nek keresztelt képződmény látható, és arról is csöpög a víz. A hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a környéken ritkán látható, védett gímpáfrány példányai.
Az erdőben gyakori a kullancs, még télen is találkozhatni velük!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
TFTC!
3 nap Zselicben Simonfa környékén
[Geoládák v4.5.0]
Előzmények alapján a pótládát kerestem. Könnyű találat, de tényleg:)
Árpi fotója sokat segített, meg a száraz, poros utak.
Nagyon szép környék, és érdekes helyszín. Tetszett.
A főládát nem találtam, de lehetséges, hogy a helyén van. A pótládát viszont megtaláltam, azzal minden rendben. Köszi a rejtést!
mmcdvi
A GCDDK2 megmozgatása után egy rövid szakaszon kényelmes, könnyű séta a Z+ jelzésen.
De nem tartott sokáig a jó világ.
Az utóbbi hetekben itt folyamatos fakitermelés történhetett, mert szinte járhatatlanná tették az erdei utakat és minden talpalatnyi helyet.
Ez a láda most "maximális nehézségű"! Igazából egy dunai szigetre rejtett gaoládát (GCZEBE)könnyebb pár evezőcsapással megközelíteni, mint most gcperm dobozát megkaparintani.
Sikerült a vízmosásokon és a kivágott fákon átvergődnöm a völgy felső végébe, így a sziklakibúvást felülről tudtam megnézni. Egy kis víz is csordogált lefelé. Innen már nem volt messze a megadott koordináta. Először a madárodús rejtést kerestem, sikertelenül. Utána a megadott fotó segítségével sikerült nagy nehezen a pótládát rejtő tölgyfát kiszúrnom. Sajnos ezt is kivágták, csak a tönkje szomorkodik most. Szerencsére rendes favágók dolgoztak itt. Visszarejtették a dobozt.
A ládagazdát értesítettem a pillanatnyi helyzetről.
A megdrakulázott madárház sértetlenül megvolt a szurdok alján. Felhoztuk, és új ládát tettünk bele. Az eredeti rejtő fa is megvan, de környéken dúló irgalmatlan fakitermelés miatt félő, hogy ez is ki lesz vágva, ezért kerestünk egy másik fát, amelyik nehezebben hozzáférhető helyen van, félig a szurdok lejtős oldalában, ezért reméljük, hogy a környezet kímélése miatt talán ez nem lesz kivágva...
Sajnos az alternatív ládát nem tudtuk ellenőrizni, hogy megvan-e, mert a rejtő tölgyfa is ki lett vágva, és a vastag fatörzs keresztbe fekszik a rejtés helye fölött.
Somogy is olyan, ahol a fő attrakció, a Balaton, nagyot torzít azon a képen, amilyen valójában ez a megye. A láda nincs meg, ellenben az ezt tartalmazó faalkalmatosság igen, csendesen szemlélődik üresen a meder alján - kicsit molyoltam a vízmosásban "hátha" alapon, különösebb eredmények nélkül. A pót rendben. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Kaposgyarmaton felmentünk kocsival a Z, Z+, ZO jelzések kereszteződéséig, majd onnan gyalog. Mivel GCPOFO-nál a nap korábbi szakaszában bevállt, a ZO jelzésről a ládától 150 m-re a nagy kerülő helyett inkább toronyiránt közelítettem. Azzal nem számoltam, hogy a rejtés a hasadék túloldalán lesz. Találtam a kevésbé meredek nyílást, a bokáig érő avarban ott ereszkedtem le. A másik oldalon felfelé már nehezebb volt a fagyott, sok helyen jeges talajon, de négykézláb, néhol 10 körömmel kapaszkodva sikerül pont a láda mellett feljutni. Vissza a már a jelzést követtem...