WAP ON
Mikroláda (8.5 cm belső átmérő, 6 cm magas, 0.25l) egy kisebb üregben, Mecseknádasd határában.
WAP OFF
Bevezető
Egy különleges szellemiségű várromhoz hívlak ezzel a ládával: egy kis időutazásra a kora középkorba, államalapításunk idejébe.
Rejtés
A geoláda kisebb üregben, szögletes kő mögött rejtőzik (henger: d= 8.5 cm, m= 6 cm, 0.25l), a turistaútról K-re. Ne gurulj le!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Réka-vár legendája A néphagyomány és számos történész szerint itt született Skóciai Szent Margit. Az első ezredforduló évei nemcsak a Kárpát-medencében, de a Brit-szigeteken is mozgalmas, váratlan történelmi fordulatokban gazdag időszakot hoztak: Vasbordájú (Ironside) Edmundnak, az angolszászok királyának halála után Knut, dán uralkodó foglalta el a trónt 1016-ban. Knut gyilkos szándékai elől Edmund két fiát Szent István udvarába menekítették, ahol a király gondoskodott neveltetésükről. Az egyikükhöz, Edwardhoz, első magyar királyunk feleségül adta lányát, Ágnest, és birtokot is adományozott neki.
Angliába való visszatérésükig, 1058-ig a Réka-várban élt a
család, és itt született 1045-ben Margit nevű lányuk.
Margit később III. Malcolm skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakitásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben szentté avatták.
Réka-vár
Mecseknádasd és Óbánya között, a Réka-völgy és az Óbányai-völgy által határolt keskeny, éles gerincen, amit a helyiek Langhöhe (Hosszú-tető) névvel illetnek, emelkedett hajdan Réka-vár.
Az 1937. évi próbafeltárások, s a későbbi kutatások során meglepően nagyméretü vár nyomait találták: a 400 méter
hosszú, 30-50 méter széles várudvart magában foglaló falakat egyes kutatók bronzkori vagy frank eredetűnek tartják.
1963-ban Papp László régész végzett felderitő ásatásokat a
vár területén, melynek során megállapította, hogy a mintegy 205 m hosszú és maximálisan 36 m széles várudvart 3 m széles kőfal vette körül. Egy többszintes torony és további épületek maradványait tárta fel. A vár alaprajzi elrendezéséből és a talált cserépedény-töredékekből a régész a vár építésének idejét a 13. századra teszi, de nem zárja ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét.
A török időkben valószínűleg tűz pusztította el a várat. Azóta a természet lassan újra birtokba veszi a hegygerincet.
A hely első írásos említése egyébként egy 1235-ből való okiratban található, amelyben Terra Britanorum de Nadashnak nevezik a környező birtoktestet. Megközelítés
Személygépkocsival: a 6-os útról Mecseknádasdnál N 46° 13,269' E 18° 27,278' 217 m [GCREKA+LETERES] Óbánya felé letérve a N 46° 13,449' E 18° 26,086' 232 m [GCREKA+PARKOLO] parkolónál érdemes megállni. Autóbusszal: célszerű Mecseknádasd, temető megállóig utazni. Onnan mint szgk-val.
A parkolótól a (Z) turistajelzésen, egy meredek kaptatón a gerincre hágva jutunk a várhoz (és a ládához).
Ládatörténet
2017.06.28 Frissítettem az oldal adatait, pontosítottam a rejtek leírását.
2017.05.12 A láda új naplófüzetet és jelszót kapott, a koordinátákat is újramértem.
2011.11.27 A láda Iván bákérésére a turistaúttól keletre, az ősi falaktól kicsit távolabbra költözött.
2008.01.20 A láda teljes felújításon esett át (új doboz, logbook, néhány plusz ajándék). Köszönet az ÉjszakaiRagadozók-nak a kihelyezésért!
2007.09.10 A ládát adoptáltam covától. Köszönet az eredeti rejtésért és a négyévnyi gondoskodásért.
2003.08.20 15:00 Az eredeti rejtés időpontja.
N 46° 13,269' E 18° 27,278' 217 m [GCREKA+LETERES]
N 46° 13,449' E 18° 26,086' 232 m [GCREKA+PARKOLO]
(Z) turistajelzésen, egy meredek kaptatón a gerincre hágva jutunk a várhoz (és a ládához).
