Négytestvér-forrás
A láda (mérete cm-ben D16*8) a Kaposvár határán fekvő Gyertyánosi parkerdőben rejtőzik a Négytestvér-forrás fölötti meredek domboldalban. A rejtekhely egy hársfa tövén van (a vastag fa 2 m feletti magasságban keskeny villásan ágazik 3 felé), amelyhez közvetlenül a forrástól szinte lehetetlen felkapaszkodni.
Kevésbé meredek utat találsz kis kerülővel, ha a Négytestvér-forrástól tovább mész a kulcsosház felé, és itt indulva
N 46° 19,741' E 17° 47,757' 160 m [GCTESO+letérés az ösvényről] vadcsapáson ferdén felfelé a domb oldalában közelíted, kikerülve a meredekebb részeket.
A jelszó képzése: a logfüzetben található kérdés megválaszolása, amelyhez adatot találsz a "Pozsonyi csata" c. fejezetben.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Az adoptált láda
A ládát
djpt játékostársunk telepítette először, köszönet érte. Az eltelt idő alatt több olyan változás is volt, amelyek rögzítése időszerűvé vált.
(2007.06.15.)
2007, a millecentenárium éve
A láda neve egy ezeregyszáz éve lezajlott eseményt juttat eszünkbe: négy fivérre emlékezhetünk, akik örök életre beírták magukat a történelembe. Jutas, Üllő és Tarhos 907-ben a pozsonyi csatában, Levente 895-ben a bolgárok ellen halt hősi halált a honfoglalás eseményei során.
A pozsonyi csata
A 907-es pozsonyi csata a Honfoglalást véglegessé tevő utolsó, egyben a honvédő háborúk közül a legelső volt. Ekkorra magyar fennhatóság alá kerültek a nyugati végek az Enns folyóig.
899-ig Arnulf frank király a magyarok szövetségese volt. Halála után a trónt fia, Gyermek Lajos örökölte, aki a szövetséget felrúgta, és a magyarok ellen hosszas, a frank birodalomra nézve végzetes háborúskodást folytatott, melynek során Árpád kiterjesztette uralmát Morvaországra is. 907-ben azzal a dokumentált céllal, hogy a magyarokat egyszer s mindenkorra kiirtja a föld színéről, Lajos megindította döntőnek szánt hadjáratát hazánk ellen. 907. június 4. és 7. között a zseniális hadvezetésnek köszönhetően a magyarok szétzilálták és demoralizálták a Duna két partján felvonuló ellenséges csapatokat, majd Árpád fejedelemnek a frank-bajor hadnál számbelileg kisebb csapatai az ellenséget Pozsony térségében véglegesen felmorzsolták és megsemmisítették. A diadalnak köszönhetően kereken száz évig ellenséges hadsereg nem merészelte lábát Hazánk területére betenni. A Honfoglalás nagy művét ez a csata egyszer s mindenkorra véglegesen sikerre vitte.
A diadalnak nagy ára volt. A csatatéren halt hősi halált Árpád fejedelem 3 fia, Jutas, Üllő és Tarhos. A negyedik, Levente már korábban a Honfoglalás korábbi csatájában esett el 895-ben. Egyes források szerint maga Árpád is a csatában szerzett sebesülés következményeibe halt bele hamarosan.
Az Árpád-ház folytonossága Árpád fejedelem legfiatalabb fia, Zsolt révén örökösödött a Zsolt - Taksony - Géza leszármazási sorban. Mivel Géza fia, Vajk (Szent István) nem hagyott maga után örököst, ezért később Géza öccsének, Mihálynak a leszármazottjai vitték tovább az Árpád-ház folytonosságát a Zsolt - Taksony - Mihály - Vászoly - I. Béla férfiágon.
Gyertyánosi erdő
A Kaposvár és Zselickislak között elterülő 77 hektáros erdő 1971-ben kapott új szerepkört a megye első parkerdejeként. Az eltelt idő alatt a város terjeszkedése és a Kapos-Zselic Kertváros létrejötte az egykori legelőkön azt eredményezték, hogy a lakott helyek lassan körbevették, és megközelítése is könnyebbé vált. Azóta a családok és természetkedvelők rövid sétáinak kedvelt célpontja.
Az erdő változatos felszínű vidéken található, ahol a meredek dombokat mély völgyek és vízmosások választják el. Nevéhez illően, zömében gyertyán-hárs vegyes erdő, ahol a ritkított faállomány és gyérített cserjeszint lehetőséget ad arra, hogy a szaggatott felszíni formákban gyönyörködjünk.
Sajnos ma már csak jelzésszerű maradványok utalnak arra, hogy a középkorban ezen a helyen egy kis motte típusú (kerített földvár lakótoronnyal) vár állott. Látható néhány olyan terepalakulat, amelyről lerí, hogy nem természeti folyamatok alakították ki. Az elnéptelenedett Nagytótvárosból 1975-ben ide telepített kis haranglábat a bronzharanggal is hiába keressük...de ez az utóbbi már nem a törökök bűne.
Az erdő talán hóolvadás után a legszebb: egyes részein a védett hóvirág hihetetlen sűrűségben lepi el a földet.
A Zselic éghajlatában érzékelhető enyhe óceáni és mediterrán hatásnak köszönhetően néhány ritkább védett növény is él ebben az erdőben: a szúrós csodabogyó -Ruscus aculeatus- állományainak egy része megmaradt a védelem előtti időszakból (akkor még koszorúkhoz gyűjtötték az ágait) míg az igazi ritkaságnak számító lónyelvű csodabogyó -Ruscus hypoglossum- gyér állománya a látogatók által nem háborgatott szűk bevágásokban rejtőzik.
Turistautak
A kis területű erdőben 3 turastajelzés is található: a DDP-
a K+
, és a rövid K4
jelzés. Ezeken változatos módon megközelíthető a forrás és a turistalétesítmények.
Források
A fő völgyben két forrást is találunk. Az egyik a
Négytestvér-forrás, amelynek kiépítése 1971-ben fejeződött be. Ez tulajdonképpen egy jóvízű forrás négy helyen történő kivezetését jelenti. Talán nem érdemtelenül megörökíthetjük, hogy az ünnepnapokon társadalmi munkában végzett kivitelezés Lévai József Györgynek és természetjáró barátainak köszönhető. Nem túl aszályos időszakokban mind a négy kifolyóból bőven csurog a nagyon finom, hideg forrásvíz.
Ha innen a K4
mentén folytatjuk az utat, hamarosan egy turistaemléket találunk. A Társadalmi Erdei Szolgálat egykori Forrás nevű faháza 1975-ben létesült a tó egykori kis félszigetén, amelyet 2016-ban alakítottak szigetté; a kulcsosház később elpusztult, és csak a mellette állt magas kéményű tűzrakóhely őrizte még évtizedeken át az emlékét. (Az 1982-ben kiadott Zselic turistatérképen -31 kemény magyar forint volt az ára!- még ez a házikó+kémény szerepel a címlapon mint a környék emblémája.) 2014-től ez az emlék is eltűnt, de helyette Rockenbauer-totemoszlop áll.
A Hódos-tó melletti található "Gyöngyvirág" kulcsosház a természetjáróknak ismerős lehet, mint bélyegzőhely a Zselic teljesítménytúrák során.
A kulcsosház melletti kis völgyben rejtőzik az 1978-ban foglalt szép kis
Kőér-forrás.
A Gyertyánosi erdő megközelítése
Autóval a legegyszerűbb, ha a 67-es úton indulsz ki a városból Szigetvár felé. Egy hosszú emelkedő után a dombtetőn ágazik el jobbra az út Kertváros ill. Töröcske felé. 600 méter után jobbra egy kis füves teret találsz - parkoló
N 46° 19,814' E 17° 47,358' 220 m [GCTESO+parkoló]. A buszmegállónál bemenve az erdőbe, a piros sáv
jel mellett keleti irányban ereszkedhetsz le a fő völgybe, amely a forrást is rejti.
Aki Szigetvár felől jön a 67-es úton, azt ajánlom, hogy a városba (Donner városrész) vezető elágazás után a nagy bal kanyarban kapaszkodjon fel a főúton a dombtetőre, és balra ágazzon el Töröcske felé. Ha még az emelkedő előtt a völgyben a GPS alapján azt gondolnád, hogy már nagyon közel van a láda, mégse menj a magántulajdonban lévő lovardán keresztül!
Mindenkinek!
Aki nem szereti a meredek kaptatókat, figyelje a játékostársak bejegyzéseit; több kényelmes utat is felfedeztek, amelyek viszont tájképi szépségben talán nem versenyezhetnek az ajánlott útvonalakkal...
A terep nehézségi fokozata a feltüntetetthez képest az időjárás és a választott útvonal szerint +/- 1 fokozatot eltérhet!
Geológiai érdekesség
A turistaközpont füves terén átvágva, keleti irányban hagyod el azt a léckapunál. Jobbra tartva, felkanyarodsz a hegyoldalon, és nagyon vadregényes vízmosásos helyet találsz, amely akár a keskeny aszóvölgy alján végig haladva, akár fentről, a szakadék pereméről megfigyelve, különleges élményt nyújt az ilyesfajta dolgokra fogékonyak számára. (N 46° 19,680' E 17° 47,915')
Különösen esős, sáros időben vigyázzatok a gyerekekre itt!
Kellemes túrát!
