2023.11.04-én fulpes kessertársunknak köszönhetően megújult a láda.

A visszajelzések hatására három alkalommal, utoljára 2004.08.28.-án próbáltuk meg a ládát máshova telepíteni. Annak ellenére, hogy ezúttal is órákon át teljesen átkutattuk a vár körüli területet, sajnos ennél alkalmasabb helyett most sem találtunk. A rejtekhelyet átépítettem, a hozzávezető ösvény körüli területet kitakarítottam, de a várhoz látogatókat sajnos nem tudjuk tisztaságra nevelni. Elismerem, jobb helyre is kerülhetett volna a láda, de mi ennél jobbat a vár körül nem találtunk. Itt legalább eddig még nem lopták el, és higgyétek el, ez is nagy eredmény. Viszont van egy javaslatunk: ha valaki elrejt bárhol a vár körül, egy másik, ehhez hasonló méretű ládát, és a koordinátákat elküldi, átalakítom az eddigi hagyományost multivá és megtoldom az eddigi jelszót az új ládá(k)ban elrejtett jelszóval. Az így létrejött multi rejtekhelyei közül (lehet az akárhány) válasszák ki a jobbat a későbbi megtalálók és az idő.

Sirokot, a Heves megyei települést a 24-es főúton érhetjük el. Az utóbbi évek valamelyikében a településből kitűnő betonozott utat építettek a vár alatti parkolótól a vár előtti nyeregig, de sajnos arra már nem futotta, hogy a 24-es főútra kitegyenek egy táblát, ami a vár irányába igazítsa azt a rengeteg idelátogató érdeklődőt. Ezért ezt megtesszük mi az  N 47° 55,861' E 20° 11,745' 165 m [GCSiro+1.Letero] koordinátával, ahol észak-nyugati irányba kell eltérni, majd az  N 47° 55,991' E 20° 11,517' 165 m [GCSiro+2.Letero] pontban pedig, amit viszont már tábla is jelez, északi irányba. Ez után már nem lehet eltéveszteni az utat, majd az  N 47° 56,177' E 20° 11,821' 218 m [GCSiro+Parkolo] pontban kitűnően kiépített parkolót találunk. A betonozott úton 500 méter megtétele után a vár előtti nyeregben vagyunk, ahonnan már földúton még 130 métert kell felfele gyalogolnunk a vár főbejáratáig.

Egy kis történelem
A várat nagy valószínűséggel még a pogány avarok építették, majd uralmuk után, a VIII. század végén, szláv törzsek szállták meg e területeket, akik a várat átépítették. A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a várat ismét átépítették. A siroki vár első okleveles említése 1320-ból való, amikor Károly Róbert parancsára, Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak a várat megostromolják és elfoglalják. Többszöri tulajdonosváltás, elzálogosítás után, 1388-ban Tari László kiváltja a várat, majd 1389-ben falut alapít a vár alatt. 1472-ben Mátyás király Sirok várát Gúthy Országh Mihálynak adományozza. Később újabb tulajdonosváltások következtek, míg 1596-ban az egri vár elestének hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok, kevés számú őrségükkel együtt a várból elmenekülnek, így Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül elfoglalják a várat. A sérült alsó várat a török erősebb falakkal látta el, amihez a szükséges kövek nagy részét a szomszédos községek lerombolt templomaiból használta fel.

Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége a várból kivonult, hogy az egri védők segítségére legyen. A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbehozatta és császári őrséggel látta el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották.

A siroki vár, hazánk egyik legszebb sziklavára. Erős vár hírében állt. A törökök harccal nem próbálkoztak meg bevételével. Ma már csak romjai látszanak. Színükkel, formáikkal jellemzően egybeolvadnak a sárgásfehér riolittufa sziklákkal, amelyekből a falakat egykor kifaragták.

A fellegvár alatt bonyolult, ma is járható kazamatarendszer található, melynek egy része szabadon látogatható, de vigyetek magatokkal elemlámpát:-)

Eredményes geoláda-vadászatot és kellemes várlátogatást kívánunk,

Anikó és Miki