WAP
Megadott koordinátán N 46° 18,388' E 17° 43,862' lévő pince nádtetője alatt 10x15x5cm-es konyhai doboz.
Pótjelszó N 46° 18,463' E 17° 43,828' koordinátán, a parkoló melletti tárgyon üveglapka. ( Vigyázz! megrázó élmény :).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A Kaposvárról a 67-es számú főútról a felüljárón leágazva 10 kilométer után éred el a falut. Tömegközlekedési eszközként buszok jöhetnek szóba, amelyek szintén Kaposvárról indulnak.
A skanzen a Rákóczi utca 2-es szám alatt található, bejáratától kicsit tovább haladva találod a hozzá tartozó parkolót
N 46° 18,463' E 17° 43,828' 166 m [GCszsk+parkoló]
Tartalék jelszó
A záróra után vagy szünnapon érkezőknek elhelyeztem egy tartalék jelszót. A skanzen bejáratától tovább haladva nyugat felé 120m- re, a kijelölt parkoló melletti tárgyon üveglapka. (Vigyázz! megrázó élmény:).
N 46° 18,463' E 17° 43,828' [GCszsk+potjelszo].
Elérhetőségek
Tel.: 0682/584-013
Foglalkozás megrendelés: +36 30 894 72 69
E-mail: szenna@skanzen.hu
Nyitva tartás
Normál nyitva tartás: április 1 - október 31. kedd - vasárnap 9 - 17 óriáig
Téli nyitva tartás: február 16- március 31. és november 2 - december 15. hétköznap zárva, szombat - vasárnap 10 - 16 óráig
A pénztár legkésőbb a zárás előtt fél órával ad ki jegyet! A múzeum minden hétfőn zárva tart, illetve november 1- én. Kivéve: Húsvét hétfő és Pünkösd hétfő.
Ingyenes nyitva tartási nap: március 15., augusztus 20., október 23.
Belépőjegyek
Felnőtt 1000 Ft.
Diák 500 Ft.
Nyugdíjas 500 Ft.
Családi felnőtt (2 vagy több 0-18 év közötti gyermekkel érkező felnőtt látogatók részére) 900 Ft / fő.
Családi gyermekjegy (2 vagy több gyermek esetén gyermekenként, 6-18 év között) 450 Ft / fő.
Templomi belépő:
teljes áru: 400 Ft/fő
kedvezményes:200 Ft/fő
Tárlatvezetés: (bejelentkezés alapján), külön térítés ellenében.
Múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozás: 950 Ft/fő
Amennyiben a tematikus hétvégéken látogatjátok meg a gyűjteményt, részt vehettek a programok valamelyikén is.
Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogyban, az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennmaradt emlékeinek megmentése, az objektumok szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és a hagyományos technika alkalmazásával történt. A gyűjtemény Szennában történő létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a még itt, eredeti helyén található népi talpas ház (Zóka Peti Lidi néni-féle, 1848-ban épült lakóház ma turistaszállásként is működik), a település táji adottságai, valamint a kiemelkedően szép, festett, kazettás mennyezetű templom indokolták.
A Szenna közepén elhelyezkedő szabadtéri múzeum Knézy Judit néprajzi koncepciója, L. Szabó Tünde építész és társai tervei szerint, Szigetvári György bábáskodásával jött létre. Az Europa Nostra díjas (1980.) múzeum hírnevéhez nagymértékben hozzájárult Csepinszky Mária egykori múzeumvezető is, akit tevékenysége elismeréseként Szenna Község Képviselő-testülete 2000-ben a község díszpolgárává választott.
Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Az építkezés, a múzeum fejlesztése azóta szinte folyamatos. Ma már több porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető.
A múzeum területén található Somogy megye egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban épült református templom is, ahol vasárnaponként istentiszteleteket tartanak.
Szenna
Mint a zselici falvak többsége, Szenna is egy patak völgyében alakult ki. A települést a Deregélyi patak szeli ketté. A domborzat meghatározta az építkezést is: a házhelyek keskenyek, a házak az úthoz közel, a legmélyebb területen épültek.
A község nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban találhatjuk meg. 1443-ban Zana, majd 1446-ban Zenna néven említik. Ekkor a kaposvári várhoz tartozott. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia kapta II. Ulászlótól. Később több földbirtokos tulajdonában volt, mint például a Méreyek, Koroknayak. 1715-től a II. világháború végéig az Eszterházy családé volt a környező erdővel és szántófölddel együtt.
A községben a földművelés és az állattenyésztés volt a fő foglalkozás. A sok domb miatt a terület főként szőlő- és gyümölcstermesztésre volt alkalmas. Bár Bél Mátyás az 1770-es években megkóstolva a szennai bort, a következőt írta róla: "Szenna szőlei ecetet könnyeznek". A falu igyekezett gabonából is önellátó lenni. Termesztettek kendert is az itt élők. A környező erdők makkja kiválóan alkalmas volt sertéstenyésztésre. De megtalálható volt kisebb számban a szarvasmarha is.
A Zselicben Szenna őrizte meg legtovább ősi viseletét, ahogyan a néphagyományok is nagyon sokáig éltek itt. A népviseletet az első világháborúig mindenki hordta. A mai szennaiak méltó utódai az őseinek a néphagyományok felélesztése és tovább örökítése tekintetében, ennek egyik ékes bizonyítéka a falumúzeum is.
Ládatörténet>
A ládát 2012. augusztus 22-én adoptáltam Ata72-től.
A láda 2012. augusztus 23-án hagyományossá vált.
A láda 2013. 04. 27. óta új koordinátán kereshető.
2020.08.12. A ládát átvettem rosie77-től, köszönet érte. Az oldalt frissítettem, a pótjelszót üveg lapkára cseréltem és a leírást a megtaláláshoz pontosítottam. Csabiq 
