A ládában jelenleg nincs logfüzet. Ha valaki tervezi a láda megkeresését és meg tudja oldani a pótlását, azt megköszönöm.

2018.09.08-án ellenőriztem a cache pontkait, ez alapján frissült a leírás is.

A kétállomásos multi 1. pontja A jelszó első része Dunapatajon van, ez egy virtuális pont. (Mivel a láda nem itt van, ezért nem Dunapataj-Szelid - mint a település hivatalos neve -, hanem Szelid-Dunapataj a láda neve. A koordináta:

 N 46° 38,626' E 18° 59,888' 99 m [GCSZEL-1]

A múzeum udvarán álló emlékoszlopok közül a középsőn (amely a második képen látható) olvasható szövegben egy magyar név található. Ez a név a jelszó első része. (Nappal a kerítésen kívülről is leolvasható, de ha mégsem, a kerítés előtti villanyoszlop kapcsolódobozán megtalálod másolatban. Ez most remélhetőleg olyan tartós kivitelben sikerült, amit csak szándékosan lehet eltávolítani, amivel szemben nem lehet semmit tenni.)

A 2. pont,m a láda a Szelidi-tó partján, az erdőben van. A ládához  N 46° 37,825' E 19° 2,987' 99 m [GCSZEL-2] több úton is el lehet bjutni, ebből kettőt emelnék ki:

- a  N 46° 37,545' E 19° 2,709' 99 m [GCSZEL+parkoló] parkolóban lehet az autóval megállni, innen a Szittyóparttal párhuzamos I. utcán elérhető a part menti új kerékpárút. (A Szittyóparti sétányon büfé és mosdó található.)
- a szelidi Vár-dombon vezet keresztül a másik - régi útvonal, amely árpádkori temetkezési hely volt, a leletek a Pataji Múzeumban tekinthetők meg (ez indokolja a két pont egy multiba kapcsolását). FIGYELEM: a településen nagyon szigorúak a parkolási szabályok, szinte mindenhol csak engedéllyel lehet parkolni!

Az utolsó pár méter az erdőben vezet, a javasolt behatolási pont az legközelebbi kerékpár tárolónál található (vigyázz, több tároló van az út mentén..
A jelszó második része található a ládában!

A négy szó egybeírva, szóközök nélkül adja a teljes jelszót.

A láda története:

(Korábban csak az első rész volt a jelszó, de arról az eddigi logokban túl sok információ jelent meg, ezért vált szükségessé a módosítás)

2004.04.08-án ellenőriztem a ládát, épségben van. A második pont koordinátája - Clip által mért adatok - most már helyesen szerepel tájékoztató szövegben!

Dunapataj történelme:

Dunapataj (röviden - és a Dunapatajon beszélt nyelvben is: Pataj) környéke már jóval időszámításunk előtt lakott volt és a régészeti leletekből az is kitűnik, hogy folyamatosan lakták ezt a vidéket. A Dunapatajhoz tartozó Parlagon és a Szelidi-tó környékén bronzkori (i.e. 2100- i.e. 800) település, valamint temető nyomait fedezték fel. Szeliden feltártak négy, a vatyai kultúrához tartozó sírt, melyeknek urnái, bögréi a Pataji Múzeumban láthatók. Jóval későbbi időkből, a római korból származik az ugyancsak Szeliden talált római eredetű tál.
A Dunapataj melletti Bödpusztán igen értékes régészeti leletek kerültek elő. Az 1859-es bödpusztai lelet páratlan Európában. A több arany ékszerből álló leletegyüttes rangos szkír - talán egy fejedelemasszony - ékszerei voltak. Igen valószínű, hogy a leletek egykori tulajdonosa - Edika (Edecon) szkír király - Attila hun nagykirály testőrparancsnokának a családjával állt kapcsolatban. A szkír germán eredetű nép volt, és Attila leghűbb szövetségeseként jött hosszú vándorláson keresztül Dél-Oroszországból a Kárpát-medencébe. A páratlan arany ékszerek készítése 430-470 közé datálható, amikor is a Duna-Tisza köze délnyugati felében, a Kalocsai Sárköz területén szkírek éltek. A lelet, melyet a Nemzeti Múzeumban őriznek, a hun kori Európa eddig leggazdagabb ékszeregyüttese, melynek legszebb darabja egy vadkanfejekkel díszített, gránátberakásos arany karperec-pár. Később a VI-IX. században avarok szállták meg a Kárpát-medencét. Fejedelmeik gazdag temetkezését egy Dunapatajon előkerült, kései avar korból származó arany mellboglár-pár igazolja.

A honfoglalás korában a magyarok elsőként itt telepedtek le, ezen az akkor mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken. Ezt a területet a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. (Pata családja tehát a központi magyar törzshöz tartozott.) A Pata szó jelentésére nézve a nyelvészek véleménye eltérő (tevecsikó, üst?). Régészeti leletek azt mutatják, hogy a honfoglaló magyarok is temetkeztek a Szelidi-tó központi területén, a Vár-domb nevű résznél.

Pataj a török pusztítást viszonylag jól átvészelte, nem pusztult el. A protestantizmus elterjedésével Pataj hamar reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a közelmúltig a reformátusok adták. A református vallás erejét jelzi az is, hogy Pataj volt püspöki székhely, és volt pataji származású püspök is. (Baracsi Pathai János 1626-1729!) Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, és 1761-ben a reformátusok, valamint a város segítségével templomot is építettek.

Mára gyakorlatilag eltűntek az unitáriusok, akik 1936-ban a református egyházból váltak ki, s alakították meg Patajon az erdélyi eredetű unitárius hitközösséget. Templomot is építettek maguknak 1937-ben, majd az unitáriusok megfogyatkozása és kihalása után az erdélyi templomot 1982 november 27-én Pataji Múzeummá avatták.

A Pataji Múzeumot Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Múzeum igazgatója. Kezdetben csak néhány tárgy volt. Ezeket a tárgyakat az Általános Iskola egyik épületének kis helyiségében helyezték el. Néhány hónap alatt szűkké vált a hely és a gyűjteményt áthelyezték egy nagyobb terembe. A Pataji Múzeum akkori igazgatója kiszemelt egy parasztházat, amelyhez istálló is tartozott. Ezt megvették és rendbe hozták, majd a Múzeumot 1962 nyarán megnyitották. Első látogatója Kodály Zoltán zeneszerző és kísérete volt. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták ezt a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. Állandó kiállításának címe: Pataji parasztház a XIX. században.
Majd később ezt átrendezte dr. K. Csilléry Klára néprajzkutató (Néprajzi Múzeum, Budapest), Solymos Ede bajai múzeumigazgató, a pataji múzeumigazgató a helyi parasztasszonyok segítségével. (Egyébként pataji paraszti lakóház Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén is található.)

A Múzeum raktárába szinte ömlött Patajról az anyag. Részint ez, részint pedig az, hogy a pataji unitáriusok kihalóban voltak, fölvetették a múzeumigazgatóban azt a gondolatot, hogy az unitárius templomot úgy kell megmentenie, hogy abból múzeumépület legyen. 1975-ben az állam- látva a múzeumi gyűjtemény gyors növekedését- megvette az épületet. A következő két évben gondosan felújították a templomot, majd 1982-ben ünnepélyes keretek között megnyitották. Miközben az unitárius templomot rendbe hozták, a múzeumigazgató megszerezte a tájházzal szomszédos két épületet is: egy 19. századi kovácsműhelyt és a hozzá tartozó lakóépületet, amely 1804-ben épült. A kovácsműhelyes épületet kovácsműhelyként fogják berendezni, ehhez a Múzeumnak már régóta megvan a teljes gyűjteménye.

Mind a négy épület városképi jelentőségű műemlék. (Dunapataj egyébként mezőváros volt 3 és fél évszázadon keresztül.) Ezek az épületek a népi építészet közel 200 éves emlékei.
Az egykori unitárius templom a múzeumi élet központja, ahol kiállítások, előadások és hangversenyek szoktak lenni. A templomépületben a templomhajóhoz szobák csatlakoznak. Itt helyezték el a dokumentációs gyűjteményt.

A történelmi Pataj (amely többszöröse volt a mai Dunapataj területének) helytörténeti, néprajzi, régészeti és dokumentációs anyaga a Pataji Múzeumban található. Az 1959-ben alapított múzeum főépülete az egykori unitárius templom. Ezen kívül még a szabadtéri múzeum (négy paraszti épület) és a raktárépületek tartoznak a múzeumhoz. A szabadtéri múzeum tájházában állandó kiállítás van berendezve Pataji parasztház a 19. században címmel. A tájház mellett egy istálló áll, a szomszédos telken pedig berendezésre váró kovácsműhely és egy lakóház. Mind a négy épület közel 200 éves, nádfödeles és műemléki védelem alatt van. Az unitárius templomban kaptak helyet a múzeum sokféle különgyűjteményei pl.: régészeti, néprajzi, helytörténeti, technikai, természettudományi stb. gyűjtemények, valamint a könyvtár. A múzeumvezető - Schill Tamás- szívesen látja az érdeklődőket, kutatni vágyókat.

A múzeum nyitvatartása: H-Cs: 10-12; 13-15.30
Péntek: 10-12

A Szelidi-tó

Szelid, Szëlid, vagy Szilid, ahogy a patajiak hívják. A Szelidi-tó "Arról a Szelid-nek hívott településről kapta a nevét, amely a Duna-holtága, morotvája - a mai Szelidi-tó - mentén terül el." - írja a Földrajzi etimológiai szótár. A tó mai nevét erről a középkori faluról, a tó déli partján, nagyjából a tó közepén elterülő Szelid pusztáról kapta. (Régebbi neve a tónak viszont Bakodi-tó volt, ugyanis Bakod falu határához tartozott.) A régi térképeken a település vagyis a tó neve többféle alakban is előfordul pl.: Sild, Széléd stb.

A Vár-dombnál végzett régészeti ásatásokból tudjuk, hogy már háromezer évvel ezelőtt megtelepedett itt az ember és a tó környéke gyakorlatilag folyamatosan lakott volt.
Szájhagyomány Patajon az, hogy a tó vizének jótékony gyógyhatását már a törökök is igen megkedvelték, valamint óriási dézsákban hordták a vizet a közeli településekre, főleg Kalocsára. Patajon úgy mesélik, a Szelidi-tó onnan kapta nevét, hogy amikor egy csatában a magyarok a törököket a Szelidi-tó vizébe szorították, azok fuldokolni kezdtek. Ekkor a magyarok azt kiabálták a győzelmi mámorban: Szelidülnek már!

Mivel a Szelidi-tó a községhez tartozik - és mindig oda is tartozott-, nagy gondot fordítanak a tó rehabilitációjára, jótékony gyógyhatásának megőrzésére, visszaállítására. Egyébként a tó kémiai só-összetétele, mikroszkopikus növény- és állatvilága egyedülálló és rendkívül ritka. (Pl. a kék algák 29 faja között négy teljesen új, máshonnan eddig nem ismert faj került elő.) A tó vizét magas jódtartalma miatt gyógyvízként használták már a törökök is, és évszázadokon keresztül hordták a hatalmas dézsákban a környező településekre. A modern orvostudomány is jelentőséget tulajdonít neki, ugyanis enyhíti a reumatikus bántalmakat, a pajzsmirigyzavarokat és jótékony hatású az idegrendszeri betegségekre is.
1976-ban a Szelidi-tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.

Országos hírű, kiváló horgászhely Szelid. Itt a 2 m-es óriás harcsától kezdve a pontyig gyakorlatilag minden fogható. A tó végében található Kékesi-rét mocsaras, vízgyűjtő, vízpihentető terület, azonban nem messze már ott van a szikes puszta is. Ugyanakkor a tó két partját 55 hektár telepített vegyes fajtájú erdő borítja. Számos védett növényfaj él a tó környékén a pusztagyepeken, a láp- és mocsárrétek maradványain. Rendkívül változatos a tó környéki madárvilág.

Ládatörténet:

2022.01.17--n stmesterék karbantartották a ládát, köszönet érte!

2014.11.04-én csizmások kicserélték a törött ládát és új logfüzetet tettek a dobozba! Köszönöm a segítségüket! Egy geocaching tájékoztató szöveg kellene bele még. Megköszönném, ha valaki pótolná ezeket, amikor keresésére indul. A láda egy másik rejtekhelyre került, a koordináták már ide mutatnak.

2011.10.30-án geist999 karbantartást végzett a dobozon, köszönet érte! Egy geocaching tájékoztató szöveg és íróeszköz kellene bele még. Megköszönném, ha valaki pótolná ezeket, amikor keresésére indul.

2009. március 22. Lego Team megtalálta az elveszett ládát, köszönet érte! Ez alkalomból egy remélhetőleg biztonságosabb rejtekhelyre került, a koordináták az új helyre mutatnak!

2009. február 9. Sajnos úgy tűnik, a láda elveszett. A pótlásig szíves türelmeteket kérem! Köszönöm!

2005. július 12-én ellenőriztem a ládát, rendben van. Figyelem! Megváltozott a jelszó képzésének módja!